Joseph Bonaparte
eredeti olasz neven
Joseph Buonaparte
, magyar nyelven
Bonaparte Jozsef
(
Corte
,
1768
.
januar 7.
?
Firenze
,
1844
.
julius 28.
),
Jozsef
neven napolyi, majd spanyol kiraly, ugyved, diplomata, katona,
Napoleon Bonaparte
batyja.
Fiverehez hasonloan Joseph is a koztarsasag eszmejenek volt a hive. A korzikai hazafi,
Pascal Paoli
gy?zelme utan kenytelen volt elhagyni
Korzikat
es
Franciaorszagban
keresett menedeket. Elkiserte
Napoleont
az
italiai hadjarat
els? szakaszaban, es reszt vett a
Szard Kiralysaggal
folytatott targyalasokon, amely vegul a
cherascoi fegyverszunettel
vegz?dott. Ezutan szerepet vallalt a
Korzika
visszaszerzesere iranyulo hadjaratban es segedkezett a sziget kozigazgatasanak az atszervezeseben.
A
Direktorium
1797
-ben kovetnek nevezte ki a
parmai
udvarba, majd hasonlo tisztseget kapott
Romaban
.
1797
vegen visszatert
Parizsba
es az
Otszazak Tanacsaban
egyike volt
Korzika
kepvisel?ienek.
Joseph-nek nem sok koze volt a
brumaire 18?19-i allamcsinyhez
. Az allamtanacs es torvenyhozo testulet tagja volt,
1800
-ban megallapodast kotott az
Egyesult Allamokkal
. Elnokolt az
Ausztriaval
kotott
luneville-i bekeszerz?deshez
vezet? targyalasokon (
1801
), es egyike volt
Franciaorszag
kepvisel?inek az angol kovettel, Lord Cornwallisszal folytatott megbeszeleseken. Ennek eredmenyekent irtak ala az
amiens-i beket
. Egy evvel kes?bb megszakadtak
Anglia
es
Franciaorszag
kapcsolatai, es Joseph diplomaciai er?feszitesei hiabavalonak bizonyultak.
Napoleon csaszar
hatalmanak megszilarditasanak kerdeseben a ket fiver nem ertett egyet. Miutan Napoleon elete vegeig kinevezett els? konzul lett orokos nelkul, ezert Joseph, mint legid?sebb fiver igenyt tartott erre a rangra. Napoleon azonban
Lajos occsenek
fiat,
Napoleon-Louis herceget
akarta utodanak. A csaszarsag kihirdetesevel az ellentet a ket testver kozott tovabb melyult. Joseph visszautasitotta Napoleon ajanlatat, hogy
Lombardia
kiralyava teszi, ha lemond a francia tron utodlasara tamasztott igenyer?l.
I. Jozsef napolyi kiraly cimere
I. Jozsef spanyol kiraly cimere
Napoleon
1806
-ban
Napolyba
kuldte, hogy ott el?zze a
Bourbonokat
. Meg abban az evben csaszari rendelettel
Napoly kiralya
lett. Felszamolta a
feudalizmust
, megreformalta a szerzetesrendeket, atszervezte a jogi, penzugyi es oktatasi rendszert.
1808
-tol azonban
Napoleon csaszar
egyre elegedetlenebb volt Joseph magatartasaval. Visszahivta ?t a
Napolyi Kiralysagbol
es
Spanyolorszag kiralyava
tette meg.
Madridot
azonban nagy sietve kellett elhagynia, amikor a spanyol felkel?k
Bailennel
megvertek a francia csapatokat. Napoleon csaszar ugyan
1808
vegen egy hadjarat reven meg visszahelyezte ?t a tronra, de ezutan mar spanyol kiralykent olyan alarendelt helyzetbe sullyedt, hogy negyszer is felajanlotta lemondasat.
1814
.
marcius 30-an
, amikor a Napoleon-ellenes koalicio csapatai elertek
Parizst
, Joseph elmenekult, es meghagyta
Marmont marsallnak
, hogy kosson fegyverszunetet a szovetsegesekkel, ha azok dont? er?folenybe kerulnek.
1815
-ben
Napoleon
visszateresenek
szaz napja
alatt Joseph csak jelentektelen szerepet jatszott. Miutan Napoleon
Rochefort
-nal letette a fegyvert, Joseph az
Egyesult Allamokba
tavozott.
1830
-ban kiallt amellett, hogy elismertesse unokaoccsenek, a
riechstadti hercegnek
,
Napoleon csaszar
fianak jogat a francia tronra. Ezutan
Angliaba
latogatott, majd egy ideig
Genovaban
, kes?bb
Firenzeben
elt, es ott is halt meg. Foldi maradvanyait a parizsi
Invalidusok domjaban
helyeztek el.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
---|
Francia csaszarok
| |
---|
Spanyol kiralyok
| |
---|
Napolyi kiralyok
| |
---|
Holland kiralyok
| |
---|
Vesztfalia
kiralyai
| |
---|
Italia kiralyai
| |
---|
Toscana
nagyhercegei
| |
---|
Andorra
tarshercegei
| |
---|
Kiralynek
| |
---|
Egyeb uralkodok
hazastarsai
| |
---|
Francia csaszari
hercegn?k
| |
---|
Egyeb csaladtagok
| |
---|