A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Jersey
(ejtsd:
dzsorzi
,
IPA
:
[??ːz?]
) a
Jersey Bailiffseg
egyik szigete, a
Csatorna-szigetek
legnagyobb es legnepesebb tagja.
A sziget a
La Manche-csatornaban
, az eszak-
franciaorszagi
Cotentin-felsziget
nyugati partjainal fekszik. Legmagasabb pontja a
Les Plantos
(143 m). Jersey nepszer?seget els?sorban napfenyes strandjainak koszonheti.
Gazdasagi eletenek alapjai a turizmus es a kereskedelem. Vilaghires jo min?seg? krumplijarol aminek termesztese a mez?gazdasag 80%-at jelenti. A sziget legtobb bevetele a nemzetkozi penzugyi szolgaltatasokbol szarmazik, az alacsony adok es a vammentesseg nepszer?ve tette a befektet?k szamara. Az utobbi evekben pedig a konny?ipari es az elektronikai ipart fejlesztettek.
A sziget lakossaga 105 ezer f?, angolok es franciak (normann leszarmazottak). Kb. 40 ezer a vendegmunkas, akik f?leg
lengyelek
es
portugalok
.
A szigeten az
angol
mellett a
francia nyelvet
is beszelik.
A
Jersey-i repul?ter
forgalmas
legikikot?
. A sziget utjainak hossza 570 km. Harom kikot? talalhato a szigeten.
A szigeten talalhato a
Gerald Durrell
altal alapitott, vilaghir?
Jersey Zoo
,
[1]
melynek fenntartoja a Wildlife Conservation Fund es a Durrell Alapitvany.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
