한국   대만   중국   일본 
Jesse Jackson ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Jesse Jackson

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Jesse Jackson
Jackson a Chicagói Egyetemen 2009-ben
Jackson a Chicagoi Egyetemen 2009-ben
Eletrajzi adatok
Szuletesi nev Jesse Louis Burns
Szuletett 1941 . oktober 8. (82 eves)
Greenville, Del-Karolina
Nemzetiseg amerikai
Hazastarsa Jacqueline Lavinia Brown
gyermekei Santita Jackson, Jesse Jackson, Jr., Jonathan Jackson, Yusef DuBois Jackson, Jacqueline Lavinia Jackson, Ashley Laverne Jackson (with Karin Stanford)
Iskolai
  • University of Illinois at Urbana-Champaign
  • Chicago Theological Seminary
  • North Carolina Agricultural and Technical State University
Munkassaga
Vallas Baptista
Tisztseg tiszteletes, emberi jogi aktivista
Jesse Jackson aláírása
Jesse Jackson alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Jesse Jackson temaju mediaallomanyokat.

Jesse Louis Jackson, Sr. ( Greenville , Del-Karolina , 1941 . oktober 8. ?) afroamerikai civil jogi aktivista es baptista tiszteletes. Elnoki jeloltje volt a Demokrata Partnak 1984-ben es 1988-ban, valamint arnyekszenatorkent szolgalt Washingtonban 1991-t?l 1997-ig. Alapitoja volt mindket, kes?bb Rainbow/PUSH neven osszeolvadt szervezetnek. Legid?sebb fia, ifjabb Jesse Jackson kepvisel?. Egy AP-AOL ?Black Voices” szavazason 2006 februarjaban a ?legfontosabb fekete vezet?”nek valasztottak. [1]

Korai id?szak es tanulmanyai [ szerkesztes ]

Jesse Louis Burns neven szuletett Greenville-ben (Del-Karolina) Helen Burns Straggs-t?l, egy 16-eves egyedulallo anyatol. Biologiai apja, Noah Louis Robinson, nehai profi okolvivo es a kozosseg prominens alakja egy masik n?vel hazasodott ossze amikor Jesse szuletett. Nem volt jelen fia eleteben. 1997 januar 28 -an Greenville-ben halt meg. S.C. [2] 1943-ban, ket evvel Jesse szuletese utan, edesanyja osszehazasodott Charles Henry Jackson-nal, aki 14 evvel kes?bb adoptalta Jesse-t. Jesse felvette mostohaapja csaladi nevet. [3]

Jackson a Sterling High School kozepiskolaba jart, ami egy elkulonitett iskola Greenville-ben, ahol tanulo-sportolo volt. Miutan 1959-ben elvegezte a kozepiskolat, visszautasitott egy szerz?dest egy profi baseball csapattol, hogy igy a fajilag integralt University of Illinois egyetemre jarhasson egy football osztondijnak koszonhet?en. [4] Egy evvel kes?bb, Jackson atment a North Carolina A&T egyetemre, ami Greensboro-ban (North Carolina) talalhato. Tobb kulonboz? dolgot nevezett meg a valtas okanak. Jackson azt allitja, hogy a valtas alapvet? oka a faji megkulonboztetes, ami kozrejaszott abban, hogy keptelen volt osszekot?kent jatszani a football csapatban, annak ellenere, hogy kivetelesen jo volt ezen a poszton a kozepiskolaban. Az ESPN.com szerint ezek az allitasok a football csapat faji diszkriminaciojaval kapcsolatban tulzoak lehetnek, mert az Illinois-i kezd? osszekot? abban az evben afroamerikai volt, ennek ellenere nem emlit mas tenyez?ket az osszekot? faji hovatartozasan kivul, amelyek kozrejatszhattak ezen tapasztalatahoz (mint peldaul csapatdinamika vagy csapaton beluli kapcsolatok). [5] Jackson megemliti, hogy degradalva erezte magat a beszed professzora altal, mig ? a nyilvanos beszed verseny csapat tagja volt, annak ellenere, hogy a csapttagjai tamogatasat birta, akik bevalasztottak a csapatba, kiemelked? kepessegei miatt. [4] Jackson elhagyta Illinoist masodik szemsztere vegen, miutan akademiai probaid?re bocsaltottak.

Miutan lediplomazott az A&T egyetemen, Jackson a Chicago Theological Seminary szeminariuma jart azzal a cellal, hogy tiszteletes lesz, de 1966 -ban otthagyta, hogy az Afroamerikai Civil Jogi Megmozdulasokra (1955?1968) tudjon koncentralni. [6] 1968-ban felszenteltek, teologiai diploma nelkul; Chicago tiszteletbeli teologiai doktorava avattak 1990-ben, es megszerezte diplomajat eddigi erdemei alapjan, valamint elettapasztalata es kovetkez? munkaja miatt 2000-ben. [7] [8]

Civil jogi munkassaga [ szerkesztes ]

Jackson radiobeszedet mond az Operation PUSH kozpontjabol, (People United to Save Humanity) annak eves gy?lesen. 1973. julius. Fenykep: John H. White.
Jackson tuntet?kkel korulveve plakatokat hordoznak, tamogatasukrol biztositva a Hawkins-Humphrey Torvenyt a teljes foglalkoztatasrol, 1975. januar

1965-ben reszt vett a Menet Selmabol Montgomerybe rendezvenyen, amit James Bevel , Dr. Ifj. Martin Luther King , es mas civil jogi vezet?k rendeztek Alabamaban. Amikor Jackson visszatert Selmabol, er?fesziteseket tett a Southern Christian Leadership Conference -nel (SCLC), hogy egy tamaszpontot allitsanak fel nekik Chicagoban.

1966-ban, King and Bevel Jacksont valasztottak az SCLC Operation Breadbasket szervezete vezet?jenek Chicagoban, es az SCLC el?leptette nemzeti igazgatova 1967-ben. A philadelphiai Reverend Leon Sullivan peldajat kovetve, kulcsfontossagu cel lett az uj csoportnak, hogy tamogassak a “selective buying”-ot (bojkott) mint a feherb?r?ek altal uralt uzleti szektorra valo nyomasgyakorlas eszkozet, hogy alkalmazzanak feketeb?r?eket es vasaroljanak feketeb?r? beszallitotol valo termekeket es szolgaltatasokat. Sullivan egyik el?futara volt Dr. T.R.M. Howard, egy tehet?s doktor es vallalkozo, valamit fontos penzugyi tamogatoja az Operation Breadbasket-nek. Muel?tt Chicagoba koltozott Mississippib?l 1956-ban, Howard, mint a Regional Council of Negro Leadership vezet?je, sikeresen levezenyelt egy bojkottot szerviz allomasok ellen, amelyek megtagadtak a mellekhelyiseg hasznalatat feketeknek. [9]

Amikor King merenylet aldozata lett 1968. aprilis 4-en Memphisben (Tennessee), egy nappal azutan, hogy elmondta hires " I've Been to the Mountaintop " beszedet Mason Temple -ben, Jackson a parkoloban volt egy emelettel lejjebb. Jackson szereplese az NBC Today Show -ban, amelyben ugyan azt a verfoltos garbot viselte, amelyet el?tte nap is viselt, vitat valtott ki King nehany tanacsosabol; King nehany munkatarsa is vitatja Jackson leirasat erintettseger?l es a merenylet esemenyeinek sorrendjer?l. [10]

Jackson ismert volt nyilvanos tuntetesek vezeteser?l, miutan el?szor dolgozni kezdett Kingnek 1966-ban. Els?dleges celja ezen akciokkal, hogy onbizalmat ontson a feketeb?r? honfitarsaiba. [11]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Sean Alfano. ? Poll: Jesse Jackson, Rice Top Blacks ”, CBSNews.com , 2006. februar 15. (Hozzaferes: 2011. januar 16.)  
  2. ↑ Smothers, Ronald: Noah L. Robinson, 88, Father of Jesse Jackson . The New York Times , 1997. januar 31. (Hozzaferes: 2011. szeptember 8.)
  3. ↑ Occse, Chuck Jackson, enekes volt egy enekkarban, a The Independents-ben, ami nem osszekeverend? az R&B enekes Chuck Jackson-nalm aki az "Any Day Now (My Wild Beautiful Bird)" cim? dalt is jegyzi. Whitburn, Joel. The Billboard Book of Top 40 Hits , rev. and expanded 9th, New York: Billboard Books, 315 . o. (2010. junius 8.). ISBN 9780823085545  
  4. ↑ a b Jesse Jackson , MSN Encarta . MSN. Hozzaferes ideje: 2007. szeptember 7.   Archivalva 2007. oktober 29-i datummal a Wayback Machine -ben Archivalt masolat . [2007. oktober 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. oktober 8.) 2009-10-31.
  5. ↑ ESPN.com: GEN - Edwards: The man who would be King in the Sports Arena . Espn.go.com, 2002. februar 28. (Hozzaferes: 2011. januar 16.)
  6. ↑ Gale - Free Resources - Black History - Biographies - Jesse Jackson . Gale.cengage.com. (Hozzaferes: 2011. januar 16.)
  7. ↑ ? Rev. Jesse Jackson Sr. Receives Master's Degree From Chicago Theological Seminary ”, Findarticles.com , 2000. junius 19. (Hozzaferes: 2011. januar 16.)  
  8. ↑ "Jackson Closes A Chapter" . [2009. februar 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. oktober 9.)
  9. ↑ David T. Beito and Linda Royster Beito, Black Maverick: T.R.M. Howard's Fight for Civil Rights and Economic Power (Urbana: University of Illinois Press, 2009)
  10. ↑ By Joyce Purnick and Michael Oreskes; Joyce Purnick and Michael Oreskes are political reporters for The New York Times. This story was reported by Ms. Purnick and Mr. Oreskes and written by Ms. Purnick.. ? Joyce Purnick and Michael Oreske, Jesse Jackson Aims for the Mainstream, New York Times, November 29, 1987 ”, New York Times , 1987. november 29. (Hozzaferes: 2011. januar 16.)  
  11. ↑ Thomas, Evan. ? Pride and Prejudice ”, Time , Time, Inc. , 1984. majus 7.. [2008. junius 11-i datummal az eredetib?l archivalva] (Hozzaferes: 2008. majus 1.)  

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Dudley, K. (1994), The End of the Line , Chicago: University of Chicago Press, ISBN 0226169081
Ez az amerikai politikusrol vagy diplomatarol szolo lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jesse_Jackson&oldid=27108815 ”