한국   대만   중국   일본 
I. Jazid omajjad kalifa ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

I. Jazid omajjad kalifa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
I. Jazid
Jazid ibn Muavija

Kalifa
Uralkodasi ideje
680 . majus 6. ? 683 . november 11.
El?dje I. Muavija kalifa
Utodja II. Muavija kalifa
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz Omajjadok
Szuletett 645 . julius 23.
Damaszkusz
Elhunyt 683 . november 11. (38 evesen)
Damaszkusz
Edesapja I. Muavija kalifa
Edesanyja Majszun
Hazastarsa Fakhitah bint Abi Hashim
Gyermekei II. Muavija kalifa
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Jazid temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Jazid ibn Muavija ( arab bet?kkel ???? ?? ?????? ? Yaz?d ibn Mu??w?ya; 645 . julius 23. ? Damaszkusz , 683 . november 11. ) volt az iszlam hatodik kalifaja (uralkodott 680 . majus 6 -tol halalaig), egyben a 750 -ig uralkodo Omajjad-dinasztia un. Szufjanida aganak tagja. ? volt az els? kalifa, aki nem ismerte Mohamed profetat , es az els?, aki dinasztikus uton jutott hatalomra. Bar apja, I. Muavija nyomdokait kovette az adminisztracio es a sziriai hatar vedelmenek meger?sitesevel, els?sorban negativ megiteles? az utokor szemeben.

A tron megszerzese [ szerkesztes ]

Muavija el?relatoan meg sajat eleteben megeskette a mertekado korok kepvisel?it, hogy utodjaul kijelolt fiat, Jazidot h?en fogjak szolgalni. Ez ugyan nem garantalt semmit Muavija halala utan, de az utodkijeloles mindenkepp a dinasztikus elv el?terbe keruleset jelezte. Jazidot vegul el is fogadtak kalifanak.

Huszajn megolese [ szerkesztes ]

Amikor meghalt az Alit kovet? Muavija, az ellenfel tamogatoinak tabora, az els?sorban iraki varosokban ( Baszra , Kufa ) tomorul? siitak uzenetet kuldtek Ali hidzsazi visszavonultsagban el? fianak, Huszajnnak , miszerint keszek tamogatni igenyet a tronra. Huszajn, aki addig sem ismerte el Jazidot, nepes csaladjaval es kis kiserettel elindult, miutan kemeivel ellen?rizte a kufai helyzetet, am az Omajjadokhoz h? iraki kormanyzo t?rbe csalta, es az Eufratesz partjan, Kerbela kozeleben lemeszaroltatta csapatat ( oktober 10. a kereszteny naptar szerint, az iszlam holdnaptar alapjan muharram 10.). Huszajn fejet Damaszkuszba kuldtek, ahol Jazid eltemette.

A kerbelai csata igen jelent?s lepes volt a siat Ali politikaibol vallasi mozgalomma valasaban, mert ket fontos tenyez?t teremtett meg hozza: a martirkultuszt es a hivek onmarcangolo b?nbanatat (az els? b?nbanok, az un. davvabok alapvet?en azert, mert feltek segitseget nyujtani Huszajnnak es kis csapatanak, pedig Kufabol megtehettek volna).

A pietistak [ szerkesztes ]

A rendkivuli kegyes muszlim Huszajn megoleset es a kalifa puritanizmustol igencsak tavol allo eletmodjat a medinai es mekkai pietistak is rossz szemmel neztek. Az ellenerzes hamarosan lazadasba csapott at Abdallah ibn Umar , Omar kalifa fia, es az Ali altal a teve-csataban levert Zubajr ibn al-Avvam gyermeke, a h?segeskut korabban megtagado Abdallah ibn az-Zubajr vezetesevel. 683-ban megindultak a hidzsazi hadm?veletek, melynek soran Jazid er?i bevettek Medinat, am Mekka ostroma felbeszakadt, amikor megerkezett Jazid halalhire. Elhunytanak pontos ideje ismeretlen, ahogy sirhelye is.

Utodlas [ szerkesztes ]

Jazid halalat kovet?en tizeneves fia, II. Muavija foglalta el a tront, de tovabb folytatodott a Zubajr vezette felkeles, aki hamarosan ellenkalifakent lepett fel (ld. mekkai ellenkalifatus ), elinditva a masodik fitnat . II. Muavija rovid ideig tarto uralkodasa zarta a Szufjanidak sorat, ezt kovet?en I. Marvannal az Omajjadok un. Marvanida aga kerult hatalomra es uralkodott 750-ig.

Megitelese [ szerkesztes ]

A siitak egyertelm?en negativ szinben tuntetik fel Jazidot, aki szerintuk iszakos es parazna volt, amellett elhanyagolta a vallast is. A siitak a mai napig megulik muharram 10-en az asura napjat: ilyenkor Huszajn es tarsai legyilkolasara emlekeznek felvonulasokkal, dalokkal es passiojatekkal, melyek soran rendszerint gyalazzak Jazidot.

A szunnitak koreben sem egyontet? a megitelese, ugyanis kicsapongo eletmodja es a kegyes muszlim Huszajn, a profeta unokajanak meggyilkolasa sokakban visszatetszest kelt. Szunnita berkekben azonban sok esetben arra hivatkoznak felmenteskeppen, hogy a kerbelai meszarlas az iraki kormanyzo, Ubajd Allah ibn Zijad maganakcioja volt, amir?l a kalifa nem tehetett. Esetleges pozitiv megiteleseben szerepet jatszhat az is, hogy a jo uralkodonak tartott Muavijanak nem kivannak rossz dontest tulajdonitani az orokos kijelolesekor.

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

  • The Cambridge History of Islam, I/A kotet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
  • Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]


El?dje:
I. Muavija
Kalifa
680 ? 683
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utodja:
II. Muavija