A
Hadakozo fejedelemsegek kora
(
i. e. 453
/
403
?
i. e. 221
) a
Csou
(
Zhou
)
-dinasztia
masodik felenek, az un. Keleti
Csou
(
Zhou
)
-kornak az utolso id?szaka, amikorra a
Csou
(
Zhou
)
kiralyi haz mar minden hatalmat elvesztette, s a kinai teruletek felett het nagyobb allam,
Csi
(
Qi
)
,
Csu
(
Chu
)
,
Jen
(
Yan
)
, Han,
Csao
(
Zhao
)
,
Vej
(
Wei
)
es
Csin
(
Qin
)
osztozott. A korszak kezdetet az jelentette, amikor
i. e. 453
-ban a megel?z? id?szak, a
Tavasz es ?sz korszak
leger?sebb fejedelemsege,
Csin
(
Jin
)
harom reszre, Han,
Vej
(
Wei
)
es
Csao
(
Zhao
)
fejedelemsegekre szakadt. A harom uj allam letrejottet
i. e. 403
-ban szentesitette a
Csou
(
Zhou
)
-hazi kiraly. A Hadakozo fejedelemsegek korat az allamok kozotti allando haboruk, illetve az allamokon beluli centralizacios es reformkiserletek jellemeztek. Ez a kor volt a kinai politikai filozofia aranykora. Az i. e. 3. szazad elejere harom allam emelkedett ki a tobbi kozul:
Csi
(
Qi
)
,
Csu
(
Chu
)
es
Csin
(
Qin
)
. Vegul az eszaknyugati
Csin
(
Qin
)
nek sikerult legy?znie valamennyi rivalisat, es i. e. 221-ben egyesitenie egesz
Kinat
, es
Csin
(
Qin
)
-dinasztia
neven megteremtette az egyseges kinai csaszarsagot.
A Keleti- vagy Kesei
Zhou
(
Csou
)
-kor, vagyis az i. e. 770-t?l i. e. 221-ig terjed? id?szak ket reszre osztott korszakat, a Tavasz es ?sz korszaka (
Csun-csiu si-taj
(
Chunqiu shidai
)
春秋時代), valamint a Hadakozo fejedelemsegek kora (
Csan-kuo si-taj
(
Zhanguo shidai
)
戰國時代) is utolag egy-egy torteneti m?r?l kapta a nevet,
[1]
mivel mindket m? az adott korszak tortenetet dolgozza fel.
[2]
A magyarul
A hadakozo fejedelemsegek politikaja
[3]
vagy
A hadakozo fejedelemsegek intrikai
(
Csan-kuo co
(
Zhanguo ce
)
《戰國策》)
[4]
cimen forditott,
[m 1]
az i. e. 209-ben osszeallitott m?vet Tsien Tsuen-hsuin (
Csien Cun-hszin
(
Qian Zunxin
)
錢存訓) a kovetkez?keppen jellemzi:
?Akarcsak a Tavasz es ?sz (Chunqiu), a Hadakozo fejedelemsegek (Zhangguo) kifejezes is a torteneti m? cimeb?l valt az adott korszak elnevezeseve. A sajatos stilusu konyv diplomaciai jelleg? ervelessel es peldakkal alatamasztva fejti ki a hatalmi politikak strategiait. A szines jellemzesekkel tarkitott okos meggy?zes modszere szellemesseget es humort kolcsonoz a m?nek, melynek irodalmi erteke nagyobb, mint a torteneti.
[5]
”
Az allamok terhoditasa es atrendez?dese a Hadakozo fejedelemsegek idejen
[6]
A Tavasz es ?sz korszakban ot fejedelemseg emelkedett ki a tobbi kozul. Ezek kozul az egyik, a kozponti fekves?
Csin
(
Jin
)
晉 i. e. 453-ban harom reszre szakadt, mindharomban a
Csin
(
Jin
)
ben korabban uralkodo dinasztia egy-egy f?embere alakitott sajat uralkodohazat. Ezzel a jelent?sebb fejedelemsegek szama hetre emelkedett. A szakadast i. e. 403-ban az ekkor mar valos hatalommal nem rendelkez?
Csou
(
Zhou
)
kiraly is elismerte, innent?l szokas szamitani az uj korszak, a Hadakozo fejedelemsegek (
Csan kuo
(
Zhan guo
)
) id?szakanak kezdetet.
Ebben a korszakban, miutan a
Csou
(
Zhou
)
-haz teljes eljelentektelenedese nyilvanvalova valt, az allamok kozotti kuzdelem meg elesebb lett es uj dimenziokat oltott. Mar nem csak az orszaghatarok kiterjeszteseert, a minel nagyobb befolyasert harcoltak a fejedelemsegek, hanem nyiltan vallaltak az uj celt, a tobbi allam megsemmisiteset, a kinai vilag egyesiteset. A fejedelmek sorban felvettek az eddig csak a
Csou
(
Zhou
)
-haz altal hasznalt
vang
(
wang
)
, ?kiraly” cimet, ezzel is jelezve, hogy immar az egesz birodalomra igenyt tartanak.
[7]
A harc altalanossa valasat el?segitette a vas, a ?demokratikus” fem elterjedese. Kina ugyanis a Keleti
Csou
(
Zhou
)
-korban lepett be a vaskorba. Vasbol, a dragabb bronzzal szemben, mez?gazdasagi szerszamok is keszultek, ami el?segitette a termeles hatekonysaganak novekedeset. Az uj fem jelent?sege a harcaszatban meg nagyobb volt: lehet?ve tette, hogy a korabbi, arisztokratikus, koltseges harci szekerekre epul? hadakozast felvaltsa az olcso vasfegyverekkel ellatott tomeghadseregek haboruja.
[8]
Az evszazados harcok folyaman az i. e. 3. szazadra vegul harom allam emelkedett ki: a deli
Csu
(
Chu
)
楚,, az eszakkeleti
Csi
(
Qi
)
齊 es az eszaknyugati
Csin
(
Qin
)
秦. A vegs? harc vegul e harom fejedelemseg kozott zajlott, amely vegul
Csin
(
Qin
)
gy?zelmevel zarult.
[9]
A hegemoniaert folytatott kuzdelem ket sikon folyt. A kulpolitika teruleten megelenkult a diplomacia, szovetsegek kottettek es bontattak fel, haboru haborut kovetett. A lehet? legsikeresebb szovetsegi rendszer letrehozasara, s ezzel a birodalom egyesitesere ket elkepzeles letezett. Az egyiket, a ?horizontalis szovetseg” elvet
Csin
(
Qin
)
probalta elfogadtatni: ennek alapjan keleten
Csi
(
Qi
)
allamra tamaszkodva
Csu
(
Chu
)
allammal szemben probalt tengelyt letrehozni. A masik, a ?vertikalis szovetseg” terve
Csu
(
Chu
)
allamban szuletett: ez
Csin
(
Qin
)
kirekesztesevel,
Csi
(
Qi
)
es
Csu
(
Chu
)
korul hozott volna letre er?s allamcsoportot a kisebb fejedelemsegek reszvetelevel. Ebb?l latszik, hogy valojaban ket orszag allt egymassal szemben:
Csin
(
Qin
)
es
Csu
(
Chu
)
, s mindkett?
Csi
(
Qi
)
allamot probalta megnyerni a terveihez.
[10]
A masik jelent?sebb terulet, ahol az egyesitesi harc zajlott, az egyes allamok bel- es gazdasagpolitikaja volt. A hadakozas ugyanis nemcsak a harcmez?kon folyt. Azert, hogy a lehet? leger?sebb hadsereget tudjak kiallitani, a fejedelemsegek igyekeztek mindent alarendelni a katonasag fejlesztesenek es ellatasanak. Ehhez meg kellett talalni a kormanyzas, az er?forrasok osszpontositasanak leghatekonyabb modjait. Az egyes allamok sorra leptettek eletbe a kulonboz? reformokat, s mint a tortenelem megmutatta, a legsikeresebb bels? intezkedeseket vegrehajto allam lett az, amelyik az evszazados veres harcban vegul felulkerekedett. A reformokhoz uj eszmekre es kepzett kormanyzati szakemberekre volt szukseg ? ezeket biztositottak a kulonboz? filozofiai iskolak, els?sorban az i. e. 4. szazadban megjelent
legizmus
. Ennek kovetkezteben a korszakra jellemz? valtozas a hivatasos tisztvisel?k megjelenese a kormanyzatban es a varosok fontossaganak megnovekedese, mivel a kozigazgatasi kozpontok idekerultek, tovabba a polgarsag kialakulasa.
[11]
A Hadakozo fejedelemsegek koranak allamai i. e. 350 korul.
|
|
|
|
Csu
(
Chu
)
|
|
|
Han
(
Han
)
|
|
|
Lu
(
Lu
)
|
|
|
Csi
(
Qi
)
|
|
|
Csin
(
Qin
)
|
|
|
Szung
(
Song
)
|
|
|
Teng
(
Teng
)
|
|
|
Vej
(
Wei
)
|
|
|
Jan
(
Yan
)
|
|
|
Csao
(
Zhao
)
|
|
|
Csou
(
Zhou
)
-dinasztia
|
|
|
Cou
(
Zou
)
|
- ↑
A m?nek egyel?re nem letezik magyar forditasa, igy a kinai tortenelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelv? konyvek, tanulmanyok hivatkozasaiban altalaban a ket fent emlitett forma valamelyike jelenik meg. A magyar nyelv? sinologia szakirodalom meglehet?s egyseget mutat abban, hogy a
csan-kuo
(
zhanguo
)
戰國 kifejezest ?hadakozo fejedelemsegek” alakban hasznalando. A bevetett es altalanosan kovetett gyakorlat szerint a korszak megnevezese: Hadakozo fejedelemsegek kora.
↑
Tsien 1993:
Tsien, Tsuen-hsuin 錢存訓: "Chan kuo ts'e 戰國策". In
Michael Loewe
(szerk.).
Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide
. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 1?11.
ISBN 1-55729-043-1
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kinai allamok (i. e. 29. szazad ? i. sz. 1912)
|
|---|
Okor (i. e. 29. szazad ? i. sz. 220)
Kozepkor I. (220?589)
- Fekete: a kisebb periodusok, alattuk a reszeik
Kozepkor II. (589?1368)
Ujkor (1368?1912)
|