I. Sandor-sziget

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
I. Sandor-sziget
Kozigazgatas
Orszag Antarktisz
Nepesseg
Teljes nepesseg 0 f?
Foldrajzi adatok
Fekvese Bellingshausen-tenger , Deli-ocean
Terulet 49 070 km²
Rang 28.
Hosszusag 390 km
Szelesseg 80 km
Legmagasabb pont Mount Stephenson (2987 m)
Elhelyezkedese
I. Sándor-sziget (Antarktisz)
I. Sándor-sziget
I. Sandor-sziget
Pozicio az Antarktisz terkepen
d. sz. 71° , ny. h. 70° Koordinatak : d. sz. 71° , ny. h. 70°
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Sandor-sziget temaju mediaallomanyokat.

Az I. Sandor-sziget vagy Alexander-sziget az Antarktisz legnagyobb es a Fold 28. legnagyobb szigete. A Bellingshausen-tengerben fekszik az Antarktiszi-felszigethez tartozo Palmer-fold menten. Az utobbitol a Marguerite-obol es a VI. Gyorgy-szoros valasztja el. Az I. Sandor-sziget a masodik legnagyobb lakatlan sziget a Devon-sziget utan.

Tortenete [ szerkesztes ]

A Fossil Bluff bazis

Az I. Sandor-szigetet 1821. januar 28-an fedezte fel az orosz antarktiszi expedicio vezet?je, Fabian Gottlieb von Bellingshausen , aki az akkor orosz uralkodorol, I. Sandor carrol adta neki a nevet. Sokaig a kontinens reszenek hittek, csak 1940 decembereben bizonyitotta be sziget voltat az Egyesult Allamok Antarktiszi Programjanak ket tagja, Finn Ronne es Carl Eklund , akik szannal deritettek fel a teruletet. [1] Az 1950-es evekben az Egyesult Kiralysag letrehozott egy uzemanyagtolt? es meteorologiai allomast, Fossil Bluff-ot (vagy KG-bazist). A bazist csak neha lakja 2-4 f?. [2]

A szigetre az Egyesult Kiralysag a Brit antarktiszi terulet reszekent 1908-ban nyujtotta be igenyet. Szinten igenyt tart ra Chile (1940 ota) es Argentina (1942-t?l) is. [3] Az Antarktisz-egyezmeny alapjan a nemzetkozi kozosseg egyik igenyt sem ismeri el.

Foldrajza [ szerkesztes ]

Az I. Sandor-sziget elhelyezkedese

A sziget eszak-deli iranyban kb. 390 km hosszu, eszakon 80 km, delen 240 km szeles. A kontinenst?l elvalaszto szorost teljesen kitolti a VI. Gyorgy-selfjeg. [4] Teruletenek dont? reszet jeg fedi, de van nehany jegmentes terulet (mint az Ablation Point-masszivum) es nunatak (jegmentes hegycsucs) is. Utobbiak a eszak-del iranyban sorakozo hegysegek reszei. A hegysegek (mint a Colbert-, Havre-, Lassus-, Rouen-, Walton-, Sofia University-hegysegek) 1000?2900 m magas csucsai kiemelkednek az allando jegpancelbol. Kozuluk a legmagasabb a Douglas Range-hez tartozo Mount Stephenson (2987 m). A vastag jegreteget alkoto gleccserek harom iranyba vezetik le a ho formajaban hullo csapadekot: delnyugatra a Bach-selfjeg, eszaknyugatra a Wilkins-, keletre pedig a VI. Gyorgy-selfjeg fele (ez utobbit a Palmer-fold gleccserei is hizlaljak). [4] [5]

Az I. Sandor-sziget masik nevezetessege a deli reszen elhelyezked? Hodgson-to . A ket kilometer hosszu es 1,5 km szeles tavat a jegkorszak idejen meg 500 m vastag jeg fedte, ami mintegy 13,5 ezer eve vekonyodni kezdett es az utolso 11 ezer evben mindossze 3?4 m vastag orok jeg takarja a vizfeluletet. [6] [7]

Geologiailag a sziget ket reszre oszlik, a dont? reszet kitev? nyugati fel (a teljes sziget a keleti 10?30 km-es sav kivetelevel) metamorf uledekes es vulkani k?zetek komplex egyutteseb?l all. Legregebbi darabjai a perm - karbon korszakokbol szarmaznak (350?260 millio evesek). [8] A keleti savot kb. 7 km vastag uledekes k?zet alkotja, amelyben alig talalhatoak vet?desek es nem ment at metamorfozison. Tengeri eredet? resze ammonitesz -, belemnitesz -, kagylo-, csiga- es egyeb fossziliakban gazdag; folyami uledekb?l szarmazo reszeiben pedig egy ?skori erd? fugg?legesen allo, akar 5,5 m magas fatorzseire bukkantak. Az itteni k?zetek a korai jura - kozeps? kreta korokbol szarmaznak. [8]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Siple, Paul (1963). ? Obituary: Carl R. Eklund, 1909-1962 ”. Arctic 16 , 147?148. o, Kiado: Arctic Institute of North America. [2020. junius 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. DOI : 10.14430/arctic3531 . (Hozzaferes: 2013. januar 19.)  
  2. ↑ Archivalt masolat . [2013. julius 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. januar 14.)
  3. ↑ Alexander Island . http://www.britannica.com/ . Britannica. (Hozzaferes: 2015. januar 20.)
  4. ↑ a b Stewart, J. (2011) Antarctic An Encyclopedia McFarland & Company Inc, New York. 1776 pp. ISBN 9780786435906 .
  5. ↑ Smith, J.A., M.J. Bentley, D.A. Hodgson, and A.J.Cook (2007) George VI Ice Shelf: past history, present behaviour and potential mechanisms for future collapse. Antarctic Science 19(1):131?142.
  6. ↑ Hodgson D.A., S.J. Roberts, M.J. Bentley, J.A. Smith, J.S. Johnson, E. Verleyen, W. Vyverman, A.J. Hodson, M.J. Leng, A. Cziferszky, A.J. Fox, and D.C.W. Sanderson (2009) Exploring former subglacial Hodgson Lake, Antarctica Paper I. Quaternary Science Reviews. 28:23-24:2295?2309.
  7. ↑ Hodgson D.A., S.J. Roberts, M.J. Bentley, E.L. Carmichael, J.A. Smith, E. Verleyen, W. Vyverman, P. Geissler, M.J. Leng, and D.C.W. Sanderson (2009) Exploring former subglacial Hodgson Lake, Antarctica Paper II. Quaternary Science Reviews. 28:23-24:2310?2325.
  8. ↑ a b Macdonald, D.I.M. and P.J. Butterworth (1990) The stratigraphy, setting and hydrocarbon potential of the Mesozoic sedimentary basins of the Antarctic Peninsula. in B. John, ed., pp. 101-125. Antarctica as an exploration frontier; hydrocarbon potential, geology, and hazards. AAPG Studies in Geology. vol. 31 American Association of Petroleum Geologists, Tulsa, Oklahoma.

Forditas [ szerkesztes ]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Sandor-sziget temaju mediaallomanyokat.
  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Alexander Island cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Sandor-sziget&oldid=26460483 ”