A
holdi por
a
Hold
felszini talajretege, amely azonban a napsugarzas es az
elektrosztatikus hatasok
kovetkezteben reszben fol is emelkedhet es a lebeg? reszecskek mintegy felh?t kepeznek a felszin folott. E jelensegek vizsgalata fontos szerepet kap a holdbazis el?keszitese soran.
A lebeg? porfelh? keletkezese a holdi porbol
[
szerkesztes
]
Mar a
Surveyor?5
?rszonda alkonyati felvetelein eszleltek a
horizont
folott huzodo fenyl? felh?reteget. A Holdon jart ?rhajosok is eszleltek lebeg? es vilagito reszecskeket a lenyugvo Nap iranyaban (
Apollo?8
,
?11
,
?15
,
?17
). Kes?bb az Apollo?17 helyezett ki egy olyan m?szert (LEAM = Lunar Ejecta and Meteorites, Holdi anyagkidobas es meteoritok), amely erzekelte a m?szer folott athalado toltott reszecskek aramlasat napnyugta utan.
A lebeg? porfelh?r?l tobben irtak mar az 1950-es evekben, peldaul
Hal Clement
(1956) sci-fi-iro, vagy T. T. Brown (1956).
A lebeg? porfelh? Foldi Tivadar-fele modellje
[
szerkesztes
]
Egy magyar ?rkutato,
Foldi Tivadar
villamosmernok a FOELDIX-1 m?szerrel vegzett kiserletei alapjan javasolt egy olyan modellt, amely ertelmezi a holdi lebeg? porfelh? keletkezeset (2001). A
Nap
UV-sugarzasa
tolteseket
szakithat le a felszinkozeli
atomokrol
, es ezert a felszin fokozatosan pozitiv toltes? lesz. A ket hetig tarto holdi nappal idejen ez a hatas azt eredmenyezi, hogy a kismeret? porszemcsek is feltolt?dve, az elektrosztatikus taszitas reven elemelkednek a felszint?l.
A Foldi-modell egyik kovetkezmenye a
holdi vizhez
kapcsolodik. A felszinkozelbe erkez?, foldi eredet? H
2
O molekulak a talaj porszemcseihez kapcsolodnak negativ toltesuk reven. A valtakozo feltolt?des es semlegesse valas fokozatosan
koagulaciot
eredmenyez, es a porszemcsekb?l tobb ossze is tapadhat. Ha a porszemcsek id?legesen elszakadnak a felszinkozeli szemcsekt?l, akkor a porszemcsek, most mar vizmolekulakat is tartalmazva, vandorolhatnak a holdi talaj felszinen. Ez a modell ertelmezi a
Galileo
, a
Csandrajaan?1
es az EPOXI ?rszondak mereseiben megjelen? holdfelszini szinkepi vizmolekulakat.
A lebeg? porfelh? amerikai modellje
[
szerkesztes
]
A lebeg? porfelh? dinamikusszok?kut-modelljet T. J. Stubbs, R. R. Vondrak es W. M. Farrell, a
NASA Goddard Space Flight Center
kutatoi mutattak be a 2005-os
Lunar and Planetary Science Conference
alkalmaval.
A dinamikusszok?kut-modell is lenyegeben a Foldi-modellhez hasonloan mutatja be a lebeg? porfelh? keletkezeset. Fontos resze ennek a modellnek az, hogy a holdi terminatornal er?s elektrosztatikus er?terek lepnek fol a kialakult tertoltesek kovetkezteben, amelyek azutan fokozatosan lebomlanak, amikor mar nem eri napsugarzas a felszint.
A holdi por tulajdonsagainak kutatasa a tervezett holdbazis szempontjabol
[
szerkesztes
]
Edwin Aldrin fenykepezte 1969. julius 20-an a holdfelszint
Mar az Apollok ?rhajosai szembesultek a holdi por nehany kenyelmetlen tulajdonsagaval. A holdi por az elektrosztatikus effektusok miatt igen ragados, az ?rruhat beboritotta. A legutakra is es a mechanikai eszkozokre is veszelyes, mert igen apro, de elesen tort feluleteket tartalmaz a benne lev? szemcseanyag. Kiterjedten vizsgaljak a holdi por tulajdonsagait a foldi laboratoriumokban is, els?sorban a holdi port utanzo anyagok folhasznalasaval. A tema jelent?seget az is jelzi, hogy a
NASA
egy
LADEE
nev? ?rszonda tervezeset inditotta el. Ez az ?rszonda teljes m?szerezettsegevel a holdi port es a vele kapcsolatos elektrosztatikus jelensegeket fogja vizsgalni.
A holdi por mint epit?anyag
[
szerkesztes
]
Egy magyar kutatocsoport tobb kozlemenyben dolgozta fol azt a tervet, hogy a holdi talaj anyagat helyben keszult epit?anyagok keszitesere lehetne folhasznalni. Tobb mas kutatas is foglalkozik a holdi por helyszini hasznositasaval. Erre a kerdeskorre kisebb konferenciak szakosodtak. Ilyenek, mint a LEAG, a Space Resources Roundtable, vagy mas technologiai konferenciak.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- J. J. Rennilson, D. R. Criswell (1974): Surveyor Observations of Lunar Horizon-Glow. The Moon, Vol. 10. pp. 121?142.
- Criswell, D. R., and B. R. De (1977): Intense localized charging in the lunar sunset terminator region 2. Supercharging of at the progression of sunset, J. Geophys. Res., 82(7), 1005-1007.
- P. Lee (1996): Dust Levitation in Asteroids. Icarus, Vol. 124. No. 1. pp. 181?194
- M. Horanyi (1996): Charged Dust Dynamics in the Solar System. Annual Review of Astronomy and Astrophysics. Vol. 34: 383-418
- T. Foldi, Sz. Berczi (2002): Electrostatic Modelling of the Lunar Soil - How Electrostatic Processes in the Lunar Dust May Generate the Ion-Cloud Levitating above the Surface on the Moon - Experiments in a Model Instrument. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, XLIII. 55-58. (HU
ISSN
0365-8006
)
- T. Foldi, Sz. Berczi, E. Palasti (2002): Time Dependent Dust Size Spectrometry (DUSIS) Experiment: Applications in Interplanetary Space and in Planetary Atmospheres/Surfaces on Hunveyor. Meteoritics & Planetary Science, 37, No. 7. Supplement, p. A49. (
ISSN
1086-9379
)
- T. J. Stubbs, R. R. Vondrak es W. M. Farrell (2005): A Dynamic Fountain Model for Dust in the Lunar Exosphere. 36. LPSC, #1899, LPI, Houston, CD-ROM.
- Forward, K. M., D. J. Lacks, and R. M. Sankaran (2009), Triboelectric charging of lunar regolith simulant, J. Geophys. Res. Space Physics, 114, A10109, doi:10.1029/2009JA014559
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]