I. Szelim
Oszman szultan
Uralkodasi ideje
1512 . aprilis 25. ? 1520 . szeptember 22.
El?dje	II. Bajazid
Utodja	I. Szulejman
Kalifa
Uralkodasi ideje
1517 ? 1520 . szeptember 22.
El?dje	III. al-Mutavakkil
Utodja	I. Szulejman
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Oszman-dinasztia
Szuletett	1470 . oktober 10. Amasya
Elhunyt	1520 . szeptember 22. (49 evesen) Corlu
Nyughelye	Yavuz Selim mecset
Edesapja	II. Bajazid
Edesanyja	Gulbahar agyas
Testvere(i)	?ehzade Korkut ?ehzade Ahmed Ay?e Sultan
Hazastarsa	Ajse Hatun szultana Ajse Hafsza szultana
I. Szelim alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Szelim temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

I. Szelim ? Javuz Szelim , vagyis Vad , Rettenetes ^[1] ? ( Amasya , 1470 . oktober 10. ^[2] ? Corlu , 1520 . szeptember 22. ) oszman szultan 1512-t?l, kalifa 1517-t?l halalaig. II. Bajazid szultan fia, I. Szulejman apja. Cselekedeteivel kierdemelte a Vad Szelim nevet. Vasakarattal szilarditotta meg a hatalmat, majd hodito hadjaratokat inditott az iszlam vilag fele: megtamadta Perzsiat es 1514 -ben Csaldiran mellett legy?zte a Szafavida I. Iszmail perzsa sah hadait, elfoglalta Kurdisztant , Kelet- es Delkelet-Anatoliat, Azerbajdzsant , majd Mezopotamiat es 1516 -ban a Levantet . ^[3]

Nemsokara sor kerult Palesztinara is, 1517 -ben pedig meghoditotta a mamlukok altal iranyitott Egyiptomot . ^[3] Egyiptom meghoditasanak hirere a Hidzsaz onkent behodolt neki, ezzel Mekka es Medina is a befolyasa ala kerult. Igy ? mint a szent helyek vedelmez?je ? felvette a kalifa cimet. ^[3] A 13. szazadi mongol invazio idejen a mar akkor is csak nevlegesen uralkodo kalifat a mamluk szultan Bagdadbol Egyiptomba menekitette. Szelim az utolso Abbaszida kalifat arra kenyszeritette, hogy lemondjon szimbolumairol: a kardrol es a profeta kaftanjarol ). Egyuttal eltorolte azt a feltetelt, hogy a kalifa a Kurajs-torzsb?l kell hogy szarmazzon. A kalifa cimet az oszman szultanok 1924-ig megtartottak.

Hoditasai nyoman a Marokkoi szultansag es nehany kisebb hegyi er?d kivetelevel a teljes arab vilag oszman fennhatosag ala kerult. Ett?l fogva az oszman szultanoknak megn?tt a hirnevuk a muszlim vilagban. Az addig hagyomanyosan az iszlam vilag leger?sebb allamanak szamito Egyiptom meghoditasa utan a ket szent varos, az egyiptomi befolyas alatt allo Mekka es Medina onkent behodolt neki. I. Szelim uralkodasa alatt kezd?dott az arab nepek torok uralom alatti korszaka, ezzel egyutt lassu hanyatlasa is.

Szelim mindossze 8 evnyi uralkodas utan 1520 . szeptember 22-en rakbetegsegben, egyes torteneszek szerint pestisben ^[4] hunyt el ket es fel hettel 50. szuletesnapja el?tt. Fia, Szulejman kovette a tronon.

Elete [ szerkesztes ]

Ifjukora [ szerkesztes ]

Szelim 1470 . oktober 10 -en szuletett Amasyaban II. Bajazid fiakent. Hazastarsa, aki 1494-ben kerult Isztambulba I. Mengli Giraj krimi kan leanya, a 15 esztend?s Ajse Hafsza . Negy fiuk ( Szulejman , Orhan, Musa es Korkut) es negy leanyuk ( Hatidzse , Bejhan , Sah es Fatma ) szuletett. Fiaik kozul csak Szulejman erte meg a feln?ttkort, a tobbi fiugyermek meg gyermekkoraban meghalt kulonfele betegsegek kovetkezteben.

Utja a hatalom fele [ szerkesztes ]

Mar Szelim ifjukoraban, II. Bajazid fiai, Szelim, Korkut es Ahmed kozott heves kuzdelem indult apjuk tronjaert. A szultanok, fiaikat, amint felcseperedtek, kulonboz? tartomanyok iranyitasaval biztak meg, es aki a legjobban teljesitett a sajat teruleten, az orokolte a tront. Mar igen koran tudatos versenges indult meg a szultan fiai kozott, amit altalaban az dontott el, ki van kozelebb a f?varoshoz seregeivel, hogy az allamkincstar feletti rendelkezest megszerezze. Maga a szultan is probalta egyengetni eljovend? utodja utjat azzal, hogy kedvencet kozvetlenul Isztambul kozelebe helyezte, igy biztositva, hogy halala eseten kegyence szerezhesse meg a hatalmat. ^[5]

Bar Korkut tanult, m?velt es az iszlam jogban ( fikh ) jaratos herceg volt, megis sokan ugy veltek, nem kell?en erelyes a birodalom iranyitasara. Az oszman forrasok szerint mar kezdetekt?l Ahmed volt a legnepszer?bb harmuk kozul, igy sok allami vezet?, peldaul Ali nagyvezir es maga az ulema (teologusok es jogtudosok, a muszlim kozosseg kepvisel?i) is ?t lattak volna szivesen a tronon.

Amig Ahmed herceg engedelmes es alazatos hozzaallasa miatt tovabbra is az udvar kegyeltje volt, Szelim agressziv viselkedese tobb esetben csaknem belpolitikai valsagot okozott. Mar trapezunti kormanyzosaga alatt tobbszor betort a szomszedos, kereszteny Gruziaba . Gazikent , (a hit harcosa) tuntette fel magat es ezt s?r?n hangoztatta propagandajaban. Lassan megszerezte a janicsarok rokonszenvet, ezzel egyutt a rumeliai timarbirtokok tulajdonosainak ( szpahik es akindzsik ) joindulatat. Hadjarataival lehet?seget adott ezeknek a tarsadalmi retegeknek, hogy zsakmanyt szerezzenek. Ez a tamogatas valojaban Szelim tuleleset szolgalta, aki kihasznalta politikai el?nyet arra, hogy kormanyzosagat Isztambulhoz kozelebb, Rumeliara cserelje. ^[6]

1509-ben, amikor II. Bajazid mar sokat betegeskedett, Ahmed Amasyaban volt kormanyzo (ahol Szelim is szuletett) Korkut a tavoli Anatoliai szandzsakban , Antalyaban , legmesszebb pedig Szelim, a Fekete-tenger melleki Trapezuntban (Trabzon) uralkodott. A II. Bajazidot mar ekkor, a birodalom vezet?i kozul is sokan alkalmatlannak talaltak arra, hogy birodalmanak keleti hatarait fenyeget? I. Iszmail perzsa sah ellen hatasosan fellepjen. A sah 1507-t?l folyamatosan provokalta az Oszman Birodalmat. Megtamadta az oszmanok turkmen (turkoman) szovetsegeset, Dhu al-Kadr fejedelemseget, mikozben a hatarokkal nem tor?dve zavartalanul haladt at az oszman teruleteken, amivel sulyosan megsertette a Birodalom szuverenitasat. Mig II. Bajazid kerulte a nyilt konfliktust a perzsakkal, Szelim magahoz ragadta a kezdemenyezest, es megtorlasul tobb alkalommal rajtautott a sah teruleten fekv? Bayburd es Erzinzan tartomanyokon. ^[6]

Isztambulban ezt a kalandot fuggelemserteskent ertelmeztek, ezert ez jelentette az els? konfliktust a szultan es fia kozott. Szelim tobbszor hangoztatta, hogy celja nem a tron megszerzese, hanem az oszman fold vedelme, ezzel egyutt nyiltan biralta apja passzivitasat, ugy probalta beallitani magat, az udvar es ezzel a nep el?tt, mint aki egyszerre veszi fel a harcot az eretnekseg (a perzsa siitak ) es a keresztenyek ellen is.

Szelim az els? belpolitikai sikere az volt, hogy biztositotta a kefei ( Caffa ) kormanyzosagot fianak, Szulejmannak (1509 augusztus). Bajazid betegsegenek hirere Korkut Tekkeb?l Manisaba es SzelimTrapezuntbol Caffaba sietett (Isztambulhoz kozeli tartomanyokba ), mivel azt hireszteltek, hogy a szultan kesz lemondani a tronrol Ahmed javara. Szelim szerette volna, hogy onallo szandzsakka nyilvanitsak a Dunan tuli teruleteket, mivel igy, hivatkozva a hitetlenek elleni kuzdelemre, iranyitasa ala vonhatta volna a terseget, azonban a divan (a szultan kozvetlen tanacsa) ezt megtagadta t?le. Ujabb engedetlensegkent atvagott a Dunan mintegy 3000 emberevel, es Drinapoly fele haladt (1511 marcius). ^[6] Ali pasa, Bajazid nagyvezire, javasolta a szultannak, hogy Szelimet lazadas miatt tartoztassa le. Bajazid 15 000 f?s sereget kuldott a fia ellen.

A belhaboru kaotikus viszonyait kihasznalva, a keleti hatarszelen Tekkeben a szafavida I. Iszmail perzsa sah fanatikus kizilbasaira tamaszkodva haborut inditott az oszmanok ellen. Ekozben Anatoliaban is lazadas tort ki, amit siita es szafavida turkmen torzsek robbantottak ki Sah Kulu beg vezetesevel es I. Iszmail sah tamogatasaval. Korkudot es Ahmedet felel?snek tartottak az igy kialakult kritikus helyzetert ami tovabb er?sitette Szelim poziciojat. Ilyen korulmenyek kozott, Bajazid vegul engedett Szelimnek es egyezseget kotott vele azzal, hogy kinevezi ?t semenderi (ma Smederovo Szerbia) kormanyzonak. A megallapodas resze volt az is, hogy mig Bajazid el, nem nevez ki utodot, Isten dontesere bizza a szultani tront. Abban a hitben, hogy megbekelt renitensked? fiaval, Bajazid visszatert Isztambulba (1511 augusztus 24.). ^[7]

Amikor Ahmed ertesult apja es Szelim megallapodasarol, megijedt, hogy Szelim tulhatalmat kap ? es testvere elleneben, igy ? maga indult az anatoliai lazadok leveresere. Rumeliaban, mikozben seregszemlet tartott csapatai felett, Szelim megtudta, hogy apja es Ali nagyvezir titokban arrol rendelkezett, hogy meghivja Ahmedet Isztambulba, hogy tronra helyezzek. A nagyvezir ekozben mintegy negyezer janicsarjaval atkelt Anatolian, hogy meglepje a lazado Sah Kulut, aki mar Bursa elfoglalasaval fenyegetett. A lazadas leverese utan Ahmed es a nagyvezir azt terveztek, hogy gy?zedelmesen bevonulnak Isztambulba es Ahmedet szultanna nevezik ki. Szelimet err?l kemei meg idejeben tajekoztattak es ? is ugy dontott, hogy jelent?s es nepszer? haditettet hajt vegre az altala birtokolt tersegben. Elfoglalta Drinapolyt (1511. junius) majd 30 000 f?s rumeliai serege elen mar szultankent intezkedett a birodalom altala ellen?rzott reszein. Ez nyilt lazadas volt apja ellen, ami mar nem toleralhato, ezert 40 000 f?s hadserege elen Bajazid Szelim ele sietett, hogy szembenezzen lazado fiaval a csatateren, Qorlu kozeleben (1511. augusztus 3.) Szelim legy?zte ?t, az id?kozben caffai seregeivel hozza csatlakozott fia, Szulejman segitsegevel. Szinte ugyanabban az id?ben Ali pasa es Sah Kulu is elesett egy veres harc kozben Anatoliaban. ^[7]

A nagyvezer halalaval Ahmed elvesztette legf?bb tamogatojat. A birodalom most polgarhaboru szelere sodrodott, mivel Ahmed Bursa megszallasaval fenyegetett es ez mar nyilt konfrontaciot jelentett a testverek kozott. Ahmed maradek tamogatoi nyomast gyakoroltak a szultanra, hogy azonnal hivja Ahmedet Isztambulba, ugyanakkor az uj nagyvezir Hersek-oglu Ahmed nem ertett ezzel egyet. Attol felt, hogy Ahmed bevonulasa felb?sziti Szelimet, aki el?bb er majd a f?varosba, es kegyetlen bosszut all. Ez valoszin?nek is t?nt, mivel az isztambuli janicsarok is Szelimet tamogattak, igy a szultan visszakuldte Ahmedet sajat tartomanyaba. Ahmed nyilt lazadassal valaszolt, elfoglalta a Karaman-kormanyzosagot, ahol a torokellenes turkmen torzsek tamogatasat remelte. A szafavidakat tamogato turkmenek Nur-Ali parancsnoksaga alatt Ahmed melle alltak (1512 marcius). Bajazid most ugy dontott, hogy Szelimet hivja Isztambulba, mivel ? most az egyetlen vezet?, aki kepes megbirkozni a kritikus helyzettel. ^[7]

Id?kozben (1512 aprilis) Korkut is megerkezett Isztambulba, remelve, hogy a janicsarok tamogatasaval van eselye a tronra, nem tudta, hogy ezek tobbsege mar Szelimet tamogatja. Bajazidnak meg mindig nem allt szandekaban lemondani; de amikor Szelim megerkezett, az udvari janicsarok nyomasara mar kenytelen volt engedni. A levaltott szultan, utban Dimetoka fele, meghalt Abalar faluban, Hafsza kozeleben (1512 junius 10. ).

Bar halala talalgatasra adhat okot, jelenleg nincsenek arra vonatkozo hiteles forrasok, hogy a szultant meggyilkoltak. ^[7]

Tronra lepese [ szerkesztes ]

Szelim, miutan a janicsarok segitsegevel 1512 . aprilis 25. edesapjat megbuktatta, ^[3] megkapta a hivatalos beleegyezest es a kincstar iranyitasat az ulematol, ezzel Szelim lett az egyetlen legitim uralkodo a birodalomban. Azonnal sajat neveben kezdett kormanyozni, zaszlaja ala vonta a katonasagot es a lazado turkmen torzsek fele fordult a Tokat-Sivas teruleten es a Taurusz-hegysegben . Serege elen, mikozben atvagott Anatolian, el?zte Ahmed egyik fiat Bursabol (1512. julius 29.), majd atvonult Ankaraba , ahonnan er?i elzavartak magat Ahmedet is es annak fiait, akik a szafavida I. Iszmail sahnal kerestek menedeket. Szelim, annak erdekeben, hogy kepes legyen szembeszallni a szafavida sereggel, igyekezett meger?siteni keleti hatarait, egyuttal sajat hatalmanak biztositasan munkalkodott.

El?szor kivegeztette regebben elhunyt testvereinek Bursaban menedeket ker? ot fiat, akik 7 es 21 eves kor kozott voltak. Ezutan 10 000 emberevel meglepte Korkutot manisai palotajaban, akit elfogatott es megoletett. Kozben Ahmed visszatert Amasyaba es 1512?13 telen szembenallt Szelim seregeivel, akikkel vegul 1513. aprilis 15-en utkozott meg. Ahmedet legy?ztek, elfogtak es megfojtottak. Fia, Othman ugyanerre a sorsra jutott, mig masik fia Murad Iszmailhoz menekult Perzsiaba, hogy a sah segitsegevel visszaszerezze apja orokseget. Miel?tt Iszmail sah ellen vonult, Szelimnek el?szor a perzsakhoz h? kizilbasokkal kellett leszamolnia, akik mar elegge meger?sodtek a keleti tartomanyokban, amig maga Szelim a testverharccal volt elfoglalva. Tisztogatast vegzett a gyanus kizilbasok kozott, mintegy 40 000 gyanusitottat bebortonzott vagy kivegeztetett. Ahmed fia, Murad azonban keszen allt arra, hogy a perzsa sah tamogatasaval megszalljak a keleti oszman teruleteket. ^[7]

Harc a Szafavidak ellen [ szerkesztes ]

I. Szelim szokatlan intezkedessel kezdte a harcot a perzsa sah, a szafavida I. Iszmail sah ellen. Egy id?szakra megfosztotta a szafavida uralkodot f? keszpenzbeveteli forrasatol: a perzsa selyem kereskedelmet blokkolta Europa fele. Kes?bb kiterjesztette az embargot az arab videkekre is, ez feszultseget okozott a mamlukokkal fennallo kapcsolataban is. Parancsba adta, hogy a birodalmaban minden perzsa eredet? selymet kobozzanak el, 1518-ban, a nyers selyem ertekesiteset atmenetileg teljesen be is tiltottak oszman teruleten.

Iszmail sah meg volt gy?z?dve arrol, hogy a turkmen kizilbasok es a Szelim ellen fellep? anatoliai kormanyzok csatlakoznak majd hozza, ezert 1514. augusztus kozepen atvonult Tabriz videkere, hogy ott szembenezzen az oszman hader?vel Csaldirannal . A ket sereg 1514. augusztus 23-an csapott ossze. A sah mintegy negyvenezer nehezlovassagbol allo serege nem tudta bevenni Szelim er?dkent felallitott szekertaborat, ahol a janicsarok kemenyen tartottak magukat. Szelim ellentamadasba lendult, megverte a sah derekhadat, es I. Iszmail sah is golyoval sebesulten eppen hogy megmenekult a csataterr?l. Az utkozet utan Szelim lerohanta Nyugat-Perzsiat, es katonai folenyevel a terseg egyeduli ura lett.

A sah veresegenek egyik oka az volt, hogy a torokoknek tobb l?fegyveruk es agyujuk volt, illetve a t?zfegyvereseiket kepesek voltak szabalyosan m?kod? ezredekbe tagolni. Az oszmanok ekkor kebeleztek be vegleg Kelet-Anatoliat is. ^[8]

A gy?zelem utan Szelim ugy tervezte, hogy atveszeli a telet Karabahban , majd a kovetkez? tavasszal folytatja offenzivajat a sah megmaradt er?i ellen. A felkel? janicsarok azonban nyomast gyakoroltak a szultanra, hogy visszaterjen Isztambulba, igy 1515. szeptember 5-en, miutan bevonult Tebrizbe es osszegy?jtott mintegy ezer kezm?vest, m?veszt es gazdag keresked?t, a f?varosba indult. Utban visszafele Amaysaban Szelim atteleltette a sereget, majd Bayburt , Erzincan , Karahisar es Canik varosokat a birodalmahoz csatolta. Ezzel a perzsa sah gyakorlatilag egesz Kisazsiat elvesztette Erzincantol del fele Diyarbakirig , beleertve Eszak-Irakot is.

A kizilbas er?d Kemahban kulcsfontossagu volt Erzincan es az Eufratesz -volgy keresztez?deseben, ezt a szultan 1515. majus 19-en foglalta el. A kurd begek, akik a kizilbas uralom alatt elvesztettek orokletes jovedelmeiket, behodoltak az oszmanoknak. Ugyanigy behodoltak az akkonjulu torzsi vezet?k is, akik megbekeltek Szelim hatasara es kozvetitesevel a kurd fejedelmekkel, es egyuttesen a fellazadt lakossagtol tamogatva szembeszalltak a perzsakkal A perzsak ellentamadasba mentek at es ostrom ala fogtak Diyarbakirt , de az oszman er?k ezt sikeresen visszavertek, s?t a legfontosabb perzsa vegvarak is Szelim kezere kerultek.

Harc a mamlukok ellen [ szerkesztes ]

Mikozben Szelim a sah elleni 1514-es hadjaratat vivta, a mamluk szultan, Kanszauh is fenyegetve erezte hatorszagat, els?sorban az ormeny es azeri teruleteket, ahonnan katonai utanpotlasat szerezte. Sajat vedelmere nagy szamu er?ket allomasoztatott Aleppoban , ami az egyik vazallusa fennhatosaga alatt allt, aki Kanszauh utasitasara tobbszor is feltartoztatta a torok seregeknek szallitott ellatmanyt.

Az aleppoi uralkodo egyik fia latva az Oszmanok sikereit Szelim szolgalataba szeg?dott es folyamatosan betort apja birtokaira. Kemah bukasa utan Szelim ugy dontott, hogy az anatoliai turkmen fejedelemsegeket, akik a mamlukok szolgalataban alltak, a birodalmahoz csatolja. 1515 juniusaban megolette az aleppoi uralkodot, es a fejet elkuldte a mamluk szultannak. Kanszauh tiltakozott a mamluk teruletek megsertese ellen.

A perzsak elleni hadjarat soran a mamluk szultan meg semleges maradt, es Szelim sem akart konfliktust ez alatt az id?szak alatt. Csaldiran utan azonban Kanszauh megigerte Iszmail perzsa sahnak, hogy segirt neki es hatba tamadja az oszmanokat. Az aleppoi uralkodo megolesevel azonban az ellensegeskedes elkerulhetetlenne valt. Miel?tt a haboru elkezd?dott, Szelim tett egy sor el?keszuletet, hogy megnyerje es a maga oldalara allitsa az arab lakossagot es nehany vezet? emirt, tobbek kozott azzal a lazito kijelentesevel, hogy a mamelukok az egy idegen cserkesz kaszt, most megis vezet? szerepuk van az arabok kozott, akiket elnyomnak. Teny, hogy az aleppoi polgarok orommel fogadtak az oszmanokat a varosukban. A sziriai varosok kereskedelmileg fugg?ve valtak Bursatol, mikozben mar nyilvanvalova valt, hogy a mamelukok nem tudjak meg?rizni az indiai kereskedelmi termekek monopoliumat, tobbek kozott a portugalok hajoival szemben sem, akik korulhajoztak Afrikat, kiiktatva ezzel az evezredes karavanutakat es megfosztva a mamlukokat f? beveteli forrasuktol.

1510-ben Kanszauh mamluk szultan meg maga kerte az oszmanok tamogatasat, hogy allitsanak fel egy zsoldos flottat Szuezben , Dzsiddaban es Jemenben a mamluk erdekek vedelmeben. Szelim Aleppo, Gaza es Damaszkusz kormanyzojat titkos diplomaciai kapcsolatai reven ravette, hogy segitsek terjeszkedeset a tersegben, tobbek kozott szerepet kinalt nekik az elkovetkez? oszman adminisztracioban. A mamlukok attol tartottak, hogy a torokok a tenger fel?l probalkoznak majd betorni a teruletukre, ennek volt is alapja, mivel Szelim 1515-t?l nagyaranyu hajoepitesbe kezdett. Amikor Kanszauh hivatalosan is bejelentette igenyet az oszmanok altal elfoglalt Dhu-Kadrid teruletenek kiuritesere, az nyilt haduzenetet jelentett.

Szelim 1516 julius vegen Malatyaban lepett mameluk teruletre es a ket hadsereg Mardzs Dabiknal , 40 km-re eszakra Aleppotol megutkozott egymassal. A csatat az oszman l?fegyverek folenye dontotte el. Szelim mintegy 300 szekeret lancoltatott ossze, amely er?sseg bevehetetlen volt a mamlukok szamara. A csataban Kanszauh is a halottak kozott volt. Az el?zetes megbeszeleshez hiven a mamlukok atadtak Aleppot es torok szolgalatba szeg?dtek. Szelim Aleppo utan hamar elerte Damaszkuszt (1516. szeptemberere) es ott toltotte a teli honapokat. A gy?zelem tiszteletere Damaszkuszban mecsetet es oszman stilusban epult kolostort epittetett.

Bar a vezirjei nem tamogattak Egyiptom lerohanasat, Szelimet Aleppo es Damaszkusz vezet?i surgettek az ujravalasztott mamluk szultan, Tuman Baj elleni fellepesre, igy megparancsolta, hogy keszuljenek fel Egyiptom lerohanasara. Az oszman hadjaratot a vezet? beduin f?nokok is tamogattak.

Szelim deklaralta, hogy minden muszlim fold az ? vedelme alatt all, es felhivta Tuman Bajt, hogy ismerje el ?t h?beruranak. Tuman Baj termeszetesen erre nem volt hajlando. Erre Szelim szemelyesen vezetett csatat Egyiptomba, es 1516. december 21-en Ghazza kozeleben megutkoztek csapataik, ahol Szelim gy?zelmet aratott a hagyomanyos eszkozokkel harcolo mamlukok felett.

Kairo vedelmere a torok hadsereggel szemben Tuman Baj al-Rajdanijjanal epitett fel er?s vedelmi vonalat, meger?sitett tuzersegi allasokkal es arkokkal de 1517. januar 22-en, mig a f? er?i megtamadtak az oszman csapatokat, Szelim meglepte a mamlukok meger?sitett taborat. Az els? oraban a nehez mamluk lovassag heves tamadast inditott a torok vonalak ellen, de az oszman hadsereg folenye, amely els?sorban a t?zfegyverek hasznalataban nyilvanult meg, visszaverte azt. Kairo 1517. januar 23-an kapitulalt, az els? torok er?k 1517. januar 26-an leptek a varosba. Tuman Baj meg felvonultatta csapatait a Nilus nyugati partjan, de Szelim ugy dontott, hogy a Niluson atkelve megtori az ellenallast. Tuman Bajt elfogtak es a Bab Zuveila (Zuveila-kapu) el?tt felakasztottak. (1517. aprilis 15.). Az osszecsapasok Kairoban es a varoson kivul szamos cserkesz eletebe kerultek, egyes forrasok 50 000 ? 60 000-re becsultek az aldozatok szamat.

A mamluk szultansag bukasa utan a mamlukoktol fugg? arab tersegek, beleertve a mekkai es jemeni korzetet az Oszman Birodalom fennhatosaga ala kerultek. Szelim kijelolte Khabir Bejt Egyiptom torok kormanyzojanak, aki sikeresen egyesitette a mamelukok es az arab sejksegek kormanyzati rendszeret az oszman adminisztracioval. 1517. szeptember 13-an, elutazasa el?tt Szelim Isztambulba kuldott 800 kairoit, akir?l ugy velte, problemat okozhatnak a tersegben, koztuk az utolso Abbaszida kalifat IV. al-Mutavakkilt es sok kezm?vest is. A hosszu tartozkodasa alatt Damaszkuszban es Aleppoban Szelim Sziriat is ugy szervezte meg, mint egy tipikus torok tartomanyt. Kormanyzokat es felugyel?ket nevezett ki, hogy regisztraljak a lakossagot es biztositsak a beveteleket.

Halala [ szerkesztes ]

Uralkodasanak kilencedik eveben, kozel ahhoz a helyhez, ahol edesapja seregeit megtamadta es lemondasra kenyszeritette, Edirne kozeleben, Corluban halt meg 1520. szeptember 22-en. Hivatalosan Szelim halalat egy b?rfert?zes okozta, amit hadjaratai alatt a lohaton toltott id? miatt szerezhetett. Masok ugy velik, rakban halt meg, illetve hogy esetleg az orvosa mergezte meg. ^[9] Egyesek szerint halala egybeesett a birodalomban dulo pestisjarvannyal, aminek ? is aldozatul esett ^[10]

Egyeb tettei [ szerkesztes ]

A keleti terjeszkedesek id?szakaban Szelim ovatossagbol igyekezett fenntartani a beket a nyugati kereszteny hatalmakkal, kulonosen Velencevel es Magyarorszaggal , mivel nem akart a keleti hatarainal vivott hadakozasai mellett ketfrontos haboruba keveredni. Diplomaciaja osszessegeben sikeres volt. X. Leo papa ezzel egy id?ben azonban igyekezett novelni az europai keresztesek kozel-keleti jelenletet es szorosabbra fonta kapcsolatait I. Iszmail perzsa sahhal illetve a mamluk Kanszauhhal , egy oszman ellenes szovetseg remenyeben. Ezt a remenyt egy uj kizilbas lazadas is taplalta Amasyaban 1519 tavaszan, amit egy Dzselal nev? dervis vezetett, megmutatva, hogy a siita perzsak tovabbra is aktivak. Ezt a lazadast az oszmanok veres harcok aran de levertek.

Szelim 1517. szeptember 17-en megujitotta a Velenceiekkel kotott fegyverszunetet Kairoban, azzal a tovabbi kikotessel, hogy a velenceieknek a mamlukoknak kijaro 8000 arany dukatot Cipruson a torok szultan fele kell fizetni. Amikor tronra kerult, Szelim legfontosabb feladatanak Rodosz es Chios szigeteinek elfoglalasat tartotta. 1519-ben dontott tengeri haderejenek fejleszteser?l is, ennek jegyeben er?fesziteseket tett szaz tengeri galya epitesere is, de m?vet mar nem tudta befejezni. 1519 -t?l kezdve csapatai hadat viseltek mar a spanyolokkal is Eszak-Afrikaban es a Foldkozi-tengeren . Ennek a hadjaratnak a befejezeset mar nem erte meg, de a konfliktus az egesz evszazadban megmaradt. 1522. junius 28-an Szulejman foglalta el Rodoszt.

Szelim hozta letre az oszman tengeri hader?t, celszer? reformokat letesitett es megzabolazta a janicsarokat. ^[3] Hazank ellen nem viselt haborut, a fegyverszunetet id?r?l id?re meghosszabbitotta. ^[3]

Fanatikus szunnitakent gy?lolte az eretnek siitakat es mintegy 40 000-t legyilkoltatott. ^[3] Tanacsadoi csak nehezen tudtak eltantoritani attol a tervet?l, hogy kiirtson minden keresztenyt a Birodalomban. Kegyetlenseget mutatja, hogy nyolcevi uralkodasa alatt 7 nagyvezir is aldozatul esett neki. ^[11] Allitolag India meghoditasat is eltervezte, es ? volt az els?, aki a Szuezi-csatorna terven gondolkodott.

• 
• 
  I. Szelim buzogannyal. Oszman miniatura
• 
  I. Szelim oszman miniaturan
• 
  I. Szelim Egyiptomban
• 
  I. Szelim az udvaraban
• 
  I. Szelim (ismeretlen europai fest?)

Kalifasaga [ szerkesztes ]

Szelim folyamatosan hangoztatta fels?bbrend?seget az iszlam vilagban. A kalifa cim a muszlimok kozos ? bar amikor mar az oszmanok el?szor felbukkantak, mar jelkepes ? uralkodojat jelolte. Ennek ellenere a mamluk szultanok, mivel Mekka es Medina vedelmez?inek tartottak magukat, igenyt tartottak erre a cimre az abbaszida kalifak hanyatlasa (1258) utan is. A mardzs dabiki gy?zelem utan Szelim mint a mamuk tron jogutodja, felvette a Khadim al-Haramajn al-Sarifajn cimet. A tortenesz Ibn Tulun kozlese szerint ezt unnepelyesen egy penteki iman jelentette be Damaszkuszban. Arra azonban nincs kortars forras, hogy a szertartas el?tt IV. al-Mutavakkil hivatalosan is lemondott volna kalifai meltosagarol.

Csaladja [ szerkesztes ]

Apja II. Bajazid szultan , anyja Gulbahar szultani agyas volt.

Els? agyasatol, Ajse Hafsza szultanatol nyolc gyermeke szuletett: Szulejman szultan , Orhan herceg, Musa herceg, Korkut herceg, Hatidzse szultana , Bejhan szultana , Sah szultana es Fatma szultana .

Tobbi agyasatol szuletett tovabbi het gyermek: Kathira szultana, Hafsza szultana, Sehzade szultana, Gevherhan szultana, Uvejsz pasa, Jenisah szultana es Hatun szultana.

El?dje: II. Bajazid

Oszman szultan 1512 ? 1520

Utodja: I. Szulejman

El?dje: III. al-Mutavakkil

Kalifa 1517 ? 1520

Utodja: I. Szulejman

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Halil Inalcik: I. Selim. In Encyclopaedia of Islam, IX. kotet. Szerk. P. J. Bearman, Th. Bianquis, C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs. Leiden: E. J. Brill. 1997. 127?132. o. ISBN 90 04 10422 4  
• Brentjes, Burchard. Kanok, szultanok, emirek . Budapest: Kossuth (1985). ISBN 963-09-2546-X  
• Bernard Lewis. Isztambul es az oszman civilizacio . Budapest: Gondolat (1981). ISBN 963-281-009-0  
• Iszlam m?veszet es epiteszet , Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. majus 20.). ISBN 963-9552-61-5