Jean-Henri Dunant
Dunant 1860 korul
Szuletett	1828 . majus 8. Genf
Elhunyt	1910 . oktober 30. (82 evesen) Heiden , Appenzell Ausserrhoden kanton , Svajc
Allampolgarsaga	svajci [1] [2] francia (1859. aprilis 29. ? ) [2] [3]
Nemzetisege	svajci
Szulei	Anne Antoinette Colladon Jean Jacques Dunant
Foglalkozasa	uzletember
Iskolai	College Calvin
Kituntetesei	Order of Glory (1860) [4] Order of Saints Maurice and Lazarus (1860. januar 16.) [5] Order of the Zahringer Lion (1864. januar 12.) [6] Royal Order of Vasa (1864. aprilis 29.) [7] Albert-rend (1864. majus 4.) [8] Order of Ludwig I (1864. junius 2.) [9] a francia Becsuletrend lovagja (1865. januar 25.) [10] Krisztus Lovagrendje (1865. februar 15.) [11] Friedrich-rend (1865. marcius 4.) [12] Order of the Crown (Prussia) (1865. marcius 31.) [13] Order of the Redeemer (1866. aprilis 19.) [14] Nobel-bekedij (1901) [15] [16]
Sirhelye	Cemetery Sihlfeld (FG 81268) [17] Grave of Henry Dunant
Jean-Henri Dunant alairasa
IMDb
A Wikimedia Commons tartalmaz Jean-Henri Dunant temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Jean-Henri Dunant , Henry Dunant ( Genf , 1828 . majus 8. ? Heiden , Appenzell Ausserrhoden kanton , 1910 . oktober 30. ) Nobel-bekedijas svajci kozeleti szemelyiseg, uzletember, a Nemzetkozi Voroskereszt alapitoja.

Elete [ szerkesztes ]

Dunant 1828. majus 8-an szuletett Genfben. Hith? kalvinista csaladbol szarmazott, ahol az emberek iranti szeretet gyakorlatta valt. Nem teljesen befejezett kozepiskolai tanulmanyai utan felvettek gyakornoknak egy genfi bankba. 1853-ban Algeriaba utazott, hogy a setifi svajci koncesszios terulet ugyeit iranyitsa. Belekezdett egy malom epitesebe, de nem tudta beszerezni a fold koncessziot, amely a malom m?kodesehez elengedhetetlen lett volna.

El?bb Tuneziaba utazott, majd visszatert Genfbe , ahol elhatarozta, hogy III. Napoleontol keri a szukseges uzleti okmanyok kiadasat. Ebben az id?ben Napoleon a francia-szardiniai seregeket vezette az osztrakok ellen Olaszorszag eszaki reszen. Itt probalta ?t felkeresni Henry Dunant, es ekkor latta a Lombardiaban zajlo solferinoi csatat . Latta, ahogyan a csata vegen, napnyugta utan a voros keresztet visel? kamillianus szerzetesek ellatjak a sebesulteket, es eltemetik az elhunytakat. ^{[18] [19]}

A csataban a fekete ruhajukon voros keresztet visel? kamillianus szerzetesek ( Szent Kamill a szerzetesrend alapitoja egy voros szin? keresztet tett a betegeket szolgalo rend tagjainak ruhajara, hogy fel lehessen ismerni ?ket a kulonboz? harctereken) mindket tabor sebesultjeit egyarant apoltak, mivel szerzetesi fogadalmuk szerint eletuk kockaztatasaval is szolgalniuk kellett minden irgalmassagra szorulo beteget. A voros szin? kereszt a kulonboz? csatatereken mar 1595-ben megjelent a szerzetes betegapolok jelvenyekent, a torokok elleni hadjaratok alkalmaval.

A svajci keresked?t ez az elmeny inspiralta a Nemzetkozi Voroskereszt letrehozasara, Henri Dunant ezert a kamillianus szerzetesek voros szin? kereszt jelkepet vette at, es nevezte el intezmenyet Voroskeresztnek, bar a jelkep valasztasanal szerepet jatszhatott nemzetisege is, a svajci zaszlon szerepl? kereszt is. ^{[20] [21] [22] [23]}

A csatateren tapasztaltak alapjan Genfbe visszaterve megirta a Solferinoi emlek (Un Souvenir de Solferino) ^[25] cim? konyvet.

A haboru borzalmain elszornyedt,es a sebesult katonak megsegitesere hozta letre a Voroskereszt el?djet, mely bizottsagkent m?kodott, es ? a titkarjakent tevekenykedett. 1864. augusztus 22-en letrejott a genfi megallapodas ?a hadban allo seregek sebesultjei sorsanak javitasara ”. Tizenhat allam irta ala az egyezmenyt es utolag meg tizenkett? csatlakozott hozza. ^[26] Nem volt szerencses az uzleti eletben, mert 1867-ben cs?dot jelentett, tonkrement es teljesen eladosodott. Dunant emiatt lemondott (nem volt mar uzletember) es a bizottsag 1867. szeptember 8-an elfogadta lemondasat. Ezutan Parizsba indult ahol nyomorban elt, es eleinte padokon aludt. Itt Eugenia csaszarne karolta fel, es hivatta ?t azert, hogy konzultaljon a genfi egyezmenyek hatalya ala es? tengeri csatak ugyeben.

1870-ben a porosz?francia haboru soran latogatta es segitette a Parizsba szallitott sebesulteket. Bevezette az azonosito jelvenyeket, amivel azonositani tudtak az elesetteket. Utana Londonba utazott es konferenciat szervezett a hadifoglyok problemairol. 1875. februar 1-en Dunant kezdemenyezesere kongresszus kezd?dott a negerekkel es a rabszolgakkal valo kereskedelem megszuntetesere. Nemetorszagban es Olaszorszagban is lakott egy ideig, de id?sebb korara is szegeny maradt, es adomanyokbol tartotta fenn magat.

1887-ben egy Heiden nev? svajci faluba koltozott. Megbetegedett, es a faluban talalt ra egy ujsagiro 1895-ben. Keszitett egy cikket rola, mely par nap alatt bejarta egesz Europat. Dunant munkassagat ekkortol ismertek el igazan, es egyre nagyobb koztiszteletnek orvendett. 1901-ben megkapta a Nobel-bekedijat. 1910. oktober 30-an hunyt el Heidenben. ^[27]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Cecilia Dawson Oldmeadow: The first Red cross : (Camillus de Lellis, 1550-1614), Burns, Oates & Washbourne, London, 1923
• Jean Henri Dunant: Solferinoi emlek

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Eletrajza (Svajc tortenelmi lexikona)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Henri Dunant eletrajzi adatai (nemetul)
• Vertes Laszlo: Henry Dunant ; Medpress, Bp., 1987
• Pam Brown: Henry Dunant. A Voroskereszt megalapitoja, egyutterzese milliok eletet mentette meg ; ford. Gyenes Julia; Exley, Watford, 1988 ( Az emberiseg jotev?i )