I. Iusztinosz
(
gorog
Ιουστ?νο?,
latin
Iustinus
, magyarban elterjedt neven
Jusztinusz
, vagy
Justinus
,
Bederiana
,
453
korul ?
Konstantinapoly
,
527
.
augusztus 1.
)
bizanci csaszar
518
-tol halalaig,
I. Anasztasziosz
utodja volt. Mar a korabeli tortenetirok is mindossze
I. Iusztinianosz
sulytalan el?djenek es babjanak tekintettek, azonban nem szabad elfelednunk, hogy ha Iusztinosz nem jarja be a maga utjat, Iusztinianosz sosem kerult volna tronra.
Feltehet?en Tauresium faluban szuletett, a mai
Nis
(akkoriban Naisszosz, Naissus) varos kozeleben,
Dardania
provinciaban
,
Dacia
diocesisben
,
Illyricum
praefecturaban
alacsony sorban az
5. szazad
kozepen. A
Balkant
akkoriban a
hunok
(
447
), kes?bb a
keleti gotok
dultak, mignem
I. Leon
beket nem kotott ez utobbiakkal
461
-ben. Iusztinosz ekkortajt indulhatott
Konstantinapolyba
ket tarsaval szerencset probalni. Ha nem is egyhamar, de a siker nem maradt el. A fiatalember csatlakozott az ujonnan felallitott
test?rgardahoz
, melynek ? jo kapcsolatok hijan ? sajat tehetsege reven a parancsnoka lett. Nem volt ez maskent 518-ban sem, amikor Anasztasziosz csaszar elhunyt.
A legenda szerint Anasztasziosz nem tudta eldonteni, hogy melyik unokaoccse orokolje a tront a harom kozul, es meg egy rafinalt csellel sem sikerult d?l?re jutnia. Harom fekhelyet keszittetett egy szobaba, es az egyiket kijelolte, hogy amelyik unokaoccse arra ul, az lesz jovend? uralkodo. Mikor a harom rokon megerkezett, senki sem ult arra a butorra, mert ketten megosztoztak egy masikon. Igy ? a hagyomany szerint ? a csaszar
Istenhez
imadkozott, majd kijelentette, hogy az lesz a csaszar, aki masnap el?szor lep a szobajaba. Ez az illet? pedig Iusztinosz volt. Valojaban csak Anasztasziosz halala utan d?lt el, hogy Iusztinosz nyeri el a tront.
Iusztinosz felesege,
Euphemia
azel?tt Iusztinosz rabszolgaja volt, es tronra lepese el?tt Lupicinanak hivtak. Gyermekuk nem szuletett.
A tron megszilarditasa
[
szerkesztes
]
A valosagban Iusztinosz az alabbi modon emelkedett tronra: a
Hippodromban
osszehivott nep elunta az el?kel?k tanacskozasat a palotaban, es turelmetlenkedni kezdett. A zugolodas megremitette az udvaroncokat, akik az eleinte szamitasba nem jov? Iusztinoszt tettek meg vegul uralkodonak, leven tapasztalt katonatiszt, de ekkoriban parancsnoki teend?i a keleti hadszinterhez kotottek.
518.
augusztus 1-jen
Iusztinosz levelet irt
Hormiszdasz papanak
, bejelentve megvalasztasat es azt is, hogy mindez sajat akarata ellenere tortent.
Joannesz Malalasz
azonban meg?rzott egy olyan hagyomanyt, miszerint valojaban torekedett arra, hogy csaszarra koronazzak: Amantius kamaras eszerint sajat jeloltje, Theokritosz szamara ugy gy?jtott volna tamogatast, hogy megkerte az id?s, alacsony sorbol szarmazo Iusztinoszt arra, hogy nagyobb osszegeket osszon szet az el?kel?k kozott. Iusztinosz azonban a sajat bazisanak novelesere hasznalta fel a kapott penzt, es nem sokkal megvalasztasa utan kivegeztette Amantiust es Theokritoszt.
Megvalasztasa utan minden egyes katonanak fizetett egy
font
ezustot
es 5
nomismatat
? I. Leo es Anastasius nyomdokait kovetve.
Jaratlan leven az allamugyekben, Iusztinosz tehetseges tanacsadokkal vette magat korul. Kozuluk is kiemelkedett
Flavius Petrus Sabbatius,
a csaszar unokaoccse, fogadott fia es utodja
I. Iusztinianosz
neven.
Prokopiosz
tortenetiro kozlesei alapjan szokas azt mondani, hogy Iusztinianosz uralkodott el?dje helyett ? s?t a tortenetiro 518-tol szamitja Iusztinianosz uralmat, es meg el?djenek epuleteit is a nagy utodnak tulajdonitja. Hogy az orokbefogadas mikor tortent, az kerdeses, de valoszin?leg valamikor Iusztinosz megkoronazasa tajan. Ezt onnan lehet tudni, hogy csak az els?
consuli
diptichonon maradt fenn eredeti neve, mindenhol masutt az adoptalas utan felvett Iusztinianosz nev lathato.
521
-ben a csaszar altal
patriciusi
rangra emelt Iusztinianosz toltotte be a consuli hivatalt. Talan Vitalianus 520-as meggyilkolasaban is szerepet jatszott a hatalomvagyo ifju. Iusztinosz ket masik unokaoccse, Germanus es Boraides nem vett reszt a hatalmi harcban. Iusztinianosz feltehet?en felel?s volt a Iusztinosz uralkodasa alatt zajlo utcai harcokban a Hippodrom zold es kek partja kozott, amely ellehetetlenitette a kozbiztonsagot. Iusztinianosz a kekeket tamogatta, am amikor
524
-
525
-ben megbetegedett, Iusztinosz is ertesult a fokozodo rendbontasrol. Theodotus Colocynthius varosparancsnokot bizta meg a rendcsinalassal, aki ennek vasszigorral tett eleget. Bosszubol Iusztinianosz felepulese utan athelyeztek
Jeruzsalembe
.
Ugyanekkor, 525-ben vette felesegul Iusztinianosz a h?, vasakaratu politikusnak bizonyulo
Theodorat
. A korabbi szineszn?vel kotott hazassagot, amit
Euphemia bizanci csaszarne
is ellenzett, Iusztinosz 524-ben tette lehet?ve az addigi torvenyek megvaltoztatasaval.
Id?s korara Iusztinosz mindinkabb energikus unokaoccse hatasa ala kerult, akit
527
.
aprilis 1-jen
tarscsaszarava ? azaz orokoseve ? nevezett ki. A nemsokara felesegevel egyutt megkoronazott fiatalember azonban kezdett?l fogva a kezeben tartotta a gyepl?t.
Iusztinianosz mereven elhatarolodott el?dje
monofizitizmusatol
. Els? lepeskent a f?varosba hivatta a
Dobrudzsa
teruleten bujkalo
Vitalianust
, aki
513
-ban fellazadva igencsak megszorongatta Anastasius hadait.
520
-ban Vitalianus lett a consul, es nagy befolyassal rendelkezett az ugyek folyasa felett ? azonban meg ebben az evben meggyilkoltak. A monofizita keleti tartomanyokban kemeny megtorlasok kezd?dtek. Az eretnek tan f? ideologusa,
Severus
antiochiai
patriarka
Alexandriaban
,
III. Timotheus
patriarkanal keresett menedeket. Egyiptom ugyanis mar
451
, a
khalkedoni zsinat
ota a monofizitizmus fellegvara volt ? a csaszar pedig meg sem probalkozott a felel?ssegre vonas ide torten? kiterjesztesevel.
518.
julius 20-an
Konstantinapolyban
zsinatot
hivtak ossze a kornyekbeli puspokok reszvetelevel, ahova a
papat
is meghivtak. Hormisdas
legatusokat
kuldott, akik koveteltek
Akakiosz
hajdani konstantinapolyi patriarka, a
Henotikon
szerz?jenek es osszes utodjanak kiatkozasat, s?t
Zenon
es I. Anastasius csaszaroket is. A papai
libellus
t
519
.
marcius 28-an
irtak ala a csaszar, a f?papok es a senatus jelenleteben. Az akakioszi egyhazszakadas veget ert harminc ev utan. A bizanci katonakat is feleskettek az ortodoxiara, az eskut megtagadokat megfosztottak kulonfele juttatasaiktol.
Hormiszdasz azonban tul messzire ment: rendelkezese alapjan gyakorlatilag minden 484 utan hivatalba lepett papot ki kellett volna atkozni.
Thesszalonike
puspoke tagadta meg els?kent a deklaracio alairasat, es mindenhonnan elegedetlenseg hangjai hallatszottak. Iusztinosz ekkor rugalmasabb vallaspolitikaba kezdett, termeszetesen tovabbra is a Khalkedonban megszabott keretek kozott. A monofizitak uldozese is alabbhagyott Vitalianus 520-as halalat kovet?en ? ellenben az uralkodo nagyobb hangsulyt helyezett az
arianusok
elleni kuzdelemre.
A sors ironiajakent
525
-ben Hormisdas utodja,
I. Janos papa
maga erkezett Konstantinapolyba, hogy kozbenjarjon az uldozesek mersekleseert. Ezt nem joszantabol tette: az Italia teruletet magaban foglalo
Keleti Got Kiralysag
vezet?je,
Theuderich
azzal, hogy a
katolikusok
uldozesevel fenyeget?zott, szerette volna elerni az arianizmus, az osztrogotok zome altal kovetett vallas elfogadasat. Bar Iusztinosz melegen fogadta a papat, aki az alkalmat megragadva megkoronazta, szamottev?en nem valtoztatott politikajan. Uralkodasa vege fele, amikor mar nagyon oreg es beteg volt, Iusztinosz helyett Iusztinianosz vette at a tenyleges iranyitast, es ismet szigoritott az eretnekseg elleni intezkedeseken.
A Keleti Got Kiralysag
[
szerkesztes
]
Egy meggy?z?deses ortodox csaszar tronra lepese, aki a szkizma megszuntetesevel megszilarditotta tamogatottsagat Italia nepeben, kellemetlenul erintette a Keleti Got Kiralysagot. Theoderich igyekezett maga is jo viszonyt apolni Iusztinianosszal, hogy garantalja kiralysaga biztonsagat. Iusztinosz pozitivan valaszolt: 519-ben a got kiraly vejet, Eutharichot got ritus szerint adoptalta es a gotok kozul els?kent consulla tette. Ezzel nem csak a ket orszag kapcsolatan javitott, hanem Eutharich orokos voltat is elismerte ? a got herceg azonban 522-ben meghalt, es csak egy kiskoru fiut hagyott maga utan, az 518-ban szuletett Athalarichot. 523 utan Iusztinosz elrendelte az arianusok uldozeset, ami szinten azzal fenyegetett, hogy atterjed Italiara, ahol a got arisztokracia elenyesz? kisebbsegben volt a romai nepesseggel szemben.
524
-ben Theoderich kivegeztette a Konstantinapollyal valo egyuttm?kodessel, arulassal vadolt miniszteret,
Boethiust
, a
kozepkorban
oly nepszer?
filozofust
. Janos papa 525-os utazasa, amely nem vezetett eredmenyre az arianusuldozes ugyeben, csak rontott a helyzeten. Janos nem sokkal ezutan meghalt ? talan eppen a got kiraly haragjanak esett aldozatul. Utodja,
IV. Felix
Theoderich beleegyezesevel lepett tronra, aki azonban hamarosan elhunyt (
526
.
augusztus 30.
). Utolso eveiben unokaoccse,
Hilderich vandal kiraly
, a katolikusok tamogatoja ellen tervezett hadjaratot inditani, ami tovabb rontott volna a Bizanccal kiepitett kapcsolatokon.
A keleti hataron Lazica kicsiny kiralysaga ? az antik
Kolkhisz
, ahol allitolag az
aranygyapjut
?riztek ? mar hosszu id? ota a
Szaszanida Birodalom
vazallusa volt, noha lakoi a keresztenyseget vallottak. 522-ben aztan Tzath kiralyuk nem Perzsiaba ment, hogy megkoronazzak, hanem Konstantinapolyba, kerve Iusztinosztol kiralykent valo elismereset es megkereszteleset. A csaszar szivelyes fogadtatasban reszesitette Tzathot, es egy udvarbeli holggyel hazasitotta ossze. A Szaszanida
Kavad
kiraly nem tudott azonnal reagalni, de vegul targyalni kezdett az
Eszak-Kaukazusban
el?, Zilbigi vezette szabir
hunokkal
. Zilbigi Iusztinosszal is egyezkedni akart, am az elarulta Kavadnak, aki lemeszarolta a hun vezert es mintegy 20 000 harcosat.
A perzsa kiralyra nagy hatassal volt Iusztinosz nagylelk?sege, es a csaszarhoz fordult orokosodesi problemai megoldasanak remenyeben. Legid?sebb, tronra jogosult fia a radikalis
mazdakitak
tamogatoja volt, ezert nem akarta, hogy tronra keruljon. Masodik fia felszem?, ezert hivatalosan alkalmatlan volt, bar kivalo hadvezernek bizonyult, es sokan tamogattak. Kavad ugyanis harmadik vagy negyedik fiat, Khusrot szerette volna orokosenek latni, ezert orokbe fogadtatta Iustinosszal. ?, bar tamogatta a javaslatot, vegul elallt t?le, mert ha
romai jog
szerint fogadja orokbe a perzsa orokost, akkor az a konstantinapolyi tronra is jogosult lett volna ? a perzsa
diplomacia
viszont a barbar ritus szerinti orokbefogadast nem fogadta el. A beke lehet?sege odaveszett.
Kavad nemsokara megtamadta
Iberia
kicsiny, kereszteny kaukazusi kiralysagat (a mai
Gruzia
), amit Iusztinosz a
boszporoszi
hunok segitsegevel kivant megvedeni, am sikertelenul. Iberia uralkodoja elmenekult, az orszag pedig elvesztette fuggetlenseget, Iusztinosz pedig presztizsveszteseget volt kenytelen elkonyvelni. Az
526
-os ellencsapas Persarmeniaban (
Armenia Maior
perzsa ellen?rzes alatt allo reszen) es
Mezopotamiaban
nem vezetett semmifele eredmenyre. Ezek kezdemenyez?je valoszin?leg mar Iustininanosz volt.
Himjar
, a mai
Jemen
teruleten fekv?, gazdag kulturalis tradiciokkal biro terulet arab es delarab lakoi koreben mind a
poganysag
, mind a keresztenyseg, mind a
judaizmus
kepviseltette magat. 523 oktobereben egy bizonyos
Dzu Nuvasz (Furtos),
mas forrasokban Maszruk nev?, zsido vallasu arab vette at a hatalmat, es veres keresztenyuldozesbe kezdett.
Ela Atzheba
(gorog forrasokban
Elesboas
vagy
Hellesthaeus
s?t olykor
Kaleb
)
abessziniai
kiraly csapatokkal kivanta segiteni a keresztenyeket, azonban hajokra volt szuksege. Az alexandriai Timotheus patriarkan keresztul vette fel a kapcsolatot Iustinosszal, aki ? bar mind az abesszin kiraly, mind Timotheus monofizita volt ? a keresztenyseg vedelmeben flottat kuldott. Ela Atzheba vegul megdontotte Dzu Nuvasz hatalmat, es kereszteny kiralysagot hozott letre a tersegben, amit hosszas forrongas utan 570-572 kozott a perzsak foglaltak el.