I. Alekszej
Alekszej Mihajlovics Romanov
I. Alekszej car
minden oroszok carja
Uralkodasi ideje
1645 . julius 12. ? 1676 . januar 29.
Koronazasa	Moszkva 1645 . szeptember 28.
El?dje	I. Mihaly
Utodja	III. Fjodor
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Romanov-haz
Szuletett	1629 . marcius 9. Moszkva ; Oroszorszag
Elhunyt	1676 . januar 29. (46 evesen) Moszkva ; Oroszorszag
Nyughelye	Arhangelszkij-szekesegyhaz
Edesapja	I. Mihaly orosz car
Edesanyja	Jevdokija Lukjanovna Sztresnyeva orosz carne
Testvere(i)	Ivan Mikhailovich Romanov Anna Mikhailovna of Russia Tsarevna Irina Mikhailovna of Russia Tatyana Mikhailovna of Russia Vassili Mikhailovich Romanov
Hazastarsa	Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja orosz carne Natalja Kirillovna Nariskina
Gyermekei	Szofja Alekszejevna Romanova orosz nagyhercegn? I. Peter orosz car Natalya Alexeevna of Russia V. Ivan orosz car Tsarevich Simeon Alexeyevich of Russia Feodosia Alekseyevna of Russia Maria Alekseyevna of Russia Catherine Alekseyevna of Russia Tsarevich Alexei Alexeyevich of Russia Marfa Alekseyevna of Russia Tsarevna Yevdokia Alekseyevna of Russia Tsarevich Dmitry Alexeyevich of Russia III. Fjodor orosz car Anna Alexeevna Romanova Theodora Alexiovna Romanov
I. Alekszej alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz I. Alekszej temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

I. Alekszej car ( oroszul : Алексей I , teljes neven Alekszej Mihajlovics Romanov Алексей Михайлович Романов ; Moszkva , 1629 . marcius 9. ? Moszkva , 1676 . januar 29. ) orosz car 1645 -t?l kezdve elete vegeig. Uralkodasa alatt zajlott le az orosz ortodox egyhaz ketteszakadasa.

Szarmazasa es gyermekkora [ szerkesztes ]

Alekszej Mihajlovics nagyherceg 1629 -ben szuletett az els? Romanov-hazi car, I. Mihaly car es Jevdokija Lukjanovna Sztresnyeva orosz carne harmadik gyermekekent. Neveleset a nyugati kultura hivere, a bojarcsaladbol szarmazo Borisz Ivanovics Morozovra biztak, aki nemet szokasokat vegyitett a tronorokos eletebe. A nagyherceget mar igen fiatalon mely vallasossag jellemezte, mely kes?bb kihatott uralkodasanak egeszere.

Edesapja, aki 1645 nyaran sulyosan megbetegedett, hivatalosan is ?t nevezte meg utodjanak. A tront julius 13 -an foglalta el, tizenhat evesen.

Uralkodasa [ szerkesztes ]

Az ifju car uralkodasanak elejen jobbara tanacsnokaitol fuggott. Nagy befolyast gyakorolt ra egykori tanitoja, Morozov; illetve Ilja Danyilovics Miloszlavszkij herceg, akinek Marija Iljinyicsna nev? leanyat 1648 januarjaban Alekszej el is vette felesegul. Szinten jelent?s hatalommal rendelkezett meg az orszagos gy?les es a bojar duma. Ezek jelent?sege azonban id?vel csokkent: az orszagos gy?lest 1653 -tol kezdve nem hivtak ossze, mig a bojar dumaba egyre tobb koznemes kerult. A nemesseg tovabbra is fontos szerepet jatszott az orszag es a car eleteben. Igy peldaul Nyikita Odojevszkij herceg is. A kormanyzasba id?vel mind tobb kevesbe el?kel? szarmazasa, de tehetseges embert vontak be. Igy juthatott szohoz tobbek kozott Afanaszij Lavrentyjevics Orgyin-Nascsokin es Artamon Szergejevics Matvejev .

1645 -ben es az ezt kovet? nehany evben a car negyszeresere emelte a sora kivetett adot, es a dohanyt is sulyosan megvamolta. Ezen kivul szamos kormanytisztvisel?t elbocsatottak, a megmaradtaknak csokkentettek jovedelmet; a sztreleceknek pedig tobb havi zsolddal tartozott az orszag. Az adok es a Miloszlavszkij csalad korrupcio gyanujaba keveredese 1648 -ban lazadashoz vezetett. Juniusban a Kreml kornyeken felduhodott tomeg gy?lt ossze, Morozov es a nepszer?tlen tanacsadok kiadasat kovetelve. Tobb tanacsnok hazat is felgyujtottak, a t?z tovabbterjedt, sulyos karokat okozva egesz Moszkvaban . A car valaszul ket uj tisztsegvisel?t nevezett ki gyorsitott eljarassal torten? kivegzesekhez; penzt osztott szet a lazongok kozott, es igeretet tett Morozov szam?zesere. A f?varosban ugyan lecsillapodtak a kedelyek, azonban 1650 -ben Velikij Novgorodban es Pszkovban is felkelesek robbantak ki. A dohanyadot eltoroltek, majd az elegedetlenseg elulesevel Morozovot visszahivtak Moszkvaba.

A lazadasok elmultaval a car osszehivta az orszagos gy?lest. Itt bizottsagot valasztottak az 1649 -es torvenykonyv, az ulozsenyije osszeallitasahoz. Az ulozsenyije ben sulyos bunteteseket szabtak ki a politikai es vallasi rend ellen lazadokra, valamint rendeztek a jobbagysag helyzetet. Minden paraszt a leszarmazottaival egyutt roghoz kototte valt, a szokott jobbagyokat kesedelem nelkul vissza kellett hurcolni uraikhoz. A torvenykonyv ugyanigy jart el a keresked?k es a kezm?vesek ugyeben is, csak ?ket a varosokhoz kototte. Kulfoldi utazasokhoz magatol az uralkodotol kellett engedelyt kerni. Az egyhaz foldszerzesi jogait korlatoztak; 1649 -ben a car e torveny betartatasara es az egyhazi birtokok felugyelesere kulon kolostori kormanyszeket hozott letre.

A car tanacsadoi koze tartozott a jamborsagarol hires bojar, Fjodor Mihajlovics Rtyiscsev (1625?1673). Rtyiscsev tobb moszkvai menhelyet is epittetett, illetve ingyenes iskolat m?kodtet? kolostort alapitott. Az ? hatasara fogadta szolgalataba a car Szimeon Polockijt, aki egyszerre m?kodott udvari kolt?kent es a cari gyermekek nevel?jekent. A car partolta a szinhazat is, noha azt az ortodox egyhaz ?veszelyes illuzionak” tartotta. A Kreml es Kolomenszkoje tobb termebe is csillagokat es bolygokat abrazolo freskokat festettek, mivel az uralkodo egyik szenvedelye a csillagaszat volt.

Az orosz?sved?lengyel haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Orosz?sved haboru (1656?1658)

Bohdan Hmelnickij zaporozsjei kozak hetman mar 1648 -tol kerte az orosz car fellepeset az ukran teruleteket megszallva tarto lengyelek ellen. 1653 -ig az orosz orszagos gy?les azonban nem adott engedelyt a hadviselesre, es az 1654 -es perejaszlavi szerz?desben is csak azzal a feltetellel allt a kozakok moge, hogy a legtobb kozak vezer h?segeskut tett a carnak. A szerz?des es a h?segesku ellenere azonban a kozakok nem kerultek teljes mertekben orosz uralom ala; fuggetlenseguket meg sokaig nem kenyszerultek feladni.

1654 tavaszan az egyesitett orosz es kozak csapatok megkezdtek a lengyel er?k ki?zeset Ukrajna teruleter?l. Tovabbi celjaik koze tartozott Feheroroszorszag meghoditasa es Szmolenszk bevetele. A szemelyesen a car altal vezetett Szmolenszk elleni ostrom 1654 szeptembereben orosz sikerrel vegz?dott, a varos megadta magat. Ugyanez ev nyaran pestisjarvany tort ki a f?varosban es mas telepuleseken. Nyikon moszkvai patriarka idejeben biztonsagos helyre kuldte a cari csaladot, amiert halabol ?sszel nagyfejedelmi cimet kapott, es a car megbizta ?t az orszag vezetesevel tavollete idejen. A betegseg kovetkezteben Moszkva adozoinak 80%-a meghalt. ^[1]

1655 -ben az orosz csapatok sorra elfoglaltak Minszket , Lvovot , Vilnat , Kovnot es Mogiljovot . X. Karoly Gusztav sved kiraly seregei ezalatt megszalltak Lengyelorszagot , es bevettek Varsot . Decemberben a car visszatert Moszkvaba, ahol tanacsadoi figyelmeztettek ra, hogy az allandosult sved jelenlet veszelyes lehet az orszag szamara. A tanacsadok ? Orgyin-Nascsokin vezetesevel ? arra biztattak az uralkodot, hogy szovetkezzek a lengyelekkel a svedek ellen. Igy egyreszt Riga elfoglalasaval Oroszorszagnak lehet?sege nyilt volna a Balti-tenger partjat megszerezni, masreszt Orgyin-Nascsokin elkepzelhet?nek tartotta, hogy a gyermektelen Janos Kazmer lengyel kiraly halala utan a lengyel nemesek Romanov-hazi kiralyt valasztanak.

1656 aprilisaban Oroszorszag fegyverszunetet kotott Lengyelorszaggal, a ra kovetkez? honapban pedig Alekszej car hadat uzent Svedorszagnak . Orosz kezre kerult Lettorszag , Esztorszag es Finnorszag teruletenek jo resze, Rigat azonban nem tudtak elhoditani a svedekt?l. Ugy t?nt, hogy ev vegere sikerul alairni az orosz?lengyel bekeszerz?dest, amely egyben Alekszej cart jelolte volna Janos Kazmer kiraly utodjaul a lengyel tronra. A kozakok kozott kitort belhaboru azonban kozbeszolt: Hmelnickij 1657 juliusi halala utan a kozakok ket partra szakadtak: az egyik fel tamogatta Moszkvat, mig a masik tabor szerint viszont az orosz?lengyel egyezkedesek artottak a kozak fuggetlenseg ugyenek. A belharcokat latvan a lengyel nemesseg 1658 novembereben felmondta a fegyverszunetet. A car pedig, aki nem akart egyszerre a lengyelekkel es a svedekkel is haboruba keveredni, decemberben fegyverszunetre lepett a svedekkel.

Az 1659 -es ev nem hozott jelent?s sikereket az oroszok szamara; 1660 majusaban pedig a lengyelek az oliwai egyezmenyben beket kotottek a svedekkel. A car ekkor az 1661 -es kardisi egyezmenyben a tartos sved?orosz beke erdekeben lemondott az oroszok altal elfoglalt sved teruletekr?l. A lengyelek elleni kuzdelem 1667 -ig huzodott el, ezalatt Oroszorszag teruleteket vesztett Feheroroszorszagban es Litvaniaban. 1667 -ben Lengyelorszag targyalasokat kezdemenyezett. A tizenharom es fel evig ervenyben lev? andruszovoi beke torvenyesen is orosz kezre juttatta Szmolenszket es Ukrajnanak a Dnyepert?l keletre fekv? reszet; lengyel uralom alatt maradt viszont Ukrajna masik fele es Feheroroszorszag. Kijev varosa 1669 -ig tartozhatott volna orosz fennhatosag ala, am az id?pont elerkeztevel a car nem volt hajlando atengedni a telepulest. 1686 -ban a lengyelek vegul atengedtek Kijevet az oroszoknak.

Az egyhazszakadas [ szerkesztes ]

B?vebben: Az orosz ortodox egyhaz tortenete

Alekszej car uralkodasa alatt ket mozgalom bontakozott ki az Orosz ortodox egyhazon belul. Az egyik a felreforditott, helyi szokasokkal tarkitott szertartasrendet es szent szovegeket akarta osszhangba hozni az eredeti gorog ortodox tanitasokkal. A masik csoport a vallasi es vilagi szemelyek erkolcsi es m?veltsegi szinvonalat kivanta emelni. ^[2] Maga az uralkodo kezdetben mindket reformtorekvesre nyitott volt: rendeletekben tiltotta meg a nyilvanos szorakozast, buntette az istenkaromlast es korlatokat szabott a szeszes italok arusitasanak. 1652 -ben a Moszkvaban letelepedett, nem ortodox vallasuakat fallal elkulonitett varosreszbe koltoztette (igy alakult ki az orosz f?varos hires nemet negyede, a Nyemeckaja Szloboda ).

1652 -ben elhunyt a moszkvai patriarka, s orokebe a car ohajanak megfelel?en Nyikon novgorodi metropolita lepett. Nyikon patriarka az egyhazi reformok partfogojakent szerzett hirnevet, ugyanakkor helytelenitette az allam beavatkozasat a vallasi ugyekbe. Az 1649 -ben felallitott kolostori kormanyszek munkajat patriarkakent jelent?sen sikerult korlatoznia. Nyikon patriarka azon reformerek koze tartozott, akik a gorog ortodox egyhazat kivantak kovetni. Arrogans termeszete miatt viszont tobb reformer is elpartolt t?le. Tobbek kozott Avvakum protopopa is, akinek nezetei szerint a gorog egyhaz elveszitette a tekintelyet, mivel a 15. szazadban a romai katolikus egyhaz kegyeit kerestek. Az ortodox egyhazak eleteben kozponti szerepet tolt be a szertartasrend es a liturgia, a reformerek pedig ezekben sem ertettek egyet. Vita targyat kepezte peldaul Jezus nevenek helyes irasmodja es az, hogy kett? avagy harom ujjal kell-e keresztet vetni.

A ket felnek nem sikerult megegyezesre jutnia, ez pedig egyhazszakadashoz vezetett. A hagyomanyos orosz vallasgyakorlat mellett kiallok (az ohit?ek vagy szakadarok ) kulon egyhazat alapitottak, szembeszegulve az uralkodoval es a patriarkaval. Alekszej car tovabbra is egyetertett Nyikon velemenyevel, am 1657 -re kapcsolatuk megromlott, mivel a patriarka egyre tobb beleszolast kovetelt az egyhaz szamara az allami ugyekbe. 1657 -ben Nyikon nem akarta felszentelni a kijevi egyhazmegye elere a car altal kivalasztott metropolitat, mert szerinte ezzel Kijev a konstantinapolyi patriarka ala kerult volna. Cserebe az uralkodo 1658 -ban megtiltotta Nyikonnak a nagyfejedelmi cim hasznalatat, melyet meg 1654 -ben adott neki. A patriarka erre kiatkozta a cart, majd egy kolostorban huzta meg magat.

Nyikon mindazonaltal nem mondott le patriarkai cimer?l, a carnak pedig nem allt hatalmaban elmozditani. 1660 -ban ezert Alekszej osszehivta az orosz puspoki szinodust, de ennek sem allt jogaban felmenteni az egyhazf?t. 1664 -ben Nyikon dramai visszaterest rendezett: varatlanul betoppant a kremlbeli Blagovescsenszkij szekesegyhazban tartott misere, es atvette az istentisztelet vezeteset. ^[3] A car megparancsolta neki, hogy hagyja el Moszkvat, aminek Nyikon eleget tett. 1666 -ban ujra osszeult az egyhazi tanacs, ekkor mar az alexandriai es az antiochiai patriarka reszvetelevel. A tanacs kimondta Nyikon ?tronfosztasat”, tovabba szam?ztek egy eszaki kolostorba. A car egyebkent kedvesen bant Nyikonnal, tobb izben is kuldott neki ajandekot. ^[3] Az egyhaz?allam vita azonban tovabbra sem oldodott meg, igy az egyhazi tanacsot nem oszlattak fel. 1667 -ben a tanacs ugy hatarozott, hogy a car hatalma csak a vilagi ugyekre terjed ki. A kolostori kormanyszek hatalma egyre csokkent, mignem 1675 -ben Ioakim patriarka keresere a car felszamolta. Nyikon patriarka utodai folytattak a megkezdett liturgiai reformokat; az ohit?eket uldoztek. A legtobb szakadart szam?ztek, bebortonoztek vagy kivegeztek, mig masok fegyveres lazadasokban vettek reszt, es ott leltek halalukat.

A rezfelkeles es tovabbi reformok [ szerkesztes ]

Mivel a lengyelek es a svedek ellen viselt haboru igen megterhelte az allamkincstarat, a car 1656 -ban a penzhigitas modszerehez folyamodott, azaz az ezustermekkel azonos ertek? rezpenzt veretett. Tobb nemes es tisztvisel? ? koztuk a car aposa, Ilja Danyilovics Miloszlavszkij ? kihasznalta a lehet?seget, es - jelent?s gazdagsagra szert teve ezzel - a sajat rezkeszletukb?l verettek penzt. A csalas napvilagra kerult, am az elkovet?k enyhebb buntetesekkel megusztak.

1662 juliusaban a tobblet penzkibocsatas okozta inflacio lazadasokat eredmenyezett. Otezer orosz ^[4] vonult az uralkodo kolomonszkojei nyari palotajahoz azt kovetelve, hogy Alekszej car buntesse meg az inflacioert felel?s szemelyeket. A car, aki eppen templomban volt, uzenetet kuldott Miloszlavszkijnak es tarsainak, hogy rejt?zzenek el; illetve moszkvai csapatokat hivott. Ezutan felszolalt a tomeg el?tt is, szemrehanyast tett a mise felbeszakitasaert, ^[5] es megigerte, hogy foglalkozik az uggyel. A tomeg lecsendesedett, es kezdett szetszeledni, amikor ujabb csapat lazado jelent meg. A Moszkvabol hivott csapatok azonban megerkeztek, es lemeszaroltak a felkel?ket. Tobb heten at tartottak a lazadas resztvev?inek kivegzesei. 1663 -ban a car rendeletet bocsatott ki, melyben visszaallitotta az ezustpenzt, es parancsba adta a rezpenzek beolvasztasat.

I. Alekszej idejen megujult a hadsereg, melybe kulfoldr?l hivtak tapasztalt tiszteket. Ugyancsak idegen foldr?l hivattak a mernokoket es a fegyvergyartokat. 1654 -ben letrejott a titkos ugyosztaly, mely feladatat tekintve eleinte a car solymaszataval foglalkozott ? az uralkodonak ugyanis 3000 solyom volt a birtokaban, s 200 solymasz gondozta ?ket. ^[5] Az ugyosztaly feladatkore id?vel modosult, a car szemelyes penzugyei es levelezese is a hataskorebe kerult, ezen kivul szamos hivatalnokot is itt kepeztek ki. A koronabirtokok Oroszorszag legnagyobb es legjelent?sebb ipari es mez?gazdasagi letesitmenyeive valtak. Izmailovoban, a cari vadaszlak kornyeken peldaul gyumolcsosoket, kerteszeteket, egy kiserleti majort, es gyarakat alapitottak, ahol kulfoldi mesteremberek kepeztek ki az orosz munkasokat. ^[6] Ugyancsak Izmailovo francia stilusu parkjaiban jott letre az els? orosz allatkert. Mas cari kezen lev? foldek a kotelveres es a hamuzsirgyartas kozpontjaiva n?ttek ki magukat.

1649 -ben, I. Karoly angol kiraly kivegzeset kovet?en a car megvonta az angol keresked?k kivaltsagait; az 1650-es evekben penzt es koveteket kuldott a szam?zetesben el? II. Karoly angol kiralyhoz . Az 1654 -es kereskedelmi patens felemelte a kulkereskedelmi vamot; az Orgyin-Nascsokin altal tervezett 1667 -es kereskedelmi torveny egyseges kereskedelmi felteteleket biztositott minden kulfoldi szamara, ugyanakkor az orosz keresked?k vedelmet is lehet?ve tette. A torveny ezen kivul - a luxuscikkeket kiveve - minden termekek utani adot csokkentett.

Razin lazadasa es a torokkel valo haboru [ szerkesztes ]

Sztyepan Tyimofejevics Razin avagy Sztyenka a doni kozakok egyik vezet?je volt, aki kezdetben csak azzal foglalkozott, hogy minel nagyobb vagyont haracsoljon ossze. 1667 -t?l kezdve azonban az altala vezetett kozakok es a szokott jobbagyok mar cari hivatalnokok eletet is kioltottak. 1668 -ban a kaszpi-tengeri kaloznak szeg?dott, majd ? es emberei hamarosan Oroszorszag belseje fele indultak. Razin nagy nepszer?segnek orvendett, mivel azt igerte, hogy felszabaditja a parasztokat a rajuk rott terhek alol. Hamarosan csatlakoztak hozza a zaporozsjei kozakok is, ily modon 1670 vegere a kormany uralma megsz?nt Kelet-Oroszorszag nagy resze felett. Razin mintegy huszezer f?t szamlalo sereget tudott a hata mogott, ^[7] es azt allitotta, hogy Alekszej Alekszejevics tronorokos, nagyherceg erdekeben cselekszik ? noha Alekszej carevics 1670 -ben elhunyt. Ez azonban semmiben nem akadalyozta meg Razint, akinek taboraban tobb al-Alekszej is tartozkodott s?t, egy olyan ember is, aki azt mondta, ? Nyikon patriarka.

A lazadas akkor vett Razin szamara kedvez?tlen fordulatot, amikor Szimbirszket ostromlo sereget a kormany csapatai szetvertek. A carhoz h? kozakok hamarosan ?t magat is elfogtak, es kiadtak a kormanynak. Razint szemelyesen a car hallgatta ki, majd megkinoztatta es kivegeztette. A kormany hader?i leszamoltak a lazadokkal. Tobb tizezer doni kozakot oltek meg.

1672 -ben torok seregek szalltak meg a lengyel Ukrajnat. A car ? aki ismet erdekeltte valt a lengyel tronoroklesben ? Lengyelorszag segitsegere sietett, es megtamadta a torokoket. A haboru orosz kudarccal vegz?dott: a lengyelek uj kiralya III. (Sobieski) Janos lett, a torok er?k pedig kikergettek az oroszokat a lengyel Ukrajnabol. A torokok az oroszok kezeben lev? keleti ukran teruleteket is le akartak igazni, amelyet Petro Dorosenko lazado hetman ajanlott fel nekik. Alekszej utodjanak, Fjodornak a seregeit viszont kozak tamogatassal megtortek Dorosenkot, s bar a torokok megszalltak az orszagot, vegul a vesztesegek miatt feladni kenyszerultek allasaikat.

Maganelete [ szerkesztes ]

Alekszej car az utokor szamara a ?legszelidebb carkent” valt ismertte. Vidam, udvarias termeszete mely vallasossaggal parosult; tobb olyan levele is fennmaradt, melyekben hiveit probalja jobb kedvre deriteni. ^[9]

A car 1648 . januar 26 -an ^[10] elvette felesegul Marija Iljinyicsna Miloszlavszkaja hercegn?t, akit tobb szaz nemesi holgy kozul valasztott ki nevel?je tanacsara. A hazasparnak osszesen tizenharom gyermeke szuletett (ot fiu es nyolc leany). Marija Iljinyicsna carne 1669 -ben, tizenharmadik gyermeke szuletese utan hunyt el, mig legid?sebb eletben maradt fia, Alekszej Alekszejevics carevics alig egy even belul kovette edesanyjat. Alekszej car tovabbi ket fia, Fjodor Alekszejevics es Ivan Alekszejevics is gyenge egeszseg?ek voltak, igy a dinasztia erdekeben a carnak ujra kellett n?sulnie.

Alekszej Natalja Kirillovna Nariskinat , Matvejevnek a gyamleanyat valasztotta uj felesegkent. 1671 . februar 1 -jen tartottak meg az eskuv?t, mely azonban heves ellenkezest valtott ki Marija Iljinyicsna carne csaladjabol, a Miloszlavszkijokbol. A Nariskin csalad es a Miloszlavszkij familia kozott valosagos parharc bontakozott ki, mely kes?bb harom tovabbi car uralkodasat is bearnyekolta. Alekszej carnak es Natalja Kirillovna carnenak harom utoda szuletett.

Gyermekei [ szerkesztes ]

Tronutodlasa es halala [ szerkesztes ]

Miutan 1670 -ben elhunyt legid?sebb fia, a car Marija Iljinyicsna carnetol szuletett masik fiat, Fjodor Alekszejevicset tette meg orokosenek. Alekszej car 1676 . januar 29 -en szenderult jobbletre, negyvenhat evesen, mikor a torokok elleni haboru meg nem zarult le.

Hoditasait es az orszag megreformalasat legkisebb fia, a kes?bb I. Nagy Peterkent megismert Pjotr Alekszejevics folytatta. A 19. szazadban , a szlavofil mozgalmak idejen uralkodasat a moszkvai hagyomanyok vegs? felviragozasanak tartottak; ? volt a peldakepe az utolso carnak, II. Miklosnak . Mas torteneszek szerint csupan bab volt a hatalommal biro tanacsnokai kezeben; halado szellem? orszaglasa azonban ketsegtelen.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Warnes, David: Az orosz carok kronikaja ? Az Orosz Birodalom uralkodoinak tortenete ; Geopen Konyvkiado, 2002; ISBN 963-9093-63-7
• Alexander Palace orosz tortenelmi honlap (angolul)
• Eletrajzi adatok

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Orosz uralkodok csaladfaja

El?z? uralkodo: I. Mihaly

Orosz car 1645 ? 1676

Kovetkez? uralkodo: III. Fjodor