Jorg Haider
Haider 2007 szeptembereben
Szuletett	1950 . januar 26. [1] [2] [3] [4] [5] Bad Goisern [6] [3]
Elhunyt	2008 . oktober 11. (58 evesen) [7] [1] [2] [3] [4] Kottmannsdorf [3]
Allampolgarsaga	osztrak [8]
Nemzetisege	osztrak
Gyermekei	Ulrike Haider-Quercia
Foglalkozasa	Politikus, jogasz, Karintia egykori tartomanyf?noke, az FPO es BZO egykori elnoke
Tisztsege	member of the Landtag of Carinthia az osztrak Nemzeti Tanacs kepvisel?je (1979. junius 5. ? 1983. junius 14.) chairman of the Freedom Party of Austria (1986?2000) az osztrak Nemzeti Tanacs kepvisel?je (1986. december 17. ? 1989. majus 30.) governor of Carinthia (1989. aprilis 21. ? 1991. junius 21.) az osztrak Nemzeti Tanacs kepvisel?je (1992. marcius 11. ? 1994. november 6.) az osztrak Nemzeti Tanacs kepvisel?je (1994. november 7. ? 1999. aprilis 7.) governor of Carinthia (1999. aprilis 8. ? 2008. oktober 11.) BZO Chairman (2005. aprilis ? 2008. oktober 11.)
Iskolai	Becsi Egyetem (1969?1973, allam- es jogtudomanyok doktora, jogtudomany, allamtudomany)
Kituntetesei	Grand Cross of the Order of Honour for Services to the Republic of Austria
Halal oka	kozuti baleset
IMDb PORT.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz Jorg Haider temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Jorg Haider ( Fels?-Ausztria , Bad Goisern , 1950 . januar 26. ? Lambichl , 2008 . oktober 11. ) osztrak nacionalista politikus, 1986 -tol 2000 -ig a jobboldali Osztrak Szabadsagpart, az FPO elnoke volt. 2005 aprilisaban kilepett a Szabadsagpartbol es uj partot alapitott Szovetseg Ausztria Jov?jeert (BZO) neven. 1989 es 1991 kozott, valamint 1999 -t?l halalaig Karintia kormanyzoja volt. 2008-ban autobalesetben vesztette eletet. Politikai palyafutasat igen er?s nemzetisegellenesseg jellemezte. ^{[ forras? ]}

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Haider szulei 1945 -ben hazasodtak ossze, apja cipesz, az anyja egy orvoscsaladbol szarmazott. Mindketten meggy?z?deses nemzetiszocialistak voltak, s?t, apja, Robert Haider annak idejen tagja volt az Ausztriaban betiltott illegalis NSDAP -nak is. ^[9] Harcolt a masodik vilaghaboruban , a keleti es a nyugati fronton, tobbszor meg is sebesult. Az anyja is szerepet vallalt a Bund Deutscher Madelben .

Altalanos iskolai tanulmanyait szul?falujaban vegezte, Bad Ischlben erettsegizett 1968 -ban, majd egyevi polgari szolgalat utan a Becsi Egyetemen hallgatott jog- es allamtudomanyokat. 1973 -ban szerzett doktoratust, majd rovid ideig asszisztenskent dolgozott a kar allam - es kozigazgatasi jogi intezeteben Gunther Winkler professzor mellett.

Politikai palyafutasa [ szerkesztes ]

Els? kozeleti szereplese egy 1966 -os beszedmondo-versenyen volt, melyet megnyert. ^{[ forras? ]} Koran belepett az Osztrak Szabadsagpartba, melynek ifjusagi szervezetet vezette 1971 es 1975 kozott. 1979 -ben az osztrak nemzetgy?les legfiatalabb kepvisel?je lett. ^{[ forras? ]} Miutan partja 1983 -ban kormanyra lepett az osztrak szocialista parttal, partja liberalis szarnyanak egyik legnagyobb kritikusa lett.

1986 -ban a part nacionalista szarnyanak segitsegevel megbuktatta Norbert Steger addigi partelnokot. Erre reagalva Franz Vranitzky kancellar felmondta a koaliciot az FPO-vel. Az emiatt kiirt id?kozi valasztason a part megduplazta szavazatainak szamat. Kampanyaban Haider els?sorban a m?kod? osztrak politikai rendszert es a viszonyait kritizalta.

1989 -ben a konzervativ Osztrak Neppart kepvisel?inek segitsegevel megvalasztottak Karintia miniszterelnokeve (Landeshauptmann) , de ket evvel kes?bb egy elveszitett bizalmatlansagi inditvanyt kovet?en tavozni kenyszerult poziciojabol. Hatterindoka az inditvanynak Haider egy, a tartomanyi gy?lesen elmondott beszede volt, melyben kijelentette, hogy a Harmadik Birodalom rendes foglalkoztataspolitikaval rendelkezett, a becsi kormannyal ellentetben. ^[10]

Kulpolitikai szempontbol EU-szkeptikusnak szamitott, bar 1993 -ig tamogatta hazaja europai unios csatlakozasat es nem ellenezte Torokorszag felvetelet (az FPO-vel ellentetben).

1999 -ben ujraindult Karintia miniszterelnoki poziciojaert, a valasztast partja 42,09%-kal nyerte meg, igy nem volt szuksege mas part tamogatasara, ujra a tartomany vezet?jeve valasztottak. Az ugyanebben az evben tartott nemzetgy?lesi valasztason az FPO a masodik legtobb szavazatot erte el, majd a nepparti Wolfgang Schussel vezetesevel kormanyt alakitott. Ez ? Haider nacionalista, bevandorlasellenes nezetei miatt ? nemzetkozi tiltakozast valtott ki, az Europai Unio akkori tagallamai (es Csehorszag ) diplomaciai, ill. politikai szankciokat alkalmaztak Ausztria ellen. Csutortokonkent kormanyellenes tuntet?k demonstraltak a kormanykoalicio ellen.

2000 februarjaban meglepetesre lemondott partelnoki posztjarol, bar vegig allitotta, hogy semmi koze a nemzetkozi nyomasnak ehhez, de szovetsegi pozicio nelkul is Ausztria egyik legbefolyasosabb politikusa maradt. Ket evvel kes?bb hevesen kritizalta partja egyes vezet? tisztsegvisel?it azok kormanyzati tevekenysege miatt. Az ugyanebben az evben tartott partkongresszuson eszkalalodott a helyzet, melynek kovetkezteben tobb vezet? politikus lemondott. Vissza akarta szerezni partelnoki poziciojat, de visszalepett, mert elmondasa szerint megfenyegettek ?t es csaladjat. A 2002 -ben tartott valasztason nagyaranyu szavazatvesztest szenvedett az FPO, melynek kovetkezteben Haider bejelentette lemondasat tartomanyf?noki poziciojarol, de vegul ezt nem tette meg.

2004 -ben ujravalasztottak tartomanyf?nokke. Ugyanebben az evben, miutan elvesztette partja az europai parlamenti valasztasokat, ujra felkertek a partelnoki poszt ellatasara, de meglepetesre elutasitotta azt. Helyette testvere, Ursula Haubner lett a partelnok.

A BZO elen [ szerkesztes ]

2005 -ben az FPO nagyaranyu vereseget szenvedett az also-ausztriai onkormanyzati valasztason, emiatt heves vitak alakultak ki a partban. Haider a part fiatalitasat szorgalmazta, de jelezte, hogy ?veszhelyzetben” atvenne a partot. Otletet nem fogadtak osztatlan orommel, a becsi elnok, Heinz-Christian Strache indulni szeretett volna ellene a partkongresszuson. Erre reagalva Haider megalapitotta a Szovetseg Ausztria Jov?jeert (Bundnis fur die Zukunft Osterreichs) nev? partot, melybe tobb vezet? FPO-politikus is belepett. Par nappal kes?bb az ideiglenes FPO-elnokseg kizarta Haidert a partbol. Uj partjanak jelszavaiban a ?globalizacio rablokapitalizmusat” ostorozta, de tovabbra is fennmaradtak bevandorlas- es kisebbsegellenes kijelentesei.

Tobb tartomanyi valasztason elszenvedett valasztasi vereseg utan Haider leadta a partelnoki poziciot es annak karintiai elnoke lett. A karintiai gy?lesben m?kod? BZO?SPO-koalicio szocialpolitikai kulonbsegek miatt felbomlott. Nem sokkal kes?bb vegleg atadta a BZO vezet? poziciojat Peter Westenthalernak. 2006 -ban a part bejutott a nemzetgy?lesbe. 2008 -ban bejelentette, hogy az id?kozi valasztason partja listavezet?je lesz, de a mandatumot nem fogadja el, hanem marad tartomanyf?nok. Westhentaler partelnok lemondasa utan ujra Haidert valasztottak a part elnokeve. A valasztason a BZO 10,7%-os eredmennyel megduplazta szavazoi szamat, melyet els?sorban Haider indulasanak tulajdonitottak.

2008 oktobereben Lambichl kozeleben autobalesetet szenvedett, melyben olyan sulyos seruleseket szerzett, hogy a helyszinen meghalt. A boncolas soran vereben 1,8 ezrelek alkoholt talaltak, amely az osztrak torvenyek szerint sem tette lehet?ve, hogy volan moge uljon, ^[11] ezenkivul a szolgalati gepjarm?ve m?szerei szerint 70 km/h sebesseg korlatozasnal 142 km/h sebesseggel haladt.

Vitak szemelye korul [ szerkesztes ]

?Jo dolog, hogy meg vannak ezen a vilagon allhatatos emberek, akiknek karakteruk van, akik a legnagyobb ellenszelben is mindmaig h?ek maradtak elveikhez.”

? Haider a Waffen SS veteranjai el?tt.

Nagy vitat valtott ki tobbek kozt azon kijelentese, melyben a Waffen-SS tagjainak elvi h?seget dicserte. Ezen vitatott kijelentesei miatt birosagi eljaras is indult ellene.

Idegenellenes politikaja [ szerkesztes ]

Haider magyarellenes hangulatkeltest is bevetett valasztasi kampanyaban: igerete szerint bezartak volna a nemreg megnyilt kishataratkel?ket. ^[12] Torvenyben betiltotta a mecsetek es minaretek epiteset tartomanyaban, tovabba ellenezte a muzulman n?k fejkend?viseleset. 2008 tavaszan az osztrak-olasz hatar fokozott ellen?rzeset kovetelte, hogy sajat szavaival elve megakadalyozza a ?cigany nepvandorlast”. Kitoloncoltatta a tartomany azon bevandorloit, akik b?ncselekmeny elkovetesenek gyanujaba keveredtek. ^[13] Karintiaban a szloven kisebbseg anyanyelvi oktatasa is jelent?sen csorbult es szamos szlovent szoritott ki a tartomany politikai eleteb?l.

Zsidokhoz valo viszonya [ szerkesztes ]

Haidert szeles korben eliteltek zsidoellenes nyilatkozatai miatt. Szinten gyakran kritizaltak azon kijelenteseit, melyekben kedvez? szinben tuntette fel a naci partot, mikozben kritikusan szolt a zsidokrol. ^[14]

Maganelete [ szerkesztes ]

Haider 1976. majus 1-jen felesegul vette Claudia Hofmannt . Ket gyermekuk szuletett, Ulrike es Cornelia.

Haider szexualis iranyultsaga tobbszor is a media kozeppontjaba kerult. ^{[ forras? ]} 2007 novembereben olyan kep jarta be a sajtot, amelyen fiatal ferfiakkal osszekarolva van lefotozva. ^{[ forras? ]} A rend?rseg altal is meger?sitett informaciok szerint a halalat okozo baleset el?tt egy melegbarban reszegedett le. ^[15] 2008. oktober 22-en Stefan Petzner , Haider helyettese es utodja a partelnoksegben egy radiom?sorban azt allitotta, evekig viszonya volt Haiderrel. ^[16]

Ozvegye, Hoffmann kezdemenyezesere a grazi teruleti birosag 2009-ben az ujsagok hireszteleseit alaptalannak talalta, es penzbuntetes mellett megtiltotta, hogy az osztrak, vagy nemet media azt allitsa Haiderr?l, hogy meleg volt. ^[17]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A temahoz kapcsolodo idezetek a Wikidezetben :

Idezetek Jorg Haidert?l

• Haider-eletrajz (nemetul)
• A Reuters cikke Haiderr?l Archivalva 2008. oktober 15-i datummal a Wayback Machine -ben (nemetul)
• Eletrajz az Uj Szo honlapjan