Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

IX. Leo papa
a katolikus egyhaz vezet?je
Eredeti neve	Bruno von Egisheim-Dagsburg
Szuletett	1002 . junius 21. Eguisheim
Megvalasztasa	1048 decembere
Beiktatasa	1049 . februar 12.
Pontifikatusanak vege	1054 . aprilis 19.
Elhunyt	1054 . aprilis 19. (51 evesen) Roma
Tisztelete
Tisztelik	romai katolikus egyhaz
Szentte avatasa	1082 Szentte avatta: VII. Gergely papa
Unnepnapja	aprilis 19.
Jelkepei	papai oltozet, tiara , camauro , konyv
Minek/kiknek a ved?szentje?	zeneszek, orgonistak, Benevento
El?z? papa Kovetkez? papa II. Damaz II. Viktor
A Wikimedia Commons tartalmaz IX. Leo papa temaju mediaallomanyokat.

Szent IX. Leo (eredeti neven: Bruno, Egisheim-Dagsburg grofja , Egisheim , 1002 . junius 21. ? Roma , 1054 . aprilis 19. ) III. Henrik nemet-romai csaszar a privilegium ottoniarumot alkalmazva Toul puspoket, Brunot emelte a papai tronra. Leo m?velt, okos es jambor ember volt, a negyvenes eveiben jart. A katolikus egyhaz 152. egyhazf?je volt. Az els? es egyetlen elzasz i papa, es az els?, aki Magyarorszagon jart.

Papasag el?tt [ szerkesztes ]

Oteves koraban anyja Bertoul, Toul puspokere bizta. Jo mesterek vezetese alatt elvegezte a trivium es a quadrivium minden tanulmanyat. Ertekes iro, zenesz, majd teologus valt bel?le. 22 evesen diakonussa szenteltek. 1024 -ben II. Konrad udvari kaplanna nevezte ki. Hermann, touli puspok halalakor a papsag utodaul valasztotta. Reformtevekenyseget az apatsagokra es a monostorokra osszpontositotta.

Papasag [ szerkesztes ]

Mikor III. Henrik 1048 -ban ?t jelolte papanak , Brunoban ellenerzeseket valtott ki, de vegul meghajolt a csaszar akarata el?tt. Bruno zarandokkent mezitlab ment be Romaba , ahol a nep ujjongva koszontotte.

Reform [ szerkesztes ]

A Theophilactusok es Tusculumiak befolyasos romai csaladoktol fugg? papak rossz kormanyzasa utan nagyon sok visszaeles terjedt el az italiai, nemet, francia es spanyol egyhazmegyekben. Az ot ev alatt, amig Leo papasagat iranyitotta csak nehany honapot toltott Romaban (husvetokat). Tronra lepese utan Paviaba ment, hogy ott szinodust tartson, utana Szaszorszagban talalkozott a csaszarral, majd a reimsi szinoduson elnokolt. 1050 -ben bejarta egesz Italiat. Az 1051 -es es 1052 -es evek italiai utazasokkal teltek. 1052 -ben a csaszar pozsonyi taboraba ment beket kozvetiteni III. Henrik nemet-romai csaszar es Andras magyar kiraly kozott. Leo papa apostoli utjai merhetetlen el?nyoket hoztak a papai tekintely szamara, hiszen az egyetemes papa fogalma itt konkret kereteket oltott. A tucatnyi szinoduson a reformeszmek valtozatlanok maradtak. A szimonia elleni harcot teologiai ervek is megkoveteltek. A szimoniaban vetkesek meggatoltak a Szentlelek szabad m?kodeset, meghamisitottak Krisztusnak a romai katolikus egyhazzal valo valodi kapcsolatat. Umberto De Silva rendszeresen ujraszentelt minden szimoniaban vetkes puspokot es papot, annak ellenere, hogy az 1049 -es romai szinodus ellenezte azt a rendeletet, amely minden szimoniakus felszentelest ervenytelennek tekintett. Leo nem elegedett meg a reform eszmek hirdetesevel, hanem az arra meltatlan papokat megfosztotta szekhelyukt?l es kikozositette ?ket. A reimsi zsinaton ismet meger?sitette Roma puspokenek hatalmat.

Politika [ szerkesztes ]

Politikai oldalon sikertelenne valt a papai allamnak a normann veszelyt?l fegyverrel torten? megvedesere tett kiserlete. Sajat penzen egy nemet lovagokbol allo kisebb sereget szerz?dtetett, egyesitette az italiai csapatokkal, es del fele iranyitotta ?ket. De azok, miel?tt a gorog csapatokkal egyesulhettek volna, Civitate mellett sulyos vereseget szenvedtek 1053 . junius 16-an . ? maga is a normannok fogsagaba kerult, es Beneventoba vittek. A normannok kibekultek a papaval, feloldozast kaptak a kikozosites alol, es elnyertek a foldjeik invesztiturajogat . Hat honapi fogsag utan IX. Leo ereje meggyengult, visszatert Romaba, es nemsokara meghalt.

A nagy egyhazszakadas (szkizma) [ szerkesztes ]

B?vebben: Nagy egyhazszakadas

Okumene tekinteteben Leo papasaga meg nagyobb kudarcba fulladt. Elkezd?dott a Kelet es Nyugat kozotti nagy egyhazszakadas. Roma es Konstantinapoly osszeutkozese nem teologiai okokbol, hanem teruletek feletti jurisdikcios erdekek miatt tortent (mindket fel igenyt tartott Del-Italiara es Bulgariara). Leo nehany kerdes szabalyozasara koveteket kuldott Konstantinapolyba, Umberto di Silva Candida biborost es Lotaringiai Frigyest , a romai egyhaz kancellarjat. Mindkett? igen m?velt, de diplomaciai erzekt?l mentes ember volt. A legatusok a papa halala utan ket honappal erkeztek Konstantinapolyba. Kerullariosz patriarka azonban nem volt hajlando semmilyen engedmenyre, es nem tartotta el?nyosnek a gorogok kibekuleset a latinokkal. 1054 . junius 16-an Umberto di Silva Candida biboros a Hagia Szophia -templomban tartott Istentisztelet alatt a nyilvanossag el?tt Kerullarioszt eretneknek nyilvanitotta es kikozositette kovet?ivel egyutt. A patriarka azonnal szinodust hivott ossze, amelyen eliteltek a kikozositesi bullat es szerz?it. Ez volt a gorog es latin egyhaz kozotti nagy szakadas (szkizma) kezdete, de ekkor mar Leo tobb honapja halott volt. IX. Leo papa foldi eletet a Szent Peter bazilikaban fejezte be, miutan elrendelte a Nagy doxologia enekenek belefoglalasat a szentmisebe. A romai egyhaz a szentek koze emelte.

A Wikimedia Commons tartalmaz IX. Leo papa temaju mediaallomanyokat.

M?vei [ szerkesztes ]

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzaferes: 2011. december 6.)

El?z? papa: II. Damaz

Romai papa 1049 ? 1054

Kovetkez? papa: II. Viktor