Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Ezt a szocikket nemileg at kellene dolgozni a wiki jelol?nyelv szabalyainak figyelembevetelevel, hogy megfeleljen a Wikipedia alapvet? stilisztikai es formai kovetelmenyeinek.

Hugo Chavez
Venezuela 52. elnoke
Hivatali id? 1999 . februar 2.  ? 2013 . marcius 5.
Alelnok(ok)	Ramon Carrizales
El?d	Rafael Caldera
Utod	Diosdado Cabello (ideiglenesen)
Katonai palyafutasa
Csatai	First Venezuelan coup d'etat attempt of 1992
Szuletett	1954 . julius 28. Sabaneta , Venezuela
Elhunyt	2013 . marcius 5. (58 evesen) Caracas , Venezuela
Sirhely	Historical museum in Caracas
Part	Egyseges Szocialista Part
Szulei	Elena Frias de Chavez Hugo de los Reyes Chavez
Hazastarsa	Nancy Colmenares (1977?1995, valas) Marisabel Rodriguez de Chavez (1997?2004, valas)
Gyermekei	Maria Gabriela Chavez
Foglalkozas	politikus katonatiszt
Iskolai	Military Academy of the Bolivarian Army
Halal oka	vastagbelrak es vegbelrak
Vallas	romai katolikus
Dijak	Al-Gaddafi International Prize for Human Rights Order of Francisco Morazan (2014. januar 27.) Grand Collar of the Order of Prince Henry (2001. november 8.) Order of the Liberator Order of Francisco de Miranda Order of the Star of Carabobo Jose Marti-rend (1999. november 17.) National Order of Merit Carlos Manuel de Cespedes (2004) Ribbon of the Order of the Republic of Serbia (2013. marcius 6.) Order of Umayyad Uatsamonga Order Order of the Friendship of Peoples (2008. julius 23.) Blue Planet Award (2008) honorary doctor of the University of International Business and Economics (2001) Order of Augusto Cesar Sandino (2007. januar 11.) Medal of the Oriental Republic of Uruguay (2006. marcius 15.) Deli Kereszt Orszagos Rendje Order of the Liberator General San Martin a Szerb Koztarsasag Erdemrendje Order of Honour and Glory Order of the Star of Palestine Order of Prince Henry
Hugo Chavez alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Hugo Chavez temaju mediaallomanyokat.

Hugo Rafael Chavez Frias ( Sabaneta , 1954 . julius 28. ? Caracas , 2013 . marcius 5. ) ^[1] venezuelai katona , politikus . A Venezuelai Koztarsasag 52. elnoke 1999 . februar 2 -atol 2013 . marcius 5 -ig.

Csaladi hatter es az iskolaevek [ szerkesztes ]

Hugo de Los Reyes Chavez es Elena Frias tanarok hazassagabol hat gyermek szuletett, koztuk Hugo Chavez Frias, masodik a sorban. Fiukent Sabaneta de Barinasban n?tt fel, de meg kis koraban az anyai nagymamahoz vittek a szul?k, hogy ? gondoskodjon a kisfiurol. Chavez az alapfoku iskolait a varosban vegezte el, real szakon erettsegizett. Kiskoratol fogva baseball szurkolo volt, erdekl?dest mutatott a festeszet, az irodalom es a szinhaz irant. Szamos szinhazi mesenek es darabnak a szerz?je. Katolikus pap szeretett volna lenni, viszont a beallitottsagai a politika es a hadsereg ejt?erny?s alakulatanak iranyaba vittek. 1966-ban nyert felvetelt a Barinas-i Daniel Florencio O'Leary Liceumba. 1971-ben erettsegizett es 3 het mulva felvetelt nyert a Venezuelai Katonai Akademiara. 1975-ben kapta meg diplomajat hadtudomanyokbol, hadmernoki szakon. 1989-1990-ben politikatudomanyt tanul a caracasi Simon Bolivar egyetemen ^{[ forras? ]} . 1974-ben egy venezuelai kadetokbol allo kuldottseg tagjakent Peruba utazott, ahol reszt vett az Ayacucho-i csata evfordulojan rendezett unnepsegeken. 1977-ben f?hadnaggya leptettek el? es Maracay varosaba vezenyeltek. Ezekben az evekben tanulmanyozta anyai dedapjanak Pedro Perez Delgadonak eletet, aki a XX. szazad elejen egy csatat vezetett Juan Vincente Gomez diktaturaja ellen. Chavezt 1982-ben szazadossa leptettek el?.

Ket alkalommal hazasodott meg, mindket hazassag torvenyes valassal fejez?dott be. Els? felesege Nancy Colmenares, egy sabaneta de barinas-i csaladbol szarmazott, akit?l harom gyermeke szuletett: Rosa Virginia, Maria Gabriela es Hugo Rafael. Egyidej?leg erzelmi es ideologiai viszonya volt Herma Marksman tortenesszel, ez a kapcsolat tiz even at tartott. Kes?bb hazassagot kotott Marisabel Rodriguez ujsagiron?vel, akit?l Rosines nev? lanya szuletett. Rodriguez abban az id?ben ismerte meg ferjet, amikor Chavez a szabadlabra helyezese utan az orszagot jarva hangoztatta, hogy a valasztasoktol valo tavolmaradassal lehet tuntetni a politikai rendszer ellen, novelve ezzel a szemelye koruli misztifikaciot. Ez a hazassaga 2003-ban ert veget, ett?l kezdve Venezuelanak nincsen " First Lady "-je.

Politikai palyajanak kezdetei [ szerkesztes ]

1982-ben megalapitja a Bolivari Forradalmi Mozgalom 200 -at, a 200-as szam utalas Simon Bolivar szuletesenek 200. evfordulojara, amely a kovetkez? evben lett esedekes. 1982. december 17-en Bolivar halalanak evfordulojan, Felipe Antonio Acosta Carles-szel, Jesus Urdaneta Hernandezzel es Raul Isaias Baduellel egyutt eskut tesznek, hogy megreformaljak a hadsereget es harcot inditanak egy uj koztarsasag felepiteseert. Ez a mozgalom a kozepes rangu tisztek szamara lett megalapitva es ideologiaja a Bolivari elemek mellett tartalmazta Simon Rodriguez es Ezequiel Zamora gondolatainak nehany elemet is (a harom gyoker? fa). Chavezt 1986-ban el?leptettek ezredesse, 1988-ban pedig kineveztek a Nemzeti Vedelmi Es Biztonsagi Tanacs titkarava, ekkor a Mirafloresben , az elnoki palotaban kezdett el dolgozni. 1989-ben elkeseredve figyelte a katonai er?, a hadsereg beveteset a Caracazo felkelesben. 1990-ben ezredesse neveztek ki, es politikai tanulmanyokat kezdett a Simon Bolivar Egyetemen, tanulmanyait azonban nem fejezte be. 1991-ben atvette az Antonio Nicolas Briceno Ejt?erny?s Dandar parancsnoksagat Maracay varosaban. Titokban ket tanulmanyt irt, az "Allami Atmenet Terve" es "Nemzeti Simon Bolivar El?terv " cimmel. 1991 vegen a lazadok rogzitettek a felkeles datumat februar elejere.

Az 1992. februari lazadas [ szerkesztes ]

A lazadas 1992. februar 4-en ejjel 11 ora korul kezd?dott el tobb varosban egyidej?leg: Maracaiboban, Caracasban, Valenciaban es Maracayban. A lazadasnak az " Ezequiel Zamora m?velet" nevet adtak. ^{[ forras? ]} Maracaiboban Francisco Arias Cardenasnak sikerult hatalmaba keritenie a helyi kormanyzoi szekhelyet es foglyul ejteni Oswaldo Alvarez Pazt Zulia tartomany kormanyzojat. Caracasban Chavez a Hadtorteneti Muzeumban hozta letre m?veleti kozpontjat, kozel a Mirafloreshez, mikozben csapatai elfoglaltak a Venezuelai Allami Televizio epuletet. Nehany egyseg szembeszallt a Nemzeti Gardaval az elnoki rezidencianal, mig mas egysegek megprobaltak elfoglalni a Miraflorest, az elnoki palotat. A delel?tti orakban mar nyilvanvalova valt a lazadas bukasa. Chavez elhatarozta hogy megadja magat, televizion keresztul kert bocsanatot azoktol a lazadoktol akik meg harcban alltak Caracasban, Valenciaban es Maracayban es ?ket is megadasra szolitotta fel. A deli orakban Chavez megjelent a televizio kamerai el?tt es elismerte a katonai vereseget, de politikai gy?zelemr?l beszelt. Rovid, alig tobb mint egyperces beszedeben Hugo Chavez alezredes minden elemz? es tortenesz egybehangzo velemenye szerint pontosan azokat a szavakat mondta melyek legjobban illettek a helyzethez. ?Jo napot?” - kezdte a beszedet. Ezutan meghatarozta mozgalma ideologiajat ?Ez a bolivarizmus uzenete." Elismerte a lazadas resztvev?inek munkajat.” ?Onok nagyon jol cselekedtek.” Elismerte vereseget: ?Nekunk itt Caracasban nem sikerult magunkhoz ragadni a hatalmat. A celokat melyeket kit?ztunk, most sajnalatosan nem sikerult elernunk.” Vallalta a felel?sseget: ?Vallalom a felel?sseget ezert a bolivari katonai mozgalomert.” es ad egy uzenetet es remenyt a jov?re nezve: "Az orszag kepes kivivni maganak egy jobb sorsot" Az 1992. februar 3?4-ei lazadas veres merlege a Vedelmi Miniszterium hivatalos adatai szerint 14 halott es 53 sebesult, de nem hivatalos forrasok, szemtanuk beszamoloja alapjan 50 halottrol es tobb mint 100 sebesultr?l beszelnek. A harcolok Valenciaban es Maracayban megadtak magukat, Chavezt pedig fogolykent szallitottak a Caracas eszaki reszen lev? San Carlos bortonbe. Ket ev bortonbuntetesre iteltek.

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

Kiszabadulasa utan 1994-ben Chavez megalapitotta a Movimiento Quinta Republica (MVR; Otodik Koztarsasag Mozgalom) nev? partot, az MBR-200 civil valtozatat. Ennek a partnak a vezet?jekent jutott hatalomra 4 evvel kes?bb, 1998-ban.

1998-ban Chavez kampanyszovege ezt hirdeti: ?csapas az oligarchakra es a szegenyek h?se” . Chavez ekkor azzal az igeretevel nyerte meg a valasztasokat, hogy az eppen hatalyban lev? alkotmanyt egy alkotmanymodositason keresztul megvaltoztatta. A november 8 -ai valasztason a parlamenti helyek 34 szazalekat szerzik meg az MVR korul csoportosulo baloldali er?k. Chavez partja folyamatosan tobbseget szerzett az onkormanyzati, allami, nemzeti es torvenyhozoi valasztasokon. Chavez az elnoki valasztasokon 56%-at nyeri el a szavazatoknak, igy olyan magas arannyal nyer, mellyel Venezuelaban 40 eve senki mas. Megvalasztasat kovet?en a tarsadalomra es a politikara valo befolyasa jelent?s mertekben megn?tt.

1999. augusztus 7-en az alkotmanyozo nemzetgy?les megkezdte m?kodeset, hogy az 1961-est helyettesitsek. A gy?les 131 tagjanak a munka nagysaganak ellenere is mindossze 3 honapja volt a feladatra. Ugyanebben az evben masodszor is az urnak ele jarultak a venezuelaiak, hogy leadhassak szavazatukat az uj alkotmany elfogadasarol. 1999. december 15-en 55 szazalekos reszvetel mellett a szavazok 71,4 szazaleka szavazott igennel, igy az uj alkotmany hatalyba lepett.

A Venezuela Bolivar Alkotmany f?bb valtoztatasai a korabbi alkotmanyhoz kepest:

• az orszag nevenek "Venezuelai Bolivar Koztarsasagra" valtoztatasa;
• a szenatus megszuntetesevel a parlament egykamarassa alakulasa;
• az elnoki mandatum 5-r?l 6 evre novelese;
• az elnok ket egymast kovet? cikluson keresztul maradhat hatalomban, mig az el?z? alkotmany csak tiz ev letelte utan engedte az ujravalasztast;
• hatalyba lep a ?visszahivo nepszavazas”, mely lehet?ve teszi a nepnek, hogy lemondasson barmely kormanytagot, koztisztvisel?t, beleertve az elnokot is.

2000. julius 30-an lezajlott a Chavez altal beigert valasztas, amelyen ujravalasztjak 59,5 szazalekos tobbseggel. Az MVR a nemzetgy?lesben 165-b?l 76 helyet szerez, mig a 23 allambol (mint kozigazgatasi egyseg) 12-ben nyer chavista jelolt.

2001. december 10-en a munkaadok es a szakszervezeti vezet?k altalanos sztrajkra szolitottak Chavez gazdasagi intezkedesei ellen. Az orszagot 12 orara megbenitotta a sztrajk. Az allamf? tobb ezer tamogatoja gy?lik ossze Caracasban, biztositva Chavezt tamogatasukrol es meghallgatva a rendelkezeseir?l szolo beszedet. Az egyszerre rendezett sztrajk es a gy?les jo peldaja a megosztottsagnak.

2002 februarjaban harom tiszt, Carlos Molina Tamayo ellentengernagy, Pedro Soto ezredes es Pedro Flores szazados egyik a masik utan az elnok lemondasat kovetelte es a nepet felkelesre szolitjak fel. Chavez egy a nephez intezett beszeddel vag vissza, melyben kijelenti, hogy "Venezuela az eletet vagy halalt, a jov?t vagy a multat jelent? harcba fogott". A tisztek ellen semmilyen szankciokat nem hoznak, Chavez meltatja a "tokeletes szolasszabadsagot". 2002. aprilis 7-en Chavez kirugta a venezuelai nemzeti olajtarsasag (PDVSA) het vezet?jet es 12 masikat kenyszeritett nyugdijba vonulni.

2002. aprilis 11-en, Caracasban egy Hugo Chavez elleni massziv demonstracio utan verengzes kovetkezett, amelyben 19 ember halt meg. Chavez gyorsan eltakarta a tortenteket, a feltetelezett belekeveredese miatt.

Chavezt 2006. december 3-an, tobb mint 20%-os el?nnyel, ujravalasztottak. 2007-ben, venezuelai allamf?, Chavez elismerte az alkotmany modositasarol szolo nepszavazasi kezdemenyezesenek vereseget, a valasztasi bizottsagnak az eredmenyr?l szolo bejelentese alapjan a nepszavazason resztvev?k 50,7%-a ellenezte, es 49,3%-a tamogatta. Olyan alkotmanymodositast szeretett volna elfogadtatni, amely szinte korlatlan elnoki hatalmat tenne lehet?ve.

Valasztasi, felmeresi eredmenyek [ szerkesztes ]

Betegsege es halala [ szerkesztes ]

2011-ben alhasi rakkal diagnosztizaltak. Miutan Kubaban atesett ket m?teten, 2012 majusaban bejelentette, hogy meggyogyult. 2012 oktobereben ujravalasztottak 6 evre Venezuela elnokenek, de 2012 decembereben a kiujult daganattal ismet Kubaba utazott m?tetek sorozatara.

2013 februarjaban tert vissza Venezuelaba, ahol a caracasi katonai korhazban apoltak. Halala 2013. marcius 5-en helyi id? szerint 16:25-kor kovetkezett be. ^[1]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Kepriport Hugo Chavez politikai palyafutasarol (magyarul)
• Vogel David., Venezuela: Chavizmo ? a 21. szazad ?uj szocializmusa”
• Vogel David., Venezuela a bolivari uton - Az elmult ket evtized politikai tortenelme -