한국   대만   중국   일본 
Inari szami nyelv ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Inari szami nyelv

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Inari szami
anara?kiela
Beszelik Finnorszag Finn
Terulet Skandinavia
Beszel?k szama 300 korul [1] f?
Nyelvcsalad Urali
    Finnugor
     Szami
Irasrendszer Latin iras
Hivatalos allapot
Hivatalos Finnorszag Finn
Nyelvkodok
ISO 639-1 nincs
ISO 639-2 smn

Az inari szami nyelv (anara?kiela) az urali nyelvcsaladba tartozo szami nyelvek egyike, azon belul is a keleti szami nyelvek koze tartozik. Legkozelebbi rokonai a kildini , a kolta , a teri es az azota kihalt akkala szami nyelv . Ez az egyetlen olyan szami nyelv , amelyet csak egyetlen orszagban beszelnek, nevezetesen Finnorszagban (egyben ez Finnorszag egyetlen olyan nyelve, amit csak ott beszelnek, leven, hogy a finnt beszelik meg a hatarokon tul is). Az inari szamit Eszak- Finnorszagban , Inari varos kornyeken (tobbek kozott Inari (Aanaar) , Ivalo (Avveel) , Sevettijarvi (?evetjavri) , Nellim (Njellim) teruleten) beszeli mintegy 300 ember.

Az els? inari szami nyelv? konyvek E. W. Borg forditasai voltak, egy abeceskonyv es egy katekizmus, 1859 -ben. A jelenlegi irodalmi nyelv alapjait Lauri Itkonen hatarozta meg. 1979 ota az inari szami nyelvet oktatjak a terseg altalanos iskolaiban. Erkki Itkonen elkeszitette a negyreszes inari szotart es Pekka Sammallahti oului professzor a finn-inari szotaron dolgozik. 1986 -ban kezdte meg m?kodeset az Anara?kiela servi (Inari nyelvi tarsasag). 1997 ota az egyik ovodaban is f?kepp csak inariul foglalkoznak a gyerekekkel. Inari nyelven rappel egy fiatal szami is: Amoc .

Az inari irasrendszer [ szerkesztes ]

А а (A a) B b C c ? ? D d đ đ E e
F f G g H h I i J j K k L l M m
N n O o P p R r S s ? ? T t U u
V v Y y Z z ? ? A a (A a)

Nyelvtan [ szerkesztes ]

Szemelyes es birtokos nevmasok [ szerkesztes ]

Az inariban, ahogyan az eszaki szami nyelvben is, harom szam van: egyes, kettes es tobbes.

  Magyarul Alanyeset Magyarul Birtokos eset
Sg1 en mun enyem muu
Sg2 te tun tied tuu
Sg3 ? sun ove suu
Du1 mi (ketten) muoi mienk (2) munnuu
Du2 ti (ketten) tuoi tietek (2) tunnuu
Du3 ?k (ketten) suoi ovek (2) sunnuu
Pl1 mi mij mienk mii
Pl2 ti tij tietek tii
Pl3 ?k sij ovek sii

Peldak a nevszoragozasra [ szerkesztes ]

A kovetkez? tablazatban a szemelyes nevmasok ragozasa lathato az osszes esetben

  Egyes szam Kettes szam Tobbes szam
Alanyeset mun muoi mij
Birtokos - Targyeset muu munnuu mii
Lokativusz (Hol) must, muste munnust mist, miste
Illativusz (Hova) munjin munnui mijjan
Komitativusz (Mivel, kivel) muuin, muin munnuin, munnuuin miiguim
Abesszivusz (vmi nelkul) muuttaa munnuuttaa miitttaa
Esszivusz (Mikent) munen munnun minen
Partitivusz (Reszel?eset) muđe munnud? miđe?

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Itkonen, Erkki. Inarilappisches Worterbuch. Lexica societatis fenno-ugricae: 20. Suomalais-ugrilainen seura. Helsinki. ISBN 951-9019-94-4 .
  • Sammallahti, Pekka. Morottaja, Matti. Saami-suoma sanikirje. Inarinsaamelais-suomalainen sanakirja. Girjegiisa. Ykkosoffset Oy, Vaasa 1993. ISBN 951-8939-27-6 .
  • Olthuis, Marja-Liisa. Kielaoppa. [Inari] : Samitigge, 2000.
  • Østmo, Kari. Samikiela vieres kiellan vuaðu?koovlast. Helsinki : Valtion painatuskeskus, 1988.

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]