Poirot szerepeben
David Suchet
Hercule Poirot
Agatha Christie
angol krimiiron? tobb regenyenek es novellajanak f?szerepl?je, belga szarmazasu magandetektiv.
Poirot kulseje nagyon jellegzetes. Alacsony termet?, rendkivul diszes es apolt bajuszu, macskazold szem? ferfi, akinek az oltozete mindig kenyesen elegans.
Szeret szinpadiasan es titokzatosan viselkedni, amivel neha ketsegbeesesbe kergeti baratjat,
Hastings kapitanyt
, illetve a
Scotland Yard
nyomozojat,
Japp felugyel?t
. Gyakran hivatkozik a ?kis szurke agysejtekre”, mint segit?tarsaira a b?nugyek megoldasaban.
Egy id? utan Agatha Christie megunta az altala alkotott figurat. (Eredetileg nem is tervezett ilyen sok Poirot-rol szolo tortenetet.)
1930
korul mar ?kiallhatatlannak” tartotta Poirot-t, de mivel az olvasok koreben hihetetlenul nepszer? volt, az iron? kotelessegenek tartotta, hogy kedvukre tegyen. Emiatt szulettek olyan Poirot-regenyek az 50-es, 60-as evekben, melyek kevesbe orvendenek nepszer?segnek a rajongok koreben, a nagykozonseg el?tt pedig szinte ismeretlenek.
2010-ben Tiszteletbeli belga lett a brit
David Suchet
, aki igen meggy?z?en alakitotta tobb mint husz even keresztul Agatha Christie orok elet? belga magandetektivjet. A szinesz tisztelettudoan megjegyezte: ?Nem szabad elfelejteni, hogy el?bb volt
Belgium
, es csak azutan jott Hercule Poirot.”
Hercule Poirot elete
[
szerkesztes
]
Belgiumban
szuletett, valamikor
1884
-ben (az egyik regenyb?l kiderult, hogy
1914
-ben pontosan 30 eves volt), egy szegeny es nepes csaladban. A nyomozas erdekeben gyakran talal ki torteneteket a csaladjarol, de ezek kes?bb hamisnak bizonyulnak.
Az Ackroyd-gyilkossag
-ban egy idegbeteg unokaocsot talal ki,
A kutya se latta
cim? regenyben rokkant edesanyjat emlegeti, de mas regenyekben ikerfivert (Achille), illetve n?vert (Yvonne) is kitalal maganak. Am a
Herkules munkai
novellaskotet egyik torteneteben olyan utalas tortenik, amelyben eleg valosnak t?nik Achille letezese, igy valoszin?leg valoban volt egy ilyen nev? testvere.
A belga rend?rsegnel szep karriert futott be. Az egyik els? nevezetes esete egy
liege
-i gazdag szappangyaros volt, aki megolte feleseget, hogy felesegul vehesse a titkarn?jet. Poirot valoszin?leg meg rend?rkent ismerkedett meg Monsieur Lementeuil-jal, a svajci felugyel?vel, illetve James Japp f?felugyel?vel is, s?t Hastings kapitannyal is (aki
A Titokzatos stylesi eset
ben maga mesel els? talalkozasukrol). Egyszer lel?tt egy b?noz?t, aki felmaszott a haztet?re, es onnan lovoldozott a jarokel?kre. ?Szukseg torvenyt bont” ? kommentalta kes?bb az esetet az egyebkent bekes termeszet? es mindennem? er?szakot ellenz? Poirot.
1914
-ben visszavonult a rend?rsegt?l.
Az els? vilaghaboru ideje alatt Belgiumbol
Nagy-Britanniaba
menekult, ahol Styles St. Mary faluban fogadta be a helyi kastely urn?je, Lady Inglethorp sok mas belga menekulttarsaval egyetemben. Itt talalkozott ujra
Arthur Hastings
kapitannyal, aki baratja es allando kiser?je lett. (Ezt a rovid id?szakot orokiti meg
A titokzatos stylesi eset
cim? regeny.) A stylesi eset utan
Londonba
koltozott, a Whitehaven Mansions 56B szam ala, s magannyomozoi irodaja is ugyanott m?kodott.
Tobbszor fontolgatta vegleges visszavonulasat, peldaul az
1926
-os
Az Ackroyd-gyilkossag
cim? regenyben videkre vonult vissza tokot termeszteni. Ugyanezen ?toktermesztesi” szandekat fejezi ki a
Herkules munkai
novellaskotet els? torteneteben, egy barati beszelgetes soran. A b?nugyekt?l valo vegleges nyugdijba vonulasa azonban soha nem tortent meg. Tobbszor dolgozott a brit kormanynak, peldaul
Az elt?nt miniszterelnok
vagy az
Augias istalloja
cim? tortenetekben.
A ket vilaghaboru kozott Poirot sokat utazott
Europaban
es a
Kozel-Keleten
,
Franciaorszagban
peldaul gyakorta megfordult.
Amerikaban
es
Ausztraliaban
nem jart, valoszin?leg a tengeribetegsege miatt. (Ez az adat arnyaltabb, mivel a
Millio dollaros kotvenyrablas
novellaban atutazza az oceant, az
RMS
Queen Mary
fedelzeten, igaz, azonnal vissza is fordult, tehat elvileg nem lepett Amerika foldjere.) Ebben az id?szakban talalkozott
Vera Rossakoff
grofn?vel, egy ekszertolvajjal, az egyeduli n?vel, aki eleteben mely hatast gyakorolt ra. (A grofn? ket novellaban szerepel, ezek a
Cerberus foglyul ejtese
es a
Kett?s nyom
. Tovabba meg
A Nagy negyes
cim? novellaban is felt?nik.)
Elete vege fele szivbetegsegt?l szenvedett.
1975
.
augusztus 6-an
, almaban erte a halal, 91 evesen a
Fuggony
cim? m?ben.
Poirot sajat magarol a kovetkez?keppen vall a ra jellemz? szerenytelenseggel: ?Szabadon es kepmutatas nelkul beismerem, hogy remek ember vagyok.”
Hercule Poirot megformaloi
[
szerkesztes
]
Poirot-t tobben is alakitottak, ugy mint
Albert Finney
,
Peter Ustinov
,
David Suchet
,
Ian Holm
,
Tony Randall
,
Alfred Molina
,
Kenneth Branagh
es
John Malkovich
. David Suchet az altala megformalt karakternel kiemelked? fontossagunak tartotta, hogy tokeletesen megfeleljen az Agatha Christie altal teremtett figura kuls? es bels? ismertet?jegyeinek.
Albert Finney-t
Csakanyi Laszlo
, Peter Ustinovot
Makay Sandor
,
Csakanyi Laszlo
,
Haumann Peter
,
Inke Laszlo
,
Szabo Otto,
es
Kepessy Jozsef,
Kenneth Branagh-t
Csanko Zoltan
, David Suchet-t pedig
Szersen Gyula
es
Balazs Peter
szinkronizalja.
Filmezes Londonban
- Lasd meg:
Agatha Christie-bibliografia
- A titokzatos stylesi eset
(The Mysterious Affair at Styles)
, 1920
- Gyilkossag a golfpalyan
(The Murder on the Links)
, 1923
- Az Ackroyd-gyilkossag
(The Murder of Roger Ackroyd)
, 1926
- A Nagy Negyes
(The Big Four)
, 1927
- A titokzatos Kek Vonat
(The Mystery of the Blue Train)
, 1928
- Haz a sziklan
(Peril at End House)
, 1932
- Lord Edgware meghal
(Lord Edgware Dies)
, 1933
- Gyilkossag az Orient expresszen
(Murder on the Orient Express)
, 1934
- Tragedia harom felvonasban
(Three Act Tragedy)
, 1935
- Halal a felh?k kozott
(Death in the Clouds)
, 1935
- Az ABC-gyilkossagok
(The A.B.C. Murders)
, 1936
- Gyilkossag Mezopotamiaban
(Murder in Mesopotamia)
, 1936
- Nyilt kartyakkal
(Cards on the Table)
, 1936
- A kutya se latta
(Dumb Witness)
, 1937
- Halal a Niluson
(Death on the Nile)
, 1937
- Talalkozas a halallal
(Appointment with Death)
, 1938
- Poirot karacsonya
(
Hercule Poirot's Christmas
), 1938
- Cipruskoporso
(Sad Cypress)
, 1940
- A fogorvos szeke
(One, Two, Buckle My Shoe)
, 1940
- Nyaralo gyilkosok
(Evil Under the Sun)
, 1941
- Ot kismalac
(Five Little Pigs)
, 1943
- Hetvegi gyilkossag
(The Hollow)
, 1946
- Zatonyok kozt
(Taken at the Flood)
, 1948
- Mrs. McGinty meghalt
(
Mrs McGinty's Dead
), 1952
- Temetni veszelyes
(After the Funeral)
, 1953
- Gyilkossag a diakszalloban
(Hickory Dickory Dock )
, 1955
- Gyilkosvadaszat
(
Dead Man's Folly
), 1956
- Macska a galambok kozott
(Cat Among the Pigeons)
, 1959
- Az orak
(The Clocks)
, 1963
- Harmadik lany
(Third Girl)
, 1966
- Halloween es halal
(
Hallowe'en Party
), 1969
- Az elefantok nem felejtenek
(Elephants Can Remember)
, 1972
- Fuggony: Poirot utolso esete
(
Curtain: Poirot's Last Case
), 1975
- A Nyugat Csillaga-eset
- Tragedia a Marsdon-kastelyban
- Az olcso lakas esete
- A vadaszlak rejtelye
- Az egymillio dollaros kotvenyrablas
- Az egyiptomi kiralysir esete
- Ekszerrablas a Grand Metropolitanben
- Az elrabolt miniszterelnok
- Mr. Davenheim elt?nese
- Az olasz grof esete
- A hianyzo vegrendelet esete
- Gyilkossag a csendes hazban
- A hihetetlen betores
- Halott ember tukre
- A rodoszi haromszog
- A nemeai oroszlan
- A lernai hydra
- Az arkadiai szarvas
- Az erymanthosi vadkan
- Augias istalloja
- A stymphalisi madarak
- A kretai bika
- Diomedes lovai
- Hippolyte ove
- Geryon gulyaja
- A Hesperisek almai
- Cerberus foglyul ejtese
- A karacsonyi puding esete
- A spanyol lada rejtelye
- Az elnyomott
- A szedertorta
- Greenshaw bolondvara
- Az alom
- A gy?zelmi bal esete
- A claphami szakacsn? kalandja
- A cornwalli rejtely
- Johnnie Waverly kalandja
- A kett?s b?njel
- A treff kiraly
- A Lemesurier orokseg
- Az elveszett banya
- A plymouthi gyors
- A csokolades doboz
- A tengeralattjaro tervrajza
- Lakas a harmadikon
- Kett?s b?n
- A Market Basing-i rejtely
- Darazsfeszek
- A fatylas holgy
- Tengernyi gond
- Mi nyilik a kertedben?
- A Pollensa-obol
- A masodik gongutes
- A sarga irisz
- A Harlequin-teaskeszlet
- A Regatta-rejtely
- A szerelem detektivjei
- Ebem, te mindenem
- A magnoliavirag
- Az Almok Haza
- A szineszn?
- A szakadek
- Karacsonyi kaland
- A maganyos isten
- A Man-szigeti kincs
- Tejfeher falakon belul
- A bagdadi lada rejtelye
- Mig ki nem huny a feny
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
|
---|
Szerepl?k
| |
---|
Konyvek
| | |
---|
Magyarul megjelent
novellaskotetek
| |
---|
| |
---|
|
---|
Szindarabok
| |
---|
Adaptaciok
| Film
| |
---|
Televizio
| |
---|
Videojatekok
| |
---|
|
---|
Kapcsolodo sablonok
| |
---|
|
---|
Regenyalakok
| |
---|
Helyszinek
| |
---|
Regenyek
| 1920-as evek
| |
---|
1930-as evek
| |
---|
1940-es evek
| |
---|
1950-es evek
| |
---|
1960-as evek
| |
---|
1970-es evek
| |
---|
|
---|
Mary Westmacott
neven
| |
---|
Novellaskotetei
| |
---|
Szindarabjai
| |
---|
A popkulturaban
| |
---|
Kapcsolodo sablonok
| |
---|
|