Hans Joachim Morgenthau ( Coburg , 1904 . februar 14. ? New York , 1980 . julius 19. ) nemet szarmazasu amerikai jogasz , politikatudos, a nemzetkozi kapcsolatok egyik meghatarozo teoretikusa, a realista elmelet megalkotoja.

Elete [ szerkesztes ]

A nemetorszagi Coburgban szuletett. Egyetemi tanulmanyait 1923?1927 kozott Frankfurt am Main , Munchen , Berlin egyetemein vegezte, ahol filozofiat , majd jogot tanul. Frankfurtban nemzetkozi jogaszkent kezdte palyajat. Zsido szarmazasa miatt emigralnia kellett Nemetorszagbol. Az Amerikai Egyesult Allamokban teleput le, a chicagoi egyetemen es New Yorkban is tanult.

Realista iskola [ szerkesztes ]

Morgenthaut Edward Carr mellett a klasszikus realizmus megalapitojakent tartjak szamon. 1948 -ban hat pontban foglalta ossze a politikai realizmus alapelveit:

• Let objektiv torvenye a politikaban: A politikai viselkedest es a tarsadalmat objektiv torvenyek hatarozzak meg. Ennek gyokere az emberek termeszeteben keresend?. Azert, hogy a tarsadalmat jobba tudjuk tenni, ezeket a torvenyeket meg kell ertenunk. Aki ezt megerti, politikai sikerre szamithat.
• A politika hatalom- es erdekelvei: A nemzetkozi politikan, igy a politikai-tortenelmi valosagon keresztul vezet? utat a hatalom ertelmezesen keresztul talalhatjuk meg. Ez a felfogas osszekot? kapocs az esz es a tenyek kozott. Az esz megprobalja a nemzetkozi politikat es tortenelmi-politikai valosagot is megerteni.
• A nemzeti erdek es ennek gazdasagi jelent?sege: Az erdek fogalma, amit hatalomkent definialunk altalaban, nem id?t?l es korulmenyekt?l fuggetlen, hanem mindig az aktualis politikai korulmenyek hatarozzak meg.
• Erenyek: A diplomataknak nem szabad olyan erkolcsi tenyez?kre hagyatkozniuk, mint bizalom, h?seg, ?szinteseg, mert a moralis celok tulzott kovetese veszellyel jar, es eppen az ellenkez?jet fogjak elerni, mint amit eredetileg akartak.
• A nemzeti es az univerzalis erenyek kozotti kulonbseg: A legnagyobb politikai rossznak azt tekinthetjuk, amikor a nemzetek sajat erkolcs-fogalmukat akarjak univerzalisan megmagyarazni.
• Az autonom szfera politikaja: A politikai szferat onallo ertelemszferanak kell tekintenunk. Ez az autonomia nagyobb, mint a kozgazdasagtane. Eszerint a politika, mint tudomany is jobban szamit, mint a kozgazdasagtan.

Nemzetek kozotti politika [ szerkesztes ]

• Nemzetkozi kozeg: a harmonia kis vilaga (amelyet az egyenek atmenetileg megzavarnak), ugyanakkor tartosan (er?szakosan megnyilvanulo) hatalom- es erdekellentetek szintere is
• Morgenthau szerint a szuveren allamokbol allo nemzetkozi rendszer kormany nelkuli, anarchikus es decentralizalt jelleg? ? erre kell alapozni a nemzetkozi viszonyok elmeletet is. Szemben all a liberalis megkozelites jogi-normativ szemleletevel, amely az ertekeket hangsulyozza, es a tenyekre fekteti a hangsulyt.
• Oka: a nemzetkozi rendszerek anarchikus szerkezete
• Velemenye M. ?emberkepeb?l” kovetkezik, mely szerint az emberek a szeretet teremt?i, masreszt viszont az imperialista politika pusztito egyenei

(a status quo megbomlasa, peldaul a helyi uralom megszerzese utan a vilaguralom elerese)

Hatalmi egyensuly-elmelete [ szerkesztes ]

• Hatalmi egyensuly egy tenyleges folyamat, amely a hatalmi harcot nemzetkozi szinten szabalyozza
• A konfliktusokat csak korlatozni tudja, megszuntetni nem!
• A XIX. szazad hatalmi egyensulyat tekintette idealisnak

Haboru [ szerkesztes ]

• Oka: nem a politika felek hianyos ismeretei, hanem a hianyzo megertes egymas irant!
• Nemcsak anyagi erdekellentet robbanthatja ki, hanem ideologiai osszeferhetetlenseg is
• Bizik abban, hogy a diplomacia meg tudja oldani a konfliktusokat
• A haborut el?segit? tenyez?k a kovetkez?k:
  • A nemzeti erdekek tulzott kepviselete
  • Nacionalizmus
  • Nemzeti politika eszmenyitese
• Szerinte nemcsak a kommunizmus, hanem a fanatikus demokracia is veszelyes
• A hideghaboru nagy biraloja, aki a katonai m?veletekben latta a ?megoldast”
• Legfontosabb a biztonsagpolitika, minden mas nemzeti celt csak ?extraknak” titulal
• Az egyre novekv? szovjet nuklearis fegyverkezes hatasara M. is sikra szall a fegyverkezes fejlesztese mellett
• Az USA es a vilagpolitika szamara a legnagyobb fenyegetes a nuklearis fegyverek elszaporodasa
• A hideghaboru kevesbe ideologiai, mint geostrategiai problema
• Az ideologia fatyla telepedett ra a geostrategiai torekvesekre

Morgenthau szerint a diplomacia kozvetlen szerepet jatszik a potencialis konfliktusok elkeruleseben, a mar meglev?k csillapitasaban, kezeleseben, ezaltal kozvetve hozzajarul a status quo fenntartasahoz is. Velemenye szerint egy orszag haboruba keveredese alapvet?en az altala folytatott diplomacia cs?djet, bukasat is jelenti, s ez a bukas veszelyeztetheti a vilag bekejet is, nem csak egy adott allam kulpolitikajanak sikeret. A diplomacia feladata realisan felmerni mas allamok kepessegeit, folyamatosan osszehasonlitva sajat celjait a nemzetkozi politikai viszonyok tobbi szerepl?ivel, es fel kell tudnia becsulni a tobbi szerepl? realis erejet.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Matus Janos: A jov? arnyeka ? Nemzetkozi hatasok biztonsagunkra es joletunkre, Budapest, 2005, ISBN 963-219-971-5