John Rabe
(teljes neven:
John Heinrich Detlef Rabe
) (
Hamburg
,
1882
.
november 23.
-
Berlin
,
1950
.
januar 5.
)
Kinaban
el? nemet uzletember, a japan megszallas idejen
Nankingban
m?kod? biztonsagi zona vezet?je volt. Rabe, aki tagja volt a
Nemzetiszocialista Nemet Munkaspartnak
, tobb szazezer ember eletet mentette meg a
nankingi meszarlas
idejen. Sok kinai szamara ? volt
Nanking el? Buddhaja
.
[1]
Elete a haboru el?tt
[
szerkesztes
]
John Rabe Hamburgban szuletett 1882. november 23-an, apja tengereszkapitany volt. El?szor szul?varosaban helyezkedett el keresked?segedkent, majd
Afrikaba
ment dolgozni.
1908
-ban Kinaba utazott, es
1910
-t?l a
Siemens
tarsasag
pekingi
irodajaban dolgozott.
1931
novembereben Nankingba, a Kinai Koztarsasag f?varosaba helyeztek at, es ? vette at a ceg kinai kepviseletenek iranyitasat. Telefonokat, turbinakat, elektromos berendezeseket adott el a
Kuomintang
-kormanynak.
1933
-ban csatlakozott a naci parthoz, es ? lett a nankingi partszervezet vezet?je.
[2]
A varosban a nemet kozosseg egyik oszlopava valt, es onallo iskolat m?kodtetett.
[1]
Nanking megszallasa
[
szerkesztes
]
1937
-ben kitort a
masodik kinai?japan haboru
. A csaszari csapatok a nagyvarosok kozul el?szor
Sanghajt
foglaltak el, majd
december 13-an
elesett Nanking. A varos kulfoldi lakosai meg az ostrom megkezdese el?tt kialakitottak az ugynevezett biztonsagi zonat. Ezen a het negyzetkilometeres teruleten alltak a nagykovetsegek, a kulfoldiek ingatlanai, valamint szamos kormanyzati es fels?oktatasi intezmeny. Itt szallasoltak el a varosba ozonl? kinai menekulteket, majd a japanok el?l menekul? helyieket.
[2]
A Siemens az ostrom el?tt Nanking elhagyasara utasitotta Rabet, es a japan nagykovetseg munkatarsai is a tavozast javasoltak neki, de ? csak a csaladjat kuldte el a varosbol.
November 22-en
megvalasztottak a 15 tagu, a zonat iranyito nemzetkozi bizottsag vezet?jenek. Rabe a sajat ingatlanat is megnyitotta a kinaik el?tt, mintegy 650 menekultet szallasolt el.
December 1-jen
a varos polgarmestere es munkatarsai elhagytak Nankingot, es a varos iranyitasat, adminisztracios feladatainak ellatast a bizottsagra biztak.
Rabe es a bizottsag tagjai arra kertek a varosba betor? japan csapatok vezet?it, hogy tartsak tiszteletben a zona hatarait, es kimeljek meg az ott osszezsufolodott, fegyvertelen emberek eletet. A zonaban nagyjabol 250 ezren kerestek menedeket.
[2]
A japanok razziakat tartottak a biztonsagi zonaban, es az ott bujkalo nagyjabol ezer kinai katonat kerestek. Kozuluk 400-500-at elfogtak, majd meggyilkoltak. Szamos alkalommal n?ket raboltak el, hogy prostituciora kenyszeritsek, vagy helyben meger?szakoljak ?ket. A bizottsag peticiokban, levelekben kerte a japanokat, hogy hagyjanak fel akcioikkal, Rabe
november 25-en
meg
Adolf Hitlernek
is taviratozott, hogy jarjon kozbe a biztonsagi zona erdekeben. A nemet ferfi folyamatosan dokumentalta a varosban folyo gyilkossagsorozatot. Tobb alkalommal csak naci parttagsaganak koszonhette, hogy sikerult eletben maradnia, illetve segitenie a kinaiakon.
John Rabe
1938
.
februar 28-an
Sanghajba, majd
Nemetorszagba
utazott, ahol arra torekedett, hogy felhivja a kormany es az emberek figyelmet a Nankingban latott borzalmakra.
Berlinben
fotokat, jelenteseket, amat?r filmeket mutatott be a meszarlasrol. Ismet levelet irt Hitlernek, amelyben arra kerte, vesse latba szemelyes befolyasat a japanoknal az atrocitasok befejezese erdekeben. Rabet letartoztattak, es harom napon at kihallgatta a
Gestapo
. A Siemens kozbejarasara szabadon bocsatottak, de eltiltottak a Nankingban tortentek terjeszteset?l. A dokumentumait, filmjeit mindazonaltal megtarthatta. Rabe folytatta a munkat a Siemensnel, amely a nemet titkosrend?rsegt?l biztonsagos tavolba,
Afganisztanba
helyezte.
[2]
A
masodik vilaghaboru
utan Rabet, naci multja miatt, el?szor a szovjet, majd a brit csapatok vettek ?rizetbe, de a vizsgalatok soran nem talaltak semmifele terhel? adatot ra nezve. Szegenysegben elt, amit csak a Kinabol rendszeresen erkez? elelmiszercsomagok enyhitettek.
1949
-t?l, a kommunista hatalomatvetelt?l mar csomagok sem erkeztek. John Rabe
1950
-ben,
agyverzesben
hunyt el.
[2]
Rabe es a nacizmus
[
szerkesztes
]
A haboru utan Rabe ismer?sei azt mondtak, hogy soha nem hallottak t?le a nacikra jellemz? kirohanasokat, mindossze a nankingi nemet iskola m?kodtetesere kapott rendszeres tamogatas mutatta, hogy kapcsolatban all a nemet kormannyal. Unokaja, Ursula Reinhardt evtizedekkel a haboru utan azt mondta nagyapjarol, hogy Rabe els?sorban
szocialista
szervezetnek tekintette a naci partot, egyaltalan nem tamogatta a zsidok es mas etnikumok uldozeset. Alatamasztja ezt az is, hogy Rabe tobbszor is arrol beszelt: a nacik a
?munka katonai”
, a
?munkasok kormanyzata”
, a
?munkasok baratja”
.
[1]
- A nankingi egyetem John Rabe egykori hazat felujittatta, es emlekhelynek rendezte be. A munkalatokat John Rabe volt munkaadoja, a Siemens tamogatta. Az epuletet
2006
-ban adtak at
[2]
- 2000
-ben az amerikai Vintage Book kiadta angolul az emberment? uzletember naplojat
The Good Man of Nanking - The Diaries of John Rabe
cimmel.
[3]
A nemet kiadas cime:
John Rabe - Der gute Deutsche von Nanking
[4]
- 2009
-ben mutattak be a kinai
Schindlernek
is nevezett ferfi eleter?l keszult,
John Rabe
cim? nemet filmet, amelyet Florian Gallenberger rendezett. Rabet Ulrich Tukur alakitja a filmben
[5]