II. Honoriusz
(Fanagno [ma
Casalfiumanese
kozseg resze],
1060
.
februar 9.
?
Roma
,
1130
.
februar 13.
) a
katolikus egyhaz
fejekent a 163.
papa
. Az eredetileg szegeny csaladbol szarmazo Honoriusz koranak egyik legkivalobb politikusa es diplomataja volt, akinek tisztelete nem volt kerdeses az egyhazon belul. Megis a
wormsi konkordatum
oroszlanreszet magara vallalo Honoriusz csak nehezen tudta elfoglalni a papai tront. Ezen felul azonban diplomaciai sikereit nem zarta le a konkordatum megszuletese utan. A
Nemet-romai Birodalom
elere pontifikatusa alatt uj uralkodot valasztottak, ugyanis a makacs
V. Henrik
csaszar meghalt.
Eletenek es palyajanak kezdeten
[
szerkesztes
]
Eredetileg
Lamberto Scannabecchi
avagy kes?bbi neven
Ostiai Lambert
neven szuletett az
Imola
kornyeken elterul? Fagnano varosaban. Sok el?djehez kepest ? nem nemesi csaladbol szarmazott, s?t igen szereny korulmenyek kozott n?tt fel. A vallasos csalad, gyermeke egyetlen lehet?seget a jobb eletre, az egyhazban latta, ezert fiatalon az
Ur
szolgalataba allitottak. Az evek soran feny derul Lambert kiveteles fogekonysagara es tudasara.
Bologna
archidiakonusa lett, es hamarosan az egyhazf?,
II. Paszkal
is felfigyelt az ifju archidiakonus tudasara, ezert
Romaba
hivta, ahol hamarosan a
Lateran
egyik
kanonokja
lett.
1099
-ben a
Santa Prassede-templom
cimzetes
biborosava
szenteltek fel, majd
1117
-ben
Ostia es Velletri puspoke
lett.
Rangja es tisztelete az egyhazon belul azonban sokkal tobb labon allt, mint kizarolag csak a tudasan. Egyike volt azon h?seges kardinalisoknak, akik
II. Gelaz papa
mellett kialltak, es elkisertek
franciaorszagi
szam?zetesebe. Gelaz halala utan ott volt
Clunyban
Kallixtusz
megvalasztasanal. A torekv?, uj papa fontos tanacsadoja es kozeli baratja lett, akit Kallixtusz megbizott az
invesztiturakerdes
rendezesevel, es
1119
-ben
Strasbourgba
kuldte, hogy targyaljon
V. Henrik
csaszar koveteivel. A targyalasok lezartaval reszt vett a
reimsi
zsinaton, ahol vegul Kallixtusz
kikozositette
Henriket, ugyanis az nem tartotta be a strasbourgi egyezmenyt. Az atok kihirdetese utan Lambert visszatert
Nemetorszagba
, es eveken keresztul probalt kozvetiteni a papa es a csaszar kozott. Igen nagy resze volt a
wormsi konkordatum
letrejotteben, es egyes egyhazi kronikak Lambert iranti tiszteletuk jelekent neha
Pactum Lamberti
nek nevezik a konkordatumot. Erdemeinek elismeresekeppen Kallixtusz megengedte Lambertnek, hogy ? vonja vissza Henrik fejer?l az egyhazi atkot.
1124
.
december 13-an
meghalt Kallixtusz, es ezzel elkezd?dott Lambert egyik legzavarosabb id?szaka.
Papakent az egyhaz elen
[
szerkesztes
]
Rogos ut a valodi hatalomig
[
szerkesztes
]
Kallixtusz halala utan ismet ket vonalon indult meg az egyhazf? potlasanak folyamata. Romaban a
San Pancratio-templomban
a biborosok kollegiuma
1124
.
december 15-en
megvalasztottak Kallixtusz helyere
Teobaldo Buccapecus
t, aki felvette a
II. Celesztin
uralkodoi nevet. A valasztast azonban megzavarta a csaszarparti romai nemesseg, akik Roberto Frangipani vezetesevel betortek a templomba, es V. Henrik ohajat kozvetitve Lambertet akartak a papai tronra emelni. A fegyverek hatasara a papavalasztok elfogadtak a csaszar akaratat, es vegul kenyszerb?l Lambertet is megvalasztottak
Szent Peter
tronjara. Lambert ekkor vette fel a II. Honoriusz nevet.
Az egyhazat jelent?sen megoszto valasztasba Honoriusz sem tudott belenyugodni, raadasul az ? megvalasztasaval parhuzamosan II. Celesztin nem mondott le a tronrol, es a biborosok sem szolitottak fel erre. Ezert Honoriusz ugy dontott, hogy ismet osszehivja a papavalasztokat, es megmeretteti magat Celesztinnel szemben. Az ujabb valasztas mar Honoriusz sikeret hozta, es Celesztin lemondott tronjarol. A zavaros helyzet tehat megoldodott, es
1125
-t?l kezdve mar torvenyes papakent kezdhette meg pontifikatusat.
A meguresedett nemet tron
[
szerkesztes
]
Honoriusz legnagyobb diplomaciai sikere mar rogton papasaga els? feleben megtortent, es eppen az ?t hatalomra segit? csaszari udvarral volt kapcsolatban.
1125
.
majus 23-an
meghalt V. Henrik, a
Nemet-romai Birodalom
csaszara. Honoriusz a hir hallatara azonnal koveteket kuldott Nemetorszagba, akik Adalbert,
mainzi
ersek
kisereteben erkeztek meg a kiralyvalaszto gy?lesre. Honoriusz koveteinek az volt a feladata, hogy ugyeljenek arra, hogy a tront olyan uralkodo foglalja el, aki nem rugja fel a wormsi konkordatumot, es tiszteletben tartja az egyhaz jogait. A megvalasztott
III. Lothar
,
Supplinburg
grofja
az egyhaz diadalat hozta.
Lothar koronazasi beszedeben a papa f?seget elismerte a vilagi hatalommal szemben, es egyuttal kerte Honoriusz beleegyezeset csaszarra koronazasahoz. A papa ezt orommel meg is adta neki, f?leg azutan, hogy Lothar meg a konkordatum keretein tul is privilegiumokat biztositott az egyhaznak. A romai koronazas utan Hohenstauf Konrad fellazadt Lothar ellen, es
Monzaban
Italia kiralyava koronaztatta magat Anselmo,
milanoi
ersekkel. A papa azonnal kiatkozta Anselmot es Konradot, ezzel teljesen ellehetetlenitve a lazadast.
Mar Kallixtusz pontifikatusa alatt is igen kenyes helyzet alakult ki
Angliaban
a
yorki
ersekseg hatalma korul, de Honorius idejere a kerdesre egyertelm? megoldast kellett talalni.
I. Henrik
, Anglia kiralya ragaszkodott ahhoz, hogy az egyhazi ugyeket a
canterburyi
ersek intezze, aki allando papai kovetkent a legmagasabb rangu egyhazi meltosag az orszagban. Ezert az ? feladata meghatarozni a yorki ersek hatalmat. Honoriusz tobb levelet is irt az angol kiralyi udvarba, de mivel egyiknek sem volt hatasa,
1125
-ben Janost, Crema biborosat nevezte ki papai kovetnek, es Angliaba kuldte. A biboros sokaig
Normandiaban
tartozkodott, ugyanis Henrik nem akarta orszagaba engedni. Vegul az egyhazi atokkal valo fenyegetes miatt engedett Janosnak.
A biboros els?kent
Skociaba
igyekezett, ahol
Roxburghben
talalkozott
I. David
, skot kirallyal, es zsinatot hivott ossze. A zsinaton a skot
puspokok
es a yorki ersek kozotti vitat simitottak el, majd Skociaban is a kanoni torvenyek koze vettek az egyhazi fegyelem teteleit. Majd szeptemberben
Westminsterbe
hivta ossze az angol klerust, ahol kiemelte a
colibatust
es a
szimonia
elutasitasat. Vilmos canterburyi ersekkel is targyalt, amelynek kovetkezteben ugy t?nt, hogy az angol egyhazi vitak egy id?re elulnek.
Honoriusz, Europa papaja
[
szerkesztes
]
Honoriusz koveteket kuldott
Daniaba
is, hogy az ott fennallo egyhazi vitat elsimitsa, es felbonttatta Vilmos, Normandia hercegenek hazassagat az
Anjoukkal
, mert azt bekeszerz?des tiltotta. Az egyhazf?
1126
.
februar 26-an
elismerte a
premontrei rendet
es kes?bb a
templomos lovagokat
is ? szentesitette.
Azonban Honoriusz pontifikatusa nem csupan diplomaciai sikerekr?l szolt. Meg uralkodasanak kezdeten haboru tort ki Italia deli reszen, a Szentszekhez altalaban h?
normann
hercegek kozott.
II. Roger
,
Szicilia
grofja tamadast inditott unokatestvere, Vilmos,
Apulia
hercegenek teruletei ellen. Roger teruletszerz? hadjarata azonban sertette az egyhazi erdekeket, ugyanis Vilmos sajat teruleteit az egyhaznak ajanlotta fel. Honoriusz azonnal atokkal sujtotta Rogert, es sereget toborzott az egyhaz jogos birtokainak vedelmere. A haboru azonban egyik reszr?l sem ert el eredmenyeket.. Ezert a papa es a grof
1128
augusztus 22-en beket kotottek. Ennek ertelmeben Roger az egyhaz h?beresekent uralkodhatott Apulia felett, cserebe a grofnak le kellett mondania
Benevento
es
Capua
koveteleser?l
Az energikus Honoriusz kozel oteves uralkodas utan
1130
.
februar 13-an
hunyt el.
|
|---|
|
okor:
egyhazuldozesek kora
(33?314)
| | |
|---|
okor:
dogmatikai vitak kora
(314?701)
| |
|---|
kora kozepkor:
nyugat es kelet
elkulonulese
(701?1048)
| |
|---|
viragzo kozepkor:
a papasag ?fenykora”
(1049?1304)
| |
|---|
kes? kozepkor:
Avignon, konciliarizmus
(1305?1447)
| |
|---|
kora ujkor:
reneszansz, reformacio
(1447?1644)
| |
|---|
ujkor:
polgariasodas, felvilagosodas
(1644?1958)
| |
|---|
napjaink:
aggiornamento
(1958?)
| |
|---|
|