A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az
inari szami
nyelv
(anara?kiela)
az
urali nyelvcsaladba
tartozo
szami nyelvek
egyike, azon belul is a keleti
szami nyelvek
koze tartozik. Legkozelebbi rokonai a
kildini
, a
kolta
, a
teri
es az azota kihalt
akkala szami nyelv
. Ez az egyetlen olyan
szami nyelv
, amelyet csak egyetlen orszagban beszelnek, nevezetesen
Finnorszagban
(egyben ez
Finnorszag
egyetlen olyan nyelve, amit csak ott beszelnek, leven, hogy a
finnt
beszelik meg a hatarokon tul is). Az inari szamit Eszak-
Finnorszagban
,
Inari
varos kornyeken (tobbek kozott Inari
(Aanaar)
,
Ivalo
(Avveel)
,
Sevettijarvi
(?evetjavri)
, Nellim
(Njellim)
teruleten) beszeli mintegy 300 ember.
Az els? inari szami nyelv? konyvek
E. W. Borg
forditasai voltak, egy abeceskonyv es egy katekizmus,
1859
-ben. A jelenlegi irodalmi nyelv alapjait
Lauri Itkonen
hatarozta meg.
1979
ota az inari szami nyelvet oktatjak a terseg altalanos iskolaiban.
Erkki Itkonen
elkeszitette a negyreszes inari szotart es
Pekka Sammallahti
oului
professzor a finn-inari szotaron dolgozik.
1986
-ban kezdte meg m?kodeset az
Anara?kiela servi
(Inari nyelvi tarsasag).
1997
ota az egyik ovodaban is f?kepp csak inariul foglalkoznak a gyerekekkel. Inari nyelven rappel egy fiatal szami is:
Amoc
.
Az inari irasrendszer
[
szerkesztes
]
А а
|
(A a)
|
B b
|
C c
|
? ?
|
D d
|
đ đ
|
E e
|
F f
|
G g
|
H h
|
I i
|
J j
|
K k
|
L l
|
M m
|
N n
|
O o
|
P p
|
R r
|
S s
|
? ?
|
T t
|
U u
|
V v
|
Y y
|
Z z
|
? ?
|
A a
|
(A a)
|
Szemelyes es birtokos nevmasok
[
szerkesztes
]
Az inariban, ahogyan az
eszaki szami nyelvben
is, harom szam van: egyes,
kettes
es tobbes.
|
Magyarul
|
Alanyeset
|
Magyarul
|
Birtokos eset
|
Sg1
|
en
|
mun
|
enyem
|
muu
|
Sg2
|
te
|
tun
|
tied
|
tuu
|
Sg3
|
?
|
sun
|
ove
|
suu
|
Du1
|
mi (ketten)
|
muoi
|
mienk (2)
|
munnuu
|
Du2
|
ti (ketten)
|
tuoi
|
tietek (2)
|
tunnuu
|
Du3
|
?k (ketten)
|
suoi
|
ovek (2)
|
sunnuu
|
Pl1
|
mi
|
mij
|
mienk
|
mii
|
Pl2
|
ti
|
tij
|
tietek
|
tii
|
Pl3
|
?k
|
sij
|
ovek
|
sii
|
Peldak a nevszoragozasra
[
szerkesztes
]
A kovetkez? tablazatban a szemelyes nevmasok ragozasa lathato az osszes esetben
|
Egyes szam
|
Kettes szam
|
Tobbes szam
|
Alanyeset
|
mun
|
muoi
|
mij
|
Birtokos
-
Targyeset
|
muu
|
munnuu
|
mii
|
Lokativusz
(Hol)
|
must, muste
|
munnust
|
mist, miste
|
Illativusz
(Hova)
|
munjin
|
munnui
|
mijjan
|
Komitativusz
(Mivel, kivel)
|
muuin, muin
|
munnuin, munnuuin
|
miiguim
|
Abesszivusz
(vmi nelkul)
|
muuttaa
|
munnuuttaa
|
miitttaa
|
Esszivusz
(Mikent)
|
munen
|
munnun
|
minen
|
Partitivusz
(Reszel?eset)
|
muđe
|
munnud?
|
miđe?
|
- Itkonen, Erkki.
Inarilappisches Worterbuch.
Lexica societatis fenno-ugricae: 20. Suomalais-ugrilainen seura. Helsinki.
ISBN 951-9019-94-4
.
- Sammallahti, Pekka. Morottaja, Matti.
Saami-suoma sanikirje. Inarinsaamelais-suomalainen sanakirja.
Girjegiisa. Ykkosoffset Oy, Vaasa 1993.
ISBN 951-8939-27-6
.
- Olthuis, Marja-Liisa.
Kielaoppa.
[Inari] : Samitigge, 2000.
- Østmo, Kari.
Samikiela vieres kiellan vuaðu?koovlast.
Helsinki : Valtion painatuskeskus, 1988.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]