Hercegpuspok

A het valasztofejedelem 1312-ben Luxemburgi Henriket nemet-romai kirallya valasztja. A kep bal oldalan, fejfed?jukr?l felismerhet?, a harom valasztofejedelem lathato, akik egyben ersekek is ( Koln , Mainz , Trier )

A Wikimedia Commons tartalmaz Hercegpuspok temaju mediaallomanyokat.

A herceg puspok ill. herceg ersek vallasi hatalmaval egyidej?leg vilagi uralmat is gyakorolt azon a teruleten, amely felett uralkodott. A Nemet-romai Birodalom teruleten ez a funkcio annak 1806-os felbomlasaval de facto megsz?nt. Egyes egyhazmegyekben a nev egeszen az els? vilaghaboru vegeig fennmaradt. A hercegpuspok es a hercegersek cimek hasznalatat es a hozzajuk tartozo vilagi jelkepek (peldaul fejedelmi kalap es cimerpalast ) hasznalatat XII. Piusz papa 1951-ben formalisan is eltorolte. ^[1]

Hercegpuspokok a Nemet-romai Birodalomban [ szerkesztes ]

Meghatarozasa [ szerkesztes ]

A hercegpuspok fejedelmi rangu puspok, a Nemet-romai Birodalom csaszari hercege volt. A puspokok evilagi uralkodoi funkcioja a kora kozepkori nemet kiralyok azon politikajaig nyulik vissza, hogy az altaluk kinevezett puspokokre tamaszkodjanak a hatalmas fejedelmi csaladok befolyasanak megfekezesere. E puspokok egy resze kiralyi jogokat ( regale ) kapott. A teruleti fejedelemsegek kialakulasa soran ezek a puspokok uralmukat vilagi teruletekre is kiterjesztettek, amelyeket hercegpuspoksegnek neveztek.

Tortenelmi fejl?dese [ szerkesztes ]

A birodalom harom legelismertebb vallasi fejedelmet a IV. Karoly nemet-romai csaszar Aranybullaja hatarozta meg, amely 1356-ban a birodalom valasztofejedelmeit negy vilagi fejedelem, azaz kirallya valasra jogosult fejedelem melle nevezte ki: ezek Mainz , Koln es Trier hercegersekei voltak.

1521-ben 53 katolikus vallasi fejedelemseg volt a Nemet-romai Birodalomban, a reformacio es a szekularizacio ezt a szamot 1648-ra 23-ra csokkentette, ami a 18. szazadban 26-ra n?tt.

A 16. szazadban es a 17. szazad elejen a megmaradt katolikus hercegi egyhazmegyek mellett szamos protestans hercegi egyhazmegye m?kodott ? mindenekel?tt a fontos magdeburgi f?egyhazmegye . Ezen evangelikus egyhazi allamok szinte mindegyike, amelyeket rendszerint a nagyhatalmu szomszedos dinasztiak fejedelmei iranyitottak, vilagi fejedelemsegekke alakultak (a nagyobb vilagi allamok, peldaul Brandenburg - Poroszorszag javara) az 1648-as vesztfaliai bekevel , amelyet legutobb Magdeburgban hajtottak vegre. 1680-ban. Protestans hercegpuspoksegkent csak a Lubecki Egyhazmegye maradt meg, hataresetkent pedig az Osnabrucki egyhazmegye , amelyben katolikusok es evangelikusok valtakoztak. Az osszes tobbi, 1648 es 1802/03 kozott meg letez? hercegpuspokseg kizarolag katolikus volt. Csak harom masik evangelikus csaszari apatsag volt.

A 16. es 19. szazad eleje kozott a hercegpuspoki tisztsegeket szinte kizarolag a regi nemesseg egyes csoportjainak kepvisel?i toltottek be ? fejedelmi fiakkal, csaszari lovagokkal es a regi arisztokraciaval. Ebb?l a szempontbol a nemet csaszari egyhaz els?sorban f?uri egyhaz volt 1803-ig. ^[2] Ugyanakkor lehet?ve tette a tarsadalmi mobilitas korlatozott formait, hogy bizonyos nem fejedelmi nemesek es egeszen a 17. szazadig a kozemberek a puspoki hivatalon keresztul szemelyes lepest is tehettek a csaszari fejedelmi meltosag fele.

A vallasi allamok legitimitasanak fokozodo elvesztese a racionalizmus es a felvilagosodas koraban, a forradalmi Franciaorszag befolyasa 1792-t?l indult, ahol az egyhazi tulajdont mar ?allamositottak” es eladtak, valamint a szomszedos vilagi allamok anyagi indittatasu annekcionizmusa. Nemetorszagban az 1801-es Luneville-i beke vezetett egy evtizeden belul Nemetorszag osszes lelki allamanak szekularizaciojahoz. Szinte az osszes hercegpuspokseget mar 1802-ben elfoglaltak szomszedos vilagi urasagai, amit az 1803-as ?Reichsdeputationshauptschluss” (a birodalmi kuldottseg f?tanacsa) a birodalmi torvenyek ertelmeben is jovahagyott. Az 1802/1803-as szekularizacio soran osszesen 15 hercegpuspok vesztette el teruletet a Nemet-romai Birodalomban, de tovabbra is puspoki hivatalban maradt. ^[3]

Mainz utolso valasztofejedelme/erseke, Karl Theodor von Dalberg volt az egyetlen, aki meg nehany evig a birodalom valasztofejedelmi ersekekent vagy (1806-tol) a Rajnai Konfoderacio hercegprimasakent kormanyozhatott egy spiritualis allamot (Regensburg es Aschaffenburg kornyeken), majd ez is szekularizalodott es a Frankfurti Nagyhercegsegge alakult at, amelyet Dalberg 1813-ig iranyitott.

A Habsburg-haz uradalmaban egyes puspokok hercegpuspoki vagy hercegerseki jelvenyeket viseltek. A hercegerseki cimek a monarchia vegeig, 1918-ig, vilagi uradalmuk nelkul is fennmaradtak (pl. Becs , Praga , Gurk, Lavant es Seckau).

Hercegpuspoksegek 1800 korul [ szerkesztes ]

1800 korul, a Nemet-romai Birodalom vegen a kovetkez? hercegpuspoksegekkel rendelkezett:

Hercegpuspokok a Nemet-romai Birodalmon kivul [ szerkesztes ]

A Birodalmon kivul nem volt hercegpuspok, eltekintve a magasabb rangu kozep-olaszorszagi papai allamok , amelyeket a papa kormanyzott (aki egyben Roma puspoke is), es nehany mas kivetelt.

Hercegpuspokok Olaszorszagban [ szerkesztes ]

844-ben II. Lajos romai csaszar Brescia grofi cimet adomanyozta Brescia puspokenek. 1077 es 1420 kozott Aquileia patriarkaja is sajat teruletenek hercegpuspoke volt.

Puspokhercegek a balti allamokban [ szerkesztes ]

A regi porosz ermlandi, samlandi, kulmi es pomezaniai egyhazmegyek, valamint a rigai , Kurfoldi, Dorpati es Osel-Wieki livoniai egyhazmegyek puspokei sajat teruletukon uralkodtak, es olykor birodalmi fejedelmekkent is tevekenykedtek, bar uralmuk a birodalmi hatarokon kivul volt.

Montenegro hercegpuspokei [ szerkesztes ]

A 16. szazad ota kialakulo kiveteles eset  Cetinje ortodox puspokenek evszazados kibontakozo politikai szerepe a montenegroi regioban. Mig Szerbia 1470/80 koruli meghoditasa utan az Oszman Birodalom es szultanja Montenegro felett is uralmat kovetelt, az ottani hegyi torzsek gyakran sikeresen ellenalltak emez igeny tenyleges megvalositasanak. Cetinje puspoket (Vladika) a torzsi vezet?k e laza allam egyfajta partatlan elnokekent hasznaltak es ismertek el. Danilo Petrovi? Njego?nak, aki 1697-ben vette at Vladika hivatalat, sikerult egyik unokaoccset kineveznie utodjanak, ami utan a hivatal a 19. szazadban csaladjaban orokl?dott, kovetkezeskeppen ?dinasztizalodott”. De el?bb I. Petar herceg puspok (1782?1830) tudta biztositani a Petrovi? Njego? csalad hosszu tavu vilagi es lelki vezeteset, es csak unokaoccse, Peter II. (Petar II. Petrovi? Njego?) (1831?1851) olyan er?s klant alakitott ki, hogy a hercegpuspok Montenegro vitathatatlan politikai vezet?jeve emelkedett. Ebb?l a szempontbol logikus volt, hogy unokaoccse es utodja, Danilo II. (1851-1860) 1852-ben lemondott a puspoki tisztsegr?l, es Montenegro vilagi fejedelmeve kialtotta ki magat. Ez a Petrovi? Njego? fejedelemseg Danilo unokaoccse es utodja, I. Miklos alatt allt. I. Miklos montenegroi kiraly (Nikola, neha Nikita is) (1860?1918) 1910-ben kiralysagga avattak, de mar 1918-ban az ujonnan megalakult Szerb-Horvat-Szloven Kiralysaghoz , kes?bb Jugoszlaviahoz csatoltak.

Hercegpuspokok Angliaban [ szerkesztes ]

A durhami egyhazmegye Skociahoz valo kozelsege miatt strategiai jelent?seg? volt. A durhami hercegpuspokoket ezert a kozepkorban az angol kiraly kulonleges jogokkal ruhazta fel, peldaul az elet es halal feletti hatalmat.

Hercegpuspokok Franciaorszagban [ szerkesztes ]

A francia puspokok egy resze a kiralysag regi tarsai koze tartozott. Igy Reims erseke , aki 1216 el?tt Reims hercege lett, es Langres puspoke , aki 1216 el?tt Langres hercege, Beauvais puspoke Beauvais grofja, Chalons puspoke Chalons grofja es Noyon puspoke es egyben Noyon grofja, Laon hercege pedig 1228 el?tt Laon puspoke lett.

A Nemet-romai Birodalom teruletein uralkodo puspokok a 16. szazadi Franciaorszagban, hercegpuspokok voltak, mint peldaul a harom puspokseg es az erseki szekhely: Strasbourg es Besancon.

1674-ben csatlakozott a parizsi ersek (aki fel evszazaddal korabban metropolita lett), fontossaga miatt egyenrangu meltosagkent foglalta el Saint-Cloud hercegseget.

Hercegpuspokok Macedoniaban [ szerkesztes ]

A Bolgar Birodalom Bizanci Birodalom altali meghoditasa utan az ohridi egyhazmegye autonom erseksegkent maradt fenn, amelyben a vilagi hatalmat is az ersek gyakorolta. Az oszman uralom alatt a szerbiai ortodox keresztenyek nagy reszet kes?bb alarendeltek, mignem 1767-ben a konstantinapolyi patriarka egyetertesevel feloszlattak az ohridi ersekseget.

Hercegpuspokok Lengyelorszagban [ szerkesztes ]

1443 es 1791 kozott a krakkoi puspokok Siewierz hercegei is voltak.

Andorra hercegpuspokei [ szerkesztes ]

A spanyolorszagi Urgelli egyhazmegye puspokei 1278-tol napjainkig Andorra tarsfejedelmei .

Hercegersekek Ausztria?Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Ausztria ? Magyarorszagon egyes puspokok hercegerseki cimet viseltek, ami sok, de nem minden esetben a regi, nemet-romai-id?kb?l szarmazo cimek folytatasa volt; a cimet is a csaszar adomanyozta (peldaul Krakkoban 1889-ben). Bar a cimhez nem kapcsolodott vilagi uralom, de maradtak bizonyos jogai a Habsburg-monarchian belul bizonyos allami funkciokhoz, kulonosen a Csaszari Tanacs udvari szekhelyehez kapcsolodoan. Az Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye esztergomi ersek , aki az 1867 -es kiegyezes reven kikerult a ciszlajtaniai birodalmi tanacsbol, az apostoli kiraly utani els? magyarorszagi allami meltosag lett. A hercegpuspok kel ellentetben a hercegersek ? az utobbi eset kivetelevel ? tisztan tiszteletbeli cim volt, mivel az ersekek mar rendelkeztek minden hercegpuspoki joggal.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Furstbischof cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Lelki fejedelmek In: Encyclopedia of Theology and Church. Negyedik kotet: Hit es rend Hannibaldisnak. Herder, Freiburg im Breisgau , 1960 (kulonkiadas) ISBN 3-451-20756-7 , 619-622. sz.
• Bettina Braun, Mareike Menne, Michael Strohmer (szerk.): Egyhazi fejedelmek es egyhazi allamok az Obirodalom kes?i szakaszaban. Bibliotheca Academica, Epfendorf , 2008, ISBN 978-3-928471-72-5