Ennek a szocikknek a cimeben vagy szovegeben a kinai nevek nem a magyar nyelv? Wikipedia atirasi iranyelve szerint szerepelnek, es/vagy nincs feltuntetve a pinjin es a magyaros alak a {{ kinai }} (?) sablon segitsegevel. Ezeket potolni, illetve javitani kell.

Hszien-feng kinai csaszar
Kina csaszara
Uralkodasi ideje
1850 ? 1861
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	House of Aisin-Gioro
Szuletett	1831 . julius 17. [1] [2] Regi Nyari Palota
Elhunyt	1861 . augusztus 22. (30 evesen) Csengtoi nyari rezidencia
Nyughelye	Dingling (Qing dynasty)
Edesapja	Tao Kuang
Edesanyja	Empress Xiaoquancheng
Testvere(i)	Kurun Princess Shou'an State Princess Duanmin State Princess Duanshun Princess of the second rank Shou-Zang State Princess Shou-En Princess of the second rank Shou-Xi State Princess Shou-Zhuang Yixuan, Prince Chun Yixin, Principe Gong Yicong Prince Yiwei Yikang Yichi Yiho Yihui
Hazastarsa	Empress Xiaodexian Empress Dowager Ci'an Ce-hszi kinai csaszarne Imperial Noble Consort Zhuangjing Imperial Noble Consort Duanke Noble Consort Mei Noble Consort Wan Consort Lu Consort Xi Consort Ji, of the Wang clan Consort Qing First Class Female Attendant Ping First Class Female Attendant Chun
Gyermekei	Tung Cse Prince Min of the Second Rank Kurun Princess Rong'an
A Wikimedia Commons tartalmaz Hszien-feng kinai csaszar temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Hszien Feng ( Regi nyari palota , 1831 . julius 17. ? Csengtoi nyari rezidencia , 1861 . augusztus 22. ) kinai csaszar 1850 -t?l halalaig. Uralkodasa alatt a tajping-felkeles es az europai hatalmak agresszioja sujtotta Kinat.

Hszien Feng Tao Kuang csaszar fiakent szuletett, es edesapja halala utan lepett a tronra. Nehany honappal csaszarra koronazasa utan kitort a tajping-felkeles a del-kinai Huanghszi es Kuangtung tartomanyban. A csaszar mandzsu seregei tehetetlennek bizonyultak a felkel?kkel szemben, akik tovabb nyomultak eszak fele a Jangce folyo volgyeig. 1853 -ban bevettek Nanking varosat, es 1854 ? 1855 -ben sikertelenul megprobaltak elfoglalni Pekinget is. A felkeles leverese kozben a csaszarnak ra kellett dobbennie, hogy a mandzsuk katonai ereje gyongul?ben van, es egyre inkabb azokra a katonai onkentes csapatokra hagyatkozott, amelyeket Cseng Kou-fan es mas tehetseges kinai vezet?k delen toboroztak. Amig a kormany a deli lazadokkal hadakozott, az 1852 ? 1858 -as nien-felkeles kaoszba dontotte Kina eszaki reszet. ^[3]

A masik nagy veszelyt Nagy-Britannia , Franciaorszag es mas nyugati hatalmak jelentettek, amelyek megprobaltak rakenyszeriteni Kinat az 1842 -es nankingi egyezmenyben foglaltak kiterjesztesere a keresked?k javara. A csaszar nem volt hajlando kozvetlen targyalasokat folytatni az europai kovetekkel, mire 1857 -ben a francia es brit seregek elfoglaltak Kantont , es 1858 -ban kikenyszeritettek Kinatol a tiencsini egyezmenyek megkoteset. Hszien Feng megtagadta az egyezmenyek ratifikalasat , emiatt a brit?francia csapatok Peking ellen vonultak. A csaszar nem hitte el, hogy a szovetsegesek bevehetik a f?varost, es amikor ez az ev oktobereben megis bekovetkezett, Hszien Feng menekulesre kenyszerult. Jehol varosaban maradt, amig miniszterei alairtak a pekingi egyezmenyt , amelyben Kina elfogadta az 1858 -as szerz?deseket. A csaszar szegyeneben akkor sem tert vissza Pekingbe, amikor az europai csapatok kinvonultak onnan. Hamarosan 30 eves koraban el is hunyt. ^[3] A tronon fia, Tung Cse kovette.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
2. ↑ Gran Enciclopedia Catalana (katalan nyelven). Grup Enciclopedia
3. ↑ ^{a b} Uralkodok es dinasztiak, 283. oldal

Forrasok [ szerkesztes ]

• Uralkodok es dinasztiak: Kivonat az Encyclopædia Britannicabol . A. Fodor Agnes ? Gergely Istvan ? Nadori Attila ? Sotyne Mercs Erzsebet ? Szeky Janos. Budapest: Magyar Vilag Kiado. 2001. ISBN 963 9075 12 4  

Lasd meg [ szerkesztes ]

• A Csing-dinasztia csaladfaja

El?z? uralkodo: Tao Kuang

Kinai csaszar 1850 ? 1861

Kovetkez? uralkodo: Tung Cse