Az immunologia a biologia es alkalmazott teruletei (peldaul orvostudomany , allatorvostudomany) gyorsan fejl?d?, rendkivul kiterjedt hatasu aga. Az immunologia orvosi ertelemben nagyszamu emberi es allati betegseg eredetevel es gyogyitasaval foglalkozo tudomany.

Az immunologia biologiai ertelemben a szervezet integritasa meg?rzesenek folyamataival es ezzel szoros osszefuggesben az idegennek felismert anyagok elleni vedekezes mechanizmusaval foglalkozik. Az immunrendszer arra kepes, hogy a ?sajat”, a ?megvaltozott sajat”” es az ?idegen” anyagokat megkulonboztet? modon ? antigenkent felismerve, az adott antigen ingerre id?ben es terben (szovettipusonkent megjelen?) megfelel? valaszt adjon.

Az immunologia a szervezet egyik legfontosabb vedekezesi rendszere, tagabb ertelemben a fiziologia resze, kiserleti eszkoztara a sejtbiologia , biokemia , mikrobiologia es a molekularis genetika teruleteir?l szarmazik. Sajatos szemlelete es kerdeskore miatt viszont mindenhol onallo tudomanykent tanitjak.

Immunologia az orvosbiologiai tudomanynak azon szeles terulete is, amely az immunrendszer minden vonatkozasaval foglalkozik minden szervezetben . Tobbek kozt foglalkozik az immunrendszer fiziologiai m?kodesevel, mind az egeszseges, mind a beteg allapotokban; az immunrendszer hibas m?kodesevel immunologiai rendellenessegek eseteben ( autoimmun betegsegek , hipererzekenysegek, immunhiany , transzplantatum kilok?des ; szervek fizikai tulajdonsagaival az immunrendszerben; es az immunrendszer biologiai alkotoreszeinek in vitro , in vivo es in situ kemiai es fiziologias tulajdonsagaival. Az immunologianak szamos tudomanyteruleten van kulonboz? gyakorlati alkalmazasa, es ennek megfelel?en tovabbi kategoriakra oszthato.

Az immunrendszer hisztologiai (sejtszint?) vizsgalata [ szerkesztes ]

Miel?tt meg kialakult volna az immunitas fogalma, szamos regi orvos jellemezte azokat a szerveket, amelyek kes?bb az immunrendszer reszeinek bizonyultak. Az immunrendszer legf?bb szervei a thymus , a lep , a csontvel? nyirokcsomok (testszerte) (beleertve a mandulakat , es a Peyer plakkokat . A f? szerveket, a thymust es a lepet valojaban csak hisztologiailag vizsgaljak post-mortem a boncolas soran. Azonban bizonyos nyirokcsomokbol sebeszileg is mintat vesznek meg a paciens eleteben.

Az immunrendszer szamos osszetev?je valojaban sejtszint? jelleget tekintve, es nem kot?dik egy konkret szervhez sem, hanem, be van agyazva vagy kering a test kulonboz? pontjain kulonboz? szovetekben .

Klasszikus immunologia [ szerkesztes ]

A klasszikus immunologia az epidemiologia es az orvostudomany segedtudomanya. A test rendszerei a korokozok es az immunitas (vedettseg) kozti kapcsolatokat tanulmanyozza. Az immunitas szot legregebben Thukudidesz tortenetiro emlitette a Kr. e. 430 koruli atheni pestisjarvany idejen, aki megfigyelte, hogy azok, akik a jarvany korabbi valtozatabol kigyogyultak, nem betegedtek meg ismetelten amikor a betegekkel azok gyogyitasa celjabol kapcsolatba kerultek. Szamos egyeb ?si tarsadalom is ismerte ezt a jelenseget, de csak a 19. szazad es a 20. szazad soran alakult a fogalom tudomanyos elmelette.

Immunologiai mechanizmusok [ szerkesztes ]

Az eml?s szervezet szerteagazo m?kodesenek alapfeltetele a kuls? es a bels? egyensuly meglete. Az egyensuly megtartasat bonyolult idegi, hormonalis es immunologiai mechanizmusok biztositjak. Ezek reven a szervezet ugy kepes valaszolni a kulvilag behatasaira, hogy kozben onallosaga nem szenved kart. Az immunvalasz ket f? formaja:

1. sejtes immunvalasz
2. humoralis immunvalasz

Szelesebb kategoria: biologiai-elettani szabalyozas

A legtobb korokozo hatasra adott sejtes valasz soran a stresszfeherjek szintezise fokozodik. ^[1]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Falus Andras: Immunologia, Elettani es molekularis alapok, Tempus ITC, Budapest, 1993. ISBN 963-04-3075-4
• W. J. Herbert et al. (szerk.): Immunologia Szotar, Medicina, Budapest, 2000 ISBN 963-242-448-4

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]