A
Hannoveri Kiralysag
(
nemetul
:
Konigreich Hannover
) egykori tortenelmi allam a mai
Nemetorszag
teruleten. Az allamot
1814
oktobereben, a
becsi kongresszuson
hoztak letre, a
napoleoni haboruk
utani restauracio reszekent.
1815
juniusaban 38 masik nemet allammal kozosen megalapitottak a
Nemet Szovetseget
. A kiralysag uralkodoi a
Hannoveri-haz
tagjai voltak, mely a
Welf-haz
egyik fiatalabb aga.
1837
-ig
perszonalunioban
alltak
Nagy-Britannia es Irorszaggal
.
1866
-ban a
porosz?osztrak?olasz haborut
kovet?en a
Porosz Kiralysag
tobb masik nemet allammal egyutt annektalta. Ezt kovet?en a
masodik vilaghaboru
vegeig porosz tartomany lett, majd rovid ideig a megszallo szovetseges csapatok hoztak letre bel?le allamot. Ebb?l alapitottak meg
Also-Szaszorszagot
, mely
Nemetorszag
masodik legnagyobb terulet? szovetsegi allama.
A kiralysag teruleten korabban a
Nemet-romai Birodalom
tobb hercegsege is osztozott.
1679
-ben
Ern? Agost braunschweig-luneburgi herceg
megszerezte a Hannover szekhely? Calenbergi Fejedelemseget is. Ern? Agostot,
I. Lipot csaszar
szolgalatai jutalmaul 1692. december 9-en valasztofejedelemme tette. A kovetkez? evtizedekben a Braunschweig-Luneburgi Valasztofejedelemseg tobb teruletet is megszerzett.
1705
-ig
Hoyat
, a Diepholzi Grofsagot es a
Lauenburgi Hercegseget
kerultek a valasztofejedelem uralma ala.
1719
-ben megvettek a
Sved Kiralysagtol
a Bremai es a Verdeni Hercegseget,
1803
-ban pedig az Osnabrucki Puspokseget csatoltak az allamhoz. A
napoleoni haboruk
alatt el?bb a poroszok, majd a franciak szalltak meg a fejedelemseget, vegul pedig felosztottak
Franciaorszag
es a napoleoni
Vesztfaliai Kiralysag
kozott. A
becsi kongresszuson
az allamot visszaallitottak es kiralysag rangjara emeltek. Emellett ujabb teruleteket kapott, de Lauenburg nagy reszet
Danianak
kellett atengednie, ezzel a
Nemet Szovetseg
negyedik legnagyobb terulet? allamava valt.
Perszonalunio Nagy-Britanniaval
[
szerkesztes
]
Ern? Agost felesege,
Zsofia pfalzi hercegn?
I. Jakab angol kiraly
unokaja volt. Mivel
Anna brit kiralyn?nek
nem szuletett gyermeke, az
Act of Settlement
(1701, magyarul: Torveny az egyezsegr?l) ertelmeben Zsofia lett a brit tronorokos.
Zsofia, halala miatt mar nem ulhetett az angol tronra, am fia,
Gyorgy Lajos
1714
-ben az angol es skot korona egyesitesevel az
1707
-ben letrehozott
Nagy-Britannia Egyesult Kiralysaganak
elere kerult, I. Gyorgy neven, a Hanover-dinasztia els? tagjakent. A perszonalunio egeszen
IV. Vilmos
halalaig, 1837-ig fennallt. Vilmosnak ugyanis nem szuletett fiu utodja, a hannoveri tront viszont csak ferfi agon orokithette tovabb. Igy mig a brit tron
Viktoriahoz
kerult, a hannoveri Vilmos occsehez,
Ern? Agosthoz
. IV. Gyorgy es IV. Vilmos uralkodasa alatt az orszagot tenylegesen occsuk,
Adolf Frigyes cambridge-i herceg
kormanyozta, mint
hannoveri alkiraly
. Ern? August tronrakerulese utan Adolf Frigyes visszatert Angliaba.
Osztrak-porosz haboru
[
szerkesztes
]
A Hannoveri Kiralysag az
osztrak-porosz konfliktusban
kezdetben semleges poziciojat probalta ?rizni, mint a legtobb nemet allam. Am a fegyveres harc
1866
.
junius 14
-ei kitoresekor az osztrakok oldalara allt.
Junius 27
-en mar dont? csatat vivtak
Langensalza
kozeleben a porosz csapatok ellen. A csataban
Alexander von Arentschildt
tabornok vezetesevel a hannoveri csapatok gy?zelmet arattak a poroszok felett. Szovetsegeseik, a
Bajor Kiralysag
es az
Osztrak Csaszarsag
azonban lassan mozgositotta csapatait, es a hannoveriek sem voltak eleg mobilisak, igy a poroszok meg tudtak akadalyozni, hogy a delnemet allamok seregeiket osszevonjak. Poroszorszag igy nehany nap alatt megszallta Hessent es Szaszorszagot, a Hannoveri Kiralysag pedig alig ket nappal langensalzai gy?zelme utan,
julius 29-en
letette a fegyvert.
Az
1866
.
augusztus 23-an
alairt
pragai bekeszerz?des
ertelmeben a Hannovert a Porosz Kiralysag
annektalta
, es tartomannya szervezte.
Hannover a
masodik vilaghaboru
vegeig Poroszorszag resze maradt. A vilaghaboru utan a megszallo angol csapatok
Hannoveri Allam
neven ot honapra feltamasztottak az egykori kiralysagot, majd letrehoztak
Also-Szaszorszagot
, mely ma
Nemetorszag
masodik legnagyobb szovetsegi allama.
B?vebben:
Hannover uralkodoinak listaja
Kiralyok (1815-1866)
[
szerkesztes
]
Kep
|
Nev
|
Elt
|
Uralkodas kezdete
|
Uralkodas vege
|
Orokles
|
Megjegyzes
|
|
III. Gyorgy
nemetul
:
Georg III
.
|
1738. junius 4.?
1820. januar 29.
(81 eves)
|
1814. oktober 12.
|
1820. januar 29.
|
1806-ig hannoveri valasztofejedelem
|
az Egyesult Kiralysag uralkodoja;
1816-tol Hannoverben fia, Adolf Frigyes kepviselte, mint alkiraly.
|
|
IV. Gyorgy
nemetul
:
Georg IV
.
|
1762. augusztus 12.?
1830. junius 26.
(67 eves)
|
1820. januar 29.
|
1830. junius 26.
|
III. Gyorgy fia
|
1811-1820 regens herceg;
az Egyesult Kiralysag uralkodoja;
Hannoverben occse, Adolf Frigyes kepviselte, mint alkiraly.
|
|
IV. Vilmos
nemetul
:
Wilhelm IV
.
|
1765. augusztus 21.?
1837. junius 20.
(71 eves)
|
1830. junius 26.
|
1837. junius 20.
|
III. Gyorgy fia
IV. Gyorgy occse
|
az Egyesult Kiralysag uralkodoja;
Hannoverben occse, Adolf Frigyes kepviselte, mint alkiraly;
halalaval megsz?nt a perszonalunio.
|
|
Ern? Agost
nemetul
:
Ernst August I
.
|
1771 junius 5.?
1851. november 15.
(80 eves)
|
1837. junius 20.
|
1851. november 18.
|
III. Gyorgy fia
IV. Gyorgy es IV. Vilmos occse
|
|
|
V. Gyorgy
nemetul
:
Georg V
.
|
1819. majus 27.?
1878. junius 12.
(59 eves)
|
1851. november 18.
|
1866. szeptember 20.
|
Ern? Agost fia
|
a Porosz Kiralysag annektalta Hannovert.
|
Cimzetes kiralyok (1866-napjainkig)
[
szerkesztes
]