Illir Kiralysag (1816?1849)
Az Osztrak Csaszarsag koronatartomanya
Konigreich Illyrien Regno d’Illiria Ilirsko kraljestvo Kraljevina Ilirija 1816 . augusztus 3. ? 1849 . december 8.
Illir Kiralysag cimere Illir Kiralysag zaszlaja
Az Illir Kiralysag terkepe az 1822-es atalakitastol 1849-ig
Altalanos adatok
F?varosa	Laibach (Ljubljana)
Hivatalos nyelvek	nemet , olasz , szloven , horvat
Vallas	romai katolikus
Allamvallas	katolicizmus
Penznem	?koronas” taller
Kormanyzat
Allamforma	kiralysag
Uralkodo	kiraly
Dinasztia	Habsburg?Lotaringiai
Allamf?-helyettes	kormanyzo
El?dallam Utodallam ←     →   →   →
A Wikimedia Commons tartalmaz Illir Kiralysag (1816?1849) temaju mediaallomanyokat.

Nem tevesztend? ossze Illiria okori kiralysagaval.

Az Illir Kiralysag ( nemetul : Konigreich Illyrien , olaszul: Regno d’Illiria , szlovenul: Ilirsko kraljestvo , horvatul: Kraljevina Ilirija ) az Osztrak Csaszarsag koronatartomanya volt 1816 ? 1849 kozott, ^[1] amely a napoleoni haboruk vegen, a volt Francia Csaszarsag Illir tartomanyainak osztrak bekebelezese utan, a becsi kongresszus jovahagyasaval, I. Ferenc osztrak csaszar dekretumaval jott letre. Uralkodoja Ausztria mindenkori csaszara volt, Illiria kiralyanak min?segeben. A tartomany szekhelye Laibach (Ljubljana) volt. Az 1849 utani allamreform kereteben az Illir Kiralysagot harom kulon koronatartomanyra bontottak ( Karinthiai Hercegseg , Krajnai Hercegseg , Osztrak Tengermellek ).

Fekvese [ szerkesztes ]

Az Illir Kiralysagot a volt napoleoni Illir tartomanyok helyen hoztak letre, az Adriai-tenger eszakkeleti partvideken es a Keleti-Alpok el?tereben fekv?, a franciaktol visszaszerzett teruleteken. A volt francia csaszari tartomany magaban foglalta a Krajnai Hercegseget , a Karintiai Hercegseg nyugati reszet (Fels?-Karintiat), Gorz es Gradisca grofsagok Adria-menti teruleteit, Trieszt birodalmi szabad varost, es az Isztriai-felszigetet , tovabba a dalmat partvideket , es a Horvat?Szlavonorszagnak a Szava folyotol delre fekv? teruletet. A felszamolt francia csaszari Illir tartomanyok teruleteb?l az osztrakok 1816 -ban levalasztottak es ujjaalakitottak a Habsburg Dalmat Kiralysagot , Karintia keleti felet (Also-Karintiat) viszont hozzacsaptak az uj (Habsburg) Illir Kiralysaghoz.

Az Illir Kiralysag terulete igy magaban foglalta a mai Szlovenia nyugati es kozponti teruleteit, azaz Krajnat (a regi Krajnai Hercegseget ), Ljubljana (Laibach) szekvarost es kornyeket, a ?szloven tengermelleket”, azaz Gorz (Gori?ka) videket es Eszak-Isztriat (?Szloven-Isztriat”), a Karinthiai Hercegseg teljes teruletet (a nyugati Fels?-Karintiat, azaz a mai osztrak Karintia szovetsegi tartomanyt, es az ezzel szomszedos, keleti Also-Karintiat, ?Slovenska Koro?ka” regiot (a mai Szlovenia eszaknyugati reszet), tovabba a mai Horvatorszag Isztria megyejet , a Quarneroi-obolbeli Krk , Cres and Lo?inj szigeteket), vegul a mai Olaszorszag eszakkeleti ?vegvideket”, a mai Trieszt megye es Gorizia megye teruleteit, es vegezetul Fiume korzetet is.

1822 -ben az Illir Kiralysag teruletet?l elcsatoltak a volt francia Croatie civile (?Civil-Horvatorszag”) nev? intendantura (kozigazgatasi korzet) teruletet, azaz a Szava folyo jobb (deli) partja es Fiume varosa kozott huzodo savot, Karlstadt/Karlovac kozponttal, es ezt hozzacsatoltak a Habsburg Birodalomba betagolt Horvat Kiralysagba .

Tortenelme [ szerkesztes ]

A napoleoni haboruk soran, az otodik koalicios haborut lezaro 1809 -es schonbrunni bekeszerz?des utan Napoleon csaszar uralkodoi dekretummal letrehozta az Illir tartomanyok nev? francia csaszari kulbirtokot, miutan megszerezte a Habsburg Birodalomtol annak az Adriai-tenger eszakkeleti partvideken es a Keleti-Alpok el?tereben fekv? (korabban velencei es Habsburg birodalmi ) teruleteit. E teruletek egy resze korabban velencei birtok volt, es az 1797 -es Campo Formio-i bekeszerz?desben a Habsburg Birodalomnak jutott, majd az 1805 -os pozsonyi bekeszerz?desben Franciaorszag szerezte meg ?ket. Napoleon oroszorszagi hadjaratanak kudarca utan, 1813-ban Ausztria ezeket fegyveres er?vel visszafoglalta, a becsi kongresszus pedig 1815 -ben hivatalosan is elismerte az Ausztriahoz tartozast.

Az elfoglalt es bekebelezett eszakkelet-adriai es keleti-alpoki teruleteken ? gyakorlatilag a volt francia Illir tartomanyok helyen, de Dalmacia nelkul ? 1816 . augusztus 3-an I. Ferenc osztrak csaszar rendeletevel hivatalosan megalapitottak a Habsburg Birodalom csaszaranak alarendelt uj kozigazgatasi egyseget, az Illir Kiralysagot, mas neven ?Uj-Illiriat”. ^[2] A tartomanyt a helyi (szloven) koznyelvben ?osztrak-Illiria” (?avstrijsko-ilirska”) neven is emlegettek. ^[2]

A koronatartomanyt ket teruleti kormanyzosagra osztottak fel: ^[3]

• Laibachi Kormanyzosag ( nemetul : Landesgubernium in dem Konigreiche Illyrien zu Laibach ), amely a laibachi ( ljubljanai ) korzetb?l; a neustadti ( Novo mesto -i) korzetb?l; az adelsbergi ( postojnai ) korzetb?l (Krajna); a villachi korzetb?l (Kelet-Karintia) es 1825-t?l a klagenfurti korzetb?l (Nyugat-Karintia) allt.
• Trieszti Kormanyzosag ( nemetul : Landesgubernium in dem Konigreiche Illyrien zu Triest ), amely a fiumei korzetb?l ( Fiume varosa, Kelet- Isztria , a Magyar Tengermellek, es a Quarneroi-obol szigetei); a gorzi ( goriziai ) korzetb?l (Gorz es Gradisca); a trieszti korzetb?l ( Trieszt varosa es Nyugat-Isztria); a karlstadti ( karolyvarosi ) korzetb?l (a Szavan tuli Kozep-Horvatorszagbol, a korabbi Illir tartomanyok Civil-Horvatorszag nev? korzeteb?l) allt.

Fennallasanak els? hat eveben (1816?1822 kozott) a Illir Kiralysag magaban foglalta a volt napoleoni tartomanyokbol az un. Civil-Horvatorszag (?Croatie civile”) nev? intendatura (katonai korzet) teruletet is. 1822 . november 1-jen , amikor a Habsburg kormanyzat helyreallitotta a Horvat Kiralysagnak a napoleoni haboruk el?tti teruletet, ezt a tartomanyt elcsatoltak az Illir Kiralysagtol, es ismet betagoltak a Magyar Kiralysag alarendeltsegebe tartozo Habsburg-Horvatorszagba . Ugyanekkor Fiume varost is visszacsatoltak a Magyar Kiralysaghoz. ^[3]

Az Illir Kiralysagot eredeti formajaban, 1816-ban azert hoztak letre, hogy a strategiailag fontos tengermellek es a deli katonai hatar?rvidek szomszedsagaba, a bels? birodalmi tartomanyok el?terebe egy osszefugg?, kozpontilag iranyitott, er?s tartomany keruljon, amely ellensulyozni kepes a Magyar Kiralysag teruleti igenyeit es visszaszoritja az Orosz Birodalom befolyasi ovezetet. Miutan 1822 -ben az Illir Kiralysag nagy teruleteit a magyar korona alarendeltsegebe tartozo Horvat Kiralysaghoz (illetve Fiumet kozvetlenul a Magyar Kiralysaghoz) csatoltak, a maradek illir koronatartomany veszitett strategiai sulyabol. ^[1] A javareszt szlovenok lakta tartomanyban a francia polgari kormanyzas evei (1806?1814) igen mely nyomokat hagytak. A franciak altal bevezetett szloven nyelv? kozigazgatasi szerveket es a szloven nyelv? iskolahalozatot a Habsburg igazgatas sem tudta egyszerre visszaallitani a korabbi nemet?latin nyelv? rendszerre. A francia mintara bevezetett polgari torvenykonyv utan fokozatosan igyekeztek helyreallitani a Habsburg Monarchia archaikusabb torvenykezesi rendszeret. E lassu folyamat lezarasaig a Habsburg kormanyzat jobbnak latta, ha a volt francia tartomanyokat egy kulon koronatartomanyban kezeli.

Az 1848 -as ?Nepek tavaszan” , 1848. aprilis 20-an a szlovenek kepvisel?i, elukon Franc Miklo?i? kepvisel?vel, Becsben azt a kerelmet terjesztettek Ferdinand csaszar ele, hogy Also-Stajerorszag (Untersteiermark) teruletet ? azaz a tortenelmi Stajer Hercegseg deli reszet, a mai Szlovenia eszakkeleti felet, szlovenul ?tajerskat, Marburg (Maribor) kozponttal ? csatoljak az Illir Kiralysaghoz, egyetlen kozigazgatasi egysegben (kiralysagban) egyesitve a szloven nemzetiseg altal lakott teruletek legnagyobb reszet. Ez volt az Egyesult Szlovenia ( nemetul : Vereintes Slowenien , szlovenul: Zedinjena Slovenija ) programja. Peter Kosler (Kozler) karintiai szloven terkepesz elkeszitette az Also-Stajerorszaggal kib?vitett Illir Kiralysag igeny-terkepet, mely kes?bb a szloven nemzettudat fontos jelkepeve, a szloven egysegmozgalom egyik hivatkozasi alapjava valt. A Habsburg csaszari kormanyzat azonban elutasitotta a javaslatot. Az 1848?1849-es szabadsagmozgalmak radikalizalodasara adott csaszari reakcio egyik jelekent az ?Illir Kiralysag” elnevezest fokozatosan ?kivezettek” a becsi kormany dokumentumaibol. Hivatalos osztrak allami dokumentumban az Illir Kiralysagot ? mint ?el?” koronatartomanyt ? e neven utoljara a Ferenc Jozsef altal 1849 marciusaban kiadott olmutzi (?oktrojalt”) alkotmanyban emlitik. ^[1]

Az Illir Kiralysag uralkodoi [ szerkesztes ]

Ausztria mindenkori csaszara, Illiria kiralyanak min?segeben

• 1816?1835 : I. Ferenc
• 1835?1848 : I. Ferdinand
• 1848?1849 : I. Ferenc Jozsef

Megsz?nese [ szerkesztes ]

Az 1849?49-es forradalmi hullamot kovet? osztrak allamreform kereteben 1849 . december 31-en az Illir Kiralysagot megszuntettek, teruletet harom reszre osztottak fel. ^[3] Helyen kialakitottak Karintia , Krajna es az Osztrak Tengermellek (Kustenland) nev? osztrak koronatartomanyokat, melyek 1867 utan az Osztrak?Magyar Monarchiaban is fennmaradtak. Az ?Illiria Kiralya” ? immar nevleges ? cimet Ausztria csaszarai tovabbra is megtartottak es a hivatalos cimeik felsorolasakor hasznaltak egeszen 1918-ig.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Illiria
• Illir tartomanyok
• Illirizmus
• Szloven nemzeti megujulas

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• szerk.: Anonymous: Das Konigreich Illyrien (nemet nyelven). Nabu Press (2012). ISBN 1279010185 / 978-1279010181 . Hozzaferes ideje: 2017. februar 1.  
• Dr. G. R. Schnabel. Uber Raum- und Bevolkerungs-Verhaltnisse der osterr. Lander (nemet nyelven). Praga: J.G. Calve (1826). Hozzaferes ideje: 2017. februar 1.  
• A.J.P. Taylor . A Habsburg Monarchia 1809?1918 (The Habsburg Monarchy, forditotta: Nagy Gyorgy) . Budapest: Scolar (2003)  
• Korabeli terkepek lel?helye pictures.abebooks.com ; zvab.com
• Haas, Arthur G.. Metternich, Reorganization and Nationality, 1813-1818: A Story of Foresight and Frustration in the Rebuilding of the Austrian Empire . Wiesbaden: Franz Steiner Verlag (1963)