X. Istvan
(
Lotaringia
,
1020
? ?
Firenze
,
1058
.
marcius 29.
) foglalhatta el 154.-kent a
papai
tront a
kereszteny
egyhaz tortenelme folyaman. Ugyan az ? szarmazasa es erdekei
IX. Leohoz
kot?dnek, es er?sen ellenezte
III. Henrik
,
nemet-romai
csaszar uralmat, egyhazf?kent nem sokban valtoztatott el?djenek,
II. Viktornak
a politikajan. Ez els?sorban annak volt koszonhet?, hogy az ? felszenteleset is
Hildebrand biboros
tamogatta.
Istvan
, eredeti neven
Lotaringiai Frigyes
,
Gozelon, Also-Lotaringia
hercegenek
es Junca,
II. Berengar
, italiai
kiraly
leanyanak masodszulott gyermeke volt. Frigyest egyutt neveltek batyjaval,
Godfrid
dal, de jellemuk hamar mas iranyba vitte ?ket. Frigyest jobban erdekeltek a tudomanyok es a hit vilaga, mig Godfrid a hatalomra es a vilagi uralomra vagyott.
Miutan elvegezte a papi szeminariumot,
Liege
kanonokjanak neveztek ki. Ezek alatt az evek alatt igen sokat fejl?dott mind tudasban, mind hitben. Id?kozben a papai tront unokatestvere, IX. Leo foglalta el, aki
1051
-ben kancellarnak es konyvtarosnak nevezte ki ?t
Romaban
. Frigyes mindenhova kovette unokatestveret, igy tobbek kozott annak hires
1054
-es
konstantinapolyi
utjan is reszt vett. Az egyhazszakadas utan kitartott rokona mellett a
normannok
ellen inditott sikertelen hadjarat soran is, es akkor sem hagyta cserben, amikor Leo vitaba szallt a csaszarral.
Ennek volt koszonhet?, hogy amikor keleti utjarol Italiaba utazott hazafele, menekulnie kellett Henrik haragja el?l. Frigyes
Monte Cassino
kolostoraban
talalt menedekre. A bekes elvonulasnak
1056
-ban lett vege, amikor a csaszar meghalt, es Viktor papa el?szor a rend
apatjanak
nevezte ki Frigyest, majd a
Szent Krizogon-bazilika
cimtemplom
biborosa
lett. Ebben nagy szerepe volt batyjanak is, mivel a gyermek csaszar hatalma meg nem volt eleg er?s, de a
lotaringiai
hercegnek, egyben
Toszkana
grofjanak
igen jelent?s hatalma volt Italiaban.
Amikor Viktor meghalt, az osszegy?lt zsinat vegre onalloan valaszthatott egyhazf?t, es a
konklave
valasztasa Frigyesre esett, akit
1057
.
augusztus 3-an
a
Szent Peter-bazilikaban
hivatalosan felszenteltek a papai hivatalba. Frigyes ekkor vette fel a
X. Istvan
uralkodoi nevet, amivel ? lett a tortenelem utolso olyan egyhazf?je, aki az
Istvan
nevet hasznalta regnalasanak jelzesere.
Istvan
folytatni akarta azt a reformot, amelyet unokatestvere elinditott, es Viktor is peldaul vett. Elkotelezte magat a
szimonia
ellen es a
colibatus
mellett, nem hagyott fel a normannok ellen inditando haboruk folytatasaval sem. Pontifikatusanak fontos szerepl?je volt Hildebrand biboros, akinek kivalo politikai erzeket
Istvan
is felhasznalta, es ?t kuldte
Milanoba
, hogy ott kerje
Agnes
regensn? jovahagyasat hivatalba iktatasara, es az eszak-italiai papsag engedelmesseget. Hildebrand teljesitette kotelessegeit, es ismet visszatert
Franciaorszagba
.
Az egyhazi fegyelem megszilarditasan felul rendezni kivanta a megszakadt kapcsolatokat a keleti egyhazakkal. De varatlan halala miatt mindossze nehany
biboros
kinevezesere maradt ideje.
1058
.
marcius 29-en
halt meg. Halalos agyan meghagyta a klerusnak, hogy addig ne valasszanak uj egyhazf?t, amig Hildebrand nem erkezik meg a varosba. Testet a Szent Reparata-templomban helyeztek orok nyugalomra.
- ↑
Mittermaier, Karl (2006). Die deutschen Papste. Benedikt XVI. und seine deutschen Vorganger. pp. 102.
|
---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
---|
|