Hodobay Sandor
(
Eperjes
,
1880
.
november 21.
[1]
?
Abony
,
1957
.
februar 16.
[2]
)
jogasz
,
Miskolc
polgarmestere
.
Hodobay Sandor polgarmester
Edesapja Hodobay Andor (1855-1914) 1882-t?l gorog katolikus homrogdi lelkesz, akit 1890-ben esperesse, 1900-ban szentszeki tanacsossa neveztek ki. 1901-tol eperjesi kanonok, 1902-tol apati, majd amerikai esperesi vizitatori, 1905-t?l papai prelatusi, papai protonotariusi kinevezest kapott. Predikacioival honositotta meg az eperjesi templomban a magyar nyelvet a ruten mellett.
[3]
1907-ben a Ferenc Jozsef-rend kozepkeresztjevel tuntettek ki, amerikai egyhazszervez? m?kodesenek (onallo magyar gorog katolikus puspokseg felallitasa) elismeresekent.
[4]
Edesanyja Rojkovich Ilona volt (elhunyt 28 eves koraban Homrogdon, 1888. aprilis 15-en).
[5]
1909. februar 20-an vezette oltar ele Dioszeghy Annat (Miskolc, 1886. februar 9.- Budapest, 1961. marcius 1.),
[6]
[7]
Dioszeghy Gyorgy, Miskolc varos korabbi f?jegyz?jenek leanyat.
[8]
[9]
Hazassagukbol het gyermek szuletett.
Hodobay Sandor Eperjesen szuletett, az iskolait is ott vegezte. Jogi tanulmanyait az ottani evangelikus jogakademian (ami kes?bb Miskolcra koltozott) kezdte, majd a
kolozsvari tudomanyegyetemen
fejezte be, allamtudomanyi doktoratust szerzett. Miskolcon az arvaszeknel dolgozott, kes?bb elnokhelyettese is volt. 1912-ben valasztottak meg Miskolc f?jegyz?jenek, majd 1914-ben gazdasagi tanacsnoknak. 1916-tol keteves frontszolgalatot teljesitett. Leszerelese utan, 1918-ban,
Szentpali Istvan
polgarmester a helyettesenek hivta.
1922-ben polgarmesterre valasztottak, beiktatasa alkalmabol a
Szinhaz
unnepi
Bank ban
el?adassal tisztelgett a varos els? embere el?tt. Tevekenysege soran Miskolc rengeteget fejl?dott. Folytatta a
haboru
miatt felbeszakadt epitkezeseket, a csatorna- es vizvezetek-halozat korszer?siteset, 1927-re kikoveztek es kivilagitottak a varos minden utcajat, letrehoztak a varos uj koztemet?jet, a
Buza teri
Vasarcsarnokot, hidak epultek, parkositottak, fasitottak. A beruhazasok, illetve tervei megvalositasahoz igenybe vette a magyar varosok szamara kiirt stabilizacios hitelt, az un. Speyer-kolcsont. A helyiek neha meg ma is az ? neven emlegetik a Pozsonyi utca kornyeken, 1924-t?l epult csaladi hazas teruletet (Hodobay-telep), amely els?sorban az elcsatolt teruletekr?l menekult csaladok szamara keszult.
Hodobay Sandor tartalekos tuzer f?hadnagykent, 1915
1925-ben, a
Vay
(ma Jozsef Attila) uton epult fel egy ?inseglakas-telep”, amely 180, f?leg menekult csalad szamara nyujtott lakhatast. 1926-ban keszult el egy 33 lakasos berpalota a Tizeshonved utcan. Egy evre ra az ujonnan elkeszult
Soltesz Nagy Kalman
utcai iskolaban megkezdtek az oktatast, uj epuletekkel b?vitettek az Erzsebet Kozkorhazat (ma
Semmelweis Korhaz
). Polgarmesteri m?kodese alatt komoly fejl?desnek indult Miskolc kulturalis elete is. Elinditotta a ?Miskolci Het” nev? m?veszeti rendezvenysorozatot. 1925-ben a
Deak teren
felallitottak
Gardos Aladar
szobraszm?vesz m?vet,
Deak Ferenc
egesz alakos bronzszobrat, amely a f?varos utan az els? Deak-szobor volt az orszagban, es Miskolc harmadik szobra volt (
Kossuth
es
Szemere
utan). Ket ev mulva
Jozsef f?herceg
avatta fel a Tizes honved szobrot, Vass Viktor alkotasat, amely a varos korabbi haziezredenek allitott emleket laktanyajukkal szemben,
Walder Gyula
tervei alapjan felepult a
Zenepalota
.
Polgarmesterkent allando es fontos feladatanak tekintette
Nagy-Miskolc
letrehozasat.
A sikerek es a nepszer?seg kozepette derult ki, hogy a varos nehany tisztvisel?je tisztessegtelenul kezelt bizonyos kozpenzeket. A polgarmester vetlen volt ugyan, de 1935. majus 23-an benyujtotta lemondasat, kerte nyugdijazasat. 1943-ig meg Miskolcon elt a csaladjaval (az Urak utcajan, a mai
Pet?fi utcan
volt a lakasuk), de a kozelett?l teljesen visszavonult. 1943-ban
Budapestre
, majd az 1950-es evekben
Abonyba
koltozott. Ott hunyt el 1957-ben, sirja a budapesti
Farkasreti temet?ben
van.