Ivan Sztepanovics Mazepa
(
ukranul:
?ван Степанович Мазепа
,
oroszul
:
Иван Степанович Мазепа
;
Mazepinci
,
Bila Cerkva
kozeleben,
1639
.
marcius 20.
?
Bender
,
Moldva
,
1709
.
szeptember 8.
) az orosz fennhatosag ala tartozo
Bal parti Ukrajnaban
el? kozaksag
hetmanja
; a
nagy eszaki haboruban
(
1701
?
1721
) szovetsegre lepett a
svedekkel
az
oroszok
ellen.
Ivan Sztepanovics Mazepa 1639-ben szuletett
Bila Cerkva
kozeleben. Kivalo oktatasban reszesult el?szor a kijevi akademian, majd kes?bb a
varsoi
jezsuita kollegiumban. 1650-ben
II. Janos Kazmer lengyel kiraly
udvaraba kerult aprodnak, majd
Deventerben
ballisztikat tanult, bejarta
Franciaorszagot
,
Nemetorszagot
, Italiat es
Spanyol Nemetalfoldet
is.
Theodore Gericault
: "Mazeppa", illusztracio (1823)
1687
-ben Szamojlovics bukasa utan Mazepat valasztottak a
Bal parti Ukrajna
hetmanjava. A cari jovahagyasert csereben el kellett fogadnia a ?
kolomaki cikkelyeket
” (1687. julius 25.
), amely lenyegesen megcsorbitotta a kulpolitikai onallosagat, ugyanis szigoruan a cari kulpolitika koveteset irta el? a
hetman
szamara. Ennek betartasara egy orosz loveszezredet helyeztek el
Baturinban
, a hetmani rezidenciaban.
A
sztarsina
megnyerese erdekeben folytatta el?dei politikajat, es ujabb foldadomanyokat biztositott szamukra. Az egyhaz tamogatasat uj templomok epitesevel kivanta megszerezni. Tamogatasanak koszonhet?en a kijevi akademia tovabbi epuletekkel gazdagodott, es jelent?sen megn?tt a befogadokepessege. Hetmansaga idejen 2000 beiratkozottnak
nyilt lehet?sege az akademian valo tanulasra.
Szemben a sztarsinaval es az egyhazzal, a
cserny
aggodalommal figyelte a hetman tevekenyseget. A sztarsinanak tett engedmenyei kovetkezteben szembe fordultak vele a zaporozsjeiek, amely egeszen odaig vezetett, hogy 1692-ben Petro Ivanenko Petrik felkelest szervezett a hetman ellen. Petrik megnyerte a
tatarok
tamogatasat, a krimiek azonban Zaporozsjeban kezdtek fosztogatni, igy a felkeles lenyegeben hamvaba halt.
Mazepa legnagyobb erdeme abban allt, hogy egyarant kepes volt a sajat es
Ukrajna
erdekeit kepviselni, illetve a Moszkvaval valo jo kapcsolatot fenntartani. Amikor
I. Peter
tronra kerult, a hetman tamogatasarol biztositotta. A kozakok reszt vettek
Moszkva
oszman- es tatarellenes hadjarataiban, es segitsegukkel az oroszok 1696-ban bevettek
Azovi er?dot
, aminek koszonhet?en kijutottak az
Azovi
- es a
Fekete-tengerre
. Az id?sod? hetman rendszeresen ellatta hasznos tanacsokkal a fiatal, meg tapasztalatlan cart, ami azt eredmenyezte, hogy egyfajta ?barati” viszony alakult ki kozottuk. Az orosz tisztvisel?k ugy ertekeltek, hogy ?soha egyetlen hetman sem volt ilyen segit?kesz es hasznos a car szamara, mint Ivan Sztyepanovics Mazepa”.
Az
andruszovoi beke
ertelmeben Lengyelorszaghoz kerult jobb parti ukran teruletek megszerzese a bal parti hetmanok dedelgetett alma volt. Amikor 1704-ben a svedbarat
Leszczynski Szaniszlo
kerult a lengyel tronra, a car felszolitotta Mazepat, hogy menjen a
Jobb parti Ukrajnaba
es segitse vissza a tronra a
Romanovokkal
szovetseges
II. Agostot
.
A parancs teljesitese mellett a hetman egyesitette Ukrajnat kvazi a car neveben. Ezzel ismet tanujelet adta annak, hogy kepes osszeegyeztetni erdekeit es kotelezettsegeit.
A car es Mazepa kapcsolataban a fordulopontot a
nagy eszaki haboru
jelentette. A kezdeti kudarcok hatasara I. Peter car nagyfoku modernizacioba kezdett a hadsereg, a kormanyzat es a tarsadalom teruleten. Minden eddiginel nagyobb foku centralizaciot t?zott ki celul, ami veszelybe sodorta a
Hetmanatus
?
1654
-ben garantalt ? autonomiajat.
A haboru soran a car soha nem latott kovetelesekkel fordult Ukrajnahoz. Mindenekel?tt
Moszkva
elvarta, hogy a kozakok kizarolagosan a car erdekei szerint cselekedjenek. Ahelyett, hogy otthonukban kuzdottek volna a hazajukat veszelyeztet? lengyel, tatar es oszman ellensegeikkel, az ukranok arra kenyszerultek, hogy a tavoli
Livoniaban
,
Litvaniaban
es Lengyelorszag kozeps? teruletein utkozzenek meg a modern sved hadsereggel. Ezen osszecsapasok soran egyertelm?ve valt, hogy a kozakok nem sok esellyel neznek szembe a modern, hivatasos europai hadseregekkel.
Kozel 40 ezer kozak harcolt tavol az otthonatol, es az evenkenti emberveszteseguk ezredenkent akar a 60-70%-ot is elerhette.
1705
-ben I. Peter a modern hadviseleshez szokott orosz es nemet katonatiszteket nevezett ki az ukran ezredek elere, akik alsobbrend? katonai egysegenkent szinte ?agyutoltelekkent” kezeltek a kozakokat. Egesz Ukrajna teruleten nagyszamu orosz hader? tartozkodott, hoditokent viselkedve a helyi lakossaggal szemben.
A legnagyobb csapaskent az a hir erintette a kozakokat, mely szerint I. Peter fel akarja oszlatni a hagyomanyos kozak alakulatokat, es az europai hadsereg-modellnek megfelel?en kivanja azokat ujraszervezni. A
sztarsina
es a
hetman
szamara is a legnagyobb b?nnek szamitott ? meg ha az orosz car koveti is el ? a kozak tradiciok megsertese. Mazepa szamara ekkor erkezett el az id?, mikor belatta, hogy a tovabbiakban mar nem kepes osszeegyeztetni sajat maga es Ukrajna erdekeit a car erdekeivel. Sokkent erte a hetmant, amikor a car kivonta a
Zaporozsjei Hadat
a hetman kozvetlen iranyitasa alol es
Alekszandr Mensikov
parancsnoksaga ala helyezte. Tovabbi hireket kapott arrol, hogy Moszkva az ukran onkormanyzati jog felszamolasara torekszik, es a Hetmanatust az orosz vajdak hataskorebe kivanja vonni.
Alexander Kotzebue
: A poltavai gy?zelem
A sved csapatok 1707-ben meginditottak tamadasukat. Ukrajna a sved betorest?l valo fenyegetettseg realis kozelsegebe kerult, ezert a hetman segitsegert fordult a carhoz. I. Peter azonban a legkritikusabb pillanatban megtagadta a segitsegnyujtast. Moszkva reszer?l ez a lepes jelentette az utolso cseppet a poharban Mazepa szamara. A hetman ugy ertekelte az esemenyt, hogy az 1654-es
perejaszlavi egyezmeny
mar nem tekinthet? kolcsonosen el?nyosnek, ezert ra es a
Zaporozsjei Hadra
nezve a tovabbiakban nem kotelez?.
1708
februarja es marciusa kozott titkos sved-ukran targyalasokra kerult sor. Ezek soran Mazepa segitsegnyujtasi kotelezettseget vallalt a svedek Moszkva elleni hadjarata eseten, illetve magara vallalta a sved sereg ellatasat is. A megbeszelt haditervvel ellentetben
XII. Karoly
Ukrajnat tette f?hadszinterre.
Ennek a lepesnek a kovetkezteben a hetmannak nem maradt sok ideje vegiggondolni a lehetseges alternativakat. 1708. oktober 24-en a sztarsina a sved szovetseg mellett dontott, igy Mazepa 15 ezer kozakjaval csatlakozott XII. Karoly seregehez. Az egyezmenyt, melynek ertelmeben a hetman a svedek melle allt, a kovetkez? ev tavaszan, 1709. marcius 28-an kotottek meg. Ebben a sved uralkodo igeretet tett arra, hogy addig nem kot beket Moszkvaval, amig nem biztositja Ukrajna kulonallasat.
Nehany nappal az ?arulast” kovet?en
Alekszandr Mensikov
lerohanta a hetmani kozpontot, Baturint es mintegy 6000 kozakot ? ferfiakat, n?ket, gyermekeket ? lemeszarolt.
Miutan a baturini meszarlasnak hire ment, es az orosz terror vegigsoport Ukrajna varosain, Mazepa lehetseges tamogatoi lemondtak a hetmanhoz valo csatlakozasrol. Mindekozben I. Peter utasitotta a sztarsinat, hogy nevezze ki
Ivan Szkoropadszkijt
hetmanna. 1708. november 11-en ez meg is tortent.
Ivan Mazepa es
XII. Karoly sved kiraly
a Dnyepernel
A XII. Karoly taboraban allomasozo Mazepa egy meglep?nek tekinthet? szovetsegesre tett szert. Megelegelve az oroszok tatarellenes politikajat, 8000 zaporozsjei kozak csatlakozott a sved sereghez es a hetmanhoz 1709 tavaszan. Ezert azonban sulyos arat fizettek, ugyanis majusban az orosz er?k leromboltak a
Szicset
, a car pedig elrendelte az osszes elfogott zaporozsjei kozak kivegzeset. Amugy a sved szovetseg sem volt tul hasznos Ukrajna szamara, mert az ehez? es rongyos sved katonak gyilkossagokkal tudtak csak kikenyszeriteni, hogy a parasztok a megmaradt elelmiszerkeszleteiket (amiket az oroszok meg nem pusztitottak el) atadjak nekik. Ennek kovetkezteben a feherorosz es ukran videkeken svedellenes felkelesekre kerult sor.
A dont? osszecsapasra 1709. junius 28-an kerult sor
Poltavanal
. I. Peter gy?zelme bebiztositotta
Moszkva
szamara a Baltikum feletti ellen?rzest, az ukranok sorsat pedig megpecsetelte. Ezzel a vereseggel elillant az onallosag minden illuzioja, es innent?l kezdve mar csak id? kerdese volt, hogy mikor szippantja magaba egesz Ukrajnat az ekkor megszuletett
Orosz Birodalom
. A maradek sved-kozak er?ket az orosz-ukran csapatok szorny? duhvel uldoztek vegig Ukrajnan, mig elertek a Torok Birodalom hatarat, ahol egy torok hadtest elfogta a svedek maradvanyait szeptemberben. Mazepa roviddel ezutan a torokok foglyakent meghalt a
moldvai
Benderiben
.
[10]
A Mazepa-kep az ukran es az orosz tortenetirasban
[
szerkesztes
]
Az orosz polgari tortenetirok ? mint peldaul Szolovjov, Kljucsevszkij ? tradicionalisan arulokent kezelik Mazepat, amiert cserbenhagyta
I. Petert
es atallt
XII. Karoly
svedjeinek oldalara. Ennek az oka abban keresend?, hogy Ukrajnat az ?egy es oszthatatlan” orosz birodalom reszekent kezeltek, es az, hogy Mazepa egy kuls? hatalomhoz fordult, egyertelm?en arulasnak tekintend? a szemukben. A Nyugat orosz torteneszeinek Mazepa-kepet jol szimbolizalja Michael Florinsky, a
Columbia Egyetem
egyik professzoranak velemenye: ?Mazepat ? aki az orosz tortenetiras szerint egy aljas arulo volt ? hazajanak vedelme iranyitotta, amely onmagaban tiszteletet kovetel, a mod, azonban, amellyel ezt megvalositani kivanta, egyikeve teszi ?t a leggatlastalanabb tortenelmi figuraknak”.
A szovjet tortenetirok folytattak az orosz polgari tortenetiras tradiciojat a kerdes tekinteteben. A Soviet Encyclopedia of the History of the Ukraine a Mazepa szocikket a kovetkez?keppen kezdi: ?Ivan Sztyepanovics Mazepa (1644?1709), az ukran nep elaruloja”, egy masik m?, a History of the Ukrainian SSR pedig a kovetkez?t irja a hetmanrol: ?Mazepa, akinek neve a h?tlenseg es arulas szinonimajava valt a tortenelemben”.
A 19. szazad masodik felenek ukran tortenetirasaban ?
Kosztomarovnal
, Kulisnal ? azert tekintik Mazepat arulonak, mert a
sztarsina
erdekeinek megfelel?en cselekedett, es nem az egesz ukran nep erdekeit tartotta szem el?tt. Mas ukran torteneszek ? mint peldaul
Hrusevszkij
, Ohloblin, Lipinszkij ? ujraertekeltek Mazepa cselekedeteit. Naluk Mazepa mint nemzeti h?s jelenik meg, aki ? erzekelve az oroszok tulzott elnyomasra tor? politikajat ? mas nemzetek szovetsegenek megnyeresevel igyekezett Ukrajna fuggetlenseget biztositani. 20. szazadi politikai aktivistak ? tobbek kozott az
OUN
ideologusa,
Dmitro Doncov
? mindenfele kritika nelkul magasztaltak fel a hetman tevekenyseget. A 20. szazad kozepere Mazepa az Ukrajna fuggetlensegeert vivott harc szimbolikus alakjava valt.
Mazepa alakja a m?veszetekben
[
szerkesztes
]
Sorsa szamos fest?t, irot es zeneszerz?t megihletett:
Eugene Delacroix
: ?Mazeppa a haldoklo lovon” (1824)
- Font Marta ? Varga Beata:
Ukrajna tortenete
, Budapest: Bolcsesz Konzorcium, 2006.
- Bartok Bela:
?De gy?z, aki remelve mer”. Ivan Sztyepanovics Mazeppa alakja a romantikus m?veszetben.
,
EKTF Tortenelemtudomanyi Intezet
, hozzaferes ideje: 2011. januar 12.
- Encyclopedia of Ukraine
- Magocsi, Paul Robert:
A History of Ukraine
, Seattle: University of Washington Press, 1996.
ISBN 0-8020-7820-6
, pp. 238?259.
- Subtelny, Orest: Mazepa, Peter I. and the Question of Treason.
Harvard Ukrainian Studies
1978/2.
- Subtelny, Orest:
Ukraine: A History
, Toronto: University of Toronto Press Incorporated, 2000.