Istallos-k?i-barlang
Az Istallos-k?i-barlang bejarata 2011-ben
Hossz	57 m
Melyseg	0,7 m
Magassag	16,3 m
Fugg?leges kiterjedes	17 m
Tengerszint feletti magassag	546 m
Orszag	Magyarorszag
Telepules	Szilvasvarad
Foldrajzi taj	Bukk-videk
Tipus	inaktiv forras barlang
Barlangkataszteri szam	5341-1
Lel?hely-azonosito	14714
Elhelyezkedese
Istallos-k?i-barlang Pozicio Szilvasvarad kornyeke terkepen
e. sz. 48° 04′ 18″ , k. h. 20° 25′ 08″ 48.07166667 , 20.41888889 48.071667°N 20.418889°E Koordinatak : e. sz. 48° 04′ 18″ , k. h. 20° 25′ 08″ 48.07166667 , 20.41888889 48.071667°N 20.418889°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Istallos-k?i-barlang temaju mediaallomanyokat.

Az Istallos-k?i-barlang a biztos es alapvet? regeszeti leletegyuttest szolgaltato, Magyarorszagon talalhato negy barlang egyike. A masik harom a Diosgy?rtapolcai-barlang , a Pes-k?-barlang es a Szeleta-barlang . Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai kozul az egyik. Jelenleg az orszag leglatogatottabb ?semberbarlangja.

Leiras [ szerkesztes ]

Az Istallos-k?i-barlang a Bukk-videk masodik legmagasabb hegyenek, a 959 meter magas Istallos-k?nek az oldalaban, 546 meter tengerszint feletti magassagban , a Bukki Nemzeti Parkban , egy fokozottan vedett teruleten, erd?ben, a Szalajka-volgy felett nyilik. A bejarathoz jelzett, szerpentin jelleg? turistaut vezet fel a Szalajka-forras mell?l. A barlang helyet es a nevet feltuntetik a turistaterkepek.

A hatalmas, haromszog alaku bejarat egy foldtani toresvonal menten jott letre. Mogotte egyetlen, tagas terem talalhato. Triasz meszk?ben kialakult, 57 meter hosszu es inaktiv forras barlang . A vizszintes kiterjedese 46 meter. A lezaratlan barlang szabadon latogathato, a megtekintesehez meg lampa sem szukseges.

A barlang miatt kapta a nevet a hegy. Az Istallos-k? egy olyan hegy, amelyen egy istallo van es ez az istallo a barlang. 1976-ban volt el?szor Istallos-k?i-barlang neven emlitve a barlang az irodalmaban. El?fordul a barlang az irodalmaban Istallos-k? Cave (Takacsne, Eszterhas, Juhasz, Kraus 1989), Istallosk? Cave (Ringer 1989), Istallosk?i-barlang (Dely 1970), Istallosk?i barlang (Bogsch 1940), Istallos-k?i-?sember-barlang (Reg?s, Ringer 2003) es ?sember barlangja (Dely 1970) neveken is.

Regeszeti leiras [ szerkesztes ]

A 2,5 meter vastag kitoltesben ket k?kori telepulesi szintet kulonitettek el. Az also C-14 kora mintegy 36 000, a fels?e 30 000 ev. Az el?bbib?l a neandervolgyi ember (Homo neanderthalensis) , az utobbibol a cro-magnoni ember (Homo sapiens) leletei kerultek el?.

• Alattuk regeszeti szempontbol steril loszreteg telepult.
• A losz alatt sotetbarna, meszk?tormelekes retegb?l az aurignac-II. kultura leletei kerultek el?.
• A meszk?tormelekes szint alatt tobb, regeszetileg steril reteget tartak fel a kimosas, vizaramlas jeleivel.
• Ezek alatt vilagosbarna, apro meszk?tormelekes agyagretegben az aurignac-I. kulturara jellemz? regeszeti leleteket tartak fel, tobb t?zhelyet, szamtalan szerszamot es fegyvert, faszenet es allatok csontmaradvanyait.
• A legfels?, sargas, pleisztocen retegb?l, vagyis az el?z? asatasok retegeb?l a nagyon fiatal, bukki kultura nehany szerszama kerult el?.

Mas asatasok kimutattak, hogy a bukki kultura telepulese a mai Szilvasvarad helyen volt, ezert feltetelezik, hogy a barlang nem lakhely, hanem aldozohely lehetett. A kes?bbi korok leletei kozul emlitest erdemelnek a kora vaskori Kyjatice-kultura emlekei. A leletek nagy resze Szilvasvaradon , az Orban-hazban tekinthet? meg.

Az aurignaci kultura

A cro-magnoni ember egyik legjelent?sebb, kozep-europai kulturajanak, az aurignaci kulturanak az emlekeit Magyarorszagon csak a Bukk-videk kozponti reszenek a nyugati oldalan, az Istallos-k?i-barlangban es a Pes-k?-barlangban talaltak meg. A talalt leletek az aurignaci kultura ket, jol elkulonithet? fejl?desi szakaszat bizonyitjak. A rossz min?seg? k?szerszamok mell?l, csontbol es mamutagyarbol keszult amulettek kerultek el?, amelyek a vilag legregebbi ekszerei kozott szerepelnek, valamint egy haromlyuku csontsip. A barlangi medve csontjabol keszitett, ot hang megszolaltatasara alkalmas sip vilagviszonylatban is egyedulallo. Az itteni vadaszok eletmodja hasonlitott a Szeleta-barlangbol megismert emberekehez. A legfontosabb fegyveruk a csontdarda es az ij volt.

?slenytani leiras [ szerkesztes ]

A pleisztocenben elt nagyvadakat a renszarvas (Rangifer tarandus) , a barlangi medve (Ursus spelaeus) , az ?sboleny (Bison priscus?) , a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) , a barlangi oroszlan (Panthera spelaea) , a farkas , a barlangi hiena es a k?szali kecske csontjai kepviseltek. Az Istallos-k?i-barlang jelent?seget noveli, hogy a pleisztocen retegekb?l el?kerult, 66 fajbol allo fauna a leggazdagabb, Europa aurignaci koru feltarasai kozul. A mikrofaunajabol harom uj eml?sfajt es 20 uj madarfajt irtak le.

Kutatastortenet [ szerkesztes ]

Els? leiroja, Fenyes Elek 1851-ben kiadott foldrajzi szotaraban megallapitotta, hogy ezer sertes egyszer?en elfert benne. 1912-ben az els? probaasatast Hillebrand Jen? vezette. A k?eszkozokon es a keramiatoredekeken kivul megtalaltak egy haromeves gyermek kulcscsontjat is. A Turistak Lapja 1921. evi evfolyamaban publikalva lett, hogy Hillebrand Jen? beszamolt a szilvasi barlang asatasarol az 1919. evi Barlangkutatas ban . 1925-ig otszor tertek vissza Hillebrand Jen?ek a helyszinre, ahol tovabbi k?eszkozoket es csonteszkozoket talaltak. A munkat 1927-ben Saad Andor es Megay Geza folytatta. Ekkor egy tuzel?godorben a bukki kultura csereptoredekei kozott tengeri kagylobol keszult ekszereket es huszonhet fiatal ember feltort es megporkol?dott csontjait is megtalaltak. A tobb mint ketszaz csont a ritualis kannibalizmus egyedulallo bizonyiteka.

Az 1932-ben kiadott, Az Aggteleki cseppk?barlang es kornyeke cim? konyvben, a Bukk hegyseg barlangjairol szolo reszben szo van arrol, hogy Szilvasvarad kozeleben helyezkedik el az Istallosk?i barlang . Az asatasok soran megvizsgalt t?zhelymaradvanyok alapjan meg lett allapitva, hogy embert is evett az ?sember. Az ismertetes 6 publikacio alapjan lett irva. Az 1932-ben napvilagot latott, Termeszetvedelem es a termeszeti emlekek cim? konyvben meg vannak ismetelve a konyv 1931. evi kiadasanak Istallos-k?i-barlangot targyalo reszei. Gy?rffyne Mottl Maria 1938-ban asott a barlangban. Az 1939. evi Barlangvilag ban megjelent es Kadi? Ottokar altal irt dolgozat szerint a Bukk hegysegben talalhato Szeleta-barlangban , Balla-barlangban , Herman Otto-barlangban , Kecske-lyukban , Harom-kuti-barlangban , Istallos-k?i-barlangban, Budos-pestben es Puskaporosi-k?fulkeben vegzett rendszeres asatasok annyi ?slenytani es ?sregeszeti anyagot szolgaltattak, hogy abbol megtelne egy muzeumi terem.

Az 1941-ben publikalt Magyar turista lexikon ban kulon szocikke van a barlangnak. A kiadvanyban az van irva, hogy az Istallosk?i barlang az Istallos-k? (959 m, a Bukk hegyseg legmagasabb pontja) oldalaban helyezkedik el. A barlang hatulso reszen felfedeztek ket, egymas felett lev? vastag t?zhelyreteget, amelyekb?l el?kerultek az aurignacien ?sember k?szerszamai. A fiatalabb k?kor emberenek kultura- es csontmaradvanyai lattak napvilagot a barlangi agyagot fed? humuszbol. Az 1942. marcius 6-i Orszagjaras ban meg lett emlitve, hogy a Bukk hegyseg egyik nevezetes barlangja, amely rengeteg ?sallat csontjat ?rizte meg. 1944-ben vedett lett a barlang es egy hektaros felszini terulete. A barlang tervszer? reszletes feltarasat 1947-t?l Vertes Laszlo vezette. A kitoltes retegz?dese es a retegekben talalt korjelol? allatmaradvanyok alapjan megallapitottak a barlang tortenetet, meghataroztak a harom kulturreteg korat, az akkor elt embercsoport, illetve embercsoportok jellemz?it.

1957-ben jelent meg Vertes Laszlo Medveemberek kronikaja cim? konyve. A konyv els?sorban a barlang kutatasarol es az el?kerult leletekr?l szol. 1976-ban valt orszagos jelent?seg? barlangga az 5300-as (Bukk) barlangkataszteri teruleten lev?, szilvasvaradi Istallos-k?i-barlang . Az 1976-ban befejezett Magyarorszag barlangleltara cim? keziratban az olvashato, hogy az Istallosk?i-barlang a Bukk hegysegben, Szilvasvaradon helyezkedik el. A Szalajka-volgyon keresztul a piros jelzest kovetve lehet eljutni hozza.

Meredek hegyoldalon, 580 m tszf. magassagban van a haromszog alaku, nagymeret? bejarata. A barlang 46 m hosszu es kb. 8?10 m mely. Egykori hatalmas forrasbarlang eltom?dott jarata. Idegenforgalmi hasznositasa van. Kitoltese fokozott vedelemre szorul. A kezirat barlangra vonatkozo resze 1 irodalmi m? alapjan lett irva. Az 1976-ban kiadott, Bertalan Karoly es Sch?nviszky Laszlo altal osszeallitott Magyar barlangtani bibliografia barlangnevmutatojaban meg van emlitve a Bukk hegysegben lev? barlang Istallos-k?i-barlang neven. A barlangnevmutatoban fel van sorolva 50 irodalmi m?, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1976-ban osszeallitott orszagos jelent?seg? barlangok listajaban lev? barlangnevek pontositasa utan, 1977. majus 30-an osszeallitott orszagos jelent?seg? barlangok listajan rajta van a Bukk hegysegben, Szilvasvaradon talalhato barlang Istallos-k?i-barlang neven.

Az 1977. evi Karszt es Barlang ban lev?, Janossy Denes altal irt attekintesben szo van arrol, hogy a mar regen ismert, kiaknazott Suba-lyuk es Istallos-k?i-barlang kitoltesanyagainak uj vizsgalata bizonyitotta, hogy nagy tavlatok vannak a modern asatasi modszerek alkalmazasaban. A regi asatasokkor gy?jtott fajok tobbszorose lett meghatarozva mindket helyen. Az istallosk?i biozona tipuslel?helye az utobbi. A publikacioban van egy Magyarorszag terkep, amelyen azoknak a Magyarorszagon lev? barlangoknak a foldrajzi elhelyezkedese figyelhet? meg, amelyek ?slenytani leleteik miatt ismertek. A terkepen lathato az Eszaki-kozephegyseg lel?helyei koze sorolt Istallosk?i-barlang foldrajzi elhelyezkedese. A folyoirat 1977. evi kulonszamaba bekerult az attekintes angol nyelv? valtozata. Ebben a tanulmanyban is kozolve lett a terkep, amelyen Istallosk? Cave a barlang neve.

Az 1977. evi Karszt es Barlang ban lev?, Gabori Miklos altal irt osszefoglalasban kozolve lett, hogy az Istallosk?i-barlang ban tortent uj asatas volt a Bukk hegysegben folyo regeszeti kutatasok legjelent?sebb eredmenye. A magyarorszagi aurignacient uj (es azota mar megint valtozott) megvilagitasba helyezte. A barlangban korabban Hillebrand Jen? vegzett asatasokat. Az 1950-es evekben Vertes Laszlo es munkatarsai f?leg a retegsorat pontositottak. Legalso, steril reteg: Wurm 1.; a felette lev? aurignacien talajreteg: Wurm 1/2. interstadialis; a legfels?, magdalenien reteg: Wurm 3. A rendszeres asatasokkal egy addig ismeretlen aurignacien kulturreteget talaltak, amelynek nagyon gazdag volt a csontipara. A Wurm 1/2. interstadialis kulturainak, csoportjainak pontositasara ez az uj leletanyag adott lehet?seget.

Az uj kulturreteg ipara f?leg csonteszkozokb?l all: egeszen kis meret? nyilhegyek, hasitott alapu hegyek (point a base fendue), kulonfele tipusu csontlandzsahegyek, csontpalcak (?), amulettek es csontfurulya stb. Csontbol keszult az eszkozkeszlet 40%-a. A k?eszkozok egy sensu lato aurignacienhez tartoznak. A kultura kozep-europai aurignacien I. Ezt felvaltja a felette lev? retegben a kozep-europai aurignacien II., vagy Olschewien. A k?- es csonteszkozok aranya ebben forditott, es a kb. 20 eszkoztipus kozott a nagy meret? Olschewa hegyek, dardacsucsok felt?n?ek. A fels? kulturretegben (?) egyetlen, fejlett szeletien levelhegy is volt, ami mas megfigyelesekkel egyutt bizonyitja a bukki szeletien es az aurignacien egyidej?seget.

A Bukk hegysegben tehat, annak Ny-i es K-i reszen ket, egymastol teljesen elter? etnikum, kultura elt egymas mellett. Erdekes az itt feltart, kovekkel korulrakott t?zhely (talan kunyho alap?) es a barlangi medve koponyatemetkezesek. Gabori Mikloseknak a svajci es osztrak tapasztalatok alapjan fenntartasaik vannak utobbiakkal es a hozzajuk f?z?d? medvekultusszal kapcsolatban. A barlang asatasai utan kovetkezett a kozeleben elhelyezked? Pes-k?-barlang asatasa. A tanulmanyban van egy Magyarorszag terkep, amelyen a Magyarorszagon lev?, regeszetileg kutatott barlangok foldrajzi elhelyezkedese figyelhet? meg. A terkepen lathato a Bukk hegyseg lel?helyei koze sorolt Istallosk?i-barlang foldrajzi elhelyezkedese. A folyoirat 1977. evi kulonszamaba bekerult az osszefoglalas angol nyelv? valtozata. Ebben a tanulmanyban is kozolve lett a terkep, amelyen Istallosk? Cave a barlang neve.

Az 1979-ben megjelent, Barlangok a Bukkben cim? konyvben szo van arrol, hogy az Istallos-k?i barlang hoz K, KZ, K+, P jelzes? turistauton lehet eljutni. 535 m tszf. magassagban van a barlang hatalmas, haromszog alaku bejarata. 1912-ben kerult sor els? asatasara. A barlangban ket, egymastol teljesen elkulonithet? kulturszint helyezkedik el, elter? k?- es csonteszkozokkel. Kb. 30 000 evvel ezel?tt elt ?sember keszitette ezeket. A fels? kulturretegben volt egy t?zhelymaradvany, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Muzeumban van kiallitva. A konyvhoz mellekelt, a Bukk hegyseg barlangokban leggazdagabb teruletet bemutato terkepen lathato a 21-es szammal jelolt barlang foldrajzi elhelyezkedese.

Az 1980. evi Karszt es Barlang 1. felevi szamaban publikalva lett, hogy a kiemelt jelent?seg? Istallos-k?i-barlang az 5300-as barlangkataszteri teruleten (Bukk hegyseg) helyezkedik el. A barlangnak 5341/1. a barlangkataszteri szama. Az MKBT Dokumentacios Bizottsaga a helyszinen el fogja helyezni, a tobbi kiemelt jelent?seg? barlanghoz hasonloan, a barlang femlapba utott barlangkataszteri szamat. A barlangkataszteri szam beutesehez alapul szolgalo femlap ugyanolyan lesz mint a tobbi kiemelt jelent?seg? barlang femlapja. 1982. julius 1-t?l az Orszagos Kornyezet- es Termeszetvedelmi Hivatal elnokenek 1/1982. (III. 15.) OKTH szamu rendelkezese (1. §. es 3. §., illetve 5. sz. melleklet) ertelmeben a Bukk hegysegben lev? Istallos-k?i-barlang fokozottan vedett barlang. Az 1982. szeptember?oktoberi MKBT M?sorfuzet ben meg van emlitve, hogy a Bukk hegysegben talalhato Istallos-k?i-barlang fokozottan vedett barlang. A felsorolasban a barlangnevek az MKBT altal jovahagyott es hasznalt helyesiras szerint, javitott formaban lettek kozolve.

Az 1984-ben kiadott, Magyarorszag barlangjai cim? kiadvanynak a magyarorszagi ?slenytani es regeszeti asatasokat attekint? reszeben szo van arrol, hogy Hillebrand Jen? es Kormos Tivadar 1909-t?l bekapcsolodtak a magyarorszagi barlangok asatasaba, es nehany ev alatt Magyarorszag majdnem mindegyik nagy barlangi lel?helyen, pl. az Istallos-k?i-barlangban is asatast vegeztek. Mind ?slenytanilag, mind regeszetileg kulonleges jelent?seg? volt Vertes Laszlo munkaja, aki a masodik vilaghaboru utan vegzett asatast az Istallos-k?i-barlangban. Kozeps? wurm aurignaci kulturakat tartalmazo ket kulturreteget tart fel a barlangban. Ezekre a kulturakra gyakran nagymeret? csont dardahegyek jellemz?k a k?eszkozokon kivul. A barlang asatasa, a hatalmas t?zhely kiallitasa, valamint az ?sregeszeti munka nehezsegei es szepsegei vannak leirva Vertes Laszlonak a Medveemberek kronikaja cim? nepszer? konyveben.

A Magyarorszag barlangjai cim? kiadvanyban van egy Magyarorszag terkep, amelyen a Magyarorszagon lev?, regeszetileg kutatott jelent?sebb barlangok foldrajzi elhelyezkedese figyelhet? meg. A terkepen lathato az Istallos-k?i-barlang foldrajzi elhelyezkedese. A kiadvanyban van egy Magyarorszag terkep, amelyen azoknak a Magyarorszagon lev? barlangoknak a foldrajzi elhelyezkedese figyelhet? meg, amelyek ?slenytani leleteik miatt legismertebbek. A terkepen lathato az Istallos-k?i-barlang foldrajzi elhelyezkedese. A konyv orszagos barlanglistajaban szerepel a Bukk hegysegben lev? barlang Istallos-k?i-barlang neven ?sember-barlangja nevvaltozattal. A listahoz kapcsolodoan lathato az Aggteleki-karszt es a Bukk hegyseg barlangjainak foldrajzi elhelyezkedeset bemutato 1:500 000-es meretaranyu terkepen a barlang foldrajzi elhelyezkedese.

1986-ban Juhasz Marton szerkesztette meg a barlang alaprajz terkepet es 2 keresztmetszet terkepet. Az 1989. evi Karszt es Barlang ban lev?, Magyarorszag barlangjai cim? osszeallitasban szo van arrol, hogy az 1900-as evek elejen kezd?dott el a Bukk hegyseg barlangjainak kutatasa a fosszilis nagy forrasszajak regeszeti asatasaval. Ezeknek a tag bejaratu, altalaban egyetlen hatalmas bejarati csarnokbol allo uregeknek majdnem mindegyike szolgaltatott tobb-kevesebb ?sk?korszaki leletanyagot. Kozuluk az egyik legismertebb a Nagy-fennsik Ny-i peremen nyilo Istallos-k?i-barlang. A barlangbol az aurignaci kultura emlekei kerultek el?. A publikacioban lev? 3. abran (Bukk hegyseg terkep) be van mutatva a barlang foldrajzi elhelyezkedese. A folyoirat 1989. evi kulonszamaban napvilagot latott ennek az utobbi tanulmanynak az angol nyelv? valtozata ( The caves of Hungary ). Ebben a tanulmanyban Istallos-k? Cave a barlang neve.

Az 1989. evi Karszt es Barlang ban lev?, Ringer Arpad altal irt tanulmany szerint a leveleszkozos leletkomplex mellett, neha azzal megegyez? retegekb?l (leginkabb a bukki Istallos-k?i-barlangbol) kerult el? egy, a francia es europai aurignacien alapjan klasszifikalt leletanyag. A Bukk hegysegben talalhato Istallos-k?i-barlang, a Lambrecht Kalman-barlang , a Petenyi-barlang es a Pes-k?-barlang 1938 es 1959 kozott tortent asatasa f?leg Janossy Deneshez es Vertes Laszlohoz f?z?dik. 1959-ben sikerult szenizotopos kormeghatarozassal adatot kapni az Istallos-k?i-barlang aurignacien II. kulturajara (30 900+600 ev B.P.). A publikacioban van egy terkep, amelyen a regeszeti leletek miatt ismert jelent?sebb magyarorszagi barlangok foldrajzi elhelyezkedese figyelhet? meg. A terkepen lathato az Istallos-k?i-barlang foldrajzi elhelyezkedese. A folyoirat 1989. evi kulonszamaban napvilagot latott ennek a tanulmanynak az angol nyelv? valtozata. Ebben a tanulmanyban is kozolve lett a terkep, amelyen Istallosk? Cave a barlang neve.

2000-t?l Ringer Arpad folytatta a barlang feltarasat. 2001. majus 17-t?l a kornyezetvedelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KoM rendeletenek ertelmeben a Bukk hegyseg teruleten lev? Istallos-k?i-barlang fokozottan vedett barlang. Egyidej?leg a fokozottan vedett barlangok korenek megallapitasarol szolo 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezes hatalyat veszti. A 2003-ban kiadott Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai cim? konyvben reszletesen le van irva.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport es turista enciklopedia cim? kiadvanyban onallo szocikke van a barlangnak. A szocikk szerint az Istallos-k?i-barlang a Bukk hegysegben talalhato es regeszeti jelent?seg?, 1944-ben vedette, 1982-ben fokozottan vedette nyilvanitott termeszeti ertek. A Szalajka-volgy felett, 546 m tszf. magassagban van a bejarata. Az 57 m hosszu inaktiv forrasbarlang triasz meszk?ben keletkezett. Els?kent Fenyes Elek emlitette 1851-ben. Hatalmas bejarata egyetlen oriasi csarnokba vezet, mely menedeket nyujtott az ?skor emberenek. Az aurignaci kultura ket, jol elkulonithet? fejl?desi szakaszat bizonyitjak az asatassal el?kerult leletek. Jelenleg a Nemzeti Muzeumban van az ?sember itt talalt kovekkel korulrakott, eszkozokkel es csontokkal teleszort t?zhelye. Jelzett osveny vezet bejaratahoz. Nem kell lampa megtekintesehez. Vertes Laszlo szocikkeben meg van emlitve, hogy Vertes Laszlo a barlang kutatasat 1947-ben kezdte el. Az asatason egeszben kiemelt egy ?semberi t?zhelyet, amelyet a Magyar Nemzeti Muzeumba szallittatott.

2005. szeptember 1-t?l a kornyezetvedelmi es vizugyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bukk hegysegben lev? Istallos-k?i-barlang fokozottan vedett barlang. 2013. augusztus 12-t?l a belugyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Heves megyei, szilvasvaradi, 5341-1 barlangkataszteri szamu es 14714 lel?hely-azonositoju Istallos-k?i-barlang regeszeti szempontbol jelent?s barlangnak min?sul. A 2012?2014. evi Karszt es Barlang ban kozolve lett, hogy a turistaknak kiepitett Istallos-k?i-barlangot 2012-ben 85 f?, 2013-ban 71 f?, 2014-ben 25 f? latogatta meg overallos barlangturan. 2015. november 3-tol a foldm?velesugyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint az Istallos-k?i-barlang (Bukk hegyseg) fokozottan vedett barlang.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Bertalan Karoly ? Sch?nviszky Laszlo : Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatok). 1931?1945. Karszt- es Barlangkutatas , 1973?1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. kot. 188. old.
• Bertalan Karoly : Magyarorszag barlangleltara. Kezirat, 1976. (A kezirat megtalalhato a Magyar Allami Foldtani Intezetben .)
• Bertalan Karoly ? Kordos Laszlo ? Orszagh Gyorgy: Orszagos jelent?seg? barlangok. MKBT Meghivo , 1976. julius?szeptember. 15. old.
• Dancza Janos : F?tesi gondok a jegkorszakban. In: Baraz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervolgyi ?sember a Bukkben. Eger, 2008. 26., 27. old. ISBN 9789639817098
• Dely Karoly szerk.: Bukk utikalauz. Budapest, Sport, 1970. 55., 56., 81?82., 288., 302. old. es egy fenykep a 80. es a 81. oldalak kozott ( A Bukk karsztja es barlangjai cim? fejezetet, az 51?88. oldalakat Denes Gyorgy irta.)
• Dudich Endre : Az Aggteleki cseppk?barlang es kornyeke. (Fuggelek: Kisebb barlangjaink attekintese.) Budapest, 1932. 172. old.
• Fazekas Sandor : A foldm?velesugyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Kozlony , 2015. oktober 26. (158. sz.) 20921. old.
• Gabori Miklos : Archeological results of investigation in Hungarian caves. Karszt es Barlang , 1977. Special Issue. 44., 45. old.
• Gabori Miklos: A magyar barlangok kutatasanak regeszeti eredmenyei. Karszt es Barlang , 1977. 1?2. felev. 34., 35. old.
• Gaborine Csank Vera: Az ?sember Magyarorszagon . Gondolat Konyvkiado , Budapest, 1980. 64., 166., 169., 173., 175?181., 257. old. es egy kep a 64. es a 65. oldalak kozott ISBN 963-280-855-X
• Gombos Andras: A kornyezetvedelmi es vizugyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a vedett es a fokozottan vedett noveny- es allatfajokrol, a fokozottan vedett barlangok korer?l... Magyar Kozlony , 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gonda Gyorgy : Az Orszagos Kornyezet- es Termeszetvedelmi Hivatal elnokenek 1/1982. (III. 15.) OKTH szamu rendelkezese. Magyar Kozlony , 1982. marcius 15. (14. sz.) 199. old.
• Hevesi Attila : Fejl?destortenet II. Felszinfejl?des. In: Baraz Csaba szerk.: A Bukki Nemzeti Park. Hegyek, erd?k, emberek. Bukki Nemzeti Park Igazgatosag, Eger, 2002. 95., 103., 106., 107. old.
• Hevesi Attila : Felszinalaktani jellemzes, karsztformakincs. In: Baraz Csaba szerk.: A Bukki Nemzeti Park. Hegyek, erd?k, emberek. Bukki Nemzeti Park Igazgatosag, Eger, 2002. 128., 142. old.
• Hillebrand Jen? : A pleistocaen ?sember ujabb nyomai hazankban . Barlangkutatas , 1913. (1. kot.) 1. fuz. 21?23., 23. old. (Nemet nyelven 48?49. old.)
• Hillebrand Jen? : Az 1913. evi barlangkutatasaim eredmenyei. Barlangkutatas , 1914. (2. kot.) 3. fuz. 117., 118., 123. old.
• Hillebrand Jen? : Az 1916. evi barlangkutatasaim eredmenyer?l. Barlangkutatas , 1917. (5. kot.) 2. fuz. 106?108. old.
• Hillebrand Jen? : Az 1917. evben vegzett asatasaim eredmenyei. Barlangkutatas , 1919. (7. kot.) 1?4. fuz. 6., 10?13. old.
• Hillebrand Jen? : Magyarorszag ?sk?kora. Archaeologica Hungarica, 1935. (17. kot.) 14?15., 27. old.
• Horvath Csaba: Lambrecht Kalman, mint barlangkutato. Karszt es Barlang , 1990. 2. felev. 174. old.
• Janossy Denes : A hazai barlangok gerinces ?slenytani kutatasa. Karszt es Barlang , 1977. 1?2. felev. 40., 41. old.
• Janossy Denes: Results of palaeontological excavations in caves of Hungary. Karszt es Barlang , 1977. Special Issue. 50., 51. old.
• Janossy Denes : Vertes Laszlo, a barlangkutato. Karszt es Barlang , 1978. 1?2. felev. 31?32. old.
• Jerem Erzsebet ? Mester Zsolt : ?skori emlekek es gy?jtemenyek Magyarorszagon. Budapest, 2008. 169?170. old.
• Kaan Karoly : Termeszetvedelem es a termeszeti emlekek. Budapest, 1931. 198., 201?203., 204. old.
• Kaan Karoly : Termeszetvedelem es a termeszeti emlekek. Budapest, 1932. 198., 201?203., 204. old.
• Kadi? Ottokar : Jelentes a Barlangkutato Szakosztaly 1914. evi m?kodeser?l . Barlangkutatas , 1915. (3. kot.) 1. fuz. 17. old.
• Kadi? Ottokar : Jelentes a Barlangkutato Szakosztaly 1917. evi m?kodeser?l . Barlangkutatas , 1918. (6. kot.) 1?4. fuz. 39?40. old.
• Kadi? Ottokar : A magyar barlangkutatas ?sregeszeti eredmenyei. A Szent Istvan Akademia Mennyisegtan-, Termeszettudomanyi Osztalyanak Felolvasasai, 1930. (2. kot. 8. sz.) 4., 7., 10. old.
• Kadi? Ottokar : A hazai barlangugy torvenyes rendezese. Barlangvilag , 1939. (9. evf.) 4. fuz. 88. old.
• Kadi? Ottokar ? Gy?rffyne Mottl Maria : Az Eszaknyugati Bukk barlangjai . Barlangkutatas , 1944. (17. kot.) 1. fuz. 33?56. oldalak es a 3. melleklet
• Kordos Laszlo : Barlangkataszteri hirek. Karszt es Barlang , 1980. 1. felev. 46. old.
• Kordos Laszlo : Magyarorszag barlangjai. Gondolat Konyvkiado , Budapest, 1984. 9., 16., 18., 21., 53., 55., 56., 59., 60., 139., 276., 286. old.
• Kormos Tivadar ? Lambrecht Kalman: A remetehegyi sziklafulke es postglacialis faunaja. A Magyar Kiralyi Foldtani Intezet Evkonyve, 1914. (22. kot.) 6. fuz. 368., 369., 373. old.
• L. K. (Lakner Karoly): Barlangkutatas. Turistak Lapja, 1921. majus. (33. evf. 3?4. sz.) 48. old.
• Lenart Laszlo: Barlangok a Bukkben . Miskolc, BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1979. 22. oldal es a terkepmelleklet
• Mottl Maria : Jelentes az 1932?35. evi barlangkutatasrol es az ?sgerinces-osztaly m?kodeser?l. A Magyar Kiralyi Foldtani Intezet Evi Jelentesei az 1933?35. evekr?l. 1940. (4. kot.) 1903., 1918. old. ( Nemet nyelven 1925?1939. old. )
• Mottl Maria : Jelentes az 1936/38. evi asatasok eredmenyer?l es az ?sgerinces osztaly m?kodeser?l. A Magyar Allami Foldtani Intezet Evi Jelentesei az 1936?1938. evekr?l. 1945. (4. kot.) 1522., 1535?1549. oldalak es egy terkep ( Nemet nyelven 1553?1585. old. )
• Neidenbach Akos ? Pusztay Sandor: Magyar hegyisport es turista enciklopedia. Budapest, 2005. 214., 462. old. ISBN 9639353396
• Pechy-Horvath Rezs?: Sok feltaratlan szepseget rejtegetnek Magyarorszag barlangjai. Barlangfurd?t terveznek Gorombolytapolcan? Orszagjaras, 1942. marcius 6. (3. [8.] evf. 11. [12.] sz.) 4. old.
• Pinter Sandor : A belugyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a regeszeti szempontbol jelent?s barlangok korer?l. Magyar Kozlony , 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65483. old.
• Polgardy Geza szerk.: Magyar turista lexikon. A?Z. Budapest, 1941. 93. old.
• Reg?s Jozsef: Regeszeti szempontbol jelent?s barlangok . In: Baraz Csaba szerk.: A Bukki Nemzeti Park. Hegyek, erd?k, emberek. BNP, Eger, 2002. 316?317., 322., 326. old.
• Reg?s Jozsef ? Ringer Arpad: Istallos-k?i-barlang. In: Szekely Kinga szerk.: Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai. Budapest, Mez?gazda Kiado, 2003. 224?227. old. ISBN 963-9358-96-7
• Ringer Arpad: A barlangi lel?helyek es kronosztratigrafiajuk szerepe a magyar ?sk?korkutatasban. Karszt es Barlang , 1989. 1?2. felev. 78., 80. old.
• Ringer Arpad: The role of cave sites and their chronostratigraphy in the research of the Paleolithic of Hungary. Karszt es Barlang , 1989. Special Issue. 52., 54., 55. old.
• Ringer Arpad: A Bukk hegyseg k?kora. In: Baraz Csaba szerk.: A Bukki Nemzeti Park. Hegyek, erd?k, emberek. Bukki Nemzeti Park Igazgatosag, Eger, 2002. 296., 308., 309., 311. old.
• Ringer Arpad ? Szolyak Peter ? Kordos Laszlo ? Reg?s Jozsef ? Heinzlmann Kinga: A Herman Otto-barlang es a Herman Otto-k?fulke paleolit leletanyaganak revizios lehet?segei . A Herman Otto Muzeum Evkonyve, 2006. (45. kot.) 5., 18. old.
• Ringer Arpad ? Reg?s Jozsef: Ember, barlangok, kornyezet. Az ?sk?kor regeszeti kulturai a Bukkben. In: Baraz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervolgyi ?sember a Bukkben. Eger, 2008. 74., 75., 78., 79., 80. old. ISBN 9789639817098
• Szablyar Peter : Fenyes Elek: Magyarorszag geographiai szotara. Karszt es Barlang , 1986. 2. felev. 160. old.
• Szeghalmy Gyula : Felvidek. Budapest, 1940. 91., 113., 115. old.
• Szekely Kinga : Fokozottan vedett barlangok. In: Baraz Csaba szerk.: A Bukki Nemzeti Park. Hegyek, erd?k, emberek. Eger, 2002. 183. old.
• Takacsne Bolner Katalin ? Eszterhas Istvan ? Juhasz Marton ? Kraus Sandor: The caves of Hungary. Karszt es Barlang , 1989. Special Issue. 20. old.
• Takacsne Bolner Katalin ? Juhasz Marton ? Kraus Sandor: Magyarorszag barlangjai. Karszt es Barlang , 1989. 1?2. felev. 54. old.
• Turi-Kovacs Bela : A kornyezetvedelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KoM rendelete. Magyar Kozlony , 2001. majus 9. (53. sz.) 3487. old.
• Vertes Laszlo : Medveemberek kronikaja. Gondolat Konyvkiado , Budapest, 1957. 211 oldal es 18 tabla
• Vertes Laszlo : Az ?sk?kor es az atmeneti k?kor emlekei Magyarorszagon . A Magyar Regeszet Kezikonyve, I. Akademiai Kiado , Budapest, 1965. 60., 86., 91., 124., 141., 165., 166., 167., 168., 172., 172?176., 176., 179., 183., 210., 229., 230., 300?302. old.
• Voros Istvan: Hunted mammals from the Aurignacien cave bear hunters' site in the Istallosk? Cave . Folia Archaeologica, 1984. (35. kot.) 7?31. old.
• Voros Istvan: Stratigraphy and biostratigraphy of Istallos-k? Cave . Praehistoria, 2003?2004. (4?5. kot.) 33?76. old.
• ?: Orszagos jelent?seg? barlangok. MKBT Meghivo , 1977. november. 22. old.
• ?: Felhivjuk a tagsag figyelmet, hogy 1982. julius 1-jevel uj termeszetvedelmi jogszabalyok leptek eletbe. MKBT M?sorfuzet , 1982. szeptember?oktober. 17. old.
• ?: Idegenforgalmi es turista barlangjaink 2008. evi latogatottsaga. Karszt es Barlang , 2009. 1?2. felev. 60. old.
• ?: Idegenforgalmi es turista barlangjaink 2009. evi latogatottsaga. Karszt es Barlang , 2010. 1?2. felev. 98. old.
• ?: Idegenforgalmi es turista barlangjaink 2010?11. evi latogatottsaga. Karszt es Barlang , 2011. 1?2. felev. 76. old.
• ?: Idegenforgalmi es turista barlangjaink 2012?14. evi latogatottsaga. Karszt es Barlang , 2012?2014. 126. old.
• ?: Idegenforgalmi es turista barlangjaink 2015?16. evi latogatottsaga. Karszt es Barlang , 2015?2016. 67. old.
• ?: Idegenforgalmi es turista barlangjaink 2017?18. evi latogatottsaga. Karszt es Barlang , 2017?2018. 76. old.

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

• Fenyes Elek : Magyarorszag geographiai szotara. Pest, 1851. 4. kot. Szilvas telepulesnel van leirva. (Reprint: Budapest, 1984. ISBN 9630227002 )
• Gabori Miklos: A kes?i paleolitikum Magyarorszagon . (Regeszeti tanulmanyok 3.) Akademiai Kiado , Budapest, 1964.
• Gyenis Gyula ? Hevesi Attila ? Kordos Laszlo ? Mester Zsolt ? Ringer Arpad ? T. Dobosi Viola: Emberel?dok nyomaban. Az ?sk?kor emlekei Eszakkelet-Magyarorszagon. Miskolc, 2001.
• Horusitzky Zoltan: Eine Knochenflote aus der Hohle von Istallosk?. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1954. (5. kot.) 3?4. sz. 133?140. old.
• Kalicz Nandor: Agyag istenek. A neolitikum es a rezkor emlekei Magyarorszagon. Corvina Konyvkiado , Budapest, 1970.
• Kalicz Nandor: Agyag istenek. A neolitikum es a rezkor emlekei Magyarorszagon. Corvina Konyvkiado , Budapest, 1974. ISBN 963-13-2491-5
• Kalicz Nandor: Agyag istenek. A neolitikum es a rezkor emlekei Magyarorszagon. Corvina Konyvkiado , Budapest, 1980. ISBN 963-130-7530
• Korek Jozsef : Das neolithische Fundmaterial der Hohle von Istallosk?. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1954. (5. kot.) 3?4. sz. 141?144. old.
• Laszlo Gyula : Vertessz?l?st?l Pusztaszerig . Gondolat Konyvkiado , Budapest, 1974. ISBN 963-280-087-7
• Pesty Frigyes : Magyarorszag helynevei. 1864. Kezirat az Orszagos Szechenyi Konyvtarban .
• Saad Andor : Die Ergebnisse der Ausgrabungen in der Istallosk?er Hohle im Jahre 1927. Die Eiszeit, 1927. 97?98. old.
• Saad Andor : A Bukk-hegysegben vegzett ujabb kutatasok eredmenyei. Archaeologiai Ertesit? , 1929. (43. kot.) 238?247. old.
• Siman Katalin: A modern ember kialakulasa es kulturaja. In: Visy Zsolt f?szerk.: Magyar regeszet az ezredfordulon. Budapest, 2003. 81?85. old.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Az Istallos-k?i-barlang feltarasa 2020-ban
• Bukk: szetneztunk az Istalloban (6:44-t?l szerepel benne a barlang.)
• Orszagos Barlangnyilvantartas