| Iliasz
|
 |
| Az Iliasz kezd?sorai
ogorog
eredetiben
|
|
| Szerz?
| Homerosz
|
| Eredeti cim
| ?λι??
|
| Megirasanak id?pontja
| i. e. 8. szazad
|
| Nyelv
| ogorog
|
| Temakor
| A
trojai haboru
egy reszenek tortenete
|
| M?faj
| eposz
|
| Versmertek
| dactylic hexameter
|
| Reszei
| 24 enek
|
| Kiadas
|
| Magyar kiadas
| tobb kiadas, pl. Homerosz:
Iliasz
(ford. Devecseri Gabor, Bibliotheca Classica sorozat), Magyar Helikon Kiado, Budapest, 1972, 496 p
|
| Kuls? hivatkozas
| Az Iliasz a MEK-ben
|
|
Az
Iliasz
(
ogorogul
: ?λι??,
IPA
/iːlias/)
Homerosz
m?ve. A legnagyobb tekintely?
okori gorog
eposz
, a
vilagirodalom
egyik legjelent?sebb alkotasa. Ahogy azt rogton a m? els? soraibol megtudjuk (?Haragot, istenn?, zengd Peleidesz Akhileuszet, / veszest, mely sokezer kint szerzett minden akhajnak”) az Iliasz nem a
trojai haboru
egeszet, hanem annak csupan egyetlen epizodjat beszeli el: Akhilleusz haragjat es ennek pusztito kovetkezmenyeit. A m? cime
Troja
regi neveb?l (?λιον - Ilion) szarmazik.
Akhilleusz es Patroklosz (
Szosziasz
vazafest? m?ve)
A trojai mondakor esemenyeit egeszen a
19. szazadig
pusztan nephagyomanynak,
mitosznak
tartottak, mignem az autodidakta regesz
Heinrich Schliemann
megtalalta a tortenelmi Troja varost Homerosz m?venek leirasa alapjan. Az asatasok soran napvilagra kerult romokat a tudomany mindeddig 12 retegre osztotta, ebb?l az ugynevezett hetedik hatalmas haborus pusztitas nyomait viseli. Ezt a haborut
i. e. 1200
korul viseltek
Kis-Azsia
nyugati reszenek leger?sebb pontja, Troja ellen a del-gorogorszagi
Mukene
vezetesevel a gorogok, akiknek sok evszazadon at tarto vandorlasa soran mindig kiszorultak a mar el?bb odatelepult gorog torzsek. Ezek igy, uj hazat keresve gyarmatosito rajokban voltak kenytelenek Kis-Azsia fele vonulni.
Nagy gy?zelmuk volt Troja ellen az a haboru, annak esemenyeit a mondakor orokitette meg.
A szajhagyomanyon kivul targyi bizonyitekok is igazoljak Trojanak es Mukenenek a haborut megel?z? kapcsolatait: mig az ugynevezett linearis B irassal irt tablakrol a kretai leleteken a homeroszi istennevek egy resze olvashato, addig a trojai gyoker?ek kozott mukenei eredet?ek is vannak. Mukene es Troja hosszan tarto kapcsolatat, s vegul egymas elleni haborujat Homerosz azzal jellemzi, hogy a Trojat ostromlo gorog seregek f?vezerenek
Agamemnont
, Mukene kiralyat mondja. A legujabb nyelveszeti kutatasok Homerosz nyelvezeteben is igen sok mukenei elemet tartak fel. A haboru emleket ?rz? szajhagyomany kes?bb a kulonboz? gorog torzsek leszarmazasi mondaival is b?vult, ezek jelent?sege abban allt, hogy a peldaszer?en h?si el?dokt?l valo dics? szarmazas tudata er?sitette a nemzetisegi osszetartozast. Ahogy a genealogiai enek meg?rizte a nemzetisegi rend emleket, ugy a kes?bb kialakult trojai mondakor is a gorog tarsadalom fejl?desenek kulonboz? szakaszait ?rizte meg.
Homerosz tortenelemszemlelete ketsiku: egyfel?l az altala mitikus-torteneti multba allitott esemenyek koranak felidezese, masfel?l az e felidezes mogul minduntalan el?bukkano homeroszi jelenkor, amelynek talan legszebb peldaja az Iliasz 18. enekeben
Akhilleusz
pajzsanak leirasa, amelyben a bekesen folyo emberi munka nyilvanvaloan nem a haboru korat idezi. Lenyegeben e kett?s szemleletb?l adodik az Akhilleusz szemelyenek el?terbe allitasakor keletkezett problema: eredetileg Akhilleusz tortenete nem volt a trojai mondakor szerves resze. A meglehet?sen onkenyes motivumvalasztast az indokolhatta, hogy szerepelnek benne olyan eredetmonda-elemek, amelyek az Iliaszt hallgato el?kel?segek h?si dics?seget tamasztottak ala.
A trojai haboru valosaga
[
szerkesztes
]
Bar csak felteteles modon, de ma mar vannak elkepzelesek arrol, hogy a trojai haboru torteneti dokumentumokban is emlitesre kerul, szerepl?i felt?nnek a
hattuszaszi
leveltar
ekirasos
levelezeseben. Az ovatossagra azert van szukseg, mert egy tortenelmi esemeny es az arrol fel evezreddel kes?bb keletkezett kolt?i m? kozti kozvetlen kapcsolatokrol van szo. Ennek ellenere is rengeteg kapcsolodasi pont mutathato ki a
Tavagalavasz
es
Manapa-Tarhuntasz
altal irt levelek, valamint az
Alakszandusz-szerz?des
es a trojai haboru kozott. Ha ez igy igaz, a trojai haboru egeszen pontosan behatarolhato modon
III. Hattuszilisz
es
III. Tudhalijasz
uralkodasa alatt, i. e. 1245 es i. e. 1230 kozott jatszodott le. A hosszu haborus periodus magyarazatot adhat a trojai haboru 10 eves id?tartamanak motivumara is.
Ebben az id?ben a
Hettita Birodalom
szetzilalodott, ket onallo hatalmi centrumra, Hattuszaszra es
Tarhuntasszaszra
esett szet.
Anatolia
nyugati teruletein mar hosszu id? ota problemat okoztak a gorog torzsek, mindenekel?tt az
Ahhijava
neven emlitett kiralysag, amely szinte bizonyosan az
akhajokat
takarja. Ahhijavarol azt tudni, hogy anatoliai exklavejanak kozpontja
Millavanda
volt, de maga az allam a ?tengeren tul” helyezkedett el. A foldrajzi viszonyok figyelembe vetelevel nem zarhato ki, hogy az anyaorszag ez esetben a gorog szarazfold volt, Ahhijava pedig Mukenevel azonos. Ilion orszaga es Troja varosa
Vilusza
allammal es
Taruisza
varossal azonosithato. A terulet kozel van a
Kaikosz
folyohoz, amelyet ekkoriban
Szeha
-folyo orszaganak neveztek es
Manapa-Tarhuntasz
volt az uralkodoja. Rola tudjuk, hogy egy ahhijavai kirallyal kozosen viselt hadat Vilusza ellen, amely utobbi orszag mar legalabb harom evszazada a
hettitak
toretlen szovetsegese volt.
Tavagalavasz
? aki sok borsot tort a hettitak orra ala ? talan kozvetlenul azonosithato az
orkhomenoszi
Eteoklesszel
, de a nev mindenkepp rokon. Orkhomenoszi kiralyok ez id?ben eppen Mukene kiralyai is lehettek. Ahhijava nagy jelent?seget mutatja, hogy a hettita kiralyokkal azonos rangban emlitettek kiralyaikat es a
nagy kiraly
cimet adtak nekik. Ahhijava egyik nev szerint emlitett kiralya
Atriya?
, ami
Atreusz
nevevel vonhato parhuzamba,
Agamemnon
apjanak nevevel.
Priamoszt
altalaban egy
Pariyamuwa
luvi
szemelynevvel hozzak osszefuggesbe, mig
Parisz
gorog neve Alexandrosz volt, aki talan azonos az Alakszandusz-szerz?dest megkot? szemellyel. Vilusza utolso uralkodoja
Valmusz
volt, aki Millavandaban keresett menedeket, mikozben abban bizott, hogy III. Tudhalijasz visszahelyezi tronjara, ahogyan az eposzban
Aineiasz
menekult Trojabol a nep maradekaval.
Ezen parhuzamok mindegyike egyenkent bizonytalan, talan cafolhato is, egyuttesen azonban meggy?z? er?vel birnak arra vonatkozoan, hogy a trojai haboru az
i. e. 13. szazad
vegen az anatoliai akhaj aktivitas egyik allomasa. Ennek soran a terseg uralkodoi felsorakoztak az egyik vagy a masik oldalon (akhaj kiralyok es a
Hettita Birodalom
allandoan valtozo szovetsegi rendszere) es a strategiai szempontbol rendkivul fontos Vilusza lett a celpont. Ahogyan Trojat bevettek es elpusztitottak, ugy Vilusza is megsz?nt ez id? tajt. Vilusza?Troja strategiailag azert volt fontos, mert a tengeri kereskedelem fontos utvonala, a
Dardanellak
bejaratanal allt. Aki Trojat birtokolta, az ellen?rizte a
Fekete-tenger
kereskedelmet.
Akhilleusz Lukomedesz udvaraban (Attikai
szarkofag
reszlete)
Az eposz nem a trojai mondakor egeszet, hanem csupan a trojai haboru utolso, tizedik evenek egyetlen epizodjat ? Akhilleusz haragjat, es ennek kovetkezmenyeit ? enekli meg 15685
hexameterben
, 24 enekre van tagolva, ugy, hogy utalasokban az el?zmenyeket es a kovetkezmenyeket is erzekelteti. A mindenkeppen egyeni koncepciora vallo
in medias res
technikanak mar
Horatius
is nagy elismeressel adozott az ?Ars Poetica” cim? m?veben: szerinte Homerosz kolt?i nagysagat bizonyitja az, hogy a tortenetet nem
ab ovo gemino
(?Leda tojasainal”), azaz a tortenet mitikus magvanak legels? motivuman kezdi. A kolt?i szabadsag nem csupan ebben nyilvanul meg, hanem abban is, hogy elhagyja a mondaanyagbol mindazt, amire nincs szuksege.
Apollon
isten, papjanak megsertese miatt dogveszt bocsat a Trojat ostromlo gorog seregre. Osszegy?lnek a sereg vezerei, ahol Akhilleusz koveteli, hogy Agamemnon, a f?vezer adja vissza az Apollon-pap leanyat, aki Agamemnon rabn?je lett. Agamemnon ezt csak ugy teljesiti, hogy elveszi Akhilleusz zsakmanyreszet,
Briszeiszt
. Akhilleusz haragjaban megtagadja a reszvetelt a harcban mindaddig, amig megfelel? elegtetelt nem kap. Keresere anyja,
Thetisz
istenn? kieszkozli
Zeusznal
, hogy a gorog seregeket egyre ujabb veresegek erjek, hogy Agamemnon belassa: semmire sem megy Akhilleusz nelkul. Eleinte a kivalo h?sok, kulonosen Diomedesz, potolni tudjak Akhilleuszt, s
Hera
, a gorogoket partolo istenn? is mindent megtesz, hogy a gorogok gy?zhessenek, vegul megis ervenyesul Zeusz akarata, s a trojaiak
Hektor
, a kiralyfi vezetesevel diadalmasan visszaszoritjak az ostromlokat. Agamemnon mar kesz lenne elegtetelt adni Akhilleusznak, de az megmakacsolja magat, nem akar harcba menni es az eletet kockaztatni. Vegul hozzajarul ahhoz, hogy legjobb baratja,
Patroklosz
az ? fegyvereiben induljon harcba. Patroklosznak el?szor sikerul a trojaiakat visszaszoritani, de azutan Apollon fegyvereivel Hektor megoli ?t, es megfosztja fegyvereit?l. Baratja elvesztese feletti fajdalmaban es haragjaban Akhilleusz harcba indul. Anyja keresere
Hephaisztosz
uj fegyvereket kovacsol neki, s ? szorny? verengzest visz vegbe a trojaiak kozt, vegul megoli Hektort, s hogy bosszuvagyat csillapitsa, meggyalazza a holttestet. Fajdalma csak akkor oldodik, amikor az istenek intesere a fia holttesteert konyorg? agg
Priamosz
kiralynak kiadja a testet.
Akhilleusz
aldozatot mutat be
Zeusznak
az 5. szazadi
Ilias Ambrosiana
kodex
abrazolasan.
Az eposzban Agamemnon Akhilleuszt buszkesegeben, tiszteleteben sertette meg. A heroikus alapokon nyugvo arisztokracia kivaltsagos helyzetet az igazolta, hogy tetteiben melto volt az egesz kozosseg altal elismert kiemelked? h?sokhoz, ennek a kozosseg reszer?l jov? elismerese volt a hirnev es a tisztelet. Erthet?, hogy a h?sok erre kinosan ugyeltek, hiszen ez tarsadalmi helyzetuk egyik erkolcsi es anyagi pillere volt, Akhilleusznak tehat vegeredmenyben igaza volt, amikor felhaborodott Agamemnon tetten. Magatartasa azonban ennek az ertekrendszernek a valsagat is mutatja: a tisztelet es a hirnev ugyanis eredetileg annak jart ki, aki kivalo tettet, tetteket hajtott vegre a kozosseg erdekeben, Akhilleusz azonban ennek a tiszteletnek vedelmeben epp a kozosseget hagyta cserben, a hirnev igy puszta oncella valt. E ponton ismet igen tisztan erezhet? a kett?s tortenelmi tukrozes: Homerosz koranak mar nem volt szuksege a katonai arisztokracia regi ertelemben vett nagy tetteire, s bar a letfenntartasert folytatott haboru idejen meg volt tenyleges funkcioja a hirnevnek es a tiszteletnek, az ezt az idealt megtestesit? Akhilleusz tetteit a kolt? mar sajat kora szempontjabol itelhette meg. Akhilleusz ugy kezd kiszakadni a kozossegb?l, ahogy a kolt? koranak katonai arisztokraciaja kezd kivalni az ossznemzetsegi kozossegb?l. Igy jut el a h?si ideal oda, hogy sajat eletet felti, s helyzetenek fonak mivoltara csak akkor ebred ra, amikor elvesziti baratjat, Patrokloszt, aki ugyanugy miatta hal meg, mint sok mas bajtarsa. Emiatt erzi a kegyetlen bosszuvagyat, jova akarja tenni a jovatehetetlent, de mardoso erzeseit?l csak akkor tud megszabadulni, amikor visszater kora emberi kozossegenek normaihoz, s visszaadja Hektor holttestet apjanak.
Az Iliasz vilagirodalmi hatasa szinte felmerhetetlen. Valamennyi europai eposznak alapmintaul szolgalt; temaja, szoveghelyei megjelennek szamos mas alkotasban, tobbek kozott a Faustban, az Isteni szinjatekban es Schiller Haramiak cim? dramajaban, de az V. enekben leirt Glaukosz-Diomedesz fegyvercsere megihlette
Janus Pannonius
kolt?t is.
Wolfgang Petersen
Troja
cim?, 2004-ben bemutatott filmjenek alapjaul Homerosz m?ve szolgalt.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Az Iliasz hangoskonyv
- D. B. Monro,
Homer: Iliad, Books I-XII, with an Introduction, a Brief Homeric Grammar, and Notes
(3rd ed., 1890)
- D. B. Monro,
Homer: Iliad, Books XIII-XXIV, with Notes
(4th ed., 1903)
- D. B. Monro,
A Grammar of the Homeric Dialect
(2nd ed., 1891)
- Az eposz adatlapja a Molyon
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap