I. Jozsef
Napoly kiralya
I. Jozsef
Uralkodasi ideje
1806 . marcius 30. ? 1808 . julius 6.
El?dje	IV. Ferdinand
Utodja	I. Joachim
Spanyolorszag kiralya
I. Jozsef
Uralkodasi ideje
1808 . julius 6. ? 1813 . junius 13.
El?dje	IV. Karoly es VII. Ferdinand
Utodja	VII. Ferdinand
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Bonaparte-haz
Szuletett	1768 . januar 7. Corte , Korzika
Elhunyt	1844 . julius 28. (76 evesen) Firenze , Italia
Nyughelye	Invalidusok domja
Edesapja	Carlo Buonaparte
Edesanyja	Letizia Ramolino
Testvere(i)	I. Napoleon Elisa Bonaparte Caroline Bonaparte Pauline Bonaparte Jerome Bonaparte Lucien Bonaparte I. Lajos holland kiraly Maria Anna Bonaparte Napoleone Buonaparte
Hazastarsa	Julie Clary
Gyermekei	Julie Josephine Bonaparte Zenaide Laetitia Julie Bonaparte Charlotte Napoleone Bonaparte
I. Jozsef alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Jozsef temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Joseph Bonaparte eredeti olasz neven Joseph Buonaparte , magyar nyelven Bonaparte Jozsef ( Corte , 1768 . januar 7. ? Firenze , 1844 . julius 28. ), Jozsef neven napolyi, majd spanyol kiraly, ugyved, diplomata, katona, Napoleon Bonaparte batyja.

Elete [ szerkesztes ]

Fiverehez hasonloan Joseph is a koztarsasag eszmejenek volt a hive. A korzikai hazafi, Pascal Paoli gy?zelme utan kenytelen volt elhagyni Korzikat es Franciaorszagban keresett menedeket. Elkiserte Napoleont az italiai hadjarat els? szakaszaban, es reszt vett a Szard Kiralysaggal folytatott targyalasokon, amely vegul a cherascoi fegyverszunettel vegz?dott. Ezutan szerepet vallalt a Korzika visszaszerzesere iranyulo hadjaratban es segedkezett a sziget kozigazgatasanak az atszervezeseben.

A Direktorium 1797 -ben kovetnek nevezte ki a parmai udvarba, majd hasonlo tisztseget kapott Romaban . 1797 vegen visszatert Parizsba es az Otszazak Tanacsaban egyike volt Korzika kepvisel?ienek.

Joseph-nek nem sok koze volt a brumaire 18?19-i allamcsinyhez . Az allamtanacs es torvenyhozo testulet tagja volt, 1800 -ban megallapodast kotott az Egyesult Allamokkal . Elnokolt az Ausztriaval kotott luneville-i bekeszerz?deshez vezet? targyalasokon ( 1801 ), es egyike volt Franciaorszag kepvisel?inek az angol kovettel, Lord Cornwallisszal folytatott megbeszeleseken. Ennek eredmenyekent irtak ala az amiens-i beket . Egy evvel kes?bb megszakadtak Anglia es Franciaorszag kapcsolatai, es Joseph diplomaciai er?feszitesei hiabavalonak bizonyultak.

Napoleon csaszar hatalmanak megszilarditasanak kerdeseben a ket fiver nem ertett egyet. Miutan Napoleon elete vegeig kinevezett els? konzul lett orokos nelkul, ezert Joseph, mint legid?sebb fiver igenyt tartott erre a rangra. Napoleon azonban Lajos occsenek fiat, Napoleon-Louis herceget akarta utodanak. A csaszarsag kihirdetesevel az ellentet a ket testver kozott tovabb melyult. Joseph visszautasitotta Napoleon ajanlatat, hogy Lombardia kiralyava teszi, ha lemond a francia tron utodlasara tamasztott igenyer?l.

Napoleon 1806 -ban Napolyba kuldte, hogy ott el?zze a Bourbonokat . Meg abban az evben csaszari rendelettel Napoly kiralya lett. Felszamolta a feudalizmust , megreformalta a szerzetesrendeket, atszervezte a jogi, penzugyi es oktatasi rendszert.

1808 -tol azonban Napoleon csaszar egyre elegedetlenebb volt Joseph magatartasaval. Visszahivta ?t a Napolyi Kiralysagbol es Spanyolorszag kiralyava tette meg. Madridot azonban nagy sietve kellett elhagynia, amikor a spanyol felkel?k Bailennel megvertek a francia csapatokat. Napoleon csaszar ugyan 1808 vegen egy hadjarat reven meg visszahelyezte ?t a tronra, de ezutan mar spanyol kiralykent olyan alarendelt helyzetbe sullyedt, hogy negyszer is felajanlotta lemondasat.

1814 . marcius 30-an , amikor a Napoleon-ellenes koalicio csapatai elertek Parizst , Joseph elmenekult, es meghagyta Marmont marsallnak , hogy kosson fegyverszunetet a szovetsegesekkel, ha azok dont? er?folenybe kerulnek.

1815 -ben Napoleon visszateresenek szaz napja alatt Joseph csak jelentektelen szerepet jatszott. Miutan Napoleon Rochefort -nal letette a fegyvert, Joseph az Egyesult Allamokba tavozott.

1830 -ban kiallt amellett, hogy elismertesse unokaoccsenek, a riechstadti hercegnek , Napoleon csaszar fianak jogat a francia tronra. Ezutan Angliaba latogatott, majd egy ideig Genovaban , kes?bb Firenzeben elt, es ott is halt meg. Foldi maradvanyait a parizsi Invalidusok domjaban helyeztek el.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Joseph Bonaparte eletrajza (spanyol nyelven) Archivalva 2010. majus 8-i datummal a Wayback Machine -ben
• Joseph Bonaparte at Point Breeze

El?z? uralkodo: IV. Karoly

Spanyolorszag kiralya 1808?1813 Bonaparte-haz

Kovetkez? uralkodo: VII. Ferdinand