| A szocikkben a
keleti nevsorrendet
, azaz a
csaladnev?keresztnev
format kovet? nevek talalhatok.
|
Miel?tt
Japan
szinte teljesen elzarkozott volna a kulvilagtol, es megkezd?dott volna a mintegy 260 eves bekes korszaka a korai modern korban, a japan kozepkorban, a
Muromacsi-korszak
(
japanul
: 室町時代,
Muromacsi dzsidai
) masodik feleben (1467-1568/1573/1603) az orszagot sulyos harcok szabdaltak szet.
[1]
Gyakorlatilag megsz?nt a kozponti hatalom es kormanyzas, aminek kovetkezteben a tartomanyok fuggetlenedtek, ezaltal ?kiskiralysagok” jottek letre. A korszakot magyarul a
hadakozo fejedelemsegek koranak
mondhatjuk (japanul: ??時代,
szengoku dzsidai
), ami azonos egy masik,
kinai korszak
nevevel.
[m 1]
Ennek a ket id?szaknak azert azonos a neve, mert
Kinaban
az i.e. 5-3. szazadig szinten hasonlo jellemz?ket mutato korszak zajlott, amikor Kina sok kisebb teruletre, fejedelemsegre hullott szet.
[2]
Vegul Kinaban is ugyanugy a kozpontpontositasra valo torekvest hozta magaval a szettagoltsag. Japan e tortenelmi korara nagyon illik az a jellemzes, hogy egy nagyurak altal szetdarabolt, kozponti iranyitas nelkuli orszagot egysegesitettek, ugyanis tobb, mint szaz even at csaknem folyamatos haboruskodasok, csatarozasok folytak csaknem 250
tartomany
kozott, ami szuksegszer?en vezetett vegul a kes?bbi korokban az egysegesitesi torekvesekhez. Ebben a korban a regi rend minden maradvanya, legyen szo akar a vagyon, hatalom, vagy az ideologia feletti ellen?rzesr?l, teljes mertekben megsemmisult, ami ujfajta hatalmi bazisokhoz vezetett. Ebben az uj ?rendszerben” a hatalomra ehes hadurak celja mindig a teruletszerzes volt, ami az eletben maradasukat is jelentette. Ennek koszonhet?en fordultak egymas ellen ezek a ?kiskiralyok”. Mivel ezt az id?szakot batran mondhatjuk a feudalis anarchia korszakanak, amikor a kaosz ?rendje” uralkodott, ezert barmikor megeshetett az ? minthogy az meg is esett hamar es konnyen ? hogy az alacsonyabb rangu, gyengebb, akar
vazallus
urak megtamadtak, es konnyen legy?ztek a nagyobb es hatalmasabb nagyurakat. Viszont ez a gyengekb?l lett er?sekkel szinten ujra megeshetett barmikor ezekben az instabil id?kben ujra es ujra. Ezert hivjak maskeppen a korszakot a
Gekokudzso
(japanul: 下剋上) korszakanak, azaz azt az id?szakot, amikor ?az alsok legy?zik a fols?ket”. Ez a kaosz egeszen az
1590-es evekig
tartott, mig a ?legvegs? gy?ztes”, aki minden tartomanyurat legy?zott es egyesitette az orszagot uralma alatt.
[3]
A korszak kezdetet az
1467
-ben bekovetkez?
Onin-haboru
kitoresere teszik, ekkoriban bomlott meg ugyanis a
soguni
hatalom stabilitasa. A politikai bizonytalansag csak az
1603
-ban kezd?d?
Edo-kor
idejere sz?nt meg, de mivel ez egy hosszu folyamat eredmenye volt, a torteneszek koreben nincs egyetertes a Szengoku dzsidai veget illet?en. Egyesek
Oda Nobunaga
1568
-as
kiotoi
bevonulasaig szamitjak, masok dont? pontnak az utolso
Asikaga-sogun
Kiotobol valo el?zeset tartjak
1573
-ban, megint masok pedig az Edo-kor kezdeteben latjak csak az evszazados felfordulas lezarultat.
[4]
Ezt a
16. szazad
vegere es? id?szakot, amikor is az orszag vegs? egyesitese zajlott,
Azucsi?Momojama-kornak
is nevezik.
A kezdetet 1467-re szoktak datalni, amikor Kioto eszaki reszen, a
Kamigjoban
fegyveres osszet?zesre kerult sor ket nagy
daimjo
csalad, a
Hoszokavak
es a
Jamanak
kozott.
[5]
Az ok az eredmenyhez kepest trivialis: egy vitathato orokosodesi ugyet nem tudtak szoban rendezni, igy fegyvert ragadtak egymas ellen a f?varosban. Es mivel az s?r?n lakott volt, sz?k utcakkal es kis terrel, az ?akadalyokat”, vagyis a harcok soran utban lev? epuleteket is sorra kezdtek lerombolni.
Igy vette kezdetet 1467. marcius 5-en a f?varosban es kornyeken a tizenegy evig tarto
Onin-haboru
(japanul: ?仁の?,
Onin no ran
), ami kes?bb atterjedt a varos deli
Simogjo
negyedere es szamos mas kornyez? el?varosra is.
[6]
A harcok vegul a kozponti ugyek es hatalom ellen?rzeseert folytak. Ennek eredmenyekent a varos nagy reszben elpusztult, a tehet?sebbek, akik megtehettek elmenekultek, a koznep szenvedett a harcok okozta nyomorusagoktol, mig a szomszedos telepulesek lakosai pedig felvettek a harcot az ?ket fosztogato
szamurajok
ellen. Ennek eredmenyei mind rogton, mind kes?bb is er?sen erezhet?ek voltak. Kioto gyakorlatilag teljesen megsemmisult
[7]
, a kozponti hatalom jelkepei romokban hevertek, nem csak maga a kozponti hatalom. Maguk a kiotoiak pedig a szemuk el?tt lathattak elveszni azt a ragyogo varosukat, otthonukat, mely egykoron dics?segben pompazott. A varos pedig ket reszre szakadt telepulesse zsugorodott, ami mar csak arnyeka volt egykori onmaganak. Nem csoda, hogy bar ez a 11 eves haboruskodas nem volt mas, csak hevesebb, mint a videki harcok ebben a szaz evben, megis katasztrofakent eltek meg a varoslakok.
[8]
Az Onin-haboru kovetkezmenyei
[
szerkesztes
]
Ezeknek a zavargasoknak eredmenye volt meg tovabba, hogy ekkor csuszott at a kozponti hatalom az
Asikaga-sogunatus
kezeb?l vegervenyesen a videki
daimjok
kezebe, ezaltal termeszetes, hogy nem maradt fenn tovabb semmifele egyseges, kozponti hatalom. Se a
sogunok
, se a
csaszarok
nem voltak ahhoz eleg er?sek, hogy ezt megtartsak, vagy visszaszerezhessek. Ezaltal ez a ket pozicio csupan a politikai egyseg jelkepei maradtak ebben a korszakban, tekintve, hogy semmifele nagyobb er?vel nem rendelkeztek. Maga a
bakufu
, a
sogun
hadvezetese is olyannyira meggyengult es jelentektelenne valt, hogy amikor a
sugok
(守護,
sogun
altal kinevezett kapitanyok, a tartomanyok
soguni
helytartoi) a harcokbol visszatertek birtokaikra, ra kellett dobbenniuk, hogy a
bakufunak
mar nincs hatalma tamogatni ?ket, igy
1477
utan mar magukat kellett megvedeniuk a tobbi csaladtol. A legtobb ilyen klan szerepe csokkent, gyakorlatilag csak a Hoszakavak maradtak befolyasosak kozuluk annak ellenere, hogy az ? hatalmuk is megcsappant.
A csaszari udvar sem volt jobb allapotban. Bar az osszes hivatali poziciot betoltottek, ennek ellenere olyannyira nem volt mar hivatalnokainak hatalma a f?varosban, hogy hiaba voltak rendfenntarto szervek, a kihagasokat es b?ntetteket gyakorlatilag barki buntetlenul elkovethette. Tehat a csaszar a sajat f?varosaban nem tudta mar a rendet fenntartani, gyakran voltak gyujtogatasok, rablasok.
[9]
Eppen ezert a varos kozigazgatasat vegul a helyi keresked?kb?l, illetve kezm?vesekb?l alakult szervezetek vettek at (tehat a polgarsag kialakulo retege) a tarthatatlan allapotok miatt. Az, hogy ily modon megcsappant a befolyasa a
sogunnak
es a csaszarnak, leginkabb annak tudhato be, hogy gyakorlatilag elvesztettek
soen
birtokaikat (magankezben lev? jovedelmez? birtokok). Ugyanis ezeket a teruleteket a
tartomanyi hadurak
szamuraj seregeikkel konnyen elhoditottak t?luk, igy a legfontosabb jovedelmez? forras immaron a tartomanyurakat gazdagitotta. Ezert kerult mind a csaszar, mind a
sogun
nehez anyagi helyzetbe es vesztette el erejet, ugyanis a
kozepkorban
a fold jelentette a gazdagsagot es a hatalmat. Ebben a korban a legfontosabb az, hogy ki milyen er?s, mennyire gazdag es mekkora serege van. Ebben az anarchikus rendszerben barkib?l barmikor lehetett nagyon szegeny vagy eppen gazdag ember, ez okozta a nagymertek? tarsadalmi mobilitast is. Az Onin-haboru megadta azt a vegs? loketet, amivel jelent?s atalakulasok kezd?dtek, leginkabb a tarsadalomban, gazdasagban, es nem utolsosorban a harcaszatban.
Bar a csaszar es hatalma mar gyakorlatilag csak nevleges volt, a korabbi
Nanbokucso-korban
letrejott, majd szinte teljesen visszaszoritott masik
deli udvar
meg tett egy utolso, elkeseredett kiserletet arra, hogy visszaszerezze poziciojat. Azonban ezt a kiserletet a hatalmon lev? csaszar konnyen leverte.
[10]
Ezek a mar jelkepes pozicioban lev? emberek a korban sokszor hivtak segitsegul nagy
daimjok
segitseget, tovabba nagy presztizst jelentett az, ha valaki segithetett a hatalmon lev? csaszarnak. Azert volt szukseges a
daimjok
segitsege, mert a csaszari udvar mar elvesztette legtobb jovedelemforrasa feletti ellen?rzeset, hivatalainak hatalma szinte semmive lett, igy az uralkodo a sajat f?varosaban sem tudta mar a rendet fenntartani. Korabeli forrasok arrol szamolnak be, hogy szinte barki barmikor gyujtogathatott, garazdalkodhatott, rabolhatott, tehat szinte akadaly nelkul b?nozhetett. Ez vezetett ahhoz a valtozashoz, hogy a feltorekv? varosi retegb?l, tehat helyi keresked?kb?l es kezm?vesekb?l olyan szervezetek kezdtek alakulni, amelyek atvettek a varosi kozigazgatast.
Ebb?l mar lathato, hogy micsoda fejl?desnek indult a varosiasodas, az
urbanizacio
. Azon belul is a
varvarosok
(japanul: 城下町,
dzsokamacsi
), a varepiteszet elte viragkorat, ugyanis az Onin-haboruk utan a foldesurak vedelmet nyujtottak keresked?knek, kezm?veseknek, s?t meg batoritottak is ?ket tevekenyseguk folytatasara. Ennek oka roviden szolva a minel nagyobb penzmennyiseg keresese a legkonnyebb modon. Ehhez pedig leginkabb a keresked?k es kezm?vesek retege tudott a legtobbet tenni. Hiszen minel tobb gazdagabb ember van a varosban, annal tobb adot lehet szedni. Batoritottak ?ket a kereskedelemre, rendszeres vasarok tartasara, illetve arra, hogy specialis termekeket keszitsenek, mint peldaul a
kard
,
pancel
, textilanyag vagy a so. Ezek a termekek az
azsiai
kontinensen is hiresek, kivalo min?seg?ek voltak. Tovabba a sok kis allam kozott a keresked?k bonyolitottak le a vamok szedeset es a penzvaltasokat.
[11]
Ezek vezettek ahhoz, hogy a kor hires varvarosaiban nem csak a
harcos h?beresek
, a szamurajok eltek nagy szamban, hanem a keresked?k szervezete es a kezm?vesek is. Leginkabb emiatt lehettek a
daimjoknak
akkora seregeik es akkora hatalmuk, a foldjeik mellett az ezekb?l befolyt osszegekb?l.
A parasztsag, a foldm?vel?k, tehat a videk helyzete is igen sajatsagos volt ezekben az id?kben. Az allando haboruskodas miatt ezeket a teruleteket magara hagytak, azonban adokoteles volt az ott el? parasztsag, meghozza nem egyenenkent, hanem falvankent, egy egysegkent tekintve rajuk. Ha nem erte el egy falu a megszabott fizetesi mennyiseget, akkor nem csak egy-ket ember kapott buntetest, akik nem dolgoztak annyit, es akik miatt nem ertek el a celmennyiseget, hanem kollektivan, az egesz falu. Eppen ezert felel?sek voltak egymasert az emberek, aminek pedig koszonhet?, hogy elkezdtek kialakulni a falukozossegek. Ezek zart, hierarchikus, onigazgato egysegek voltak. Zart, mivel bizalmatlanok voltak masokkal szemben, feltek
foldesuruk
haragjatol, hogy pl: egy masik, ellenseges
daimjo
szokott emberet fogadjak be veletlenul, akit uruk uldoz, es megbunteti az egesz falut, ha ilyen tortenik. Hierarchikus, mivel volt egy vezet?, aki felelt a telepulesert, es aki megszervezte a feladatokat, illetve mindenki masnak is meg volt a sajat szerepe. Valamint onigazgato, mivel az adozason kivul mas behatas nem is erte ezeket a falvakat, meg csak a haborukbol sem erzekeltek tul sokat, illetve ra voltak kenyszeritve a fentebb emlitett okok miatt, hogy osszetartsanak, hisz csak magukra szamithattak. Azonban eppen emiatt, hogy rendben es viszonylagos bekeben elhettek, valamint a foldesurak egyik legfontosabb jovedelemforrasa a parasztsag munkassagabol szarmazott, vedelemben voltak ?k es foldjeik is, amiket megm?velhettek, tehat jol elhettek.
[12]
Vegs? soron azt a kovetkeztetest vonhatjuk le, hogy bar a korabbi korok arisztokraciaja sulyos csapasokat szenvedett el, es a helyukon keletkezett tarsadalmi vakuumban a
daimjok
foglaltak el a vezet? szerepet, lehet?seget kaptak az alacsonyabb tarsadalmi szinteken lev? emberek is. Igy a
daimjo
tamogatasaban konnyen es gyorsan fejl?desnek indulhatott a varoslakok es a parasztsag retege, valamint a nagyfoku tarsadalmi mobilitas. Tovabba hozza kell tennunk, hogy csak a parasztsag japan kozepkori lakossaganak kb. 80-90%-at tette ki, tehat ez a fajta joleti novekedes altalaban az orszag egeszere kiterjedt annak ellenere, hogy kozben a folyamatos haboruskodasok vegig folytak az egesz orszag teruleten. Mindezek mellett latnunk kell azt is, hogy voltak
parasztfelkelesek
is annak ellenere, hogy a tarsadalmi atretegz?des soran szerephez jutottak. Meghozza a tortenelemben el?szor olyan, hogy gazdasagi es politikai celokat is kit?ztek, valamint egesz orszagreszekre, tartomanyokra terjedt ki. Ezek tobbszor sikeresek is voltak a feudalis csapatok ellen,
1485
-ben meg egy parasztkoztarsasagot is felallitottak
Jamasiro
tartomanyban, ami csaknem 10 evig allt fenn.
[13]
Ehhez hasonlo jelensegek meg mashol is jelentkeztek, ezert a
bakufunak
tobbszor el is kellett engednie az adokat es adossagokat.
A
daimjo
es altalanossagban a kozepkor legertekesebb es legjovedelmez?bb forrasa a foldek voltak, amit megtermeltek es akik megtermeltek rajta az elelmiszereket. Ennek kovetkezteben a foldesurak egyik legfontosabb celja a
rizstermesztesre
alkalmas teruletek minel nagyobb mennyiseg? novelese es azoknak vedelme. Eppen ezert, illetve meg az el?z? kor hatasa miatt, a mez?gazdasagi
termelekenyseg
novekedett a technika es technologia fejl?desevel, es az igy megtermelt arukat a varosokban kialakult allandosulo es rendszeres piacokon el is tudtak adni. A keresked?k es kezm?vesek munkassaga a varosokban szinten fontos volt, illetve tevekenyseguk alapvet? lenyegessege, ami segitette a gazdasag tovabbi novekedeset. Mindezek mellett meg a banyak hoztak kulonosen nagy hasznot, azonban ez nem volt altalanos Japan csekely asvanykincse miatt, ezek nem voltak elterjedtek a foldesurak teruletein.
Tovabbi fontos gazdasagi forras volt meg a kulkereskedelem. Leginkabb a Kinaval es
Koreaval
valo tengeri kereskedelem volt fontos, amit ket, europai fogalmakkal ?
szabad varosoknak
” nevezhet? kikot?k a
Japan-beltenger
teruleten,
Szakai
es
Hakata
bonyolitottak le. Ez ket csalad, a
Hoszokavak
es
Oucsik
kezeben voltak. Bar nem volt olyan jelent?s a japan kulkereskedelem mint manapsag, ennek ellenere ez is jelentett annyit, hogy iszonyatos el?nyre, gazdagsagra tegyenek szert. Szakai varosa olyan hatalmas fellendulest ert el a kinai importbol, hogy
1543
-tol meg a
sogun
kormanya is a varos helyi keresked?inek adosai koze tartozott. A varos korzeteben kialakult er?viszonyok miatt pedig a helyi polgarsag gazdasagi es politikai kivaltsagokra is szert tett. Emiatt mondhatjuk batran, hogy a
15. szazad
veget?l kezdve Szakai mar olyan jogallassal rendelkezett, mint a magyar
szabad kiralyi varosok
az europai
kozepkorban
. Mindezek mellett az egyetlen varos, amelyik a
16. szazad
vegeig sikerrel vedte politikai kivaltsagait.
[14]
Szakai peldajabol is lathato, hogy milyen jelent?s hatassal volt egy varos eletere a kulkereskedelem.
1433
es
1549
kozott 11 expedicio is indult Kinaba, az egyik legjelent?sebb ut soran tobb mint 37 ezer kardot szallitottak. Ez leginkabb annak tudhato be, hogy Japanban a feudalis anarchia bekoszontevel a harcaszatban a
gyalogsag
szerepe joval megn?tt, igy rovidebb, min?segi gyalogsagi kardokat kezdtek kesziteni, ami kedveltte valt az azsiai kontinensen is. Ezen kivul fontos esemeny meg a
portugalok
megjelenese
1543
-tol kezdve Japanban. Innent?l kezdve Europaval is megkezd?dhetett a kereskedelem, de ekkor meg nem volt akkora hatasa a
dohany
es
puskapor
megjelenesenek.
[15]
Ebben a korban jelent?s valtozas tortent meg a penzgazdalkodasban is, ugyanis el?terbe kerult a rezpenz hasznalat. Az illetmenyek, adok fizetesere, valamint termenyek es foldek eladasara, hitel hasznalatara sokkal praktikusabb, konnyebben kezelhet? volt. Ez is hozzasegitett a gazdasagi elet novekedesehez. Osszessegeben tehat mondhatjuk, hogy
1550
-re a
belterjes gazdalkodast
folytato japan tarsadalom es gazdasag immar kozel harom evszazada elpusztitotta a korabbi rendszerek (
ricurjo
-
es
kenmon-rendszer
) maradekat is, es egy uj, sokkal er?sebb rendszer volt szulet?ben.
[16]
Az orszag egyesitese
[
szerkesztes
]
Mar a 16. szazad elejen letrejott az az eszme, vagy mondhatni vegs? cel a vezet? foldesurak kozott, hogy ezt a harmoniat, amit sajat foldjeiken kepesek voltak elerni, kiterjesszek egesz Japanra, valamint megszerezzek a
soguni
cimet, ezzel dics?seget szerezve nevukre es az orszag urava valhassanak. A z?rzavarok kozepette a mintegy 250 tartomanyi foldesurbol 13-14 tudott olyan er?sse valni, hogy kiemelkedjen, valamint tudjon kuzdeni hosszu eveken at az orszag egyesitese erdekeben az ellensegek hosszu soraval. De kozuluk csak egy ember volt kepes erre, aki mindenkit legy?zve kitaposta maganak az utat, hogy a veres harcok utan legalabb reszben egyesiteni tudja Japant.
Oda Nobunaga torekvesei
[
szerkesztes
]
Oda Nobunaga
(japanul: 織田 信長) az orszag nagy reszenek kes?bbi ura
Nagoja
kastelyaban szuletett
1534
. junius 23-an
Oda Nobuhide
(japanul: 織田 信秀)
sugo
es
Cucsida Godzen
(japanul: 土田 御前) gyermekekent. A csalad kisebb foldteruletekkel rendelkezett
Ovari
tartomanyban, tehat nem szamitott a klan eredetileg a jelent?sebb hatalmak koze. Mindemellett arrol is ismert volt, hogy a Japanba europaiak altal nemreg bekerult
t?zfegyverek
irant erdekl?dott, ami kes?bbi katonai sikereinek egyik kulcsava valt. Legel?szor az
1575
-os
nagasinoi csata
soran vetette be tomegesen ezeket az eszkozoket.
[17]
[18]
Apja
1551
-ben halt meg varatlanul, Nobunaga ekkor meg csak 17 eves. A temetesi szertartason valo oda nem ill? viselkedese miatt meggy?z?dtek a csalad tagjai, hogy kiszamithatatlansaga es fegyelmezetlensege miatt nem alkalmas az Oda-klan vezetesere. Ezek utan a csalad tobb frakciora esett szet es hosszas intrikak, gyilkossagok es ongyilkossagok, valamint ravasz cselszovesek sorozata vette kezdetet ezert a kisebb tartomany uralasaert. Vegul
1559
-re Nobunaganak sikerult leszamolnia osszes ellensegevel egesz Ovariban es csaladjan belul is, igy sikerult kitaposnia maganak az utat sajat tartomanyan belul is. Ez a hatalmi epitkezes a legjobb peldaja az egesz kor politikai szervez?desenek lancolatara. Hiszen ebben a korban kozponti hatalom hijan nem johetett semmifele valtozas felulr?l csak alulrol. Igy el?szor a helyi hatalmassagoknak helyi szinten kellett politikailag szervez?dni, amit kes?bb ki tudtak terjeszteni regionalisan is, mig legvegul (ami Nobunaganak reszben sikerult is) az egesz birodalmat egyesiteni tudtak. Oda Nobunaganal lathatjuk, ahogy el?szor helyileg epiti ki hatalmat, es ebb?l meritve terjeszkedik tovabb.
A kovetkez? rendkivul fontos allomas a
daimjo
torteneteben a
Dengaku-hazama
szurdokaban lev? meglepetesszer? tamadasa egy
Okehazama
nev? kis falu kozeleben, a csata err?l is kapta nevet. Ellenfele
Imagava Josimoto
volt, akinek 25.000-es seregehez csatlakoztak a Macudaira-csalad csapatai is (
Macudaira Motojasu
vezetesevel, aki kes?bb
Tokugava Iejaszukent
lep a tortenelem szinpadara). Imagava Kioto fele menetelt, mivel elerkezettnek latta az id?t ahhoz, hogy bevonulasaval atvegye a hatalmat es megsegitse az Asikaga-shogunatust. Ezzel szemben Nobunaganak csupan 1.800 f?s serege volt. Azonban itt is megmutatkoztak hihetetlen strategiai kepessegei, ugyanis a taboraban elesett harcosaik sisakjaibol, zaszloibol es szalmakbol felallitottak egy alsereget, amivel elhitetettek az ellenseggel, hogy ott taboroznak. Valojaban a hatukba tamadtak es a kedvez? id?jarast kihasznalva mereszen megtamadtak az ellenseget. Imagava sokaig azt hitte, csupan dulakodas tort ki seregei kozt. Azonban ra kellett dobbennie, hogy az ellenseg tamadott ra, amikor ket szamuraj ratort es megoltek. Ezutan a gy?zelem utan Nobunaga melle allt a Macudaira-csalad, s nem mellesleg a tortenelem egyik legvaratlanabb gy?zelmet szerezte igy meg a hadvezer annak ellenere, hogy a statisztikak szinte a biztos vereseget mutattak. Ezaltal eselye nyilt arra, hogy felemelkedhessen a tobbi foldesur fole, amit hosszu harcok soran vegul el is ert.
Ez a kulcsgy?zelem ujabb heteves haboruskodashoz es hoditashoz vezetett, aminek eredmenyekent beirta magat mar ekkor a tortenelemkonyvekbe oly modon, hogy szekhelyet eszakabbra helyezte a Kiotot es Edot osszekot? egyik legfontosabb f?ut, a
Nakaszendo
melle. A varat
Gifudzsonak
keresztelte el, ami utalas a kinai Qi-hegyre, ahonnan elindult utjara a
Csou-dinasztia
, illetve utal annak alapito hadvezerere is. Ezzel a kastellyal felhivta magara a kiotoiak figyelmet is. Korulbelul ekkortajt kezdett el pecsetjein megjelenni tartalmas jelmondata is, a ?
Tenka fubu
” (japanul: 天下布武), ami annyit tesz: ?Er?vel kormanyozd a birodalmat”. Kes?bbiekben ezt hasznalta Nobunaga alairas gyanant is.
[19]
A jelmondat szellemisegevel hiveit?l teljes h?seget, illetve ellensegeit?l csakis a feltetel nelkuli megadast kovetelte. Jol latszik Nobunaga er?s es harcias szellemisege ezekben az alapelveiben.
Ezek utan pedig mar nem maradt mas hatra Nobunaga szamara, minthogy diadalittasan bevonuljon Kiotoba. Az uralkodo parancsara ment a f?varosba, illetve hivatalaba helyezte a 16. (es egyben utolso) Asikaga-sogunt,
Asikaga Josiakit
, aki mindvegig rosszallta, hogy egy nala alacsonyabban lev? ember, azaz Nobunaga adjon neki parancsokat. Eppen ezert viszonyuk mar a kezdetekben sem volt felh?tlen, a
sogun
sokszor probalta akadalyozni es hatraltatni a hadvezert. Ennek vegs? eredmenye pedig, hogy 1573-ban el?zte Josiakit, aki abban remenykedett, hogy megszabadulhat hatalmaskodo ?
vazallusatol
”, szovetsegre lepett Nobunaga ellenlabasaival.
[20]
Igy ert veget az Asikaga-bakufu (japanul: 足利幕府) 237 eves regnalasa, ezzel veget vetve egy kornak, es ezzel Oda Nobunaga a csucsra erhetett. Bar elete soran a
daimjo
?csupan” Kozep-Japanra tudta kiterjeszteni hatalmat es elete vegeig hadakozott ellenfeleivel, megis azt mondhatjuk, hogy az orszag jelent?s reszet uralhatta, ezaltal ? teljesithette a
szengoku daimjok
vegs? almat els?kent: dics?seges harcok sorozataval egyesiteni Japant es a beket az egesz orszagra kiterjeszteni.
Oda Nobunaga halala eppolyan gyors es hirtelen volt, mint felemelkedese. Egyik hadvezere,
Akecsi Micuhide
(japanul: 明智 光秀) parancsot kapott t?le, hogy nyisson egy ujabb arcvonalat egy ellenseges
daimjo
ellen,
Honsu
nyugati csucskeben. El is indult
Tadzsima
kikot?jeb?l a Seto-beltenger partja menten nyugat fele haladva, azonban utkozben ugy erezte, Nobunaga rosszul banik vele, ezert visszafordult es Kioto fele vette az iranyt. Erdekes megismetl?dese ez a tortenelemnek, ugyanis a Muromacsi-korszak is igy kezd?dott, hogy
Asikaga Takaudzsi
a Hodzsok ellen fordult, ami altal meg tudta alapitani az
Asikaga-sogunatust
. Akecsi
1582
juniusaban erkezett a Kiotoi
Hokke-szekta
egyik nagyobb, a varos Simogjo-negyedeben talalhato templomaba, a Honnodzsibe, ahol epp tartozkodott Nobunaga. Ezert is hivjak ezt az esetet
Honnodzsi-osszeeskuvesnek
(japanul: 本能寺の?,
Honnodzsi no hen
). Ennek eredmenyekent hosszas harcok utan junius 21-en a lazado tabornok
szeppukura
kenyszeritette Oda Nobunagat. Igy ert veget Japan egyik legnagyobb hadvezerenek elete, aki nelkul nem kezd?dhetett volna el a feudalis anarchia vege es a tobb mint 250 evig elzartan es bekeben lev? Japan korszaka.
[21]
A fentebbiekb?l lathato, hogyan jutott el Japan a kozepkori feudalizmusbol az Onin-haboruktol kezd?d?en a feudalis anarchia tobb mint szaz evebe, hogy milyen jelent?s tarsadalmi es gazdasagi valtozasokat eredmenyezett, ami megalapozta a t?kes modern Japan gazdasagot a kes?bbiekben, valamint hogy Oda Nobunaga, egy ambiciozus hadvezer milyen sokra vihette a korban tehetsegevel. Nobunaga tervet egyik tabornoka,
Tojotomi Hidejosi
tudta megvalositani rovid id?n belul, volt uranak gyilkosait megbuntette, majd egyesitette egesz Japant. Hidejosi halala utan pedig 1600-ban Tokugava Iejaszu kezebe kerult a hatalom a
szekigaharai csata
kovetkezteben, ezaltal megkezd?dott
1603
-tol a
Pax Tokugava
id?szaka, azaz a bekes
Edo-korszak
.
- Berry, Mary Elizabeth:
The Culture of Civil War in Kyoto
. Berkeley, University of California Press, 1994.
- Collcutt Martin, Jansen Marius, Kumakura Isao:
A Japan vilag atlasza
. Budapest, Helikon-Magyar konyvklub, 1997.
- Farkas Ildiko:
Allandosag es valtozas: a japan tortenelem vazlata
. In Ismerjuk meg Japant! (Farkas Ildiko szerk.) Budapest, 2009, Eotvos kiado, 11-40. o.
- Farkas Ildiko:
Japan tortenete diohejban
. Historia 2009/7.
- Farkas Ildiko:
A szamuraj
. Historia 2004/4.
- Gy. Horvath Laszlo:
Japan kulturalis lexikon
. Budapest, Corvina Kiado, 1999.
- Hall, John Whitney; Jansen, Marius; Kanai Madoka; Twitchett Denis:
The Cambridge History of Japan
. 3. kotet, Cambridge, Cambridge University Press, 1990.
- Ito Nobuo, Maeda Taidzsi, Mijagava Torao, Joshizava Csu:
Japan m?veszet
. Budapest, Corvin Kiado, 1980.
- Jamadzsi Maszanori:
Japan - Tortenelem es hagyomanyok
. Budapest, Gondolat, 1989.
- Jansen, Marius B.:
The Making of Modern Japan
. Cambridge, Harvard University Press, 2000.
- Lorimer, Micael James: Sengokujidai:
Autonomy Division and Unity in Later Medieval Japan
. London, Olympi Publishers, 2008.
- Louis, Thomas; Ito, Tommy: A harcos torvenykonyve. Budapest, Reneszansz Konyvkiado Kft., 2008.
- Mason, R. H. P.? Caiger, J. G.:
Japan tortenete
. Budapest, Puski Kiado, 2004.
- Mikiszo Hane:
Modern Japan: A Historical Survey
. [h.n.] Westview Press, 1992
- Morita Kjodzsi:
Asikaga Josimasza no kenkju
, Oszaka, Izumi soin, 1993.
- Reischauer, Edwin O.:
Japan tortenete
. Budapest, Magyar Konyvklub, 1995.
- Totman, Conrad:
Japan Tortenete
. Budapest, Osiris Kiado, 2006.
- Turnbull, Stephen:
Szamurajok. Japan nemes harcosainak tortenete
. Budapest, Kossuth Kiado, 2005.
- Varley, H. Paul:
The ?nin war
. New York, Columbia University Press, 1967.
- ↑
Gy. Horvath Laszlo
a korszak nevet ?hadakozo fejedelmek” formaban hasznalja; lasd Gy Horvath 1999., 213. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]