John Gay
(
Barnstaple
,
Devon
,
1685
.
junius 20.
?
London
,
1732
.
december 4.
) angol kolt?, dramairo.
Koldusopera
cim? m?vevel megteremtette a
ballad opera
m?fajat.
Gay a barnstaple-i gimnaziumban tanult, majd Londonba ment, ahol egy selyemkeresked?nel dolgozott segedkent. A kereskedest hamar megunta, visszatert szul?varosaba, es nagybatyjanal, John Hanmernel tanult tovabb. Ezutan ismet Londonba koltozott. Megismerkedett
Alexander Pope
-pal, es 1713-ban neki ajanlotta
Rural Sport
cim? m?vet. Ett?l szamithato eleten at tarto baratsaguk. 1714-ben irta
The Shepherd’s Week
cim? pasztorjatekat, amiben a videki Anglia eletet mutatta be. Meg ebben az evben,
Jonathan Swift
javaslatara kineveztek titkarnak a
hannoveri
a brit nagykovetsegre, de
Anna kiralyn?
1714. augusztus 1-jen bekovetkez? halala miatt mar harom honap mulva megsz?nt a megbizatasa. 1715-ben, valoszin?leg Pope segitsegevel, bemutatta a
What d’ye call it?
cim?, a kortars tragedia parodiajanak szant m?vet, kulonos tekintettel Thomas Otway
Venice Preserv'd
cim? darabjara. 1716-ban megjelent a
Travia
, avagy az
Art of Walking the Streets of London
cim? haromkotetes versgy?jtemenye. 1717 januarjaban bemutatta
Three Hours after Marriage
cim? komediajat, ami szokatlanul ?illetlen” stilusa miatt megbukott. Talan kozrem?kodott ebben Pope es John Arbuthnot is, de valoszin?bb, hogy egyedul Gay m?ve az egesz. 1720-ban megirta
Handel
szamara az
Acis es Galathea
cim? ? eredetileg
oratoriumnak
keszult, de a kes?bbiekben inkabb
operakent
el?adott ? m?ve szoveget.
Gay munkajat tobb mecenas is segitette, 1720-ban igy publikalhatta
Poems on Several Occasions
cim? kotetet, ami vagyonnyi, legalabb 1000
fontos
bevetelt hozott szamara. Ebben az evben James Craggs allamtitkar kozvetitesevel ? baratai tanacsai ellenere ? minden penzet befektette a del-tengeri kereskedelembe, am minden penze odaveszett. A sokk miatt allitolag sulyos beteg lett, de baratai nem hagytak magara, mecenasai ? William Pulteney, aztan Bath grofja, Burlington grofja es Queensberry hercege ? is probaltak lelket onteni bele. 1727-ben Vilmos herceg (a kes?bbi Cumberland hercege) hatodik szuletesnapjara verses mesesorozatot irt
Fifty-one Fables in Verse
cimmel, remelve, hogy megkapja a jutalmat erte. Kapott is egy kinevezest a gyermek Louisa hercegkisasszony melle, de ? baratai egyetertesevel ? visszautasitotta a meltatlan ajanlatot, es ett?l kezdve semmilyen szolgalatot nem tett az udvarnak.
1728 fontos evszam lett Gay eleteben: ekkor mutattak be f? m?vet, a haromfelvonasos
Koldusoperat
, amivel megteremtette a szatirikus opera, a
ballad opera
m?fajat. A darab szuletesenek tobbszoros el?zmenye is volt. Az egyik az, hogy a londoniak megcsomorlottek az egyeduralkodonak szamito olasz operatol, ami gyakorlatilag Handel m?kodesehez kothet?, es erthet?, koznapibb tortenetekre vagytak. Az olasz operak nyelvet ugyanis csak kevesen ertettek, a gorog-romai istenek koreben jatszodo tortenetek pedig tulsagosan is fennkoltnek szamitottak. Mindezek fejeben megvaltozott a kozonseg viszonya az eleinte balvanyozott olasz sztar-enekesekkel is: nagykep?nek es tulfizetettnek tartottak ?ket. Az olasz operak egyre inkabb a gunyolodas celtablajava valtak. A
Koldusopera
szuletesenek masik fontos momentuma az az eset, ami 1724-ben megmozgatta London kozvelemenyet. Egy utonallot, bizonyos Jack Sheperdet az ellene vallo Jonathan Wild vallomasa alapjan kotel altali halalra iteltek, de a tanuskodot meg a targyalason leszurtak. Ennek hatasara Gay el?bb megirta a
Newgate’s Garland
ot, majd rovidesen nekiallt a
Koldusopera
nak, de csak 1728-ban, kozvetlenul a bemutato el?tt keszult el vele. A darab szuletesenek, a gay-i szatiranak tovabbi celpontjai a korabeli politikai elet vezet? politikusai voltak.
Gay a darabhoz kulonboz? meglev? es a kozonseg altal jol ismert, nepszer? dallamokat gy?jtott ossze. A kolt? zeneileg elegge kepzett volt: jol ismerte a nepi balladakat, jatszott fuvolan es ?rendelkezett zenei iras-olvasasi tudassal”. A nyitany megirasara es a hangszereles elkeszitesere mindazonaltal John Christopher Pepusch, nemet szuletes? zeneszerz?t kerte meg. A
Koldusopera
t 1728. januar 29-en, a londoni Lincoln’s Inn Field Theatre-ben mutattak be, es azonnal oriasi sikert aratott, meg ebben az evben peldatlan szamu, 62 el?adast ert meg. A kozonseg ertette tortenetet, felismerte a szerepl?ket. A tortenet London alvilagaban jatszodik, szerepl?i b?noz?k, alakjuk mindazonaltal alkalmas volt az allamot vezet? osztaly kigunyolasara, akik nem csupan egy-egy embert lopnak meg, hanem egy egesz orszagot. Kulon celtablat jelentett Gay szamara Robert Walpole miniszterelnok, akinek a kigunyolasara Lockit szemelyet valasztotta ki. A korabeli nez?k szamara ugyanilyen nyilvanvalo volt a Peachum ? Jonathan Wild megfeleles is. Gay kulon figyelmet forditott az olasz operak kigunyolasara is. A Faustina Bordoni es Francesca Cuzzoni olasz primadonnak kozotti rivalizalast peldaul Polly es Lucy viszalyaval jelkepezte. A darab befejezese kifejezetten a klasszikus operak befejezeset figurazza ki, a
Koldusopera
ugyanis szokatlan modon, happy enddel zarul: az elitelt Macheath-t a Szinesz es a Koldus ? mintegy a kozonseg velemenyet kikerve ? az utolso pillanatban felmenti, es a gyaszos veg helyett enekes-tancos mulatsaggal zarul az opera.
A siker arra kesztette John Gayt, hogy megirja a tortenet folytatasat
Polly
cimmel, de a
Koldusopera
hatalmon lev? politikus celtablai betilttattak a darabot. A
Polly
t vegul csak joval Gay halala utan, 1779-ben mutattak be. Utolso eveiben mar nemigen irt, Queensberry hercege es felesege gondoskodott rola, otthont biztositottak szamara. 1732. december 4-en elhunyt, a
westminsteri apatsagban
temettek el.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
John Gay
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Lewis Melville:
Life and Letters of John Gay (1685?1732): Author of ?The Beggar’s Opera”.
(hely nelkul): Daniel O’Connor. 1921. (angolul)
- Anniina Jokinen:
John Gay (1685?1732).
(hely nelkul): Luminarium. 2006. (angolul)
- Phoebe Fenwick Gaye:
John Gay: His place in the Eighteenth Century.
Illustrated. (hely nelkul): Collins. 1938. (angolul)
- William Henry Irving:
John Gay: favorite of the wits.
(hely nelkul): Duke University Press. 1940. (angolul)
- The Letters of John Gay.
C.F. Burgess (szerk.). (hely nelkul): Oxford. 1966. (angolul)
- Oliver Warner:
John Gay.
Rev. (hely nelkul): For the British Council by Longman. 1971. = Writers and Their Work, 171. (angolul)
- John Gay:
Poetry and Prose.
Vinton A. Dearing (szerk.). (hely nelkul): Oxford. 1974.
ISBN 0-19-811897-X
(angolul)
- The Beggar’s Opera
.
www.umich.edu. (angolul) University of Michigan (2002) (Hozzaferes: 2014. januar 6.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]