A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
herulok
(Heruli, Eruli) a
keleti german nepek
egyike volt a
3
?
6. szazadban
.
El?szor a
3. szazad
kozepen kerultek be a tortenelembe, mint konny? fegyverzet?
zsoldosok
fordulnak el? az
Al-Duna
menten,
II. Claudius Gothicus
es
Gallienus
csaszarok koraban. A
gotok
szovetseget kotottek veluk, majd
Hermanarik
vezetese alatt legy?ztek ?ket. Kalandos kor kovetkezett: a herulok a
Rajna
mellett tanyaztak, mint a romaiak szovetsegesei tengerre szalltak, vegul pedig a
hunokhoz
csatlakoztak. Igy vandoroltak addig, mig ved? uruk,
Odoaker
, ?a herul”, Kr. u.
476
-ban a
Nyugatromai Birodalmat
megdontve,
Italia
kiralya nem lett. Ekkor a birodalom romjain egy id?re a herulok ragadtak magukhoz a hegemoniat tobb german torzs felett, amelyek kozul kes?bb a
longobardok
fellazadtak es a herulokat szetszortak. Egy reszuk
Pannoniaba
(a mai
Dunantul
) szorult es
512
-ben meghodolt a
kelet-romaiaknak
. Ezutan a herulok megoszlottak: egy reszuk a Keletromai Birodalom ellen kuzdott, egy masik resz
Flavius Belisarius
vezetese alatt mellette harcolt.
|
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Pallas nagy lexikonabol
valo, ezert szovege es/vagy tartalma elavult lehet.
Segits nekunk korszer? szocikke alakitasaban, majd tavolitsd el ezt a sablont!
|