Ez a szocikk a tajegysegr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Hortobagy (egyertelm?sit? lap) .

Hortobagy
Nyari eletkep a Hortobagyrol
Besorolas	kistaj
Nagytaj	Alfold
Kozeptaj	Kozep-Tisza-videk
Fontosabb telepulesek	Hortobagy
Foldrajzi adatok
Terulet	1700 km²
Id?zona	CET ( UTC +1)
Terkep
Pozicio Magyarorszag terkepen
A Wikimedia Commons tartalmaz Hortobagy temaju mediaallomanyokat.

A Hortobagy Magyarorszag egyik kistaja, a Kozep-Tisza-videk resze. Terulete 1700 km². Egyes reszei kozigazgatasilag Hajdu-Bihar , Szabolcs-Szatmar-Bereg , valamint Jasz-Nagykun-Szolnok varmegyehez tartoznak. A gyeren lakott videk nagy resze nemzeti park . A hortobagyi puszta es a hozza tarsitott alfoldi pasztor - es betyar romantika az orszag egyik idegenforgalmi vonzereje.

Foldrajza [ szerkesztes ]

A kistaj a Hajdusag es a Tisza folyo kozott terul el.

Domborzata [ szerkesztes ]

A Tisza es mellekfolyoinak munkaja felt?n?en kiegyenlitett, tokeletes sik felszint eredmenyezett, aminek tengerszint feletti magassaga 87?110 m (atlag 92 m). A siksag egyhangusagat:

• eokalikus buckavonulatok ,
• kunhalmok ,
• elhagyott folyomedrek, morotvak , folyohatak

torik meg.

A makroformak mellett kiemelked? a domborzat sziki mikroformainak valtozatossaga ? a felszint:

• szikerek,
• szikpadkak,
• laposok

tagoljak, bar ezek a szintkulonbsegek gyakran csak nehany centimeteresek.

Vizrajza [ szerkesztes ]

A korabban id?szakosan igen vizeny?s terulet a folyoszabalyozasok ota Magyarorszag legszarazabb regioi koze tartozik.

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Foldtani felepitese [ szerkesztes ]

A jelenlegi terszin alatt mintegy 1100?2000 meter melyen, a Karpat-medence aljzataban eszakkelet?delnyugat csapasu pasztakban kes? kreta , illetve harmadkori kepz?dmenyek telepulnek. A medence aljzata a Hajduszoboszlo ? Hajduboszormeny vonaltol a Jaszsagi-medence fele lejt.

A medencet zommel pannoniai koru uledekek toltottek fel; az also pannoniai retegek (f?leg margak ) a medence belsejeben, a fels? pannoniaiak reszben mar a feltolt?d? medence peremen rakodtak le.

A jegkorszakban a Tisza eleinte az Er ? Berettyo vonalon folyt, a Hortobagy pedig zommel a Sajo ? Hernad hordalekkupjanak resze volt. Az ?s-Sajo uledeksora a teruleten mintegy 200 m vastag; anyaga f?leg homok; a folyovizi uledekekhez kimutathato mennyiseg?, eolikusnak tartott k?zetliszt keveredik. A Tisza 15?20 ezer eve, az utolso nagy eljegesedes ( wurm ) el?tt, a Jaszsagi-medence besullyedesenek eredmenyekent foglalta el nagyjabol jelenlegi helyet, lefejezve korabbi, zommel eszak?del iranyu, kisebb mellekvolgyeit. Ezek maradvanyai maig kovethet?k, bar a domborzat egyenetlensegeit a pleisztocen vegen lerakodott agyagos losz reszben elfedte.

Az alacsonyabb helyzet? teruleteket a holocen id?szakban rendszeresen elontotte a Tisza, es ezeken a reszeken 2?3 m vastag finomszem? ( agyag ? iszap ) arteri uledeket halmozott fol.

Eghajlata [ szerkesztes ]

Eghajlata mersekelten meleg, szaraz. A csapadekszegenyseg nyari napb?seggel, nagy h?mennyiseggel parosul. Az evi atlagos kozeph?merseklet 9,8?9,9 °C, a tenyeszid?szake 17 °C. Viszonylag sok (20-25) a h?segnap. A hazai mercevel szels?segesen kontinentalisnak szamito eghajlat f? jellemz?je a nagy evi atlagos h?ingas ( Tiszaors 24,6 °C, Karcag 24,1 °C). Ez els?sorban a viszonylag zord teleknek koszonhet? (a januari kozeph?merseklet Tiszaorson -3,1 °C, Karcagon -2,2 °C). Az ejszakai fagyok koran koszontenek be, a tengerszint feletti magassaghoz viszonyitva sok (120?130) a fagyos nap. Sok (40?46) a kodos nap is, az atlagos felh?boritas viszont az orszagos atlagnal alacsonyabb, es igy az evi napfenytartam kicsivel meghaladja a 2000 orat.

A Hortobagy meg hazai viszonylatban is kimondottan szaraz videk: az eves csapadek 520?550 mm. A csapadek eloszlasa igen egyenl?tlen: a nyari id?szakban rendszeres es jelent?s a csapadekhiany. A Hortobagy tavasszal es ?sszel athatolhatatlan sartengerre, nyaron szaraz pusztasagga valik. A nyari szarazsagok idejen a pusztan semmi sem allja utjat a nagy szeleknek. A gyakori forgoszelek (trombak) magasra felkavarjak a puszta szikes porat. A Hortobagy eghajlatanak sokat emlegetett jellemvonasa a csapadek es a h?merseklet jarasanak szeszelyessege.

El?vilaga [ szerkesztes ]

Allatvilag [ szerkesztes ]

A Hortobagy leghiresebb fajai a szurkemarha , rackajuh , mangalica sertes es a noniusz lo . De a terulet szines madarvilaga is egyedulallo, eddig 342 madarfaj el?fordulasat regisztraltak itt, ezek kozul 152 feszkel is a teruleten.

• A teruleten szep szamban el a hamvas retiheja , az ugartyuk , a reti fulesbagoly es a szalakota . A vedelemnek koszonhet?en ritka ragadozo madarak valasztjak kolt?helyul e nyugalmas videket. Kolt itt reti es parlagi sas , valamint kerecsensolyom is. A nyilt, legeltetett pusztai teruleteken urgetelepek talalhatok. Az egyre fogyatkozo, vedett ragcsalo a parlagi sas es a kerecsensolyom legf?bb taplaleka.
• A szikes pusztak kiemelked? es kulonleges termeszeti erteke a vilagszerte veszelyeztetett tuzok (Otis tarda) .
• A 20. szazad elejeig a daru (Grus grus) a Karpat-medenceben feszkel? faj volt. Ma mar csak a tavaszi es az ?szi vonulaskor talalkozhatunk veluk. ?sszel a Karpat-medencen at vonulo darvak 95 szazaleka a Hortobagy fele veszi az iranyt, ahol hosszu id?re megpihennek, es csak az els? ho vagy a fagy bealltaval kelnek ismet utra.

Novenyvilag [ szerkesztes ]

Annak ellenere, hogy a Hortobagy nem klimatikus sztyepp , sajatos vizhaztartasa miatt nagy reszet megis gyeptarsulasok boritjak.

A hortobagyi novenyvilagot a tunderrozsa , a boglarka , a vizi rucaorom es a bekatutaj szinesiti. A szaraz pusztat a sziki ?szirozsa es a sovirag disziti.

Loszpusztagyepek [ szerkesztes ]

A zommel k?zetliszttel boritott, lapos hatakon es a kunhalmokon ( Szalka-halom , Csip?-halom stb.) loszpusztagyepek maradvanyait talaljuk.

Ebben a fajgazdag tarsulasban tomegesen fordul el?: pusztai csenkesz , deres tarackbuza , kunkorgo arvalanyhaj (helyenkent). Gyakoriak a kulonboz? zsalyafajok , mint peldaul a ligeti zsalya , osztrak zsalya es reti zsalya . Tovabbi, tarsulasalkoto fajok meg a tarejos tarackbuza , kozonseges borkoro . Ritka es ertekes novenyei kozott van szamon tartva a macskahere es a magyar szegf? .

Szikes pusztak [ szerkesztes ]

Az elszikesed? talajon so- es szarazsagt?r? novenyek elnek, jellemz?en szolonyec talajon. A szikes retek jellegzetes novenyei a sziki ?szirozsa , a sziki kocsord . A szikes pusztak fennmaradasanak egyik biztositeka a legel? allatok rendszeres ragasa, tiprasa.

A talaj humusztartalmanak csokkenesevel a loszpusztagyepet felvaltja a fuves szikes puszta , ennek f?bb tarsulasalkoto novenyei a pusztai cickafark , veresnadrag csenkesz , villas boglarka .

A gyengebb min?seg? szikes talajokon urmos szikes puszta alakul ki, fontosabb novenyei a veresnadrag csenkesz , sziki urom , magyar sovirag es sziki csenkesz .

Kopar szikesek [ szerkesztes ]

A kopar szikeseken (azok vizboritottsagatol fugg?en) ket fontosabb novenytarsulas valtakozik:

• A vizallasos szikes laposokon, szolonyec talajon mezpazsitos szikfokvegetacio (Puccinellietum limosae) alakul ki. Talajszelvenyeb?l a humuszos A szint hianyzik; a sok a felszinen halmozodnak fel. A nagy sotartalmat csak keves faj birja ki; jellemz?en: sziki mezpazsit , mocsari csetkaka , sziki szittyo , sziki utif? , kigyofark , pozsgas zsazsa , egerfarkf? , sziki kerep , vekony utif? , orvosi szekf? ( kamilla ).
• A szikerecskek volgyeiben, a szels?segesen sos talajon ?vakszik” alakul ki, es ezen csak a baranyparej el meg.

Szikes mocsar es kornyeke [ szerkesztes ]

A pusztaresz legmelyebb reszen terul el a Fecske-ret szikes mocsara . A nyiltviz? mocsartol kifele haladva az alabbi tarsulasok kovetik egymast: nadas , gyekenyes , sziki nadas , sziki kakas , hernyopazsitos sziki ret (gyengebb min?seg? talajon) es ecsetpazsitos sziki ret (jobb talajon).

Sziki tolgyesek [ szerkesztes ]

A sziki tolgyesek maradvanya a puszta peremen az ohati erd? es az ujszentmargitai Tilalmas erd? . Tavasszal a torpe mandula , a tavaszi csillagvirag es az odvas keltike diszitik az erd?t. Kes?bb nyilik a fatyolos n?szirom es a magyar zergevirag .

Arterek [ szerkesztes ]

Az artereken el az id?s fak arnyekaban a szegf?bogyo es a sovenyszulak , a suntok . A holtagakban fordul el? a vedett csomorika , feher tunderrozsa es vizitok . A mocsaras, vizeny?s reszeken zsombeksas , mocsari golyahir , mocsari n?szirom , a melyebb vizekben nad , sulyom , rence , kolokan , tunderfatyol el.

Az erd?k kozott megbuvo reteken tavasszal a fekete nadalyt? , a sarga n?szirom , a reti iszalag viragai, nyar vegen a Tisza-parti margitviragok viritanak.

Tortenelme [ szerkesztes ]

Az ember mar a fiatalabb k?korszakban is jelent volt a teruleten, ezt az itt emelt rez- es bronzkori kunhalmok, kurganok ^[1] bizonyitjak.

A kozepkorban alakultak ki az els? falvak. A telepulesek az Alfoldon keresztulvezet? fontos kereskedelmi utvonalak menten alakultak ki. A XVII. szazadban megjelentek az els? csardak, valamint hidak is a Hortobagy teruleten. Ezek kozul a legismertebb az 1827 es 1833 kozott epitett Kilenclyuku hid .

1846 -ban vette kezdetet a Tisza szabalyozasa, ennek kovetkezteben a Hortobagyon vizhiany alakult ki es a szikes teruletek terjeszkedni kezdtek. ^[2]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Hortobagyi Nemzeti Park

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szabolcs I., 1954: Hortobagy talajai ? Mez?gazdasagi Kiado, Budapest, 144 p.
• Marosi S., Somogyi S., 1990: Magyarorszag kistajainak katasztere I-II, MTA FKI, Budapest, 1023 p., p. 204?209.
• Sumegi P., Molnar A., Szilagyi G., 2000: Szikesedes a Hortobagyon. Termeszettudomanyi Kozlony 131. (5) p. 213?216.
• Kovacs G.-ne, Salamon F. (szerk.), 1976: Hortobagy a nomad pusztatol a Nemzeti Parkig. Natura Kiado, Budapest, 351 p.

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• Hortobagyi Madarpark
• Hortobagy Termeszetvedelmi Egyesulet