Jazid ibn Muavija
(
arab bet?kkel
???? ?? ?????? ? Yaz?d ibn Mu??w?ya;
645
.
julius 23.
?
Damaszkusz
,
683
.
november 11.
) volt az
iszlam
hatodik
kalifaja
(uralkodott
680
.
majus 6
-tol halalaig), egyben a
750
-ig uralkodo
Omajjad-dinasztia
un.
Szufjanida
aganak tagja. ? volt az els? kalifa, aki nem ismerte
Mohamed profetat
, es az els?, aki dinasztikus uton jutott hatalomra. Bar apja,
I. Muavija
nyomdokait kovette az adminisztracio es a
sziriai
hatar vedelmenek meger?sitesevel, els?sorban negativ megiteles? az utokor szemeben.
A tron megszerzese
[
szerkesztes
]
Muavija el?relatoan meg sajat eleteben megeskette a mertekado korok kepvisel?it, hogy utodjaul kijelolt fiat, Jazidot h?en fogjak szolgalni. Ez ugyan nem garantalt semmit Muavija halala utan, de az utodkijeloles mindenkepp a dinasztikus elv el?terbe keruleset jelezte. Jazidot vegul el is fogadtak kalifanak.
Amikor meghalt az
Alit
kovet? Muavija, az ellenfel tamogatoinak tabora, az els?sorban
iraki
varosokban (
Baszra
,
Kufa
) tomorul?
siitak
uzenetet kuldtek Ali
hidzsazi
visszavonultsagban el? fianak,
Huszajnnak
, miszerint keszek tamogatni igenyet a tronra. Huszajn, aki addig sem ismerte el Jazidot, nepes csaladjaval es kis kiserettel elindult, miutan kemeivel ellen?rizte a kufai helyzetet, am az Omajjadokhoz h? iraki kormanyzo t?rbe csalta, es az
Eufratesz
partjan,
Kerbela
kozeleben lemeszaroltatta csapatat (
oktober 10.
a kereszteny naptar szerint, az
iszlam holdnaptar
alapjan
muharram
10.). Huszajn fejet Damaszkuszba kuldtek, ahol Jazid eltemette.
A
kerbelai csata
igen jelent?s lepes volt a
siat Ali
politikaibol
vallasi
mozgalomma valasaban, mert ket fontos tenyez?t teremtett meg hozza: a
martirkultuszt
es a hivek onmarcangolo b?nbanatat (az els? b?nbanok, az un.
davvabok
alapvet?en azert, mert feltek segitseget nyujtani Huszajnnak es kis csapatanak, pedig Kufabol megtehettek volna).
A rendkivuli kegyes muszlim Huszajn megoleset es a kalifa puritanizmustol igencsak tavol allo eletmodjat a
medinai
es
mekkai
pietistak
is rossz szemmel neztek. Az ellenerzes hamarosan lazadasba csapott at
Abdallah ibn Umar
,
Omar kalifa
fia, es az Ali altal a
teve-csataban
levert
Zubajr ibn al-Avvam
gyermeke, a h?segeskut korabban megtagado
Abdallah ibn az-Zubajr
vezetesevel. 683-ban megindultak a hidzsazi hadm?veletek, melynek soran Jazid er?i bevettek Medinat, am Mekka ostroma felbeszakadt, amikor megerkezett Jazid halalhire. Elhunytanak pontos ideje ismeretlen, ahogy sirhelye is.
Jazid halalat kovet?en tizeneves fia,
II. Muavija
foglalta el a tront, de tovabb folytatodott a Zubajr vezette felkeles, aki hamarosan ellenkalifakent lepett fel (ld.
mekkai ellenkalifatus
), elinditva a
masodik fitnat
. II. Muavija rovid ideig tarto uralkodasa zarta a Szufjanidak sorat, ezt kovet?en
I. Marvannal
az Omajjadok un. Marvanida aga kerult hatalomra es uralkodott 750-ig.
A siitak egyertelm?en negativ szinben tuntetik fel Jazidot, aki szerintuk iszakos es parazna volt, amellett elhanyagolta a vallast is. A siitak a mai napig megulik muharram 10-en az
asura
napjat: ilyenkor Huszajn es tarsai legyilkolasara emlekeznek felvonulasokkal, dalokkal es passiojatekkal, melyek soran rendszerint gyalazzak Jazidot.
A
szunnitak
koreben sem egyontet? a megitelese, ugyanis kicsapongo eletmodja es a kegyes muszlim Huszajn, a profeta unokajanak meggyilkolasa sokakban visszatetszest kelt. Szunnita berkekben azonban sok esetben arra hivatkoznak felmenteskeppen, hogy a kerbelai meszarlas az iraki kormanyzo,
Ubajd Allah ibn Zijad
maganakcioja volt, amir?l a kalifa nem tehetett. Esetleges pozitiv megiteleseben szerepet jatszhat az is, hogy a jo uralkodonak tartott Muavijanak nem kivannak rossz dontest tulajdonitani az orokos kijelolesekor.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
- The Cambridge History of Islam, I/A kotet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]