|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
A
Hamasz
(
arabul:
????
, tudomanyos atirassal:
?am?s
), teljes neven
Harakat al-Mukavama al-Iszlamijja
(
arabul:
???? ???????? ?????????
, tudomanyos atirassal:
?arakat al-Muq?wama al-Isl?miyya
, ’Iszlam Ellenallasi Mozgalom’)
palesztin
szunnita iszlamista politikai mozgalom, amelyet a legtobb demokratikus orszagban terrorista szervezetnek tekintenek. Tamaszpontja a
Gazai ovezetben
talalhato, melyet a 2006-os valasztasok ota fennhatosaga alatt tart. A Hamasz a
Muszlim Testveriseg
fundamentalista mozgalombol alakult ki,
1987
-ben jott letre az
els? intifada
idejen. A szervezet magat ?iszlamo-nacionalistanak” nevezi,
[1]
celja egy fuggetlen palesztin allam letrehozasa az egesz tortenelmi Palesztina teruleten.
[2]
A szervezet rendszeresen konfliktusban all
Izraellel
. A Hamasz toleralja es menedeket biztosit a palesztin keresztenyeknek, es iszlamista ideologiaja ellenere rendelkezik kereszteny tagokkal, akik nagy esellyel nacionalista erdekekb?l leptek be.
[3]
Az altala iranyitott teruleteken megt?r mas palesztin fegyveres szervezeteket, meg olyanokat is, melyek ellentetes nezeteket vallanak (peldaul a
Nepi Front Palesztina Felszabaditasaert
es a
Demokratikus Front Palesztina Felszabaditasaert
szekularis baloldali szervezetek).
[4]
A Hamasz fegyveres szarnya az Izz ad-Din al-Kasszam brigadok, melyek 15 000-40 000 tagot szamlalnak.
[5]
A Hamasz sokszor hajt vegre terrortamadasokat, neha az Izrael vagy az izraeliek altal elkovetett, palesztinok elleni merenyletek, meszarlasok es haborus b?nok miatti bosszukent.
[6]
A megoszto 2006-os palesztin valasztasok ota
konfliktusban all a Fatahhal
.
A Hamaszt tobb orszag terrorista szervezetnek min?sitette: tobbek kozott az Egyesult Allamok, az Egyesult Kiralysag, Kanada, az Europai Unio, Jordania, Egyiptom, Japan es Izrael. Tobb allam azonban nem tekinti terroristaknak ?ket, ezen orszagok koze sorolhato Iran, Oroszorszag, Torokorszag, Kina es tobb arab allam.
Parancsnokai:
Iszmail Hanije
,
Haled Mesaal
,
Mohammed Deif
.
A Hamasz egy arab kifejezes mozaikszava ( ???? ???????? ?????????
Harakat al-Muq?wama al-Islamiyya
, vagyis Iszlam Ellenallasi Mozgalom). Az arab szo ? Hamasz ? masik jelentese ,,odaadas es buzgalom Allah utjan".
A Hamasz tortenete
[
szerkesztes
]
A Hamasz zaszlaja
A Hamasz a
Muszlim Testverisegb?l
alakult ki 1987-ben, az
els? intifada
idejen. Ahogy azt a tarsalapito
Ahmed Jasszin
kijelentette 1987-ben - es kes?bb, 1988-ban - az un. Hamasz karta is meger?sitette, a Hamasz letrehozasanak a celja, hogy ?felszabaditsak Palesztinat az izraeli megszallas alol, es alapitsanak egy arab allamot, amely magaban foglalna Ciszjordaniat, a gazai ovezetet es Izrael jelenlegi teruletet.”
2009 juliusban, Khaled Mashal, a Hamasz politikai irodajanak vezet?je kijelentette, hogy a szervezet hajlando egyuttm?kodni abban a folyamatban ?ami megoldashoz vezetne az arab-izraeli konfliktusban, beleertve a palesztin allam
1967
-es hatarait is” felteve, hogy a palesztin menekultek megkapjak a jogot, hogy visszaterjenek Izraelbe, es Kelet-Jeruzsalem lesz az uj orszag f?varosa. Azonban 2014-ben,
Musza Mohammed Abu Marzuk
, a Hamasz helyettes politikai vezet?je ugy nyilatkozott, hogy ?a Hamasz nem fogja elismerni Izraelt… ez egy olyan hatar, amit nem tudunk atlepni.”
Az Izz ad-Din al-Kasszam brigad, a Hamaszhoz kapcsolodo katonai szervezet folyamatos tamadasokat inditott izraeli civil es katonai celpontok ellen. A civil celpontok elleni tamadasok leginkabb raketatamadasokat es 1993-tol 2006-ig ongyilkos bombamerenyleteket foglaltak magukban. A katonai celpontok elleni tamadasok soran bevetettek tuzerseget, aknavet?ket es raketakat is. 2006 januarjaban a palesztin parlamenti valasztasokon a Hamasz megnyerte a szavaztok tobbseget, legy?zve a PFSZ-hez (
Palesztinai Felszabaditasi Szervezet
) kapcsolodo
Fatah
partot.
A 2006-os valasztasok utan, a ?negyek” (USA, Oroszorszag, az ENSZ es az Europai Unio) a PA-nak (Palesztin Nemzeti Hatosag) nyujtando kulpolitikai segitseget ahhoz kotottek, hogy a megalakulo kormany elkotelezett legyen az er?szakmentesseg mellett, elismerjek Izraelt, a korabban meghozott egyezmenyeket is elfogadjak. A Hamasz ellenallt minden valtoztatasnak amely ahhoz vezetett, hogy a ?negyek” felfuggesztettek minden kulfoldi segitsegnyujtasi programot, es Izrael gazdasag szankciokat vezetett be a palesztin kozigazgatas ellen.
2007 marciusaban, megalakult a palesztin nemzeti egyseg kormanya, vezet?je
Iszmail Hanije
miniszterelnok, de a nemzetkozi penzugyi segitseg ujrainditasa ennek ellenere sem sikerult. A palesztin belpolitikai er?k koreben tamadt feszultseg eredmenyekent, hamarosan harcok tortek ki
Gazaban
, ami utan a Hamasz a gazai ovezetet az ellen?rzese ala vonta, az egysegkormany tisztvisel?i pedig Ciszjordaniaban voltak kenytelenek folytatni hivatasukat. Izrael es Egyiptom ekkor
blokad
ala vonta a gazai ovezetet, arra alapozva, hogy a Fatah er?i mar nem tudjak tovabb fenntartani a biztonsagot. 2008 juniusaban, egy egyiptomi kozvetitessel letrejott t?zszunet reszekent, a Hamasz - ideiglenesen - beszuntette a raketatamadasokat Izrael ellen.
A negy honapos beket kovet?en, a konfliktus ismet kielez?dott, amikor Izrael katonai tevekenyseget vegzett azzal a kifejezett cellal, hogy megakadalyozzak a Hamasz altal tervezett emberrablasokat, amelyeket
alagutak
hasznalataval vittek veghez. Ezen alagutak felfedezese kozben het Hamasz tagot oltek meg. A Hamasz megtorlaskent raketa aradatot bocsatott Izraelre. 2008 december vegen, Izrael megtamadta Gazat, majd a nemzetkozi tiltakozas miatt visszavonta csapatait 2009. januar kozepen. A 2008 es 2009 kozotti
gazai haboru
utan a gazai ovezet tovabbra is a Hamasz iranyitasa alatt maradt, es Izrael is fenntartotta a blokadot.
2011. majus 4-en a Hamasz es a Fatah bekes megallapodast kotott, amely lehet?ve tette ?egy kozos ugyviv?i kormany megalapitasat” a 2012-es valasztasokra. A Fatah vezet?jenek,
Mahmud Abbasznak
az volt a feltetele, hogy
Haled Mesaal
fogadja el a fegyveres harcok beszunteteset Izrael ellen, valamint ismerjek el a palesztin allam 1967-es hatarait, illetve Izrael allami voltat.
2014. junius 12-en, harom izraeli tinedzsert raboltak el es megoltek a Hamasz tagjai. Az
IDF
keresest inditott megtalalasukra Ciszjordaniaban (A holttestek csak julius 30-an kerultek el?). Az izraeli hatosagok ket Hamasz tagot neveztek meg, mint els?dleges elkovet?k: Amer abu Ajsa es Marvan Kawsm. A feszultseg ujra kiujult, es egy ujabb katonai hadm?velet kezd?dott julius 8-an.
2023. oktober 7-en, Hamasz betort Izrael teruletere. Attorve a gazai?izraeli hatarkeritest, terrorista kommandok ezrei hatoltak be Gazai ovezetet korulolel? telepulesekre. Ezzel egy id?ben raketak ezreit l?tte ki a Hamasz az Izrael civil lakossagra. A Hamasz harcosai civilek szazait meszaroltak le egy zenei fesztivalon es a Be'eri kibucban, Kfar Aza-ban es sok masik telepulesen es tobb mint 200 tuszt ejtettek akiket aztan a Gazai ovezetbe hurcoltak. A tuszok kozott holokauszt-tulel?k es kisgyerekek is vannak.
2023. oktober 13-an Yoav Gallant izraeli vedelmi miniszter felszolitotta a palesztinokat, hogy evakualjak Gaza eszaki reszet, beleertve Gaza varosat is, mondvan: ?A terroristak alcaja a polgari lakossag. Ezert el kell kulonitenunk ?ket. Tehat akik meg akarjak menteni Az eletet, kerem, menjen delre. El fogjuk pusztitani a Hamasz infrastrukturait, a Hamasz-parancsnoksagokat, a Hamasz katonai letesitmenyeket, es kivinni fogjuk ezeket a jelensegeket Gazabol es a Foldr?l”.
A Hamasz nepszer? a gazai ovezet palesztin lakossaga koreben, mindemellett kovet?kre talalt Ciszjordaniaban, es csekelyebb mertekben mas kozel-keleti orszagokban is. Nepszer?seget annak koszonheti, hogy szocialis szolgaltatasokkal latja el a megszallt teruletek lakossagat, ilyen szolgaltatasokat altalaban nem biztositanak a palesztin hatosagok. Az izraeli tudos, Reuven Paz ugy becsuli, hogy a Hamasz tevekenysegenek 90%-at a szocialis gondoskodas, a kulturalis es oktatasi feladatok teszik ki. A segelyezesi programok szocialis szolgaltatasokat nyujtanak, valamint az iskolak, arvahazak, mecsetek, gyogyintezmenyek, szegenykonyhak es sportszervezetek m?kodteteset is.
A Hamasz kulonosen az egeszsegugyi szolgaltatasokat er?sitette meg, melynek kereten belul az erintettek ingyenes vagy olcso orvosi ellatast, kezelest kaphatnak. A Hamasz nagyban hozzajarult az egeszsegugyi szektorhoz, es el?segitette a korhazi es hazi orvosi szolgaltatasok m?kodteteset a palesztin teruleteken. Masfel?l a Hamasz altal uzemeltetett korhazakat id?nkent kritizaljak amiatt, mert ezeket hasznaljak fel az Izrael elleni er?szak szocsoveul. A Hamasszal kapcsolatban meg kell emliteni jotekonysagi tevekenyseget, mivel anyagilag tamogatja azoknak a csaladjat akiket megoltek vagy bebortonoztek mikozben katonai akciokat hajtottak vegre vagy ezeket tamogattak.
A csaladok jellemz?en egyszeri adomanyt kapnak 500 USD-t?l 5000 USD-ig terjed?en, illetve azoknak, akiknek az izraeli vedelmi er?k leromboltak lakohelyet, atmeneti, berelt szallast biztositanak. Azok a csaladok, akik nincsenek kapcsolatban a Hamasszal, altalaban kevesebb karpotlast kapnak. A Hamasz tamogatja az oktatast, valamint iszlam jotekonysagi intezmenyeket, konyvtarakat, mecseteket, es a n?k szamara oktatasi kozpontokat epitett. Epitettek meg bolcs?deket, ovodakat, es vallasi iskolakat, ahol ingyenes etkezest biztositanak a gyerekek szamara. Amikor a gyerekek mar iskolaba es mecsetekbe jarnak, a szul?kt?l megkivanjak, hogy h?segeskut irjanak ala. A menekultek, valamint azok, akik hajlek nelkul maradtak, igenyelhetnek anyagi es technikai segitseget a Hamasztol.
A Hamasz ezeken a teruleteken az ENSZ Munkaugyi Segelyszervezete, /UNRWA/ munkajat egesziti ki. A palesztinok nagyra tartjak a Hamasz hatekonysagat, valamint a korrupcio - a Fatahhoz viszonyitott - alacsonyabb merteket. Gazaban a 2008-2009?es izraeli hadm?veletek ota a Hamasz nepszer?sege a kozvelemeny-kutatasok szerint folyamatosan novekszik, 52%-os tamogatottsaggal rendelkezik, szemben a Fatah 13%-aval.
Annak ellenere, hogy a gazai teruletre becsempeszett epit?anyagokbol a Hamasz tobbek kozott luxus udul?ket, es mas turistaletesitmenyeket epitett ? azonban jatszotereket, focipalyat, kerteket, ettermeket es egy allatkertet letrehozott, melyekkel munkalehet?seget es olcso szorakozasi lehet?seget teremtett a lakossagnak. Viszont voltak, akik reklamaltak a belep?arak miatt, mondvan, hogy a kormany tulajdonhasznalatert nem jogos penzt kerni.
A Hamasz-kartat (vagy Megallapodast) 1988-ban adtak ki. A Karta a Hamaszt a Muszlim Testveriseg tagszervezetekent hatarozza meg, kijelentve, hogy tagjai olyan muszlimok, akik
?istenfel?k es felemelik a Dzsihad zaszlajat a zsarnokkal szemben”
. Az okiratban az all, hogy:
?a mi harcunk a zsidok ellen nagyszer? es komoly”
, emellett felhivast intez egy iszlam allam letrehozasara Palesztinaban Izrael es a palesztin teruletek helyen, amely termeszetesen Izrael megsemmisitesevel vagy feloszlatasaval jarna egyutt. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy az "imperialista orszagok" es a "titkos tarsasagok" alattomos manipulalasan keresztul a cionistak allnak szamos tortenelmi esemeny es tragedia mogott, egeszen a Nagy francia forradalomig visszamen?en. A karta vitas kijelentesei kozott talaljuk az alabbit is:
"Nem fog elerkezni az az id?, amikor a muszlimok harcolni fognak a zsidokkal (es elpusztitani ?ket), ameddig zsidok rejt?znek a kovek es fak mogott, melyek azt uvoltik: O, muszlim, egy zsido rejt?zkodik mogottem, gyere es old meg ?t!”
A dokumentum idez iszlam vallasi szovegekb?l is, melyek igazolast, mentseget adnak a harchoz, es az izraeli zsidok megolesehez , es amelyek az arab-izraeli konfliktust ugy mutatjak be, mint egy vegelathatatlan harcot zsidok es a muszlimok, a judaizmus es az iszlam kozott. Szerintuk ?az igazsag es a hazugsag” kuzdelmeben csak egy modon gy?zhet az igazsag ? ez pedig az iszlam es a dzsihad utja egeszen a gy?zelemig vagy a martirhalalig. A Karta hozzateszi:
?ha lemondunk Palesztina barmely reszer?l, az olyan, mintha az iszlam vallas egy reszer?l mondanank le.”
Az okirat megallapitja, hogy a Hamasz humanus, tolerans mas vallasokkal szemben, ameddig nem akadalyozzak meg a Hamasz torekveseit.
A Hamasz vezetese es szerkezeti felepitese
[
szerkesztes
]
A Hamasz harom, egymassal osszefugg? szarnybol all: az els? a tarsadalmi jolet- a masodik pedig a politikai szarny, amelyek felel?sek a szocialis-, kozigazgatasi-, politikai- es propaganda tevekenysegert. A harmadik a katonai szarny, amelynek feladata a rejtett-titkos tevekenysegek, mint peldaul a kollaboracioval gyanusitott elemekkel valo elbanas, a potencialis celpontok osszegy?jtese, a fegyverek beszerzese es a katonai tamadasok kivitelezese.
A Konzultativ Tanacsok
[
szerkesztes
]
A Majlis al-Sura (konzultativ tanacs) a csoport atfogo politikai es donteshozo szerve. Kepvisel?i megtalalhatoak Gazaban, Ciszjordaniaban es az izraeli bortonokben ugyanugy, mint a szam?zott kuls? vezetesben, a Politikai Irodaban. E Sura Tanacs felugyelete alatt allnak azon bizottsagok, amelyek felel?sek a Hamasz tevekenysegeert, a mediakapcsolatoktol egeszen a katonai m?veletekig. Ciszjordaniaban es a Gazai ovezetben, a helyi Sura bizottsagok beszamolni tartoznak a Sura Tanacsnak, illetve vegrehajtjak donteseit.
A Hamasz legmagasabb szint? donteshozo szerve a Politikai Iroda, amely 15 f?b?l all. A
sziriai polgarhaboru
el?tt szam?zetesben m?kodott Damaszkuszban. Az iroda tagjait azon teruleti kepvisel?kb?l valasztjak, amelyeket a konzultativ tanacs tagjai kijelolnek az egyes foldrajzi regiokban. A tanacsok ezutan jelolnek kepvisel?ket a Legf?bb/Altalanos Konzultativ Tanacsba, amelynek tagjai jogosultak a Politikai Iroda tagjainak megvalasztasara.
Az Izz ad-Din al-Kasszam Brigadok, a Hamasz katonai szarnya 1992-ben alakult, egy befolyasos palesztin nacionalista, Sejk
Izz ad-Din al-Kasszam
emlekere. Megalakulasa ota, a Hamasz katonai hatekonysaga jelent?sen novekedett. Habar a tagok letszama csak a brigadok vezet?i el?tt ismert, Izrael becslese szerint tobb szaz tagja van, akik katonai ?stilusu” kepzest kapnak, beleertve az irani es sziriai kikepzeseket (a sziriai polgarhaboru kitorese el?tt).
Bar az Izz ad-Din al-Kasszam Brigadok szerves reszet kepezik a Hamasznak, t?le megis fuggetlenul m?kodnek, id?nkent eppen a Hamasz altal kit?zott celokkal ellentetesen. A legtobb elemz? egyetert abban, hogy bar vannak velemenykulonbsegek a Hamasz katonai es politikai szarnya kozott, a Hamasz bels? fegyelme eleg er?s ahhoz, hogy elsimitsa azokat. Ilana Kass es Bard O'Neill politologusok szerint a Hamasz viszonya a Brigadokhoz olyan, mint a
Sinn Fein
politikai part viszonya az
Ir Koztarsasagi Hadsereghez
. A kapcsolat tovabbi magyarazatahoz egy magas rangu Hamasz tisztvisel?t ideznek:
"Az Izz ad-Din al-Kasszam brigad egy kulon fegyveres katonai szarny, amelynek sajat vezet?i vannak, akik nem veszik a parancsokat a Hamasztol, es nem mondjak meg a terveiket el?re "
. Azonban a korabbi USA Department of Treasury (Allamkincstari Osztaly) hivatalnoka es terrorizmus szakert?je -
Matthew Levitt
szerint , a Hamasz politikai Iroda a legmagasabb rangu vezet? testuletkent m?kodik, amely meghatarozza a Hamasz szervezeti politikajat es amely felel?s a terrorcselekmenyek iranyitasaert es koordinalasaert. A Hamasz alapitoja, Ahmed Jasszin, 1998-ban kijelentette :
"Nem tudjuk elvalasztani a szarnyat a szervezett?l. Ha igy teszunk, a szervezet nem lesz kepes repulni. A Hamasz egy test"
.
- ↑
Wayback Machine
.
web.archive.org
, 2016. marcius 10. [2016. marcius 10-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2023. junius 11.)
- ↑
Shaul Mishal – Avraham Sela:
The Palestinian Hamas: Vision, Violence, and Coexistence.
2006.
ISBN 978-0-231-14006-5
Hozzaferes: 2023. junius 11.
- ↑
Asher Susser:
Challenges to the Cohesion of the Arab State.
2008.
ISBN 978-965-224-079-8
Hozzaferes: 2023. junius 11.
- ↑
West Bank local elections bring Hamas, PFLP closer - Al-Monitor: Independent, trusted coverage of the Middle East
(angol nyelven).
www.al-monitor.com
, 2022. marcius 28. (Hozzaferes: 2023. junius 11.)
- ↑
(IISS), International Institute for Strategic Studies (14 February 2018). The Military Balance, 2018, Vol. 118, No. 1, February 2018. Routledge. ISBN 9781857439557.
- ↑
Paola Caridi:
Hamas: From Resistance to Government.
2012?03?20.
ISBN 978-1-60980-083-3
Hozzaferes: 2023. junius 11.
- Moszab Hasszan Juszef:
A Hamasz fia
; kozrem. Ron Brackin, ford. Horvathne Varszegi Zsuzsanna, Geczi Karoly; Immanuel Alapitvany, Szombathely, 2011