Az egyseges Romai Birodalomban a 390-es evekig egy Constans nev? csaszar elt. Miutan a birodalom ketteszakadt keleti es nyugati reszre, mindket helyen folytatolagosan tovabbszamoztak az uralkodokat. Ezert letezett a keleti birodalomreszben is egy II. Constans romai csaszar .

II. Konsztasz
Konsztaninosz Herakleiosz Pogonatosz
II. Konsztasz es fia, a kes?bbi IV. Konsztantinosz
Ragadvanyneve	Szakallas
Bizanci csaszar
Uralkodasi ideje
641 . szeptember ? 668 . szeptember 15.
El?dje	Herakleonasz
Utodja	IV. Konsztantinosz
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Heraclian dynasty
Szuletett	630 . november 7. Konstantinapoly
Elhunyt	668 . szeptember 15. (37 evesen) Szurakuza , Szicilia
Edesapja	III. Konsztantinosz bizanci csaszar
Edesanyja	Gregoria
Hazastarsa	Fausta
Gyermekei	IV. Konsztantinosz Herakleiosz Tiberiosz
A Wikimedia Commons tartalmaz II. Konsztasz temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

II. Konsztasz , magyarosan Konstans ( gorogul : Κ?νστα? Β' , latinul : Constans , Konstantinapoly , 630 . november 7. ? Siracusa , 668 . szeptember 15. ) a Bizanci Birodalom csaszara 641 -t?l halalaig, III. Konsztantinosz es Gregoria els?szulott fiugyermeke volt. A Konsztasz nev a koronazasakor felvett Konsztantinosz roviditett valtozata, es mar eleteben igy neveztek.

Az els? evek [ szerkesztes ]

Tizeves volt, amikor tarscsaszarkent tronra tettek a III. Konsztantinosz halalaval a 15 eves Herakleonasz csaszart es anyjat, Martinat vadolo politikai er?k, akik szeptemberben le is mondattak es szam?ztek a ket politikust. Konsztasz a senatusnak koszonhette tronjat es egyeduralmat, a testulet pedig II. Pal konstantinapolyi patriarka egyetertesevel igyekezett ellen?rzese ala vonni a gyermekcsaszart, ez azonban az ifju autokrata torekvesei miatt csak nehany evig sikerult. 644 -ben Valentinosz tabornok, aki nagy szerepet jatszott tarscsaszari kinevezeseben, sikertelenul igyekezett atvenni a hatalmat.

Harc az arabok ellen [ szerkesztes ]

Egyiptom [ szerkesztes ]

Konsztasz uralkodasa kezdeten a keleti tartomanyokat elozonlottek a muszlim arabok , es a Martina osztonzesere Kurosz patriarka altal alairt szerz?des reven Egyiptom megszallasa is megkezd?dott. A bizanciak evakualtak a gazdag tartomanyt, Alexandriat szeptember 12-en hagytak el. Amr ibn al-Asz , az arabok hadvezere szeptember 29-en vonult be, es innen folytatta expedicioit Eszak-Afrika meghoditasara. El?szor Pentapolisz, majd 643 -ban Tripolisz esett el. Amikor az uj kalifa , Oszman 644 -ben visszarendelte Ibn al-Aszt, Manuel parancsnok vezetesevel a bizanciak ellencsapast inditottak, es meglepetesszer? tamadassal visszaszereztek Alexandria varosat. A hadvezer azonnal visszatert, es 646 -ban vegleg ki?zte Egyiptombol a bizanci hadakat.

A Foldkozi-tenger es Anatolia [ szerkesztes ]

Ibn al-Asz mellett Sziria helytartoja, a kes?bb kalifava valasztott Muavija is sok gondot okozott Konstantinapolynak . Az arab hadak 642 ota tamadtak Ormenyorszagot , 647 -ben pedig betortek Kappadokia es Phrugia teruletere. Kaiszareiat sikerult is elfoglalniuk, de Amorion er?ditmenyevel mar nem birkoztak meg. Igy is hatalmas zsakmannyal tertek haza. Muavija nevehez f?z?dik az arab flotta kiepitese. 649 -ben a hajohad elfoglalta Ciprust , majd a bizanciak altal kikonyorgott fegyverszunet soran meger?sodve 654 -ben arab kezre kerult Rhodosz es Kosz , Kretat pedig kiraboltak es vegigdultak a muszlimok. (Ekkor adtak el egy edesszai zsido keresked?nek az I. e. 225 -ben foldrengesben megsemmisult Rodoszi kolosszus maradvanyait.)

Muavija celja egyertelm?en Konstantinapoly volt, es 655 -ben a csaszar ugy dontott, hogy ellencsapast indit. A finikei csata az arabok teljes gy?zelmevel vegz?dott, de Muavija nem tudta learatni a baberokat, mivel egyre jobban belebonyolodott az Oszman alatt kibontakozo belharcokba. 656 -ban Oszmant meg is gyilkoltak, mire Ali elleneben Muavija is sikra szallt a tronert. Ilyen helyzetben kenytelen volt beket kotni Bizanccal, s?t meg rendszeres adofizetesre is kotelezte magat. 661 -ben Alit meggyilkoltak, Muavija pedig egymaga maradt kalifanak. 663 -tol evente ismetl?dtek az arab tamadasok Anatoliaban, amelyek jelent?s pusztitassal jartak, bar a muszlimok nem vetettek meg tartosan a labukat a teruleten. A dont? osszecsapasra a tengeren kerult sor, de mar evekkel Konsztasz halala utan.

Lazadasok [ szerkesztes ]

Eszak-Afrika [ szerkesztes ]

Konsztasz tovabbra is fenntartotta vallaspolitikajaban a monotheletizmust, amit Herakleiosz vezetett be, III. Konstantin elvetett, majd Herakleonasz ismet propagalni kezdett. Az ezzel szemben ellenseges monofizita lakossag joreszt arab fennhatosag ala kerult az eltelt kb. husz evben, de az ortodox ellenzek tovabbra is problemat okozott. Az Afrikai Exarchatus volt az utobbi mentsvara, itt tevekenykedett Maximus Confessor egyhazatya is. Az elkeseredett afrikai bizanciak es morok tamogatasaval Gergely exarcha csaszarra is kialtotta ki magat, de Konstantinapolynak ezuttal kapora jottek a muszlim seregek. Az arabok 647 -ben betortek a tartomanyba, es a harcban a bitorlo is elesett.

Italia [ szerkesztes ]

649 -ben I. Marton papa foglalta el Szent Peter tronjat, am csaszari jovahagyas nelkul. Meg zsinatot is osszehivott a Lateranba , ahol a megjelent 105 puspok elitelte Konsztansz vallaspolitikajat. Ez kivaltotta a csaszar duhet, es utasitotta a Ravennai Exarchatust vezet? Olumpioszt, hogy fogassa el Martont. Az exarcha azonban az italiai kozhangulatot erzekelve inkabb az egyhazf? melle allt, es Gregorioszhoz hasonloan csaszarnak proklamalta magat. Konstantinapolyban ekkor meg Muavija tengeri terjeszkedese volt a legnagyobb gond, igy ez a problema is beavatkozas nelkul oldodott meg: 652-ben Olumpiosz ellencsaszar elhalalozott, exarcha-utodja pedig 653 -ban titokban vegrehajtotta a paparablast. A bitorlo tamogatasa miatt hazaarulonak kikialtott papat eredetileg halalra iteltek, de kes?bb a bantalmazott, beteg oregember szam?zeser?l dontottek. Kherszonban fejezte be az eletet nyomorusagos korulmenyek kozott 656 -ban.

Vallasugyek [ szerkesztes ]

Nemsokara Maximus Confessort is a senatus ele ideztek, am a kinvallatas ellenere nem volt hajlando elfogadni a csaszar intezkedeseit. Gregoriosz tamogatasa es az un. Tuposz elutasitasa miatt szam?ztek, tobb helyszin utan vegul Lazikaban , Szkhemarium er?djeben hunyt el 662 -ben. Maximusszal egyuttal az egyhaz fuggetlensegenek egyik legnagyobb elharcosa veszett oda.

A Tuposz II. Konsztasz kiserlete volt a keresztenyseget megoszto vitak felszamolasara. Ez hatalytalanitotta a monotheleta Ekthesziszt , de allasfoglalas helyett megtiltotta, hogy energia es akarat kerdeser?l barki vitazhasson. Ismet bebizonyosodott, mint az 5. szazadban , Zenon idejen hozott Henotikon eseteben, hogy a dogmatikai vitat felulr?l jov?, egyik felet sem kielegit? megoldassal zarjak le.

Nyugati torekvesek [ szerkesztes ]

A Balkan [ szerkesztes ]

A keleten felszabadult bizanciak 658 -ban nyugaton, a szlavok teruletein, az un. Szklaviniakban arattak jelent?s gy?zelmet. Maurikiosz ota, azaz tobb mint fel evszazados kesessel ez volt az els? tamadas a Balkant elozonl? nepek ellen. A korabeli forrasok sz?kszavuak, de valoszin?leg a csaszar f?seget sikerult elismertetni Makedonia teruleten. Az oriasi mennyiseg? betelepedett szlavval termeszetesen nem lehetett megbirkozni, bar ekkoriban kezd?dott meg egyes csoportjaik attelepitese Azsiaba .

Koltozes Konstantinapolybol [ szerkesztes ]

Tetteivel Konsztasz nem csak az italiai es eszak-afrikai ortodox alattvalok bizalmat vesztette el. Nagy vihart kavart, amikor 660 -ban pappa szenteltette, majd kivegeztette fiveret, Theodoszioszt, mivel annak beleszolasa volt az allamugyekbe. Amikor az utcakon mar-mar Kainnak neveztek, meggy?z?dese csak er?sebbe valt: ideje nyugatra koltoznie. Tette nem gyavasag volt, hiszen az arab veszedelemmel szemben helytallt Konstantinapolyban is. Valoszin?leg meg kivanta er?siteni az ellen?rzest a nyugati tartomanyok felett, aminek szemelyes jelenlete adott volna nyomatekot.

Utja soran a legjelent?sebb varosokban hosszabb id?re megallt, igy Thesszalonikeben majd Athenban . 663 -ban kelt at Tarentumba , ahonnan haboruba kezdett a longobardokkal. Mivel azonban nem volt kell? hadereje es utanpotlasa, kisebb sikerek utan Beneventumot mar nem tudta bevenni, es inkabb Napolyon keresztul Roma varosaba vonult. Vitalianusz papa es a klerus 6 merfolddel a kapuk el?tt fogadta, majd a 12 napig tarto reprezentativ latogatast kovet?en ? 476 ota ez volt az els? eset, hogy csaszar jart Romaban ? Konsztasz delre indult, hogy megvedje Szicilia szigetet az arab flottatol.

Uj szekhelyet Szurakuszaiban rendezte be, es csak a konstantinapolyi nep ellenallasa akadalyozta meg abban, hogy csaladjat es teljes udvarat is ide telepitse. A helyvalasztas kit?n? volt, mert mind az arabok, mind a longobardok ellen vedettseget biztositott, illetve az ellenuk inditando hadm?veletek bazisaul szolgalhatott. Konsztasz itt toltott, utolso ot ever?l keves informacionk van, de valoszin?nek t?nik, hogy a csaszar es kiserete ellatasa celjabol novelt terhek es Konsztasz zsarnoki termeszete elkeseritettek a helyieket.

II. Konsztasz halala es oroksege [ szerkesztes ]

668 . szeptember 15-en egy szolgaja a furd?ben gyilkolta meg a csaszart. Az osszeeskuves az uralkodo kozvetlen kornyezeteben szov?dott, ide tartozott a katonak altal csaszarra kikialtott ormeny Mezeziosz is. A bitorlot a ravennai exarcha verte le, II. Konsztasz maradvanyait a konstantinapolyi Szent Apostolok templomban helyeztek orok nyugalomra.

A csaszar utodja a 654 -ben tarscsaszarra tett IV. Konsztantinosz lett, aki mellett 659 ota occsei, Tiberiosz es Herakleiosz is baszileuszi rangot viselt, mig batyjuk meg nem fosztotta ?ket rangjuktol es orruktol 681 -ben.

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky : A bizanci allam tortenete. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6  

El?z? uralkodo: Herakleonasz

Bizanci csaszar 641 ? 668

Kovetkez? uralkodo: IV. Konsztantinosz