Herman Otto
Eletrajzi adatok
Szuletett	1835 . junius 26. Breznobanya
Elhunyt	1914 . december 27. (79 evesen) Budapest
Sirhely	Miskolc
Ismeretes mint	ornitologus zoologus politikus halbiologus regesz arachnologus entomologus neprajzkutato kornyezetved?
Nemzetiseg	magyar
Hazastars	Borosnyay Kamilla
Palyafutasa
Szakterulet	termeszettudomany, neprajz, regeszet, politika
Aktivitasi tipus	Magyar Ornitologiai Kozpont letrehozasa, madartani kutatasok, magyar pokfauna es halaszat megirasa, a pattintottk?-korszaki ?semberkutatas
Munkahelyek
Mas munkahelyek	Erdelyi Muzeum Egylet Magyar Nemzeti Muzeum Magyar Ornitologiai Kozpont
Szakmai kituntetesek
Francia Becsuletrend (1900), Szily Kalman-erem (1906) [1]
Hatassal voltak ra	Petenyi Salamon Janos , Johann Jakob Heckel , Brassai Samuel , Carl Brunner von Wattenwyl
Hatassal volt	Chernel Istvan , Schenk Jakab , Csorgey Titusz , Lambrecht Kalman
A Wikimedia Commons tartalmaz Herman Otto temaju mediaallomanyokat.

Herman Otto (szuletett Herrmann Karoly Otto ; Breznobanya , 1835 . junius 26. ? Budapest , 1914 . december 27. ^[2] ) magyar termeszetkutato, zoologus ( ornitologus , ichthiologus , arachnologus ), neprajzkutato , regesz es politikus. Sokoldalusaga el?tt tisztelegve az utolso magyar polihisztornak es a madarak atyjanak is neveztek. Zoologiai szakmunkakban nevenek roviditese : ?Herman” .

Miskolcon kezdte iskolait, es fiatal kora ellenere majdnem beallt az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc katonai koze. A szabadsagharc leverese utan a becsi politechnikumban mernoknek tanult, de ezt csaladi okok miatt nem tudta befejezni. Becst?l is meg kellett valnia, hiszen nem jelent meg a kotelez? sorozason, ezert buntetesb?l 13 evre besoroztak katonanak, ahonnan csak nagy szerencsevel tudott hamarabb leszerelni.

Nem volt diplomaja, de onszorgalmanak koszonhet?en koranak egyik jelent?s termeszettudosa es a kiegyezes utani magyar politikai elet fontos kozszerepl?jeve valt. Ujsagirokent es orszaggy?lesi kepvisel?kent a polgari haladas utjan jart es Kossuth Lajos eszmei vilagat kovette. Az autodidakta tudos gy?jt?munkai mellett rengeteget tanult es eredmenyeit rendszeresen kozzetette. Talan legnepszer?bb m?ve A madarak hasznarol es kararol cim? konyv, amely rovid id? alatt tobb kiadast is megert, tovabbi jelent?s m?vei A magyar halaszat konyve I?II. es a Magyarorszag pokfaunaja I?III. kotetek.

Nevehez f?z?dik a magyar ?sk?korszak -kutatas es a magyar tudomanyos barlangkutatas meginditasa, mivel a Miskolcon talalt szakocak alapjan ? allitotta els?kent, hogy eltek ?semberek Magyarorszag teruleten. Termekeny termeszetrajzi iroi munkassaga mellett mint tudomanyszervez? is jeleskedett, hiszen 1877-ben alapitotta es tiz evig szerkesztette a Termeszettudomanyi Fuzeteket , tovabba 1893-ban alapitotta es halalaig szerkesztette a ma is megjelen? Aquila madartani folyoiratot. Kozzetett tanulmanyai kozul tobb mind a mai napig forraskent is hasznalhato. A Magyar Ornitologiai Kozpont alapito igazgatoja, a Magyar Neprajzi Tarsasag alapito tagja, majd kes?bb elnoke. 1879 es 1886 kozott az Orszaggy?les munkajaban fuggetlensegi parti kepvisel?kent vett reszt. A termeszettudomany erdekeben vegzett munkassaga elismeresre melto, politikusi tevekenysege jelent?s es mindezek mellett az igenyes ismeretterjesztes egyik magyarorszagi megteremt?je volt.

Elete [ szerkesztes ]

Felvideki szasz csaladba szuletett, Herrmann Karoly kamarai orvos (sebesz) es hammersbergi Ganzstuck Franciska els? fiugyermekekent. Apja a csaladi enekeskonyv els? lapjara ezt jegyezte be fia szuletesekor:

Nagy csaladba erkezett, hiszen negy lanytestvere utan els?szulott fiu volt, majd kes?bb szuletett meg egy fiutestvere, aki oteves koraban meghalt, valamint tovabbi ket huga is. A csalad nemet nyelv? volt, heteves koratol kezdett magyarul tanulni, es tizenket eves koraig csak nemetul beszelt. Szul?helyer?l, a felvideki Breznobanyarol 1847-ben koltoztek at a Miskolc melletti Alsohamorba . A termeszettudomany szeretete volt talan a legnagyobb oroksege, amit apjatol kapott. Herrmann Karoly ugyanis szereny jovedelmeb?l, de tisztessegben nevelte nepes csaladjat, es minden egyeb feladata mellett a termeszetnek is elt. A maga koraban jelent?s ornitologusnak szamitott, es a korszak vezet? tudosaival, Christian Ludwig Brehmmel , Johann Friedrich Naumann -nal es Petenyi Salamon Janossal tartott fenn levelez? kapcsolatot. ^{[3] [4]}

Az ifjusag evei [ szerkesztes ]

Hamar kiderult rola, hogy szilaj es vad termeszet?, aki ha csak tehette, a termeszetet jarta, ahonnan tucskot-bogarat es pokokat is begy?jtott. Fara maszott megfigyelni a madarfeszkeket, es apja mellett megtanulta, hogyan kell madarat preparalni. Anyja persze mindent?l ovta gyermeket, peldaul egyszer telen eldugta a csizmajat azert, hogy hatha majd ezzel otthon tartja. Fia latva, mi tortent, nem tudott mast tenni, mezitlab ment ki a jegre . Az ilyen esetek persze azzal jartak, hogy megh?lesek es apro serulesek nem kerultek el, es mar egeszen fiatalon romlani kezdett a hallasa . ^[3]

Iskolait Miskolcon kezdte az agostai hitvallasu esperesi kozeptanodaban. Hogy ne kelljen naponta begyalogolnia a varosba, apja egy iparoscsaladnal szallasolta el es etkezeset a menzan oldottak meg. Tanara volt Maday Karoly , aki a tudomanyok mellett az igaz hazaszeretetre nevelte, es kovetend? peldat mutatott azzal, hogy tevekenyen kivette a reszet az 1848?49-es forradalom es szabadsagharcbol . A forradalmi hevulet nem veletlenul ?t is elkapta, es meg csak tizennegy eves volt, amikor jelentkezett honvednek. Azt hallotta ugyanis, hogy a tuzersegnel fiatalabb fiukat is felfogadnak agyutisztogatonak. Egy baratjaval megszokott otthonrol, hogy a szabadsagharc katonaja lehessen. A veznacska ifjut azonban hazakuldtek, f?leg azert, mert hianyzott apja irasbeli beleegyezese a katonai szolgalathoz. Ez a fajta magyar ontudat es nemzeti ragaszkodas vegigkiserte eletet kes? aggkoraig. Magyarsagat azzal is jelezte, hogy nemet szarmazasu nevet megkurtitva a Herrmann helyett ? Herman nak irta. Els? keresztnevet, a Karolyt elhagyta, es helyette a masodikat, az Ottot hasznalta. Elete vegeig Kossuth Lajos hive maradt, akit kes?bb tobbszor meglatogatott torinoi szam?zeteseben. ^[3]

A szabadsagharc leverese olyannyira megviselte, hogy felhagyott a tanulassal, es Miskolcon egy helyi lakatosmester segedjekent, majd kes?bb a korompai gepgyar munkasakent dolgozott. Apja talan egyet is ertett ezzel az irannyal, hiszen sajat szegenyseguk okan orvosnak valoszin?leg nem akarta es hasonlo okok miatt tanarnak sem, aztan a termeszet kutatasa meg f?leg nem adhatott volna megelhetest fianak, ezert azt gondoltak ki kozosen, hogy mernokot faragnak bel?le. 18 eves koraban Becsbe utazott, es beiratkozott a becsi politechnikum el?keszit? tanfolyamara. Mernoki palyajat azonban kettetorte apja 1854 tavaszan bekovetkezett halala. Hat leanytestverevel maradt edesanyja tovabbi tanulmanyait mar nem tudta anyagilag tamogatni, ezert geplakatoskent dolgozott egeszen 1856-ig. Termeszetszeretete azonban itt is megmutatkozott, hiszen amikor a gyar olajszagu m?helyeb?l kiszabadult, akkor a becsi termeszetrajzi muzeumban, az ugynevezett csaszari Naturalienkabinett ben toltotte minden szabadidejet. Itt ismerkedett meg a rovartan kiemelked? svajci kutatojaval, Carl Brunner von Wattenwyllel . Sokat tanult a mestert?l, akivel egyutt gy?jtottek es preparaltak a rovarokat . Brunner figyelt fel arra, hogy milyen jol rajzol, es elkeszittette vele a rovartani dolgozatainak illusztracioit. Az itt szerzett tudas koszon vissza kes?bb hires pokmonografiajaban, vagy a Magyar halaszat konyveben lathato Herman-illusztraciokon. ^{[4] [5]}

Becsben nem erezte magat teljesen egyedul, hiszen bejaratos volt a Mayer csaladhoz, ahol a csaladanyat ?meine liebe wiener Mutter”-nek (becsi edesanyam) szolitotta, mig ?t ?Wurmdoktornak” (feregdoktornak) hivtak. Itt erte az els? szerelem is, hiszen Fraulein Kapellert a szo nemes ertelmeben a baratn?jekent tisztelte. De a kialakulo idillt megzavarta, hogy nagyothallasara hivatkozva nem jelent meg a kotelez? sorozason, mivel azt gondolta, ?az osztraknak nem fogok szolgalni”. Ez a fajta passzivitasa azonban visszautott, mert szokevenynek nyilvanitottak, es 1857-ben kenyszerrel a sorozobizottsag ele allitottak. A katonaorvos nagyothallasat egyszer? szimulalasnak min?sitette, es bunteteskent 12 evre besoroztak katonanak. ^[3]

Katonaevek [ szerkesztes ]

Katonai szolgalatat Zolyomban ket evig tarto katonai kikepzessel kezdte, majd egysegevel a dalmat tengerpartra vezenyeltek. Ebben az id?ben mar ?rmester , hiszen eloljaroi felismertek, hogy igazi kincs a laktanya embertelen es zord vilagaban. Olyan katona volt, aki gyongybet?kkel irt, mindent meg tudott fogalmazni, mikozben tobb nyelven beszelt es peldas precizitas jellemezte az apro ugyesseget igenyl? feladatok vegrehajtasaban. Ezek utan nem lehet csoda, hogy hamarosan irnoki feladatokat vegezhetett, es az ezredirodan nelkulozhetetlen lett. A dalmaciai szolgalatanak eredmenye, hogy lathatta Fiumet , Zarat , es Raguzaban ket evet tolthetett el. ^[3]

Herman ?rmester a laktanya zart vilagat ugy viselte el, hogy a tenger szerelmese lett, es kimen?i soran a tengerpartot kutatta.

Ezekr?l az id?kr?l es az itt szerzett elmenyeir?l kes?bb a Vasarnapi Ujsag hasabjain Adriai kepek cim? cikksorozataban szamolt be. ^[5]

A bunteteskent kirott 12 evi katonai szolgalatbol nagy szerencsejere korabban kivalhatott. Olyan becsulettel es szorgalommal latta el ugyanis feladatait, hogy az ezred parancsnoka, I. alezredes, amikor megkapta sajat Becsbe szolo kinevezeset ? ahova nem vihette magaval ?, megkerdezte, hogy mit tehet Hermanert. ?Eresszenek engem haza!” ? volt gyors valasza, es par nap mulva, 1861. szeptember 7-en immaron obsitoskent utazhatott hazafele. ^{[3] [5]}

A nepszer?seg utjan [ szerkesztes ]

A seregb?l negy ev, tizenegy honap es ket napos szolgalat utan sikerult leszerelnie, es folytathatta termeszettudomanyi vizsgalodasait. ^[3] Az Adriarol hazaerve Alsohamorba nehany honapig kikapcsolodaskent a Bukk-videk teruleten vadaszott , es madarakat preparalt. Ekkoriban ujra fellangoltak a nagyhatalmak elleni forradalmi mozgalmak, es Herman is fellelkesult, hogy most mar ? is harcolhat az elnyomok ellen. Becsen keresztul Eszak-Olaszorszagba utazott, es csatlakozott a Milano kornyeken harcolo olasz szabadcsapatokhoz. 1862-ben tovabbment Lengyelorszagba , es reszt vett a januari felkelesben . Itt l?ttek at carbonari kalapjat, amit aztan a halalaig meg?rzott. ^[4] 1863-ban kiabrandult amiatt, hogy a forradalmi mozgalmak nem tudtak atut? sikert elerni, hiszen elmaradt az altalanos nemzeti felkeles, ezert inkabb visszatert Magyarorszagra. ^[5]

Hazaterte utan K?szegen ket tarsaval ?fenyirdai m?telep”-et alapitott, es a cs?dbe menetelig fenykepeszkent dolgozott. Itt ismerkedett meg Chernel Kalmannal , akinek ajanlasaval 31 eves koraban a Brassai Samuel igazgatta kolozsvari Erdelyi Orszagos Muzeum preparatora lehetett. Itt olyan vehemenciaval vetette bele magat a tudomanyos eletbe, mintha potolni szerette volna minden addig elfecserelt idejet. Tanulni es alkotni vagyott. Mehely Lajos igy irt rola:

?Herman Otto nem volt cehbeli zoologus, amit ugy kell ertenunk, hogy nem ment at a zoologiai disciplinak egysegesen kimuvel? hatasan es nem szerezhette meg a zoologiai ismereteknek azt az alapjat, mely rendes korulmenyek kozt a sikeres, onallo munkassagnak elengedhetetlen foltetele. Amde rea e tekintetben sem lehet a szokasos merteket alkalmazni, mert, ambar autodidakta volt, akinek onszerezte ismeretkoreben meses ertekek mellett itt-ott nagyobb hezagok is akadtak, ez utobbiakat bamulatos konnyuseggel tudta kitolteni, vagy legalabb athidalni. Ezt pedig szinte ontudatlanul, ?sereju zsenialitasaval erte el, mert elmejenek elessege mellett, ha tudasaban valamilyen hianyt vett eszre, nem nyugodott, mig azt tokeletesen ki nem egyenlitette; ha pedig az osszefuggesek hosszu sorozata miatt nem tehette, akkor ? a langelmek rendes szokasa szerint ? uj magyarazattal, vagy elmelettel tudta a szukseges kapcsolatot letrehozni. Ilyen esetekben nagy segitsegere volt gazdag kepzel?ereje, ugy hogy ? ha nem is mindig ? szinte osztonszeruen fejen talalta a szoget.”

? Mehely Lajos ^[3]

Kolozsvari tartozkodasa soran gyakran jart szinhazba, ahol rossz hallasa miatt az els? sorbol nemcsak az el?adast figyelte, hanem a m?veszn?t, Jaszai Marit is. Kettejuk kapcsolata 1871-ben kezd?dott, es 1872 tavaszaig tartott. Levelben kerte meg a szineszn? kezet, aki igent mondott, de megsem leptek hazassagra, mert Mari a Nemzeti Szinhazba szeg?dott. ^{[6] [7]}

Nehezsege is akadt b?ven, hiszen hiaba volt a fizetese tobb, mint a palyazaton elnyert evi 300 forint , hiszen ekkor mar 600-at kapott, amit kiegeszitettek 200 forint szallasteritessel is. Megis folyamatosan anyagi gondjai voltak, es Brassaival kielez?dott szemelyes ellentete miatt otthagyta a muzeumot, es politikai szarnyprobalgatasai kereteben ujsagiro lett. A Magyar Polgarnal megjelen? irasaiban utirajzokat, tarsadalmi vonatkozasu kisebb cikkeket irt, de peldaul jelent?sebb megnyilvanulasa volt, hogy szimpatizalt a Parizsi Kommunnel . A helyzet azonban azt hozta, hogy 1872-ben ugy latta jobbnak, ha elhagyja Kolozsvart es mashol keresi a boldogulast. 22 krajcarral a zsebeben, a vallan vadaszpuskajaval, kisereteben h?seges tarsaval, Csori kutyaval indult utnak, es majdnem eljutott Afrikaba , de vegul a magyar f?varosban kotott ki. ^{[5] [6] [8] [9] [10]}

1875-ben Trefort Agoston ugyanis kinevezte a Magyar Nemzeti Muzeum allattaraba ?rsegednek, ami nem jelentett ugyan nagy jovedelmet, de legalabb hivatali lakashoz juttatta a muzeum foldszintjen. ^[11] Itt a Termeszettudomanyi Tarsasagtol kapott megbizasbol hatalmas gy?jt?munkaval osszeallitotta, majd megirta Magyarorszag pokfaunajat es a magyar halaszat tortenetet . 1877-ben letrehozta es tiz evig szerkesztette a Termeszetrajzi Fuzetek et. A madartan nemzetkozileg elismert tudosakent szamos konyvet irt a madarakrol . Jelent?s volt munkassaga a neprajz , a nyelveszet es a regeszet teren is. ^{[5] [12]}

Kivette reszet a kozeletb?l is: 1879?1883 kozott Szeged , 1893?1896 kozott Miskolc , majd Torokszentmiklos fuggetlensegi parti orszaggy?lesi kepvisel?je volt. Politikuskent is szot emelt a termeszettudomanyi ismeretek terjeszteseert, mert elvei szerint a termeszetben felismert harmonia segithet jobba tenni a tarsadalmat. ^{[3] [5]}

1885-ben vette n?ul fiatal baratjanak n?veret, a nala husz esztend?vel fiatalabb Borosnyay Kamilla (1856?1916) iron?t. Az avasi reformatus templomban eskudtek meg. Felesege nagy segitsege volt rosszul hallo ferjenek, mindenhova elkiserte, es segitett feljegyezni a fontosnak tartott dolgokat. Vele huzodott vissza a hazassagkoteskor vasarolt lillafuredi nyaraloba, a Pele-lakba. ^{[4] [10]}

Elete alkonyan [ szerkesztes ]

Igazi tudos ember volt, es csak id?sebb koraban emlegette tobbet azt a hianyossagat, amit edesanyja is megmondott, hisz azt szerette volna, ha diplomat szerez, mert akkor lesz igazi ember bel?le: ?igaza is volt az en edes Anyamnak. Nem is lett bel?lem ember. Se diplomam, se semmim…” ^[3]

75 eves koraban a budapesti Jozsef korut es a Baross utca keresztez?deseben a szinte mar alig hallo, gondolataiba feledkez? tudost elutotte egy villamos . Az elszenvedett seruleseib?l szerencsere felepult, es ujra aktivan irhatott, de a baleset utan ket evre kisebb szelutes is erte. Ett?l keze reszket?sse valt, es csak oriasi akaraterejenek koszonhet?en tudott megint irni, hogy elkezdett neprajzi tanulmanyait befejezhesse. 1914 novembereben jelent meg a magyar pasztorok nyelvkincset bemutato munkaja. Nem volt ? varosba valo, hiszen nagyothallasa miatt szamtalan urbanizacios veszely leselkedett ra. 1914. december elejen egy hideg teli nap delel?ttjen megint kozlekedesi balesetet szenvedett, ekkor egy teherhordo szeker utotte el a Muzeum koruton . ^[4]

Bal also labszara tort el, ami nem lett volna magaban vegzetes, de labadozas kozben a sok fekvest?l tud?gyulladast kapott, es szivbenulas kovetkezteben december 27-en meghalt. 1914. december 29-en, a Foldm?velesugyi Miniszterium sajat halottjakent, evangelikus szertartas szerint Budapesten temettek el. Barczy Istvan f?polgarmester a f?varos neveben diszsirhelyet ajanlott fel a Kerepesi temet?ben (IX. tabla, I. sor 85.). Entz Geza mondta a bucsubeszedet a Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat, a Magyarhoni Foldtani Tarsulat Barlangkutato Szakosztalya es a Magyar Foldrajzi Tarsasag neveben. ^[13] Budapesten az els? vilaghaboru miatt temettek el, 1965-ben hamvait Miskolc varos tanacsa elhozatta, hogy vegakaratanak megfelel?en a fels?hamori koztemet?ben helyezze el, es ott leljen orok nyugalomra. ^[4]

Tudomanyos m?ve [ szerkesztes ]

Az Erdelyi Muzeum Egylet szereny viszonyok kozott m?kodott. Az orszagszerte ismert, de mar korosodo Brassai Samuel volt a Termeszettudomanyi Szakosztaly vezet?je, akinek osszes segitsege egy szolga volt, es igen szereny korulmenyek kozott rendezgette a kolozsvari gy?jtemenyt . A fejlesztes erdekeben a maga egyezer forintra rugo igazgatoi fizetesenek egyharmadarol mondott le es arra irt ki palyazatot, hogy konzervator is segithesse az ottani munkat. Herman Otto eppen ebben az id?ben ejtett el egy albino pacsirtat , melyet preparalt, es egy kitomott hermelint elkuldott palyazat gyanant, mellekelve munkaihoz Chernel Kalman tamogato levelet. Brassai az 1864. aprilis 6-an rendezett ulesen jelentette be, hogy a maga koltsegen felfogadott egy k?szegi egyent. ^[6]

Sokiranyu tudomanyos munkassaga es politikai szerepvallalasa a Kolozsvarott eltoltott 1864?1872 kozotti id?szakban kezd?dott. Els? jelent?sebb tudomanyos irasat itt keszitette a kabasolyomrol , ami 1865-ben jelent meg Falco subbuteo Linne cimmel. ^[14] Kolozsvaron tobb nepszer?sit? irast keszitett, peldaul 1866-ban a Kolozsvari Nagy Naptarban jelent meg A pok es m?veszete cim?. Brassai es Herman egyebkent teljesen egyforma vagasuak voltak. Ha egyutt megjelentek valahol, ott mindketten kit?ntek kulsejukkel, hiszen vallig er? hosszu hajat hordtak es mellet ver? dus szakallt viseltek. A sokakat meglep? kuls? mogott olyan szemelyek lapultak, akik tudni es tapasztalni akartak mindent, de legf?keppen azt, mikepp elnek egyutt az allatok a termeszettel. A ket tudos azonban nem volt egyforma jellem: Brassai szeretett a reszleteken elt?n?dni es az aprosagokra sok id?t forditott, mig Herman a nagy altalanossagok, nagy egysegek fele torekedett es reszletekre leginkabb csak az eletet vegigkiser? polemiak (elvi termeszet? vita) soran torekedett. ^[3]

Herman tudomanyos munkaja soran nem az volt a celja, hogy kit?njon, hiszen egyenesen megvetette azokat a tudosokat, akik csak arra szenteltek id?t, hogy meg le nem irt allatfajokat keressenek azert, hogy igy orokitsek meg nevuket a tudomanyban. ? ehelyett megprobalt osszefuggeseket keresni es a tapasztalatait ugy kozze tenni, hogy azt az egyszer? ember is megertse. Az erdelyi gy?jtemeny gyarapitasa erdekeben tobb gy?jt?uton vett reszt, peldaul a Szekelyfoldon es a Mez?segben is. Munkajanak eredmenye, hogy gyarapitottak es gondoztak a kes?bb egyre nevezetesebbe valo allattani gy?jtemenyt. Zoologiai gy?jtesei mellett figyelmet erdemel, hogy asvanyokat is gy?jtott, es nevehez kotik a szienit es a ditroit megtalalasat. ^{[6] [10]}

Novekv? hazai es nemzetkozi tekintelyenek koszonhet?en hamarosan uj feladat kinalkozott. Felkerest kapott Becsb?l, hogy utazzon regi baratjahoz, Carl Brunnerhez , es vegyen reszt egy Kamerunba tervezett afrikai allattani gy?jtest folytato expedicioban. Ekkor a magyar Termeszettudomanyi Tarsasag tobbeves osztondijat adott neki, hogy itthon tartsa. Ez Szily Kalmannak es Frivaldszky Janosnak volt koszonhet?, es a kulfoldi ut helyett megirta a nagy nemzetkozi elismerest arato, a hazai pokfaunarol szolo monografiajat, amelyben 328 pokfajtat irt le, es ebben a m?veben 36 uj faj leirasat vegezte el. ^{[5] [11]}

1875-t?l a Magyar Nemzeti Muzeum munkatarsa volt. Itt dolgozva olyan tanulmanyokat tudott kozzetenni, mint a mar emlitett pokfaunarol szolo monografia, amely 1875-ben, 1877-ben es 1878-ban jelent meg, es sajat kez? illusztracioival mutatott be. A haromkotetes munka azert is valt konnyebben kulfoldon is ismertte, mert szerz?je az els? es a masodik kotetet magyar es nemet nyelven is megirta. A konyv lapjain ket szovegoszlopot helyezett el. Az els? volt a magyar, a masik a nemet. A harmadik kotetet magyarul irta, csupan fuggelekeben van nemet osszefoglalo. A m? ketnyelv?segenek nagy volt a jelent?sege, hiszen addig a tudomanyos ertekezesek altalaban nemet nyelven jelentek meg. A magyarul publikalt m?veket ritkan forditottak le nemetre, ezert ezzel a megoldassal kulfoldon is olvashattak es egyuttal a magyar olvasokozonseg szamara is elerhet? volt. Nagy erdeme, hogy igy el?segitette a magyar nyelv tudomanyos eletbe torten? bevezeteset. ^{[4] [5]}

1883-ban jelent?s szerepet jatszott az Allatved? Egyesulet megalapitasaban, es 1885-ben rendezte meg hires halaszati kiallitasat is. 1888-ban norvegiai tanulmanyuton vett reszt, es hatalmas madartani anyaggal erkezett haza. 1891-ben nemzetkozi ornitologus kongresszust szervezett. Bejarta az orszagot, Bugacot , a Nagykunsagot , a Bakonyt , Somogy videket, Erdelyt neprajzi adatokert, de targyakat, preparalt allatokat is gy?jtott. Az 1896-os millenniumi unnepsegeken nagy siker? kiallitast rendezett, amely 1900-ban Parizsba is kijutott. ^{[3] [16]}

1893-ban ? hozta letre a Magyar Ornitologiai Kozpontot, amelynek halalaig igazgatoja volt, es reszt vett a Magyar Neprajzi Tarsasag megalapitasaban is. ^[16] Rengeteget publikalt, sok konyvet irt, tobb folyoiratot szerkesztett, es sokat tett a tudomanyok nepszer?siteseert. Fontos szerepet jatszott az Allatved? Egyesulet 1883-as megalapitasaban, es elkeszitette a magyar allattartas torteneti osszefoglalojat es szakszotarat. ^{[3] [16]}

Az evszazadfordulora elkeszult talan legnepszer?bb m?ve, A madarak hasznarol es kararol , amely rovid id? alatt tobb kiadast is megert. Els? negy magyar kiadasanak eve 1901, 1904, 1908 es 1914, de megjelent nemetul 1903-ban es angolul 1909-ben is. Otodik magyar kiadasa 1960-ban jott ki a Gondolat Konyvkiado Nemzeti Konyvtar sorozataban, majd 1985-ben es 1998-ban is kiadtak, ujra bizonyitva azt, hogy a m? ma is hasznos es el? alkotas. Az ehhez hasonlo kozerthet? tanulmanyaival az igenyes ismeretterjesztes egyik megteremt?je volt. ^{[16] [17]}

Kiemelked? munkassaganak megitelesehez az is hozzatartozik, hogy olyan atmeneti id?szakban elt, amikor a nemzetkozi tudomanyos eletben mutatkozo specializalodas Magyarorszagon is jelentkezett es napirendre kerult szamos tudomanyag megalapozasa. Igy kerult abba a helyzetbe, hogy sokiranyu erdekl?desi kore miatt tobb teruletet erdemben kutathatott ( biologia , zoologia , ornitologia , ichthiologia , arachnologia , entomologia , antropologia , etnografia , lingvisztika , paleontologia es archeologia ). A feszitett munkatempo es ez a sokret?seg egyben azt is magaval hozta, hogy egyes temakorokben nem volt alapos: feluletes megallapitasokat is tett b?ven. Ez azonban nem jelenti azt, hogy barmilyen arnyek vetulne munkassagara, ezt az is alatamasztja, hogy irasai kozul tobb a mai napig hasznosithato alapmunka. ^[14] Munkassagaval hazai ismertsege mellett nemzetkozi hirnevet is szerzett es 1900-ban megkapta a Francia Becsuletrendet . ^[4]

Ornitologiai munkassaga [ szerkesztes ]

Mar fiatal koratol vadaszott es vegzett madarmegfigyeleseket. K?szegen peldaul egy azon a videken ritkasagszamba men? ugartyukot (Burhinus oedicnemus) ejtett el, es azt kitomve Chernel Kalmannak adta. A vele szov?dott baratsag eredmenyezte, hogy ajanlasaval jo esellyel palyazhatott allatpreparatori allasra. Kolozsvarra igy kerult Brassai Samuel melle, es az Erdelyi Muzeum-Egylet allattarat tobb madarritkasaggal gazdagitotta. 1867?68-ban Gyeken es Mez?zahon vegzett madartani megfigyeleseket. Itt olyan madarritkasagokat gy?jtott be, mint a kis siraly (Hydrocoloeus minutus) , a rozsdastorku pityer (Anthus cervinus) es a kekcs?r? rece (Oxyura leucocephala) . ^{[3] [6]}

Az 1880-as evekt?l kezdett behatobban foglalkozni a tudomanyos madartannal, az ornitologiaval . Akkoriban a nemet ornitologiai iskola els?sorban a kitomott peldanyokat vizsgalo es azokat leiro, a morfologiai vizsgalatokat el?terbe helyez? gyakorlatot kovetett. ? azonban az eletmod- es taplalkozaskutatast reszesitette el?nyben els?sorban azert, hogy ramutasson a madarvedelem fontossagara. A madarak begytartalmanak vizsgalataval tobb madarfajrol bebizonyitotta, hogy nem olyan kartekony, mint azt addig gondoltak. ^[18]

A hazai madarfauna mellett Lendl Adolffal ket honapon at az eszaki sarkkoron tuli norveg fjordok es Lappfold madarvilagat is tanulmanyozta. Az 1888-as norvegiai tanulmanyutrol hazahozott hatalmas madartani anyag es az ottani tapasztalatok eredmenyekent irta meg Az eszaki madarhegyek tajarol cim? tanulmanyat. 1891-ben munkatarsaival megrendezte Budapesten a II. Nemzetkozi Madartani Kongresszust. ^{[m 2]} 1893-ban az ? hathatos kozrem?kodese eredmenyekent jott letre a Magyar Ornitologiai Kozpont , amelynek alapito igazgatoja volt, es 1894-ben megalapitotta a madartani kutatasokkal foglalkozo Aquila cim? folyoiratot. A kozpontban olyan kivalo ornitologusok voltak a tanitvanyai, mint a kes?bbi vezet? Chernel Istvan es Csorgey Titusz . 1901-ben A madarak hasznarol es kararol cimmel jelent meg munkassaganak legnepszer?bb konyve. A m? 81 madarfajt mutatott be a foldet m?vel? ember szamara is erthet? modon. Ez a fajta ismeretterjesztes nagyban hozzajarult ahhoz, hogy a konyv nepszer? lett es sokan elolvastak. ^[4]

A madarvonulasok megfigyeleset meg az Erdelyi Muzeum munkatarsakent kezdte. Ehhez adott nagy segitseget az, hogy Cornelius Mortensen dan ornitologus 1899-ben bevezette a madargy?r?zest . A Magyar Ornitologiai Kozpont munkatarsai 1908-ban a vilagon harmadikkent kezdtek el szervezett gy?r?zeseket vegezni. A madargy?r?zes jelent?seget Schenk Jakab ismerte fel, es bar sokan tamadtak, Herman tamogatasaval meghonositotta ezt a modszert a gyakorlatban. A magyarorszagi madargy?r?zes az els? vilaghaboru kitoreseig elte els? h?skorat, melynek soran 200 madarfaj kozel 85 ezer egyedet jeloltek meg. Az eredmenyek nemzetkozi elismerest valtottak ki, es peldaul nagy sajtonyilvanossagot kapott az a meggy?r?zott feher golya (Ciconia ciconia) , melyet a del-afrikai Natalban ejtettek el. 1909. marcius 17-en Herman levelben ismertette a golya utjat. ^[19]

A magyar halaszat [ szerkesztes ]

A Nemzeti Muzeumban a madarakkal foglalkozott els?sorban, de ratalalt edesapja baratjanak, Petenyi Salamon Janosnak kezirati hagyatekara. A varosi legenda szerint a Teleki teri piacon egy zoldsegesnel talalt meg olyan kezzel irott lapokat, amelybe az arus csomagolta az eladott gyumolcsot. Ezek voltak a hires hatrahagyott Petenyi Salamon Janos-fele keziratok, amelyek ? nehany elveszett kivetelevel ? kes?bb megjelentek nyomtatasban. ^[21] A hagyatek a maga idejeben rendkivul fontos tanulmanynak szamitott. Osszesen 62 halfaj eletviszonyaira vonatkozoan tartalmazott leirast. Ez a munka azonban elinditotta ?t egy sokkal nagyobb vallalkozas iranyaba.

Petenyi Salamon ?nepies” halnevei utan kutatva Semsey Andor tamogatasaval 1883-ban kezdte meg halaszati tanulmanyait. Negy ev alatt het honapot toltott halaszati gy?jt?uton. Jart minden jelent?s magyar folyonal, a Szernye-mocsarakban , az Ecsedi-lapon , a Dravakoz ingovanyos teruletein, a Balaton , a Fert? , a Velencei-to menten, a Gyilkos-tonal , tobb hegyi pataknal, a Szadel? volgyeben, Szekelyfoldon es a Szinvanal , a Bukkben. Az ezeken a helyeken osszegy?jtott anyagot a magyar halaszati kultura bemutatasanak teljessegre torekv? igenyevel allitotta ossze, osztalyozta es rendszerezte. ^[9]

Az ebb?l keszitett feldolgozas 1887-ben jelent meg A magyar halaszat konyve cimmel, amelynek els? koteteben a magyar halaszmesterseg ?si eszkozeit, a kulonfele halaszati modokat, az idevago neprajzi hagyomanyokat mutatta be. A masodik Magyarorszag halainak leirasat, el?helyeit, eletmodjat es halaszati jelent?seget tartalmazza. A halfajokat, a halaszati modok es eszkozok bemutatasat sajat illusztraciokkal szinesitette. ^[4]

Arachnologiai munkassaga [ szerkesztes ]

Az emberek nagy resze irtozik a pokoktol ; ? ezzel a tudatlansagbol fakado ellenerzessel szallt szembe. Megfigyelte a pokok eletet, szoves-fonasukat es a termeszetben betoltott szerepuket. Osszegy?jtott tapasztalatait a Termeszettudomanyi Tarsulat felkeresere irta meg a Magyarorszag pok-faunaja I?III. cim? m?ben.

Ludwig Carl Christian Koch , a nagyhir? nemet termeszettudos, rovar- es pokkutato nagy elismeressel szolt a magyarorszagi pokfaunarol keszitett tanulmanyairol: ?Az eddig irt pokaszati munkak kozul egyikben sem targyaltatott a pokok eletmodja oly behatoan, oly eles elmevel, mint az On m?veben es emellett nem egy uj, szerfelett erdekes megfigyelest kozol olyat, amely 25 evi tanulmanyaim kozben meg a magam figyelmet is elkerulte.”

A pokokhoz kot?d? munkassaganak nagysagat jol mutatja, hogy abban az id?ben, amikor a pokfaunarol irt, Franciaorszagban 64, Angliaban 304 pokfajt jegyeztek le a tudosok, mig Herman egyedul 328, a monarchia teruleten el? pokfajt hatarozott meg. ^[4]

Az ?skori leletek [ szerkesztes ]

1891-ben egy miskolci ugyved, Barsony Janos hazanak alapozasa kozben kulonos koveket talalt, amellyel felkereste Herman Ottot. A tudos felismerte a leletek jelent?seget es kutatomunkaba kezdett. 1893-ban mutatta be nyilvanosan a fellelt darabokat, amelyeket franciaorszagi tapasztalatok alapjan korulbelul 40 000 evesre becsult k?szerszamoknak nevezett. ^[3] A felfedezesr?l el?szor 1893. februar 19-en szamolt be a Termeszettudomanyi Tarsulat ulesen, majd az Archeologiai ertesit? 1893. evi szamaban is megjelentette. ^[22]

Ez volt az els? bizonyitek arra a ma mar elfogadott tenyre, hogy Magyarorszag teruleten is eltek ?semberek . Ebb?l azonban komoly vita bontakozott ki, nem is annyira a leletek pontos kora, mint valodisagat illet?en. Sokan elkepzelhetetlennek tartottak, hogy a Karpat-medenceben ?skori kultura lett volna, nagyhir? hazai es europai regeszek vontak ketsegbe elmeletet.

Herman nem hagyta magat eltantoritani, hosszas vitakban vedte allaspontjat, es penzt is szerzett ahhoz, hogy a Magyar Allami Foldtani Intezet munkatarsai megkezdhessek az ez iranyu kutatasokat. 1906-ban Kadi? Ottokar , a fiatal geologus eredt az ?sember nyomaba. Tobb barlangot is feltart a Bukk-videk teruleten, mire a Szeleta-barlangban megkezdett asatasok ala nem tamasztottak Herman allitasat. ^{[3] [23]}

Politikai szerepvallalasa [ szerkesztes ]

Kolozsvaron lett el?szor a politikai elet fontos szerepl?je. Akkoriban tobbszor el?fordult, hogy a kolozsvariak a kormanypart ellen tunteteseken adtak hangot nemtetszesuknek. 1869-ben es 1872-ben az osszesereglett kulvarosi nep mar majdnem a hadsereg szuronyainak ment. Herman Otto kivalo szonoki tehetsegevel meggy?zte ?ket az ertelmetlen harcrol, es neki koszonhet?en inkabb hazamentek a tuntet?k. Ezekben az id?kben lett a Magyar Polgar f?munkatarsa, es benne volt a dolgok s?r?jeben, hisz a nyomda udvaraban lakott. Delel?tt ujsagot szerkesztett, mig delutan, ha maradt ideje, bogaraszott. ^[6]

Budapesti tartozkodasa idejen els? nyilvanos politikai beszede egy nepgy?lesen a hallgatosag nagy tetszeset kivaltva hangzott el. Az 1877. december 16-an Plevna ostroma miatt szervezett tiltakozason a torokbarat magyarsag neveben szolalt fel. Politikai tamogatoja volt Kossuth Lajos , akivel kolcsonosen tiszteltek egymast. A ket tudos es politikus elme nemcsak levelezesb?l ismerte egymast, szemelyesen is talalkoztak 1877-ben, 1887-ben es 1893-ban, amikor Herman az emigracioban felkereste a kormanyzot. A kiegyezes utani magyar belpolitika kiemelked? kozszerepl?je lett a Fuggetlensegi Part tagjakent, es els? kepvisel?i mandatumat is jelent?s reszben Kossuthnak koszonhette.

Szegeden 1879. oktober 27-en a varos II. (alsovarosi) valasztokerulete magahoz Kossuth Lajoshoz fordult jeloltert, aki nekik Herman Ottot ajanlotta. A szegediek kuldottsege megjelent nala, es arra kertek, hogy menjen el hozzajuk bemutatkozni. ? akkor olyan, nala nem is szokatlan modon, eppen penzsz?keben volt, ezert elment bizalmas baratjahoz, Szily Kalmanhoz kolcsonkerni. A t?le kapott harmincot forintbol a kortesut vegen visszahozott tizenhet forintot, es igy kerult be a parlamentbe . ^[3]

A kozeleti szerepvallalasanak eredmenyekent elnyert kepvisel?i fizetes vegre megszabaditotta a napi megelhetesi gondoktol. 1879?1883 kozott Szeged , 1893?1896 kozott Miskolc , majd Torokszentmiklos orszaggy?lesi kepvisel?je volt. ^[4]

Az 1870-es evek kozepen az els?k kozott kezdett politikai harcot, melyet aztan parlamenti kepvisel?kent is folytatott, hogy a tobb mint felmillio hold sz?l?teruletet pusztito filoxera ellen hathatos vedekezest folytassanak. A temaban szamos irast es tanulmanyt keszitett. Tobb alkalommal parlamenti vitakban, ha kellett akar konyortelenul is opponalta a vedekezes gondjait es lehetseges iranyait. ^[25]

Tudomanyos munkassagat es politikusi tevekenyseget nem lehet teljesen szetvalasztani, es az a Herman Otto, akinek vereben volt a vita, elete soran nem mindig okkal es alappal, de megis szamtalan polemiaba keveredett. Ezek kozul az egyik hiresebb eset jo pelda arra, hogy a politikaban hogyan hasznositotta ornitologiai ismereteit: ez az 1887-es ugynevezett vadgalambpor , amelynek alapja az volt, hogy Gyulai Pal Az erdei lak cim? verseben megemlitette a vadgalambot , amely a Bukk toveben lev? kis haznal bug. Gyulai Herman regi politikai ellenlabasa volt, aki raadasul meg a F?rendihaznak is tagja volt, ezert ugy erezte, hogy nem t?rheti, hogy meghamisitja az ornitologiat. Harcos hangvetel? cikket irt a Budapesti Hirlapban , mert azon a helyen nem lehetett vadgalamb (Columba oenas) , ott a vadgerle (Streptopelia turtur) es az orvos galamb (Columba palumbus) fordul el?. Ebb?l aztan honapokig tarto purparle kerekedett, amelyet megoldani a mai napig sem tudtak. A ?periratokat” Herman Otto azzal a megjegyzessel zarta le, hogy: ?csak egyikunk halalaval fog vegz?dni”. ^[24]

Kossuth Lajos elismeressel illette es nagyra tartotta tudomanyos munkassagat, de ellentmondasos politikai tevekenyseget tobbszor biralta. Peldaul 1875-ben, amikor iparpartot akart letrehozni a magyar iparosok es keresked?k kepviseletere. Ezt a fajta osztalyhoz kapcsolodo politikai szervez?dest elitelte, es ezt mondta rola: ?Mert hat a ki kozep osztalyt mond, az fels? osztalyt es also osztalyt is mond, valakit maga ala teszen, valakit maga folebe helyez.” Hasonlokeppen biralta az 1877?78-as orosz?torok haboru elleni tiltakozo mozgalmakban betoltott vezet? szerepet is. ^[26]

A fiatalkori forradalmi hevuletet, a rombolva epit? felfogast egy bekes es epit? jelleg? politikai szerepvallalas kovette. Politikuskent nem sorolhato a dualizmuskori kiemelked? vezeregyenisegek koze, hiszen megnyilvanulasai inkabb sajatos szinezetet adtak az akkori politikai eletnek, mintsem orszagos jelent?seg?ek lettek volna. De politikai tevekenysegenek jelent?s eredmenye, hogy sokat tett a Kossuth-kultusz megteremteseert. ^[26]

Kossuth temetesen Jokai Mor , Horanszky Nandor es Herman Otto mondott halotti beszedet. Igy bucsuzott t?le: ?Temessenek Cheopsz romjai ala; dontsek sirodra Azsia eget ostromlo hegysegeit, minden hiaba: Te fel fogsz tamadni!” A nagy peldakep elvesztese utan azonban mar ? sem volt a regi. A szazadfordulo utan politikailag teljesen elszigetel?dott. Mandatum nelkul maradt es kiabrandultan visszavonult a politikai mozgalmaktol. ^[26]

Emlekezete [ szerkesztes ]

Szamos forrasertek? termeszettudomanyi tanulmany keszit?je, hagyateka osszesen 5940 oldalt tesz ki. 14 konyve jelent meg, emellett mintegy 1140 cikket, tanulmanyt, el?adast is publikalt, 36 uj pokfajt irt le. ^[4] Napjainkban szamos iskola, egyesulet viseli a nevet, peldaul Miskolc egyik legnagyobb kozepiskolaja, a Herman Otto Gimnazium . 1953-ban a Borsod-Miskolci muzeum felvette a Herman Otto Muzeum nevet. 1960-ban a Magyar Posta Herman Otto szuletesenek 125. evforduloja alkalmabol Vertel Jozsef es Kekesi Laszlo grafikusm?veszek altal tervezett emlekbelyeget bocsatott ki. A magyar karszt- es barlangkutatok elismeresere alapitottak a Herman Otto-ermet es csoportok, kollektivak reszere a Herman Otto-emleklapot . Kadi? Ottokar javaslatara, a tudos polihisztor iranti tiszteletadas jeleul, 1915-ben barlangot neveztek el rola. A Herman Otto-barlang Miskolctol nyugatra, a Szinva patak volgyeben talalhato. Rola neveztek el a Baranya varmegyeben talalhato Orf?i torendszer harmadik tagjat, amely az Orf? kozseghez csatolt Tekeres kulteruleten talalhato 28,2 hektar vizfelulet? Herman Otto-to . ^{[27] [28]} Rola neveztek el egy csipkespoloskafajt, a Lasiacantha hermani t ( Vasarhelyi , 1977). ^[29] Budapest II. keruleteben utcat neveztek el rola, es ebben az utcaban talalhato az MTA Novenyvedelmi Kutatointezete. ^[30]

1890-ben epult egykori lillafuredi haza (amit ? Pele-laknak nevezett) egy darabig a nevet visel? turistahaz, ma Herman Otto Emlekhaz neven ket allando kiallitasnak ad otthont. Az egyik a tudos eletet mutatja be, a masik a Bukk-videk el?vilagat. Budapestr?l 1965-ben hamvait Miskolc varos tanacsa elhozatta, hogy vegakaratanak megfelel?en a hamori temet?ben helyezze el. Siremleket Varga Miklos miskolci szobrasz keszitette, melyet 2013-ban Kovacs Laszlo miskolci onkormanyzati kepvisel? atepittetett, de a tiltakozasok miatt visszaallitottak az eredeti siremleki format. ^[31] Munkassagara emlekezve evente megrendezik Magyarorszagon a Herman Otto orszagos biologiaversenyt, ^[32] es a Herman Otto Versenyt. Emlekezetere Miskolc varos kozgy?lese Herman Otto tudomanyos dij at alapitott, amit minden evben Miskolc varos unnepe kereteben adnak at. Els? kituntetettje 2001-ben Karpati Laszlo muzeologus volt. ^[33] Halalanak szazadik evfordulojan, 2014-ben, a Nemzeti Kornyezetugyi Intezet orszagos, allami Herman Otto-emlekevet szervezett a tudos es munkassaga tiszteletere. ^[34] A 100. evfordulo alkalmabol Miskolc varos kozgy?lese 2014-ben posztumusz diszpolgari cimet adomanyozott szamara. ^[35]

2014 decembereben, halalanak centenariuman a Duna Televizio megkezdte a tudosrol szolo, negyreszes dokumentumfilm -sorozatanak vetiteset Herman Otto, az utolso magyar polihisztor cimmel. ^[36]

M?vei [ szerkesztes ]

A Herman-bibliografia hatalmas szamot, 1140 tetelt tartalmaz. Onallo kotetei es reszkozlemenykent megjelent munkai mellett jelent?s levelezest is folytatott. ^[12] Az alabb felsorolt m?vei kozul ezert csak a jelent?sebbek vannak felsorolva:

• Falco subbuteo Linne (A kabasolyomrol szolo els? irasa). Erdelyi Muzeum-Egyesulet evkonyvei. III. (1864?1865)
• Erdely b?r- es egyenesropt?i. Kolozsvar, 1871
• Reliquia Petenyiana (1879)
• Magyarorszag pok-faunaja I?III. 1876?1879
• Vedjuk az allatokat . Budapest, 1882
• Az allatok vedelme : a budapesti allatved? egyesulet II. kiadvanya . Budapest, 1883
• Termeszetrajzi fuzetek (szaklap inditoja, szerkeszti 1877?1886)
• ?si nyomok a magyar nepies halaszatban. Budapest, 1885 ^[37]
• Kossuth es Erdely ugye. Budapest, 1886 Online
• A magyar halaszat konyve. I?II. Budapest, 1887, Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat
• A halgazdasag rovid foglalatja. Budapest, 1888, Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat ^[38]
• Petenyi Janos Salamon a magyar tudomanyos madartan megalapitoja . Budapest, 1891
• A miskolci paleolith lelet. Budapest, 1893
• Az eszaki madarhegyek tajarol . Budapest, 1893, Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat
• Aquila (madartani lap inditoja, 1893-tol halalaig szerkesztette. Ma is megjelen? lap)
• Hermann Otto: Uti rajzok es termeszeti kepek ; Francois de Tott alapjan, sajto ala rend. Revy Ferenc; Mehner Ny., Bp., 1894 (A Maria Dorothea-Egylet konyvtara)
• A madarvonulas elemei Magyarorszagban 1891-ig. Budapest, 1895 ^{[39] [40]}
• Az ?sfoglalkozasok. Halaszat es pasztorelet . Budapest, 1898 [1]
• A magyar ?sfoglalkozasok koreb?l . Budapest, 1899
• A madarak hasznarol es kararol . Budapest, 1901, Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat
• A magyar nep arca es jelleme (MEK) . A documents.pageflip-flap.com-on . Budapest, 1902, Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat
• A madarak es fak napja Magyarorszagon. Budapest, 1906
• Az 1902. evi nemzetkozi madarvedelmi egyezmeny es Magyarorszag . Budapest, 1907 ^[41]
• A magyarok nagy ?sfoglalkozasa. El?tanulmanyok . Budapest, 1909 ^[42]
• A magyar pasztorok nyelvkincse . Budapest, 1914, Termeszettudomanyi Konyvkiado Vallalat
• Arany, Tompa, Pet?fi, es a nepkoltes madarvilaga . Budapest, 1892?1914
• Termeszeti kepek. Budapest, 1959
• A zsidokerdesr?l. A pszichiatria es a zsidouldozes ; Szenci Molnar Tarsasag, Bp., 2000 ( A Herman Otto Tarsasag nemzetpolitikai sorozata )
• Erd?k, retek, nadasok. Valogatas Herman Otto m?veib?l ; val., atdolg., szerk. Szepesi Attila; 2. b?v. kiad.; Palatinus, Bp., 2001

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

1. ↑ Forditas: 1835. junius 26-an este fel hatkor megszuletett fiunk, Carl Otto.
2. ↑ Az I. Nemzetkozi Madartani Kongresszust Becs rendezte es ez is mutatja, hogy ornitologiai nagyhatalom volt akkoriban Magyarorszag.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Lambrecht 1920: Lambrecht Kalman. Herman Otto, Az utolso magyar polihisztor elete es kora . Budapest: Biro Miklos (1920)  
• ↑   Szekely 1955: Szekely Sandor. Herman Otto . Budapest: M?velt Nep Tudomanyos es Ismeretterjeszt? Konyvkiado (1955)  
• ↑   Bokrosne 2003: Bokrosne Stramszky Piroska es Szabone Lenkefi Ildiko. Herman Otto : Az utolso magyar polihisztor, Bibliografia [ archivalt valtozat ] (bibliografia (PDF)), Miskolc: a II. Rakoczi Ferenc Megyei Konyvtar (2003). ISBN 963 7571 98 1 . Hozzaferes ideje: 2007. junius 20. [archivalas ideje: 2007. oktober 13.]  
• ↑   Kenyeres 1990: F?szerkeszt?: Kenyeres Agnes: Herman Otto szocikk . Magyar eletrajzi lexikon . Budapest: Akademiai Kiado 1990. (Hozzaferes: 2014. januar 20.)
• ↑   Kiss 2000: Kiss Jozsef. Herman Otto elete es munkassaga [ archivalt valtozat ] (bibliografia (PDF)), Miskolc: HOLOCEN Termeszetvedelmi egyesulet nyomdaja (2000). Hozzaferes ideje: 2014. januar 20. [archivalas ideje: 2014. februar 4.]  
• ↑   Sulinet 2003: Herman Otto termeszettudos, etnografus, polihisztor, politikus (1835?1914) . Sulinet hirmagazin. (Hozzaferes: 2014. januar 20.)
• ↑   Urak 2006: Urak Istvan: Herman Otto kolozsvari tevekenysege (pdf). adatbank.transindex.ro. (Hozzaferes: 2014. januar 22.)
• ↑   Allodiatoris 1975: Allodiatoris Irma (1975). ? A termeszettudos Herman Otto ” (pdf) (HOM Evkonyv), 7-13. old.. o. (Hozzaferes: 2014. januar 30.)  
• ↑   Veres 1975: Veres Laszlo. ? A politikus Herman Otto ” (pdf), Kiado: HOM Evkonyv. (Hozzaferes: 2014. januar 29.)  
• ↑   Ringer 1996: Ringer Arpad. Miskolc foldjenek tortenete a honfoglalasig. In: Miskolc tortenete I. , Dobrossy Istvan (f?szerk.), Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Herman Otto Muzeum , 33?79. o. (1996). ISBN 9637241663  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Herman Otto temaban.

• Hevesi Attila es Viga Gyula: Herman Otto oroksege (magyar nyelven). A Miskolcon megrendezett 2005. november 8?9-en megrendezett konferencia anyaga . Herman Otto Muzeum. [2014. februar 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. januar 30.)
• Herman Otto . Konyvbaratok kiskonyve. [2014. februar 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. januar 30.)
• Vasarhelyi Tamas es Treiber Zsuzsa: Nyitott szemmel Herman Otto utjain Felfedez? fuzet (magyar nyelven). muzeumokmindenkinek.hu. [2014. februar 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. februar 3.)
• Greshik Jen?: Kekcs?r? rece (OXYURA LEUCOCEPHALA SCOP.)' (magyar nyelven). epa.oszk.hu. (Hozzaferes: 2014. januar 28.)
• OTTO Herman Otto (magyar nyelven). barlang.hu. (Hozzaferes: 2014. januar 20.)
• A Herman Otto turistahaz regi kepeslapokon (magyar nyelven). fsz.bme.hu. [2014. januar 10-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. januar 10.)
• Herman Otto Tiszagyendan (magyar nyelven). kosakaroly.hu. (Hozzaferes: 2014. januar 10.)
• Herman Otto: Arany, Tompa, Pet?fi es a nepkoltes madarvilaga (magyar nyelven). Ponticulus Hungaricus ? VI. evfolyam 9. szam ? 2002. szeptember. (Hozzaferes: 2014. januar 10.)
• Herman Otto, "az utolso magyar polihisztor" Bibliografia (MEK)
• Kosa Laszlo es Keve Andras es Farkas Gyula (1971) Herman Otto. A mult magyar tudosai . Akademiai Kiado, Budapest.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Herman Otto Muzeum
• Herman Otto-erem