IV. Piusz
(Pius)
(eredeti neven:
Giovanni Angelo Medici
;
Milano
,
1499
.
marcius 31.
?
Roma
,
1565
.
december 9.
) a 224. romai papa
1559
-t?l halalaig.
Szemelyeben egy olyan egyhazf? foglalhatta el a sulyos gondokkal terhelt
romai
kuria legf?bb hivatalat, aki minden igyekezetevel vissza akarta kormanyozni az apostoli egyhazat a
III. Pal papa
altal megkezdett reformok fele. Piusnak nem volt egyszer? dolga, hiszen el?dje,
IV. Pal
tul radikalisan es diktatorikusan probalta meg helyreallitani az egyhaz megingott erkolcsi, hatalmi es hitbeli ugyeit. A kemenykez? papa halala utan zavargasok tortek ki Italia-szerte. Pius hateves uralkodasa valojaban ezen sebek gyogyitasaval telt, amelyhez roppant kemeny eszkozokkel fogott neki. Megszeliditette az
inkviziciot
, atdolgoztatta az egyhazhoz kot?d? konyvek java reszet es ? hivta ossze a
tridenti zsinat
utolso uleset, amelyet
1565
-ben vegleg lezartak. Ezen az ulesen adtak ki a
tridenti hitvallas
t, amely egeszen a
20. szazadig
hatarozta meg a katolikus egyhaz m?kodeset.
A kard es a biborkalap
[
szerkesztes
]
1499
.
marcius 31-en
szuletett
Milanoban
, eredetileg Giovanni Angelo de Medici, avagy osszevontan Gianangelo de Medici neven. Neve utalhat a gazdag
firenzei
uralkodocsaladdal, a
Mediciekkel
valo rokonsagra, amelyb?l korabban
VII. Kelemen
is szarmazott, pedig a ket csalad legfeljebb csak tavoli rokonsagban allt egymassal. Giovanni apjat Bernardino de Medicinek hivtak, aki
Lombardia
f?varosaban telepedett le csaladjaval. Adoszed?kent szereny haztartasban nevelte ket fiat. Tobbek kozott ennek is koszonhet?, hogy a firenzei Mediciek nem ismertek el a rokonsagot.
Gianangelo batyjat Giangiacomonak neveztek, es mindketten rendkivul celtudatosak voltak sajat teruletukon. Az id?sebbik fiu katonanak allt, es az italiai csaszari er?k egyik meghatarozo alakjava valt. Miutan az ? vezenylete alatt a csaszariak elfoglaltak
Sienat
, a csaszar
Marignano
markijava
tette meg.
Gianangelo szelidebb es nyugodtabb eletre vagyott, ? inkabb a konyvek es a tanulmanyok vilagaban erezte otthon magat. Tanulmanyait
Paviaban
kezdte meg,
filozofiat
, orvostudomanyt es jogot hallgatott. Ez utobbit
Bolognaban
fejlesztette tovabb, amelyb?l doktori cimet is szerzett. Nehany evig jogaszkent dolgozott, de hamarosan fejebe vette, hogy egyhazi palyara lep, es huszonnyolc evesen az orok varosba indult el.
1527
.
december 25-en
erkezett meg Romaba, eppen harmincket evvel azel?tt, hogy egyhazf?ve valasztjak. VII. Kelemen
protonotariusnak
nevezte ki a romai kurianal. Megbizhatosaga, komoly tudasa es szorgalma miatt III. Pal bizalmaba ferk?zott. Az egyhazf? mindenben segitette es tamogatta Gianangelot, es az ifju Medici Pal idejen tobb papai varosnak is volt a kormanyzoja.
1542
-ben Pal utasitasara papai biztoskent reszt vett
I. Ferdinand
csaszar
Buda visszaveteleert
inditott hadjarataban. Az egy even at tarto harcokban Gianangelo vezette az
esztergomi
dunai
flottat.
Magyarorszagrol
hazaterve
1545
-ben Pal
pappa
szentelte es
Raguza
ersekeve
szentelte fel. A papa megbizasara egykori egyetemvarosanak, Bolognanak a papai legatusa lett. Kozben testvere felesegul vett egy Orsini lanyt, nevezetesen a papa menyenek n?veret, igy Gianangelo egyhazi befolyasa tovabb er?sodott.
1549
aprilisaban Pal a Santa Pudenziana-templom cimen
biborossa
nevezte ki.
III. Gyula
idejen Medici biboros hatalma tovabb er?sodott. Az egyhazf? kinevezte a papai seregek parancsnokava es
Romagna
legatusava. De a Gyula halalaval tronra lep? IV. Pal idejen minden komoly befolyasa megsz?nt. Az onfej? zsarnokkent uralkodo Pal hamar osszet?zesbe keveredett Gianangeloval, amely azonban inkabb el?nyere es nepszer?segenek novekedesere valt. Pal tronralepese utan latva azt, hogy az inkvizicion keresztul Pal minden kritizalojat felreallitja, Milanoba utazott, es legkozelebb csak az egyhazf? halalhirere erkezett vissza az orok varosba.
Egy visszaszeliditett pontifikatus
[
szerkesztes
]
A harmadeves konklave
[
szerkesztes
]
IV. Pal papa
remuralma utan Roma bekejet ujra zavargasok raztak fel. Pal gyakran konyortelen modszerekkel uldozte a katolikus hittel ossze nem egyeztethet? cselekedeteket, a nem-katolikusok pedig valosagos uldoztetesre iteltettek. A zsarnok papa halalanak hirere a romaiak azonnal megostromoltak az egyhazi terror jelkepet, az inkvizicio szekhazat. Tobb magas rangu klerikus is halalat lelte a fekevesztett ostromban. Az elszabadult indulatok es a haborus hangulat azonban hamarosan elult, nem alakult ki olyan mertek? fosztogatas es pusztitas mint
1527
-ben. Ekozben a
Szent Peter-bazilika
altemplomaban titokban temettek el a rossz emlek? papat, es a biborosi kollegium lassan osszeult a
konklavera
.
A
16. szazad
leghosszabb papavalasztasan a kulonboz? uralkodok erdekei mellett mas is foglalkoztatta a biborosokat. A kardinalisok igyekeztek olyasvalakiben megegyezni, aki minden bizonnyal veget vet Pal uralkodasi formajanak, es a reformokat visszatereli a korabbi mederbe. A negy honaposra elnyulo konklave megoldasat vegul a
francia
es a
spanyol
biborosok kompromisszuma hozta meg, igy
1559
.
december 25-en
Gianangelo de Medicit valasztottak meg
Szent Peter
tronusara. Kovetkez? ev
vizkeresztjen
hivatalosan is beiktattak hivatalaba, amelyet IV. Pius neven kezdett el igazgatni. Ezzel ujabb remenyteljes id?szak koszontott a romai kuriara.
Bosszu a Carafakon
[
szerkesztes
]
IV. Pius portreja
Pius tronra emelkedese utan azonnal iranyvonalat szabott politikajanak, es altalanos
amnesztiat
adott a Pal halala utan elfogott randalirozoknak. Az inkvizicio palotajanak feldulasanak vetket elengedte, es a zavargasokat is megbocsatotta. Ez alol kivetelt kepezett az a nehany gyilkossag, amely a zavargasokat kihasznalva tortent Romaban. A gyilkosok egyike volt Pompeio Colonna biboros, aki sajat anyosat olte meg. A papa ugy fogalmazott, hogy eppen pontifikatusanak kezdeten nem fogja
Isten
haragjat kivivni azzal, hogy reszese lesz egy szul?gyilkossagnak.
A papa az amnesztia garantalasaval egyertelm? jelet adta annak, hogy szakit IV. Pal modszereivel, es visszater a zsinati reformhoz. Ennek legvitathatobb eleme volt a nehai egyhazf? rokonai ellen inditott nyomozas es per. Ezt ugyan a romai nep is kovetelte, de valoszin?leg nagyobb hatasa volt Piusra a konklaven megkotott titkos szerz?desek. Ezek egyikeben a spanyol biborosok megigertettek vele, hogy bosszut all a Carafakon, hiszen azok a del-italiai spanyol uralom ellen haborut robbantottak ki. A papai itel?szek gyors iteleteket hozott. Ezek alapjan Carlo Carafa biborost, IV. Pal
biboros-neposat
b?nosnek itelte es nagy erdekl?des kozepette felakasztottak. Giovanni Carafat,
Paliano
herceget
szinten b?nosnek talaltak, es lefejeztek.
A kivetelesen kegyetlen papai dontest Romaban unnepeltek, hiszen a ket Carafa Pal uralkodasanak idejen egesz Romat a kezukben tartottak. Kes?bb
V. Pius papa
az iteletet igazsagtalannak es tul konyortelennek talalta, ezert a csalad becsuleten esett foltot igyekezett eltorolni es visszaszolgaltatta nekik az elkobzott javakat. Az uj egyhazf? a Carafak kivegzese utan nekilatott kiszabaditani a Pal altal igazsagtalanul bebortonzott biborosokat. Ekkor szabadulhatott bortoneb?l Morone kardinalis is.
Utolso felvonas Trentoban
[
szerkesztes
]
A veres kozjatekok utan Pius teljes figyelmet a reformokra iranyithatta, hiszen joreszt ezert valasztottak meg ?t egyhazf?nek, es ? maga is ezt tekintette az egyik legfontosabb kuldetesenek.
Bullaban
hivta ossze a regota huzodo zsinatot, amely
1562
.
januar 18-an
nyitotta meg utolso ulesszakat
Trento
varosaban. A meg
III. Gyula papa
idejen felbeszakadt reformzsinat el?tt tobb fontos kerdesben sem szuletett meg a vegleges dontes, es Pius tisztaban volt azzal is, hogy elkepzelesei utkozni fognak az egyes nemzetek velemenyevel. Eppen ezert a papai kuriaban mar lazasan keszultek a zsinatra akkor, amikor a papai bullan meg csak epp megszaradt a tinta. A jogaszpapa minden tudasat latba vetve igyekezett ugy kidolgozni a zsinati tetelek altala helyesnek velt formajat, hogy a papai verzio elfogadhato legyen minden nemzet szamara, vagy ha ez nem sikerul, akkor er?s jogi hatterrel rendelkezzen. A gigaszi munkaban ket segitsege is akadt. Az egyik a tapasztalt Morone biboros volt, a masik pedig sajat biboros-neposa,
Borromei Szent Karoly
.
Borromei Szent Karoly
portreja
A Trentoba osszegy?lt egyetemes zsinat az egyhazf? el?redolgozasanak hala igen gyorsan es viszonylag zokken?mentesen haladt. A spanyol, francia, nemet es italiai klerus illetve vilagi vezet?k kozott minden kerdesben sikerult kompromisszumot kotni. Az els? kanoni torvenyeket a 21. ulesen hoztak meg, ekkor szuletett dontes az aldozas
eucharisztiajarol
, amelyben Pius allasfoglalasa alapjan a zsinat elutasitotta a ket szin alatti aldozast. Ezzel a dontessel a kuria egyertelm?en elhatarolodott az
augsburgi vallasbeke
pontjaitol, amely egyben azt is jelentette, hogy a
protestans
egyhazakkal valo szakadas ezzel tartossa valt. A kovetkez? ulesen fogadtak el a
szentmise
aldozati jelleger?l szolo tanitast. A papi rend kerdeseiben sem fogadtak el a protestans javaslatot, es a papa fenntartotta a
colibatus
intezmenyet. Meghataroztak a
puspoki
joghatosagot, a papi fegyelem kerdeseiben pedig szigoru szabalyokat hoztak. Megszuletett a hazassag szentseger?l szolo zsinati torveny, es
1563
.
december 4-en
a zsinat utolso erdemi ulesen az egyhaz allast foglalt a
purgatorium
kerdeseben, a
szentek
, ereklyek es kepek tiszteleteben, es a b?nbocsanat elnyereseben. Ezen belul Pius eltorolte a bucsucedulak arusitasat. A papa
1564
.
januar 26-an
szemelyesen zarta be a tridenti zsinat utolso uleset.
A tizennyolc even at huzodo reformzsinat IV. Pius idejen vegre befejez?dott. A romai kuria kivaloan felkeszult a zsinat vegigvitelere, es ez egyertelm?en Pius erdeme. A katolikus egyhaz teljes megelegedettseggel nyugtazta a zsinat eredmenyeit, es ezzel megteremt?dtek egy uj, hitelesebb katolikus egyhaz alapjai. Piusnak nem maradt mas dolga, minthogy a tridenti zsinat osszes kanoni donteset elkuldje az egyes nemzetek orszagos zsinatainak, amelyek elfogadjak, es megertik a papai akaratot. Ennek az akaratnak az elfogadasa persze nehol nehezsegekbe utkozott, de valojaban nagyobb problema mar ezzel sem merult fel. Franciaorszagban es Spanyolorszagban egyes kerdeseket at akartak dolgoztatni, de Pius diplomaciaja vegul ezekben az orszagokban is gy?zedelmeskedett. A zsinat eredmenyet
tridenti hitvallas
nak vagy
katolikus hitvallas
nak is nevezik, amely egeszen az
els? vatikani zsinatig
meghataroztak az egyhaz m?kodesi es hitbeli kereteit.
Reformok es ujjaepitesek az adok arnyekaban
[
szerkesztes
]
A Porta Pia homlokzata
A tridenti zsinat bezarasa utan Pius nagyreszt a reformok foganatositasaval es az igencsak megviselt allapotban lev? Roma es a
papai allam
ujjaepitesevel, szepitesevel foglalatoskodott. Az orok varosban tobb utca es varosresz is Pius keze munkajat dicseri. Rola neveztek el a Via Piat es a Porta Piat, amely az ujra meger?sitett varosi er?ditmenyek es falak szerves reszet kepezte. A Porta Pia a varosfal egy ujabb, diszes kapuja volt, amelyet
Michelangelo
keszitett, es mind a mai napig lathato Romaban. Szinten a nagy
reneszansz
mester alkotasakent epult ujja
Diocletianus
csaszar furd?iben a
Santa Maria degli Angeli-templom
. A Vatikani Kertekben allo Villa Pia, vagy mai neven a Casina Pio IV is Pius megbizasara keszult el. A
Pirro Ligorio
altal tervezett epulet mind a mai napig a
Papai Tudomanyos Akademianak
ad otthont. A
Vatikanon
belul megalapitotta a papai nyomdat is, amely az egyhaz legjelent?sebb nyomdajava valt. A tobb nyelven megjelen? konyveket kiado nyomda els? vezet?je Paul Minutius volt. Ezen felul a Borgo varosnegyedenek eszaki reszet is ? epittette ki.
Pius epitkezesei tehat igen nagy volumen?ek voltak, es emellett sok penzbe kerult az is, hogy a reformokat kell?en betartassa. Tobb szazezer dukatot kuldott Magyarorszagra is, hogy ezzel segitse a
torokok
elleni kuzdelmet. A hatalmas koltsegek persze nagyobb terheket jelentettek a Papai Allam lakoinak is. Reszben ez a teny reszben pedig a katolikus hit iranti fanatizmus hajtotta Benedetto Accoltit, amikor
1565
-ben merenyletet kiserelt meg Pius ellen. A gyilkossagi terv szerencsere kudarcot vallott, de a papaban mely nyomot hagyott a rossz emlek. Accolti apja egyebkent biboros volt, akit III. Pal megfosztott hivatalatol es el?zott a varosbol, tehat lehet, hogy szemelyes inditekai is voltak a merenyletnek.
Az epitkezesek mellett Pius az utolso evekben nehany nemzetkozi esemenyben is szerepet vallalt. Ezek kozott a legfontosabb a papa es a
Jeanne d’Albret navarrai kiralyn?
konfliktusa volt. Az egyhazf?
kalvinizmus
vadjaban felszolitotta a kiralyn?t, hogy jelenjen meg az
inkvizicio
el?tt. A felszolitast vegul vissza kellett vonnia
IX. Karoly francia kiraly
kozbenjarasara. Ugyanabban az evben bullaban engedelyezte
Ausztria
es
Csehorszag
laikusainak a kehely alatti aldozast.
Pius tulajdonkeppen maximalisan bevaltva a hozza f?zott remenyeket
1565
.
december 9-en
halt meg romai lazban. A IV. Pal uralkodasa utani egyhaz ellenseges kepet sikerult feloldania, vegigvitte a zsinati reformokat, es ezzel megvetette az alapjait az
ellenreformacionak
. Pius tehat minden szempontbol maradandot alkotott az egyhaz torteneteben. Mintegy ennek elismeresekent halalanak pillanataban ket kes?bb szentte avatott ferfit rendelt oda a sors. Az egyik biboros-neposa,
Borromeo Szent Karoly
volt, a masik pedig
Neri Szent Fulop
. A Szent Peter-bazilikaban temettek el, de
1583
.
junius 4-en
atszallitottak foldi maradvanyait az altala felujitott
Santa Maria degli Angeli-templomba
.
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|