III. Gyula
(eredeti neven:
Giovanni Maria Ciocchi del Monte
;
Monte San Savino
,
1487
.
szeptember 10.
?
Roma
,
1555
.
marcius 23.
) a 221. romai papa
1550
-t?l halalaig.
Tiz hetes
konklave
utan kerult a papai tronra, ami kiujulo ellentetekre enged kovetkeztetni a biborosi kollegiumon belul. Gyula mindossze oteves pontifikatusa vegyes eredmenyeket hozott. El?dje,
III. Pal papa
ugyan
reneszansz
uralkodoi jegyekkel, megis ujjaepitette az egyhazi fegyelmet, amivel ? mindenki ugy velte ? elindult a regen ahitott reformfolyamat az egyhazon belul. Gyula szemelyisege
biboroskent
megfelelni latszott ennek a vonalnak, de amikor az egyhazf?i tront elfoglalta, leginkabb a m?veszetpartolok orulhettek. A papa leny?goz? palotakat emelt, csodas szobrokkal es feny?zessel.
Az
erkolcsok
teren ujabb melypontra jutott a papasag. Hirnevenek es a katolikus egyhaznak is nagyot artott fogadott unokaoccsevel,
Innocenzo Ciocchi Del Monte
-vel apolt kapcsolata.
[1]
Uralkodasat botranyok jellemeztek es a tulzott
nepotizmus
elhomalyositja pontifikatusat.
[2]
Extravagansan ajandekozta meg a rokonait es
biborosi
kalapot adomanyozott egy 17 eves tinedzsernek, akit testvere fogadott orokbe.
[2]
A kisse leder egyhazf? mindent?l eltekintve fontosnak tartotta a megkezdett reformok folytatasat, ezert ujra megnyitotta a
tridenti zsinatot
. Kulpolitikajaban ujra feler?sodott a
Franciaorszag
es a
Nemet-romai Birodalom
kozott egyensulyozo hatalmi szerep, amely a
Parmaert
kirobbant haboruban teljesedett ki. Uralkodasa alatt sikerult az
anglikan egyhazat
is visszaterelni
Roma
els?bbsege ala, legalabbis ideiglenesen.
Iskolapadtol zsinati elnoksegig
[
szerkesztes
]
1487
.
szeptember 10-en
latta meg a napvilagot a
toszkanai
Monte San Savino
varosaban. Eredetileg a Giovanni Maria Ciocchi del Monte (avagy osszevont keresztnevvel Giammaria Ciocchi del Monte) nevet kapta. Edesapja a korabeli
Italia
egyik legelismertebb jogasza volt, Vincenzo Ciocchi del Monte, anyjat pedig Cristofora Saracininek hivtak. A tehet?s nemesi csalad nem nelkulozte a befolyasos egyhazi meltosagokat sem, igy a gyermek Giammaria nagybatyja, Antonio Maria Ciocchi del Monte biboros segitsegevel a legkivalobb oktatasban reszesulhetett. A
Lateranban
az ismert
reneszansz
tanar, Raffaele Lippo diakjakent kezdte meg tanulmanyait, majd apja nyomdokaiba lepve jogot tanult
Perugia
kes?bb
Siena
egyetemen.
A kivalo eredmenyekkel buszkelked? Giammaria karrierje tulajdonkeppen boritekolva volt. Kit?n? tanulmanyok, merteket tarto, erkolcsos elet es egy befolyasos biboros nagybacsi: ez mind az egyhazi palya iranyaba mutatott, ami ellen a jelek szerint Giammarianak semmi kifogasa nem volt. Az Ambrosius Catharinus altal vezetett
dominikanus
kolostorban
teologiat
tanult, es igy
1513
-ban mar kepzett klerikuskent lephetett nagybatyja nyoman az
apuliai
Siponto
erseki
hivatalaba.
1521
-ben erseki cime melle megkapja a
Paviai egyhazmegye
puspoki
meltosagat is, igy aztan mar tehet?s f?papkent gyakran a
romai
kuria vendege. Az orok varosban toltott rengeteg id?, a papai udvarban mar halvanyodoan jelen lev? reneszansz pompaval es m?veszettel ismertette meg, amelynek nagy rajongojava valt. De a romai tartozkodas hamarosan sulyos emlekekkel gyarapitotta Giammaria egyhazi palyajat.
Roma
1527
-es feldulasakor
(
Sacco di Roma
)
a bajba keveredett
VII. Kelemen papa
az
Angyalvar
falai mogul a nemet seregeknek tuszkent kiszolgaltatta Giammaria erseket, akit azonnal a fektelen sereg altal ejtett rabok koze taszitottak. A helyzet tehat nem allt tul rozsasan 1527 nyarel?jen, amikor a nemet
Landsknechtek
a
Campo dei Fiori
veszt?mezejen ki akartak vegezni Giammaria erseket tobb klerikus tarsaval egyutt. A segitseg meg eppen id?ben erkezett, es
Pompeo Colonna
biboros vezetesevel titokban kiszabadultak fogsagukbol a tuszkent ejtett f?papok. Ett?l kezdve erthet? okok miatt Giammaria csak akkor utazott Romaba, ha semmikeppen sem kerulhette el.
1534
-ben
Bologna
,
Romagna
,
Parma
es
Piacenza
papai legatusanak neveztek ki.
III. Pal papa
1536
.
december 22-en
biborossa
szentelte fel meghozza
papi
rangon, es
januar 15-en
a biborkalap melle megkapta a
San Vitale-templom
cimzetesi rangjat is. Ezt
1543
.
oktober 5-en
Palestrina
puspoki cimevel egeszitette ki. Ezaltal Giammarianak egyre jobban megnovekedett a kurian beluli befolyasa. Ennek hamar megtapasztalta a pozitiv es negativ oldalat is. Kivalo szonokkent a reformok elkotelezett hivekent tartottak szamon, aki gyakran a papai hatalommal is szembe mer szallni. Batorsagat es reformok iranti elhivatottsagat egesz Romaban nagyra tartottak. Azonban a rossz nyelvek mast is terjesztettek Giammariarol. A korabban mar tobb egyhazf?nek is sok gondot okozo, ugynevezett beszel? szobor, a
Pasquino
talapzatanal olyan megjegyzesek jelentek meg, miszerint a biboros homoszexualis.
Minden pletyka ellenere Giammaria a papai kegy reszese maradt, es
1545
-ben Reginald Pole es
Marcello Cervini
biborosok mellett ?t is papai legatusnak neveztek ki, es a tridenti zsinat megszervezeset biztak rajuk. Nekik kellett kivalasztani azokat a teteleket, amelyek a zsinaton vita targyat kepezhettek, illetve az ? feladatuk volt a vitak vezetese is.
December 13-an
Giammaria rovid misevel nyitotta meg a tizenkilencedik egyetemes zsinatot. A zsinat alatt a biboros osszeveszett
V. Karoly nemet-romai csaszarral
, es ennek kovetkezmenyekent az uralkodo tiltakozasa ellenere del Monte biboros Bolognaba koltoztette a zsinatot. A papa a viszaly miatt
1547
-ben bolcsebbnek latta elnapolni a zsinat uleseit.
Koszvenyre fogott pontifikatus
[
szerkesztes
]
Harom reszre szakadt konklave
[
szerkesztes
]
III. Pal
1549
.
november 10-en
halt meg, es a nagyreszt magahoz ter? egyhaz ujabb hosszura nyulo
konklave
el?tt allt. Az uj egyhazf? megvalasztasanak idejen a
biborosi
kollegium otvennegy tagot szamlalt, es a hosszan elnyulo vitanak koszonhet?en ebb?l otvenegy kardinalis meg is jelent a tanacskozason. Ez azt jelentette, hogy a
november 29-en
osszeul? konklave regota a legnepesebb biborosi tanacskozas volt. A kovetkez? esztend?
februar 7-eig
elhuzodo tiz hetes vita a
16. szazad
masodik leghosszabb konklaveja volt.
A rekord hosszusagu vita azert alakulhatott ki, mert a helyrebillent egyhazi rendben ujra lehet?seget nyertek a szembenallo europai politikai hatalmak, hogy a regota hajszolt italiai birtokokat kicsit kozelebb hozzak sajat elkepzeleseikhez. A szent kollegiumban harom hatalmi toresvonal mellett igyekeztek allast foglalni az atyak. A mindenkeppen legnepesebb csoportot a
II. Henrik francia kiraly
altal tamogatott franciah? biborosok jelentettek. Tizenhet megjelent kardinalis nyiltan franciapartinak vallotta magat. A szemben allo csaszari er?k
V. Karoly nemet-romai csaszar
tamogatasat elveztek, es osszesen tizenegyen voltak. Karoly egyertelm? listat keszittetett az elfogadhato jeloltekr?l. Ezt a listat vezette a
spanyolorszagi
Burgos
puspoke
,
Juan Alvarez de Toledo
, de politikai okok miatt ez hamar megvaltozott, es a papai tronus sokaig legeselyesebbnek tartott biborosara, az
angol
Reginald Pole
kardinalisra szallt. A harmadik jelent?snek mondhato er? pedig az elhunyt egyhazf? jovoltabol kerult meghatarozo szerepbe, ez pedig a Farnese csalad volt. Maga III. Pal ket csaladtagjat is biborosi rangra emelt, es a csaladi kapcsolatoknak hala ot abszolut hivet is tudhatott soraiban.
A legnagyobb ellenfel,
Reginald Pole
portreja
A konklave valojaban a franciak versenyfutasa volt az id?vel. Amikor Pal meghalt csak a Farnese es a csaszari part volt jelen az orok varosban, hiszen harom napba telt, mig a papa halalhire eljutott Franciaorszagba. A franciaparti hercegek es klerikusok mindent elkovettek, hogy az elhunyt egyhazf? temeteset es az el?irt gyaszt meghosszabbitsak, de a konklave megis osszeult a franciak megerkezese el?tt. A rovid vitaban a csaszariak elalltak a spanyol jeloltt?l, ugyanis a Farnese csalad nem tamogatta ?t. A
december 3-an
megtartott szavazason Reginald Pole ket szavazat hijan majdnem megszerezte a papai cimet. A Romaban lev? francia kovet a Cappella Paolinaban tartott konklavenak tudtara adta, hogy amennyiben nem varjak meg a francia biborosokat, ujabb sulyos egyhazszakadassal kell szamolniuk. Ezzel a kovet csak azt erte el, hogy a csaszariak meg gyorsabb tempot diktaltak, es ket nap alatt ketszer is szavazasra bocsatottak a kerdest, de Pole biborosnak egyszer sem sikerult elernie a szukseges ketharmados tobbseget.
December 11-et?l
kezdve sorra megerkeztek a francia kardinalisok, akik vegleg ellehetetlenitettek a csaszariak ketharmados terveit.
Igy aztan elindultak az armanyos vesztegetesek, es titkos hadm?veletek a kollegiumon belul, az egyes partok sikereert. Ennek legmeglep?bb merlege az a teny, hogy ugyan otvenegy biboros ment be a konklaveba, de a vegs? donteskor csak negyvennegy jott ki. Ezek kozul id?kozben ketten meghaltak, koztuk a franciak jeloltje, akivel minden bizonnyal mereg vegzett. Oten pedig olyan rosszul lettek, hogy keptelenek voltak folytatni a tanacskozast. Valoszin?leg ez sem a veletlen m?ve volt.
A francia jelolt halala utan Henrik biborosai a Farnesekkel szovetkeztek egy olyan jeloltben, aki a konklave el?tt nem szamitott eselyes jeloltnek. Ez az ember Giammaria Ciocchi del Monte biboros volt, aki ugyan fuggetlen volt, megis ki tudta vivni a franciak es a Farnesek tamogatasat. A biboros a
tridenti zsinat
Bolognaba helyezese miatt rajta volt Karoly feketelistajan. A csaszariak minden lehetseges eszkozzel del Monte ellen voltak. Ez pedig elegend? volt ahhoz, hogy a franciak szimpatiajat elnyerje. Miutan a biboros irasban igeretet tette, hogy tamogatja
Ottavio Farnese
parmai
hercegseget, a szovetseg megalakult, es
1550
.
februar 7-en
a konklave hatvanegyedik szavazasan del Monte biboros megszerezte a szukseges szavazatokat. A nehez valasztast
februar 22-en
teljesitettek be, amikor III. Gyula neven megkoronaztak a biborost.
Ujjaelesztett zsinat
[
szerkesztes
]
Lasd meg:
Tridenti zsinat
III. Gyula bronzszobra
Perugiaban
, amelyet
1555
-ben allitottak emlekere.
Amint Gyula elfoglalta a papai tronust hamar atertekelte a konklaven megkotott felteteleket. Az elegedett franciak es a Farnesek befolyasuk novelese helyett gyors pofonokat tehettek csak zsebre, ugyanis Gyula nem engedte iranyitani pontifikatusat. Ezert tronra lepese utan szinte azonnal szovetseget kotott V. Karollyal Parma ellen. A kiujulo nemzetkozi ellentetek mellett Gyula visszavitte az
1547
-ben III. Pal altal elnapolt zsinatot
Trento
varosaba, es
1550
.
november 14-en
kihirdette az egyetemes zsinatot osszehivo
bullat
. A zsinat
1551
.
majus 1-jen
nyilt meg, amellyel parhuzamosan kirobbant a papa altal kavart parmai haboru. A haboru miatt a francia klerus nem kepviseltette magat a zsinaton.
A tridenti gy?les pedig ott folytatta a reformok kidolgozasat, ahol par evvel azel?tt az abbamaradt. Megszulettek a zsinati kanonok az
eucharisztia
, a
penitencia
es az
utolso kenet
szentsegeinek kerdeseben, de szoba kerult tobb fegyelmi kerdes is. Ezek kozott a puspoki hatalommal, a klerus oltozkodesevel es az egyhazi beneficiumokkal kapcsolatos tetelek voltak a legfontosabbak.
A csaszari befolyasnak koszonhet?en a zsinat igen lenyeges kerdesben is el?rebb tudott lepni. 1551 marciusatol kezdve a zsinaton jelen voltak a nemet protestansok legnagyobb kepvisel?i is. A gy?lesen megjelent a
brandenburgi
es a
szasz
valasztofejedelem
,
Wurttemberg
hercege es hat fontos csaszari varos kepvisel?je is. Noha a zsinaton nem oldodott fel a szakadas, a protestansokkal valo egyeztetesek megsem bizonyultak hasztalannak. Az addig megszuletett zsinati teteleket alaposan attargyaltak, megegyeztek abban, hogy meger?sitik a
konstanzi
es a
bazeli
zsinatok teteleit, f?kent a zsinat es a papa els?segenek dilemmajat.
Gyula vegul
1552
.
aprilis 28-an
bezarta a zsinatot, ugyanis II. Henrik es V. Karoly haboruja egyre kozeledett a zsinat helyszinehez. Erdekessegkent megjegyezhet?, hogy a tridenti zsinat masodik ulesehez kapcsolodoan jelent meg els?kent a b?r szijakbol keszitett lengescsillapito, hogy a zsinatra igyekv? f?papok kenyelmesebben erjek el celjukat. Gyula a zsinat bezarasa utan tulajdonkeppen csak nevleg kormanyozta a
papai allam
ugyeit. Remes koszvenyre hivatkozva pontifikatusanak utolso harom eveben tulajdonkeppen visszavonult, es a m?veszetekbe es fektelen lakomakba temetkezett.
Ottavio Farnese
portreja
Gyula igazi politikuskent az eselytelenek kozul kuzdotte fel magat a papai tronusra a konklaven. Egyezseget kotott a franciakkal es a Farnesekkel, amelynek ertelmeben papai koronazasa utan Ottavio Farneset valoban meger?sitette Parma
hercegi
poziciojaban, s?t Ottavio testveret, Oraziot is meger?sitette
Castro
hercegi cimeben. Emellett mindket Farnese megkapta a Szent Romai Egyhaz zaszlosanak es vedelmez?jenek a cimet.
Az ugymond forgatokonyv szerinti els? felev utan azonban Gyula igazi palfordulassal kavarta fel Europa politikajat. Az egyhazf? ugyanis a korabbi megvalasztoinak tulzott befolyasatol tartva szovetsegre lepett V. Karoly csaszarral. A nemet uralkodonak Parma hercegsege furta az oldalat, igy a haboru ismet Italia eszaki reszere osszpontosult. Ottavio Farnese szovetsegre lepett II. Henrik Franciaorszagaval, es a szembenallo felek 1551-ben fegyverrel estek egymasnak. Ferrnate Gonzaga,
Milano
csaszari kormanyzoja elfoglalta
Brescello
varosat, es gyorsan Parma falai ala erkezett. De a csaszari seregeket II. Henrik hadai Mirandolanal megvertek, es a francia uralkodo utasitasara lerohantak
Piemontot
. Szeptemberre Gonzaga kenytelen volt feladni Parma ostromat, hogy megvedhesse sajat teruleteit.
Karoly seregeinek vereseget latva Gyula ujabb fordulatot vett, es kozeledni probalt a franciak fele. De a beke nem szuletett meg Henrik tulzott kovetelesei miatt. Amikor Karoly belfoldi haborui egyertelm?ve tettek, hogy a csaszar nem fog tobb katonat kuldeni,
1552
.
aprilis 29-en
megszuletett a beke. Ennek ertelmeben keteves t?zszunetet kotnek a szemben allo felek, es a Farnesek birtokait meger?sitik es elismerik. A szerz?dest mind a papa, mind a csaszar elismertek, igy a haborunak vege lett.
A Szentevt?l az augsburgi vallasbekeig
[
szerkesztes
]
Gyula a f?bb politikai esemenyek mellett tobb egyhazi jelent?seg? esemenyben is alapvet? szerepet jatszott. Az ujonnan megvalasztott egyhazf?nek szinte kapora jott a korabban III. Pal altal meghirdetett tizedik
Szentev
. Gyula
1550
.
februar 24-en
a
Si pastores ovium
bullaval nyitotta meg es a kovetkez? ev
vizkeresztjen
zarta le. A Szentev ujabb zarandok-aradatot jelentett Romaban, amelynek piactereit a roham el?tt kiszelesitettek, hogy megkonnyitsek a tomeg aramlasat az orok varosban.
Gyula pontifikatusanak mindenkeppen legbotranyosabb szakasza a
nepotizmushoz
es a biborosi kinevezesekhez kothet?. 1550.
februar 28-an
, alig nehany nappal megkoronazasa utan, az uj egyhazf? konzisztoriumot hivott ossze, amelyen a nepotizmust es az egyhazi visszaeleseket elitel? szabalyokat alkottak. Ezen az ulesen nevezte ki a papa
Pietro Aretino
biborost, akit meg III. Pal terjesztett fel a biborkalapert. Alig negy honappal ezutan Gyula biborosi rangra emelte a testvere, Balduino altal orokbe fogadott ifjut,
Innocenzo del Montet
. Az alig tizenhet eves ifjut a rossz nyelvek szerint az egyhazf? Parma egyik utcajarol emelte a szent kollegium soraiba, es valoszin?leg nem minden alap nelkul. A korabban csak a Pasquino talapzatan megjelent talalgatasok, uj er?re kaptak. A romai
velencei
kovet szerint Innocenzo nemcsak biboroskent segitette a papa munkajat, de ejszakankent az agyaban is helyet kapott. Innocenzo felszenteleset a biborosok eliteltek, ugyanis a reformeszmeknek homlokegyenest ellentmondo termeszete volt. Gyula halala utan Innocenzo valoban erkolcsi fert?be sullyedt, es tobb b?ntenybe is belekeveredett. Javareszt szam?zetesben elte le eletet emiatt. Innocenzo raadasul a
biboros-nepos
hivatalat toltotte be, amelyre annyira alkalmatlan volt, hogy a hagyomanyossa valt hivatal hanyatlasnak indult.
I. Maria angol kiralyn?
portreja
Gyula pontifikatusa soran szinten nagy jelent?seget tulajdonitott a szerzetesrendeknek. Tronra lepese utan
1550
-ben rogton meger?sitette a
jezsuita rendet
. A
reformacio
elleni kuzdelemben
Loyolai Szent Ignac
rendje egyre nagyobb tamogatast kapott az egyhazf?t?l, leginkabb Ignac rabeszelesere. Ennek legjelent?sebb mozzanata volt, hogy
1552
.
augusztus 31-en
a papa a
Collegium Romanum
megnyitasa utan bullaban alapitotta meg a
Collegium Germanicum
ot, amely uj nemet egyhazi elit kineveleset celozta meg. Az ifjakat az
eretnek
protestans tanok ellen verteztek fel.
A
katolikus
hit meger?sitese nemcsak a nemet teruleteken volt fontos kerdes Gyula szamara, hanem a
VIII. Henrik angol kiraly
altal a papai primatus alol kivont
Angliaban
is. Az
anglikan egyhaz
elszakadasa Gyula uralkodasa alatt egy id?re feloldodott.
1553
-ban
I. Maria
foglalta el a tavoli szigetorszag tronjat. Az egyhazf? Reginald Pole biborost kuldte Angliaba, hogy probalja meg helyreallitani a papai els?bbseget Anglia egyhaza felett. A biborosnak nem volt nehez dolga, ugyanis a kiralyn? szigoru katolikus neveltetesben reszesult, ezert tamogatasaval
1555
-ben angol kovetseg indult el Romaba, hogy eljuttassak az egyhazf?nek az angol parlament donteset, miszerint az visszavonja az Act of Supremacy rendelkezeseit. Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy a kovetseg mar csak Gyula halala utan erkezett meg az orok varosba a jo hirekkel.
Az 1555-os ev a katolikus hitnek Angliaban tehat sikereket hozott, de az eszaki nagy szomszed, a
Nemet-romai Birodalom
eseteben ez csak visszafogottan igaz. V. Karoly vereseget szenvedett birodalman belul a protestansoktol, aminek megvitatasara osszehivta az
augsburgi
birodalmi gy?lest. Gyula ekkor mar halalos agyat nyomta, de meg ? adta Morone biborosnak a megbizo levelet, hogy kepviselje a papai erdekeket a gy?lesen. Ezen a gy?lesen szuletett meg
1555
.
szeptember 25-en
, jo fel evvel Gyula halala utan az
augsburgi vallasbeke
.
A m?veszetek papaja
[
szerkesztes
]
III. Gyula a tridenti zsinat bezarasaval es a parmai haboru befejeztevel koszvenyre hivatkozva gyakorlatilag elfordult a politikai es egyhazi ugyekt?l. Ezeket elvben Innocenzora bizta, mint biboros-neposara, de gyakorlatilag a papai titkarsag iranyitotta az allami ugyeket. Az egyhazf? pedig pontifikatusanak utolso harom eveben kizarolag a luxusnak es a pompanak elt. Hihetetlen rajongasa a
reneszansz
m?veszetek irant mar ifju koraban jelentkezett, de csak utolso eveiben rendelkezett akkora vagyonnal, hogy ennek valoban hodolni tudjon. Tronra lepesevel meger?sitette
Michelangelot
a
Szent Peter-bazilika
f?epiteszi rangjaban, es a kivalo m?vesz tovabb epitette a bazilika hatalmas kupolajat. Gyulanak jelent?s szerepe volt a romai Sapienza Egyetem megujulasaban es b?vuleseben illetve a
Vatikani Apostoli Konyvtar
hatalmas gy?jtemenyenek gazdagitasaban. A kulonleges biblioteka konyvtarosava kes?bbi utodjat, Marcello Cervinit nevezte ki.
A Villa Giulia epulete ma
Zene
iranti rajongasa talan minden m?veszeti agnal er?teljesebben jelentkezett nala. Udvaraba hivatta a kor egyik legnagyobb zenei alakjat,
Giovanni Pierluigi da Palestrinat
, aki a
Capella Giulia
karvezet?je lett. (A Giulia nev a Gyula
olasz
megfelel?jeb?l valt a korus jelz?jeve.)
A kulonboz? m?veszeti agakat, a busas lakomakat es Innocenzo biboros bajait leginkabb az altala epittetett Villa Giuliaban elvezte ki. A leny?goz? reneszansz palotat
Giacomo Barozzi da Vignola
epitette szamara. A palota merhetetlen vagyonrol es luxusrol arulkodott. Leny?goz? szobrok, falfreskok, marvany boritasu padlozatok es stukkok boritottak. Ket bels? udvara volt, amelyek egyikere vizi szinhazat is epittetett az egyhazf?. A palotat borito m?remekek nem voltak eppen szegyenl?sek vagy erkolcsosek, megis a legismertebb reszlet az egyik portiko mennyezeti
freskojan
botranyos hirnevet kolcsonzott a papa maganrezidenciajanak. Ezen a sz?l?levellel befuttatott falfeluleten ket kis meztelen
putto
lathato, amint egymas nemi szerveivel jatszadoznak. A m?veszetileg mind a mai napig nagyra becsult alkotas hihetetlenul megbotrankoztatta a biborosokat.
A papa legendas koszvenye vegul
1555
.
marcius 23-an
vegzett az ellentmondasos egyhazf?vel. A nehai egyhazf? sok tekintetben szegyent hozott hivatalara, ezert erthet?, hogy foldi maradvanyai nem a Szent Peter-bazilikaban nyugszanak, hanem a romai San Pietro in Montorio-templom del Monte kapolnajaban.
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|