IX. (X.) Istvan papa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
X. Istvan papa
a katolikus egyhaz vezet?je

Eredeti neve Frederic de Lorraine
Szuletett 1020 ? [1]
Duchy of Lorraine
Megvalasztasa 1057 . augusztus 2.
Beiktatasa 1057 . augusztus 3.
Pontifikatusanak
vege
1058 . marcius 29.
Elhunyt 1058 . marcius 29. (38 evesen)
Firenze
El?z? papa
Kovetkez? papa
II. Viktor
II. Miklos
A Wikimedia Commons tartalmaz X. Istvan papa temaju mediaallomanyokat.

X. Istvan ( Lotaringia , 1020 ? ? Firenze , 1058 . marcius 29. ) foglalhatta el 154.-kent a papai tront a kereszteny egyhaz tortenelme folyaman. Ugyan az ? szarmazasa es erdekei IX. Leohoz kot?dnek, es er?sen ellenezte III. Henrik , nemet-romai csaszar uralmat, egyhazf?kent nem sokban valtoztatott el?djenek, II. Viktornak a politikajan. Ez els?sorban annak volt koszonhet?, hogy az ? felszenteleset is Hildebrand biboros tamogatta.

Istvan , eredeti neven Lotaringiai Frigyes , Gozelon, Also-Lotaringia hercegenek es Junca, II. Berengar , italiai kiraly leanyanak masodszulott gyermeke volt. Frigyest egyutt neveltek batyjaval, Godfrid dal, de jellemuk hamar mas iranyba vitte ?ket. Frigyest jobban erdekeltek a tudomanyok es a hit vilaga, mig Godfrid a hatalomra es a vilagi uralomra vagyott.
Miutan elvegezte a papi szeminariumot, Liege kanonokjanak neveztek ki. Ezek alatt az evek alatt igen sokat fejl?dott mind tudasban, mind hitben. Id?kozben a papai tront unokatestvere, IX. Leo foglalta el, aki 1051 -ben kancellarnak es konyvtarosnak nevezte ki ?t Romaban . Frigyes mindenhova kovette unokatestveret, igy tobbek kozott annak hires 1054 -es konstantinapolyi utjan is reszt vett. Az egyhazszakadas utan kitartott rokona mellett a normannok ellen inditott sikertelen hadjarat soran is, es akkor sem hagyta cserben, amikor Leo vitaba szallt a csaszarral.

Ennek volt koszonhet?, hogy amikor keleti utjarol Italiaba utazott hazafele, menekulnie kellett Henrik haragja el?l. Frigyes Monte Cassino kolostoraban talalt menedekre. A bekes elvonulasnak 1056 -ban lett vege, amikor a csaszar meghalt, es Viktor papa el?szor a rend apatjanak nevezte ki Frigyest, majd a Szent Krizogon-bazilika cimtemplom biborosa lett. Ebben nagy szerepe volt batyjanak is, mivel a gyermek csaszar hatalma meg nem volt eleg er?s, de a lotaringiai hercegnek, egyben Toszkana grofjanak igen jelent?s hatalma volt Italiaban.

Amikor Viktor meghalt, az osszegy?lt zsinat vegre onalloan valaszthatott egyhazf?t, es a konklave valasztasa Frigyesre esett, akit 1057 . augusztus 3-an a Szent Peter-bazilikaban hivatalosan felszenteltek a papai hivatalba. Frigyes ekkor vette fel a X. Istvan uralkodoi nevet, amivel ? lett a tortenelem utolso olyan egyhazf?je, aki az Istvan nevet hasznalta regnalasanak jelzesere.
Istvan folytatni akarta azt a reformot, amelyet unokatestvere elinditott, es Viktor is peldaul vett. Elkotelezte magat a szimonia ellen es a colibatus mellett, nem hagyott fel a normannok ellen inditando haboruk folytatasaval sem. Pontifikatusanak fontos szerepl?je volt Hildebrand biboros, akinek kivalo politikai erzeket Istvan is felhasznalta, es ?t kuldte Milanoba , hogy ott kerje Agnes regensn? jovahagyasat hivatalba iktatasara, es az eszak-italiai papsag engedelmesseget. Hildebrand teljesitette kotelessegeit, es ismet visszatert Franciaorszagba .
Az egyhazi fegyelem megszilarditasan felul rendezni kivanta a megszakadt kapcsolatokat a keleti egyhazakkal. De varatlan halala miatt mindossze nehany biboros kinevezesere maradt ideje. 1058 . marcius 29-en halt meg. Halalos agyan meghagyta a klerusnak, hogy addig ne valasszanak uj egyhazf?t, amig Hildebrand nem erkezik meg a varosba. Testet a Szent Reparata-templomban helyeztek orok nyugalomra.

M?vei [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Mittermaier, Karl (2006). Die deutschen Papste. Benedikt XVI. und seine deutschen Vorganger. pp. 102.


El?z? papa:
II. Viktor
Romai papa
1057 ? 1058
Vatikán címere
Kovetkez? papa:
II. Miklos