Henry Miller

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Henry Miller
1940-ben
1940-ben
Szuletett 1891 . december 26. [1] [2] [3] [4] [5]
Yorkville
Elhunyt 1980 . junius 7. (88 evesen) [6] [7] [8] [9] [10]
Pacific Palisades [11]
Allampolgarsaga amerikai
Hazastarsa
  • June Miller (1924. junius 1. ? 1934)
  • Hoki Tokuda (1967?1977)
Foglalkozasa
  • iro
  • fest?m?vesz
  • regenyiro
  • novellairo
  • esszeiro
  • leveliro
Iskolai City College of New York

Henry Miller aláírása
Henry Miller alairasa

A Wikimedia Commons tartalmaz Henry Miller temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Henry Valentine Miller ( New York , 1891 . december 26. ? Pacific Palisades , Los Angeles , Kalifornia , 1980 . junius 7. ) amerikai iro, fest?. Kortarsai jellemz?en botranyszerz?nek tekintettek, amiert irasaiban szembeszallt kora szigoru, bigott erkolcsisegevel. A XX. szazad eleji puritan tarsadalmak legalapvet?bb tabuit sem tartotta tiszteletben, alkotasai sokakat megbotrankoztattak. Maganeletevel is alatamasztotta regenyeiben tukroz?d? mentalitasat, ugyanis otszor n?sult, es hazassagon kivuli kapcsolatai is ismertek voltak.

Elete [ szerkesztes ]

Palyakezdese [ szerkesztes ]

Nemet szarmazasu csaladban szuletett 1891. december 26-an, New Yorkban; apja Heinrich Miller szabo, anyja Louise Marie Neiting volt. [12] Fiatalon erdekl?dest tanusitott a szocialista mozgalmak irant, egy darabig aktiv tagja volt az amerikai szocialista partnak. [13] Els? felesege Beatrice Sylvas Wickens volt, akivel 1917-ben kotott hazassagot; [14] kapcsolatuk hat evig tartott es 1923. december 21-en valassal vegz?dott. [15] Egy lanyuk szuletett, Barbara, aki 1919-ben latta meg a napvilagot. [16]

Irassal az 1910-es evekben kezdett foglalkozni, els? m?vei f?leg esszek voltak, amiket kulonboz? ujsagok jelentettek meg. 1922 tavaszan irta meg els? regenyet, Clipped Wings cimmel. Az irast sosem adtak ki, es csak toredekei maradtak meg, de egyes reszeit kes?bb felhasznalta mas regenyeiben. Meg egyutt elt els? felesegevel, amikor 1923-ban szerelembe esett egy akkor 21 eves tancosn?vel, aki Juliet Edith Smerth neven szuletett, de fellepesei soran a June Mansfield m?vesznevet hasznalta. [17] Sz?k fel evvel els? feleseget?l valo valasa utan, 1924. junius 1-jen osszehazasodott June-nal es ott hagyta addigi polgari foglalkozasat (a Western Union telefontarsasagnal dolgozott), hogy teljes egeszeben az irasnak szentelhesse magat. [18] Eletenek ezt az id?szakat ? er?fesziteseit, hogy irova valhasson, szexualis kicsapongasait es kudarcait ? kes?bb a Rosy Crucifixion cim? oneletrajzi ihletes? trilogiajaban orokitette meg.

Masodik regenyet ? amely a Moloch: or, This Gentile World cimet kapta ? 1927-28-ban irta, azt a latszatot keltve, hogy a m? June irasa. [19] June egyik id?s, gazdag imadoja, Roland Freedman ugyanis fizetett a tancosn?nek azert, hogy irjon egy ilyen regenyt, ? pedig hetr?l hetre bemutatta neki a Miller altal irott, ujabb es ujabb fejezeteket, elhitetve hodolojaval, hogy azok a sajat irasai. [20] A konyv Miller eleteben nem jelent meg, csak 1992-ben adtak ki, 65 evvel a keletkezese utan. [19] A Moloch tortenetet Miller az els? hazassaga idejen, illetve a Western Unionnal vegzett tisztvisel?i munkaja soran szerzett elmenyeib?l meritette. [21] Harmadik regenye, amit ekkortajt irt, ugyancsak nem jelent meg Miller eleteben. A m?, amely eredetileg a Lovely Lesbians , kes?bb a Crazy Cock cimet kapta, June es egy kozeli m?vesz baratn?je, Jean Kronski kapcsolatarol szolt. Kronski ekkoriban veluk egyutt elt, majd a ket n? Parizsba koltozott, ami Millert rendkivul felzaklatta, azt gyanitva, hogy kettejuk kozott leszbikus kapcsolat van. A parizsi kiruccanas nem tartott sokaig, nehany honap utan June visszakoltozott Millerhez, [22] Kronski pedig 1930-ban ongyilkossagot kovetett el. [23]

Parizs, 1930-39 [ szerkesztes ]

1928 -ban Miller es June nehany honapot kozosen toltottek Parizsban ? utazasukat Freedman finanszirozta ?, [21] majd 1930-ban, Miller ismet a francia f?varosba utazott, ezuttal egyedul. [24] Nem sokkal ezutan kezdett dolgozni Rakterit? (angolul: Tropic of Cancer ) cim? regenyen, melyr?l egy baratjanak igy irt: "Holnap kezdek bele parizsi konyvembe; els? szemelyben, finomitatlanul, formazatlanul ? leszarok mindent!" [25] Parizsi tartozkodasa els? eveben jellemz?en penzzavarral kuzdott, am ez megvaltozott, amint megismerkedett Anais Nin iron?vel, aki felkarolta ?t anyagilag, lakast is berelt neki a Villa Seurat-ban. Kettejuk kozott impulziv erzelmi kapcsolat alakult ki, Anais fizette a Rakterit? kiadasanak koltsegeit is, Otto Rank anyagi tamogatasanak felhasznalasaval. [26] Millerrel es felesegevel kialakult kapcsolatarol Nin rengeteget irt a naplojaban, amelynek az 1931-34 kozti id?szakot felolel? kotete 1966-ban jelent meg nyomtatasban. [24] Miller masodik hazassaga mindenesetre nem elte tul ezt az id?szakot, June 1934-ben, Mexikovarosban elvalt. [27]

1931-ben Miller korrektori allast kapott a Chicago Tribune parizsi kiadasanak szerkeszt?segeben, egyik baratja, az akkor mar ott dolgozo Alfred Perles segitsegevel. Miller kihasznalta a lehet?seget, es Perles neve alatt megjelentette nehany sajat cikket is (amire egyebkent nem lett volna lehet?sege, mert nem volt a szerkeszt?seg tagja). Ez az id?szak nagyon termekeny volt Miller eleteben, nagyon sok palyatarsaval ismerkedett meg, es hamarosan egy jelent?s, komoly befolyassal biro iroi halozat alakult ki a szemelye, illetve a Villa Seurat korul. [28] Ekkor ismerte meg a nala tobb mint husz evvel fiatalabb, ez id? tajt szarnyait bontogato Lawrence Durrell brit irot, akivel eletre szolo baratsag alakult ki koztuk. Kettejuk levelezeset kes?bb nyomtatasban is kiadtak, a gyorsan terebelyesed? levelfolyam ket teljes kotetet toltott meg. [29] [30] Parizsi tartozkodasa idejen a francia szurrealizmus szamos alakjaval is megismerkedett, akik ugyancsak nagy hatassal voltak ra.

Magyarul [ szerkesztes ]

  • A legkondicionalt lidercnyomas ; ford. Bart Istvan, bev. Takacs Ferenc; Magvet?, Bp., 1974 (Vilagkonyvtar)
  • Bakterit? Regeny ; ford. Bartos Tibor; Europa, Bp., 1990
  • Rakterit? ; ford. Bartos Tibor; Europa, Bp., 1991
  • Az amarusszioni kolosszus. Gorogorszag szelleme ; ford. Balaban Peter; Magvet?, Bp., 1993 (Vilagkonyvtar)
  • Kakasviadal ; ford. Bart Daniel; Novella, Bp., 1998
  • Szexus. A hus megfeszitese ; ford. Tabori Zoltan; Athenaeum, Bp., 1999

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 27.)
  2. Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  3. Henry Miller (holland nyelven)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. Enciclopedia Itau Cultural (portugal nyelven). Itau Cultural. (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  7. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  8. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  9. Babelio (francia nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  10. Discogs (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  11. Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 31.)
  12. Dearborn, The Happiest Man Alive , pp. 20?22.
  13. Introduction from A Hubert Harrison Reader , University Press of New England
  14. Frederick Turner, Renegade: Henry Miller and the Making of Tropic of Cancer, New Haven: Yale University Press, 2011, pp. 88, 104.
  15. Dearborn, The Happiest Man Alive , p. 85.
  16. Robert Ferguson, Henry Miller: A Life , New York: W. W. Norton & Company, 1991, p. 60.
  17. Dearborn, The Happiest Man Alive , pp. 78-80.
  18. Wickes, George (Summer?Fall 1962). ? Henry Miller, The Art of Fiction No. 28 ”.  
  19. a b “Moloch, Or, This Gentile World,” Publishers Weekly , September 28, 1992.
  20. Mary V. Dearborn, "Introduction," Moloch: or, This Gentile World , New York: Grove Press, 1992, pp. vii?xv.
  21. a b Ferguson, Henry Miller: A Life , pp. 156?58.
  22. Dearborn, The Happiest Man Alive , pp. 102-17.
  23. Dearborn, The Happiest Man Alive , p. 119.
  24. a b Anderson, Christiann: Henry Miller: Born to be Wild . BonjourParis , 2004. marcius 1. (Hozzaferes: 2011. szeptember 30.)
  25. Alexander Nazaryan, "Henry Miller, Brooklyn Hater," The New Yorker , May 10, 2013.
  26. Dearborn, The Happiest Man Alive , p. 171.
  27. Dearborn, The Happiest Man Alive , p. 174.
  28. Gifford, James. Ed. The Henry Miller-Herbert Read Letters: 1935?58 . Ann Arbor: Roger Jackson Inc., 2007.
  29. szerk.: Wickes, George: Lawrence Durrell & Henry Miller: A Private Correspondence . New York: Dutton (1963). OCLC 188175  
  30. szerk.: MacNiven, Ian S: The Durrell-Miller Letters 1935?80 . London: Faber (1988). ISBN 0-571-15036-5  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Henry Miller cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

Weboldalak [ szerkesztes ]

Multimedia [ szerkesztes ]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Henry Miller temaban.