II. Zsigmond (I.) Agost
(
Krakko
,
[1]
1520
.
augusztus 1.
[1]
?
Knyszyn
,
[1]
Lengyelorszag
,
1572
.
julius 7.
[1]
)
lengyel kiraly
1548
-tol es
litvan nagyfejedelem
halalaig, a
Jagello-haz
utolso tagja. Egyesitette Livoniat es a Litvan Nagyfejedelemseget Lengyelorszaggal, s hatalmas kiralysagot hozott letre.
[1]
1520
.
augusztus 1-jen
szuletett
I. Zsigmond lengyel kiraly
es
Bona Sforza
milanoi hercegn? egyetlen fiakent.
[1]
A lengyel rendek meg apja eleteben,
1529
-ben litvan nagyhercegge valasztottak.
1530
-ban edesapja tarsuralkodojava valasztottak es megkoronaztak.
[1]
1544
-t?l ? kormanyozta a Litvan Nagyfejedelemseget,
[1]
edesapja halala utan,
1548
.
aprilis 1-jen
elfoglalta a lengyel tront is.
A tenyleges uralmat azonban anyja, Bona Sforza gyakorolta helyette, es Zsigmond csak az ozvegy anyakiralyne
1556
-os
Italiaba
tavozasa utan kezdett uralkodni.
[
forras?
]
Miutan els? felesege
1545
-ben gyermektelenul meghalt, titokban elvette a litvan f?uri csaladbol szarmazo Barbara Radziwiłłt
1547
-ben.
[1]
Amikor
1548
-ban bejelentette hazassagat, a
szlachta
(a
szejm
, vagyis orszaggy?les alsohazat kepez? koznemesseg) megprobalta semmisse nyilvanitani azt, mert felt a Radziwiłłek befolyasatol.
[1]
A kiraly legy?zte a szejm ellenkezeset, de Barbara
1551
-ben gyermektelenul meghalt, allitolag Zsigmond edesanyja mergezte meg.
[1]
A kiraly
1553
-ban hazassagot kotott els? felesege feltestverevel, Katalinnal.
[1]
Frater Gyorgy
, akit
Erdelyben
a torokok es a romanok szorongattak, probalta Zsigmondot ravenni, hogy inditson tamadast
Moldva
ellen, de nem tudta ezt elerni.
Kozben kitort a
Lengyelorszag
es
Oroszorszag
kozott dulo
livoniai haboru
(
1558
-
1583
). A
Livoniai Rend
(a
Nemet Lovagrend
egyik aga)
1559
-ben az oroszok elleneben Zsigmond segitseget kerte es kapta meg.
[1]
Minthogy az orosz nyomas nem enyhult, s?t a svedek es danok is igenyt tartottak a teruletre, a Livoniai Rend es Zsigmond
1561
-ben megkototte a wilnoi (vilniusi) szovetseget;
[1]
ezzel a
Dvina
folyotol eszakra fekv? livoniai terseget kozvetlenul Litvaniahoz csatoltak, mig a folyotol delre fekv?
Kurfold
vilagi hercegseg es lengyel h?berbirtok lett,
[1]
Polackot
azonban
1563
-ban at kellett engednie
IV. Ivan orosz carnak
.
1562
-ben elismerte a
brandenburgi
valasztofejedelem
orokletes cimet a
Porosz Hercegsegben
, ezzel szovetsegest szerzett aposa,
I. Ferdinand
nemet-romai csaszar ellen.
A haboru miatt Zsigmond kenytelen volt meger?siteni poziciojat oly modon, hogy alkotmanyos modon egyesitette a lengyel koronahoz csatolt osszes teruletet.
[1]
A lengyel es litvan koznemesseg tamogatasat elvez? kiraly
1564
-ben Lengyelorszagra engedmenyezte Litvaniaban fennallo orokletes jogait, es ezzel megalkotta a ket allam alkotmanyos jogegyenl?seget, de nem a teljes
uniojat
.
[1]
1569
-ben hivatalosan a lengyel kiralysaghoz csatolta a volhiniai es kijevi teruleteket, bejuttatva kepvisel?iket a szejmbe, majd
1569
-ben a kib?vitett szejm torvenyebe iktatta a
lublini uniot
, egyesitve Lengyelorszagot es Litvaniat, valamint a hozzajuk csatolt teruleteket.
[1]
1572
-ben orszaggy?lest hivott ossze, amelyen
vallasszabadsagot
biztositott a protestansoknak.
1572
.
julius 7-en
halt meg a lengyelorszagi Knyszynben. Mivel harmadik feleseget?l,
Habsburg Katalintol
, Ferdinand leanyatol sem szuletett utoda, vele kihalt a Jagello-haz ferfiaga. A lengyel tront
1574
-ben
Valois Henrik
, majd ennek lemondasa utan
1576
-ban
Jagello Anna
ferje,
Bathory Istvan erdelyi fejedelem
foglalta el.
- ↑
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
Uralkodok es dinasztiak: Kivonat az
Encyclopædia Britannicabol
.
A. Fodor Agnes ? Gergely Istvan ? Nadori Attila ? Sotyne Mercs Erzsebet ? Szeky Janos. Budapest: Magyar Vilag Kiado. 2001.
ISBN 963 9075 12 4
, 695. oldal
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]