Ez a szocikk a 15?17. szazadban Japanban zajlo hadiesemenyekr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Hadakozo fejedelemsegek kora (egyertelm?sit? lap) .

Ebben a szocikkben a japan nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.

A szocikkben a keleti nevsorrendet , azaz a csaladnev?keresztnev format kovet? nevek talalhatok.

A szocikk keleti irasjegyeket tartalmaz. Tobbnyelv? tamogatas nelkul a kelet-azsiai irasjegyek helyen negyszog, kerd?jel vagy mas ertelmetlen jel all.

Miel?tt Japan szinte teljesen elzarkozott volna a kulvilagtol, es megkezd?dott volna a mintegy 260 eves bekes korszaka a korai modern korban, a japan kozepkorban, a Muromacsi-korszak ( japanul : 室町時代, Muromacsi dzsidai ) masodik feleben (1467-1568/1573/1603) az orszagot sulyos harcok szabdaltak szet. ^[1] Gyakorlatilag megsz?nt a kozponti hatalom es kormanyzas, aminek kovetkezteben a tartomanyok fuggetlenedtek, ezaltal ?kiskiralysagok” jottek letre. A korszakot magyarul a hadakozo fejedelemsegek koranak mondhatjuk (japanul: ??時代, szengoku dzsidai ), ami azonos egy masik, kinai korszak nevevel. ^{[m 1]} Ennek a ket id?szaknak azert azonos a neve, mert Kinaban az i.e. 5-3. szazadig szinten hasonlo jellemz?ket mutato korszak zajlott, amikor Kina sok kisebb teruletre, fejedelemsegre hullott szet. ^[2] Vegul Kinaban is ugyanugy a kozpontpontositasra valo torekvest hozta magaval a szettagoltsag. Japan e tortenelmi korara nagyon illik az a jellemzes, hogy egy nagyurak altal szetdarabolt, kozponti iranyitas nelkuli orszagot egysegesitettek, ugyanis tobb, mint szaz even at csaknem folyamatos haboruskodasok, csatarozasok folytak csaknem 250 tartomany kozott, ami szuksegszer?en vezetett vegul a kes?bbi korokban az egysegesitesi torekvesekhez. Ebben a korban a regi rend minden maradvanya, legyen szo akar a vagyon, hatalom, vagy az ideologia feletti ellen?rzesr?l, teljes mertekben megsemmisult, ami ujfajta hatalmi bazisokhoz vezetett. Ebben az uj ?rendszerben” a hatalomra ehes hadurak celja mindig a teruletszerzes volt, ami az eletben maradasukat is jelentette. Ennek koszonhet?en fordultak egymas ellen ezek a ?kiskiralyok”. Mivel ezt az id?szakot batran mondhatjuk a feudalis anarchia korszakanak, amikor a kaosz ?rendje” uralkodott, ezert barmikor megeshetett az ? minthogy az meg is esett hamar es konnyen ? hogy az alacsonyabb rangu, gyengebb, akar vazallus urak megtamadtak, es konnyen legy?ztek a nagyobb es hatalmasabb nagyurakat. Viszont ez a gyengekb?l lett er?sekkel szinten ujra megeshetett barmikor ezekben az instabil id?kben ujra es ujra. Ezert hivjak maskeppen a korszakot a Gekokudzso (japanul: 下剋上) korszakanak, azaz azt az id?szakot, amikor ?az alsok legy?zik a fols?ket”. Ez a kaosz egeszen az 1590-es evekig tartott, mig a ?legvegs? gy?ztes”, aki minden tartomanyurat legy?zott es egyesitette az orszagot uralma alatt. ^[3]

A korszak kezdetet az 1467 -ben bekovetkez? Onin-haboru kitoresere teszik, ekkoriban bomlott meg ugyanis a soguni hatalom stabilitasa. A politikai bizonytalansag csak az 1603 -ban kezd?d? Edo-kor idejere sz?nt meg, de mivel ez egy hosszu folyamat eredmenye volt, a torteneszek koreben nincs egyetertes a Szengoku dzsidai veget illet?en. Egyesek Oda Nobunaga 1568 -as kiotoi bevonulasaig szamitjak, masok dont? pontnak az utolso Asikaga-sogun Kiotobol valo el?zeset tartjak 1573 -ban, megint masok pedig az Edo-kor kezdeteben latjak csak az evszazados felfordulas lezarultat. ^[4] Ezt a 16. szazad vegere es? id?szakot, amikor is az orszag vegs? egyesitese zajlott, Azucsi?Momojama-kornak is nevezik.

Kezdetek [ szerkesztes ]

A kezdetet 1467-re szoktak datalni, amikor Kioto eszaki reszen, a Kamigjoban fegyveres osszet?zesre kerult sor ket nagy daimjo csalad, a Hoszokavak es a Jamanak kozott. ^[5] Az ok az eredmenyhez kepest trivialis: egy vitathato orokosodesi ugyet nem tudtak szoban rendezni, igy fegyvert ragadtak egymas ellen a f?varosban. Es mivel az s?r?n lakott volt, sz?k utcakkal es kis terrel, az ?akadalyokat”, vagyis a harcok soran utban lev? epuleteket is sorra kezdtek lerombolni.

Igy vette kezdetet 1467. marcius 5-en a f?varosban es kornyeken a tizenegy evig tarto Onin-haboru (japanul: ?仁の?, Onin no ran ), ami kes?bb atterjedt a varos deli Simogjo negyedere es szamos mas kornyez? el?varosra is. ^[6] A harcok vegul a kozponti ugyek es hatalom ellen?rzeseert folytak. Ennek eredmenyekent a varos nagy reszben elpusztult, a tehet?sebbek, akik megtehettek elmenekultek, a koznep szenvedett a harcok okozta nyomorusagoktol, mig a szomszedos telepulesek lakosai pedig felvettek a harcot az ?ket fosztogato szamurajok ellen. Ennek eredmenyei mind rogton, mind kes?bb is er?sen erezhet?ek voltak. Kioto gyakorlatilag teljesen megsemmisult ^[7] , a kozponti hatalom jelkepei romokban hevertek, nem csak maga a kozponti hatalom. Maguk a kiotoiak pedig a szemuk el?tt lathattak elveszni azt a ragyogo varosukat, otthonukat, mely egykoron dics?segben pompazott. A varos pedig ket reszre szakadt telepulesse zsugorodott, ami mar csak arnyeka volt egykori onmaganak. Nem csoda, hogy bar ez a 11 eves haboruskodas nem volt mas, csak hevesebb, mint a videki harcok ebben a szaz evben, megis katasztrofakent eltek meg a varoslakok. ^[8]

Az Onin-haboru kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

Ezeknek a zavargasoknak eredmenye volt meg tovabba, hogy ekkor csuszott at a kozponti hatalom az Asikaga-sogunatus kezeb?l vegervenyesen a videki daimjok kezebe, ezaltal termeszetes, hogy nem maradt fenn tovabb semmifele egyseges, kozponti hatalom. Se a sogunok , se a csaszarok nem voltak ahhoz eleg er?sek, hogy ezt megtartsak, vagy visszaszerezhessek. Ezaltal ez a ket pozicio csupan a politikai egyseg jelkepei maradtak ebben a korszakban, tekintve, hogy semmifele nagyobb er?vel nem rendelkeztek. Maga a bakufu , a sogun hadvezetese is olyannyira meggyengult es jelentektelenne valt, hogy amikor a sugok (守護, sogun altal kinevezett kapitanyok, a tartomanyok soguni helytartoi) a harcokbol visszatertek birtokaikra, ra kellett dobbenniuk, hogy a bakufunak mar nincs hatalma tamogatni ?ket, igy 1477 utan mar magukat kellett megvedeniuk a tobbi csaladtol. A legtobb ilyen klan szerepe csokkent, gyakorlatilag csak a Hoszakavak maradtak befolyasosak kozuluk annak ellenere, hogy az ? hatalmuk is megcsappant.

A csaszari udvar sem volt jobb allapotban. Bar az osszes hivatali poziciot betoltottek, ennek ellenere olyannyira nem volt mar hivatalnokainak hatalma a f?varosban, hogy hiaba voltak rendfenntarto szervek, a kihagasokat es b?ntetteket gyakorlatilag barki buntetlenul elkovethette. Tehat a csaszar a sajat f?varosaban nem tudta mar a rendet fenntartani, gyakran voltak gyujtogatasok, rablasok. ^[9] Eppen ezert a varos kozigazgatasat vegul a helyi keresked?kb?l, illetve kezm?vesekb?l alakult szervezetek vettek at (tehat a polgarsag kialakulo retege) a tarthatatlan allapotok miatt. Az, hogy ily modon megcsappant a befolyasa a sogunnak es a csaszarnak, leginkabb annak tudhato be, hogy gyakorlatilag elvesztettek soen birtokaikat (magankezben lev? jovedelmez? birtokok). Ugyanis ezeket a teruleteket a tartomanyi hadurak szamuraj seregeikkel konnyen elhoditottak t?luk, igy a legfontosabb jovedelmez? forras immaron a tartomanyurakat gazdagitotta. Ezert kerult mind a csaszar, mind a sogun nehez anyagi helyzetbe es vesztette el erejet, ugyanis a kozepkorban a fold jelentette a gazdagsagot es a hatalmat. Ebben a korban a legfontosabb az, hogy ki milyen er?s, mennyire gazdag es mekkora serege van. Ebben az anarchikus rendszerben barkib?l barmikor lehetett nagyon szegeny vagy eppen gazdag ember, ez okozta a nagymertek? tarsadalmi mobilitast is. Az Onin-haboru megadta azt a vegs? loketet, amivel jelent?s atalakulasok kezd?dtek, leginkabb a tarsadalomban, gazdasagban, es nem utolsosorban a harcaszatban.

Tarsadalom [ szerkesztes ]

Bar a csaszar es hatalma mar gyakorlatilag csak nevleges volt, a korabbi Nanbokucso-korban letrejott, majd szinte teljesen visszaszoritott masik deli udvar meg tett egy utolso, elkeseredett kiserletet arra, hogy visszaszerezze poziciojat. Azonban ezt a kiserletet a hatalmon lev? csaszar konnyen leverte. ^[10] Ezek a mar jelkepes pozicioban lev? emberek a korban sokszor hivtak segitsegul nagy daimjok segitseget, tovabba nagy presztizst jelentett az, ha valaki segithetett a hatalmon lev? csaszarnak. Azert volt szukseges a daimjok segitsege, mert a csaszari udvar mar elvesztette legtobb jovedelemforrasa feletti ellen?rzeset, hivatalainak hatalma szinte semmive lett, igy az uralkodo a sajat f?varosaban sem tudta mar a rendet fenntartani. Korabeli forrasok arrol szamolnak be, hogy szinte barki barmikor gyujtogathatott, garazdalkodhatott, rabolhatott, tehat szinte akadaly nelkul b?nozhetett. Ez vezetett ahhoz a valtozashoz, hogy a feltorekv? varosi retegb?l, tehat helyi keresked?kb?l es kezm?vesekb?l olyan szervezetek kezdtek alakulni, amelyek atvettek a varosi kozigazgatast.

Ebb?l mar lathato, hogy micsoda fejl?desnek indult a varosiasodas, az urbanizacio . Azon belul is a varvarosok (japanul: 城下町, dzsokamacsi ), a varepiteszet elte viragkorat, ugyanis az Onin-haboruk utan a foldesurak vedelmet nyujtottak keresked?knek, kezm?veseknek, s?t meg batoritottak is ?ket tevekenyseguk folytatasara. Ennek oka roviden szolva a minel nagyobb penzmennyiseg keresese a legkonnyebb modon. Ehhez pedig leginkabb a keresked?k es kezm?vesek retege tudott a legtobbet tenni. Hiszen minel tobb gazdagabb ember van a varosban, annal tobb adot lehet szedni. Batoritottak ?ket a kereskedelemre, rendszeres vasarok tartasara, illetve arra, hogy specialis termekeket keszitsenek, mint peldaul a kard , pancel , textilanyag vagy a so. Ezek a termekek az azsiai kontinensen is hiresek, kivalo min?seg?ek voltak. Tovabba a sok kis allam kozott a keresked?k bonyolitottak le a vamok szedeset es a penzvaltasokat. ^[11] Ezek vezettek ahhoz, hogy a kor hires varvarosaiban nem csak a harcos h?beresek , a szamurajok eltek nagy szamban, hanem a keresked?k szervezete es a kezm?vesek is. Leginkabb emiatt lehettek a daimjoknak akkora seregeik es akkora hatalmuk, a foldjeik mellett az ezekb?l befolyt osszegekb?l.

A parasztsag, a foldm?vel?k, tehat a videk helyzete is igen sajatsagos volt ezekben az id?kben. Az allando haboruskodas miatt ezeket a teruleteket magara hagytak, azonban adokoteles volt az ott el? parasztsag, meghozza nem egyenenkent, hanem falvankent, egy egysegkent tekintve rajuk. Ha nem erte el egy falu a megszabott fizetesi mennyiseget, akkor nem csak egy-ket ember kapott buntetest, akik nem dolgoztak annyit, es akik miatt nem ertek el a celmennyiseget, hanem kollektivan, az egesz falu. Eppen ezert felel?sek voltak egymasert az emberek, aminek pedig koszonhet?, hogy elkezdtek kialakulni a falukozossegek. Ezek zart, hierarchikus, onigazgato egysegek voltak. Zart, mivel bizalmatlanok voltak masokkal szemben, feltek foldesuruk haragjatol, hogy pl: egy masik, ellenseges daimjo szokott emberet fogadjak be veletlenul, akit uruk uldoz, es megbunteti az egesz falut, ha ilyen tortenik. Hierarchikus, mivel volt egy vezet?, aki felelt a telepulesert, es aki megszervezte a feladatokat, illetve mindenki masnak is meg volt a sajat szerepe. Valamint onigazgato, mivel az adozason kivul mas behatas nem is erte ezeket a falvakat, meg csak a haborukbol sem erzekeltek tul sokat, illetve ra voltak kenyszeritve a fentebb emlitett okok miatt, hogy osszetartsanak, hisz csak magukra szamithattak. Azonban eppen emiatt, hogy rendben es viszonylagos bekeben elhettek, valamint a foldesurak egyik legfontosabb jovedelemforrasa a parasztsag munkassagabol szarmazott, vedelemben voltak ?k es foldjeik is, amiket megm?velhettek, tehat jol elhettek. ^[12]

Vegs? soron azt a kovetkeztetest vonhatjuk le, hogy bar a korabbi korok arisztokraciaja sulyos csapasokat szenvedett el, es a helyukon keletkezett tarsadalmi vakuumban a daimjok foglaltak el a vezet? szerepet, lehet?seget kaptak az alacsonyabb tarsadalmi szinteken lev? emberek is. Igy a daimjo tamogatasaban konnyen es gyorsan fejl?desnek indulhatott a varoslakok es a parasztsag retege, valamint a nagyfoku tarsadalmi mobilitas. Tovabba hozza kell tennunk, hogy csak a parasztsag japan kozepkori lakossaganak kb. 80-90%-at tette ki, tehat ez a fajta joleti novekedes altalaban az orszag egeszere kiterjedt annak ellenere, hogy kozben a folyamatos haboruskodasok vegig folytak az egesz orszag teruleten. Mindezek mellett latnunk kell azt is, hogy voltak parasztfelkelesek is annak ellenere, hogy a tarsadalmi atretegz?des soran szerephez jutottak. Meghozza a tortenelemben el?szor olyan, hogy gazdasagi es politikai celokat is kit?ztek, valamint egesz orszagreszekre, tartomanyokra terjedt ki. Ezek tobbszor sikeresek is voltak a feudalis csapatok ellen, 1485 -ben meg egy parasztkoztarsasagot is felallitottak Jamasiro tartomanyban, ami csaknem 10 evig allt fenn. ^[13] Ehhez hasonlo jelensegek meg mashol is jelentkeztek, ezert a bakufunak tobbszor el is kellett engednie az adokat es adossagokat.

Gazdasag [ szerkesztes ]

A daimjo es altalanossagban a kozepkor legertekesebb es legjovedelmez?bb forrasa a foldek voltak, amit megtermeltek es akik megtermeltek rajta az elelmiszereket. Ennek kovetkezteben a foldesurak egyik legfontosabb celja a rizstermesztesre alkalmas teruletek minel nagyobb mennyiseg? novelese es azoknak vedelme. Eppen ezert, illetve meg az el?z? kor hatasa miatt, a mez?gazdasagi termelekenyseg novekedett a technika es technologia fejl?desevel, es az igy megtermelt arukat a varosokban kialakult allandosulo es rendszeres piacokon el is tudtak adni. A keresked?k es kezm?vesek munkassaga a varosokban szinten fontos volt, illetve tevekenyseguk alapvet? lenyegessege, ami segitette a gazdasag tovabbi novekedeset. Mindezek mellett meg a banyak hoztak kulonosen nagy hasznot, azonban ez nem volt altalanos Japan csekely asvanykincse miatt, ezek nem voltak elterjedtek a foldesurak teruletein.

Tovabbi fontos gazdasagi forras volt meg a kulkereskedelem. Leginkabb a Kinaval es Koreaval valo tengeri kereskedelem volt fontos, amit ket, europai fogalmakkal ? szabad varosoknak ” nevezhet? kikot?k a Japan-beltenger teruleten, Szakai es Hakata bonyolitottak le. Ez ket csalad, a Hoszokavak es Oucsik kezeben voltak. Bar nem volt olyan jelent?s a japan kulkereskedelem mint manapsag, ennek ellenere ez is jelentett annyit, hogy iszonyatos el?nyre, gazdagsagra tegyenek szert. Szakai varosa olyan hatalmas fellendulest ert el a kinai importbol, hogy 1543 -tol meg a sogun kormanya is a varos helyi keresked?inek adosai koze tartozott. A varos korzeteben kialakult er?viszonyok miatt pedig a helyi polgarsag gazdasagi es politikai kivaltsagokra is szert tett. Emiatt mondhatjuk batran, hogy a 15. szazad veget?l kezdve Szakai mar olyan jogallassal rendelkezett, mint a magyar szabad kiralyi varosok az europai kozepkorban . Mindezek mellett az egyetlen varos, amelyik a 16. szazad vegeig sikerrel vedte politikai kivaltsagait. ^[14] Szakai peldajabol is lathato, hogy milyen jelent?s hatassal volt egy varos eletere a kulkereskedelem. 1433 es 1549 kozott 11 expedicio is indult Kinaba, az egyik legjelent?sebb ut soran tobb mint 37 ezer kardot szallitottak. Ez leginkabb annak tudhato be, hogy Japanban a feudalis anarchia bekoszontevel a harcaszatban a gyalogsag szerepe joval megn?tt, igy rovidebb, min?segi gyalogsagi kardokat kezdtek kesziteni, ami kedveltte valt az azsiai kontinensen is. Ezen kivul fontos esemeny meg a portugalok megjelenese 1543 -tol kezdve Japanban. Innent?l kezdve Europaval is megkezd?dhetett a kereskedelem, de ekkor meg nem volt akkora hatasa a dohany es puskapor megjelenesenek. ^[15] Ebben a korban jelent?s valtozas tortent meg a penzgazdalkodasban is, ugyanis el?terbe kerult a rezpenz hasznalat. Az illetmenyek, adok fizetesere, valamint termenyek es foldek eladasara, hitel hasznalatara sokkal praktikusabb, konnyebben kezelhet? volt. Ez is hozzasegitett a gazdasagi elet novekedesehez. Osszessegeben tehat mondhatjuk, hogy 1550 -re a belterjes gazdalkodast folytato japan tarsadalom es gazdasag immar kozel harom evszazada elpusztitotta a korabbi rendszerek ( ricurjo - es kenmon-rendszer ) maradekat is, es egy uj, sokkal er?sebb rendszer volt szulet?ben. ^[16]

Az orszag egyesitese [ szerkesztes ]

Mar a 16. szazad elejen letrejott az az eszme, vagy mondhatni vegs? cel a vezet? foldesurak kozott, hogy ezt a harmoniat, amit sajat foldjeiken kepesek voltak elerni, kiterjesszek egesz Japanra, valamint megszerezzek a soguni cimet, ezzel dics?seget szerezve nevukre es az orszag urava valhassanak. A z?rzavarok kozepette a mintegy 250 tartomanyi foldesurbol 13-14 tudott olyan er?sse valni, hogy kiemelkedjen, valamint tudjon kuzdeni hosszu eveken at az orszag egyesitese erdekeben az ellensegek hosszu soraval. De kozuluk csak egy ember volt kepes erre, aki mindenkit legy?zve kitaposta maganak az utat, hogy a veres harcok utan legalabb reszben egyesiteni tudja Japant.

Oda Nobunaga torekvesei [ szerkesztes ]

Oda Nobunaga (japanul: 織田 信長) az orszag nagy reszenek kes?bbi ura Nagoja kastelyaban szuletett 1534 . junius 23-an Oda Nobuhide (japanul: 織田 信秀) sugo es Cucsida Godzen (japanul: 土田 御前) gyermekekent. A csalad kisebb foldteruletekkel rendelkezett Ovari tartomanyban, tehat nem szamitott a klan eredetileg a jelent?sebb hatalmak koze. Mindemellett arrol is ismert volt, hogy a Japanba europaiak altal nemreg bekerult t?zfegyverek irant erdekl?dott, ami kes?bbi katonai sikereinek egyik kulcsava valt. Legel?szor az 1575 -os nagasinoi csata soran vetette be tomegesen ezeket az eszkozoket. ^{[17] [18]} Apja 1551 -ben halt meg varatlanul, Nobunaga ekkor meg csak 17 eves. A temetesi szertartason valo oda nem ill? viselkedese miatt meggy?z?dtek a csalad tagjai, hogy kiszamithatatlansaga es fegyelmezetlensege miatt nem alkalmas az Oda-klan vezetesere. Ezek utan a csalad tobb frakciora esett szet es hosszas intrikak, gyilkossagok es ongyilkossagok, valamint ravasz cselszovesek sorozata vette kezdetet ezert a kisebb tartomany uralasaert. Vegul 1559 -re Nobunaganak sikerult leszamolnia osszes ellensegevel egesz Ovariban es csaladjan belul is, igy sikerult kitaposnia maganak az utat sajat tartomanyan belul is. Ez a hatalmi epitkezes a legjobb peldaja az egesz kor politikai szervez?desenek lancolatara. Hiszen ebben a korban kozponti hatalom hijan nem johetett semmifele valtozas felulr?l csak alulrol. Igy el?szor a helyi hatalmassagoknak helyi szinten kellett politikailag szervez?dni, amit kes?bb ki tudtak terjeszteni regionalisan is, mig legvegul (ami Nobunaganak reszben sikerult is) az egesz birodalmat egyesiteni tudtak. Oda Nobunaganal lathatjuk, ahogy el?szor helyileg epiti ki hatalmat, es ebb?l meritve terjeszkedik tovabb.

A kovetkez? rendkivul fontos allomas a daimjo torteneteben a Dengaku-hazama szurdokaban lev? meglepetesszer? tamadasa egy Okehazama nev? kis falu kozeleben, a csata err?l is kapta nevet. Ellenfele Imagava Josimoto volt, akinek 25.000-es seregehez csatlakoztak a Macudaira-csalad csapatai is ( Macudaira Motojasu vezetesevel, aki kes?bb Tokugava Iejaszukent lep a tortenelem szinpadara). Imagava Kioto fele menetelt, mivel elerkezettnek latta az id?t ahhoz, hogy bevonulasaval atvegye a hatalmat es megsegitse az Asikaga-shogunatust. Ezzel szemben Nobunaganak csupan 1.800 f?s serege volt. Azonban itt is megmutatkoztak hihetetlen strategiai kepessegei, ugyanis a taboraban elesett harcosaik sisakjaibol, zaszloibol es szalmakbol felallitottak egy alsereget, amivel elhitetettek az ellenseggel, hogy ott taboroznak. Valojaban a hatukba tamadtak es a kedvez? id?jarast kihasznalva mereszen megtamadtak az ellenseget. Imagava sokaig azt hitte, csupan dulakodas tort ki seregei kozt. Azonban ra kellett dobbennie, hogy az ellenseg tamadott ra, amikor ket szamuraj ratort es megoltek. Ezutan a gy?zelem utan Nobunaga melle allt a Macudaira-csalad, s nem mellesleg a tortenelem egyik legvaratlanabb gy?zelmet szerezte igy meg a hadvezer annak ellenere, hogy a statisztikak szinte a biztos vereseget mutattak. Ezaltal eselye nyilt arra, hogy felemelkedhessen a tobbi foldesur fole, amit hosszu harcok soran vegul el is ert.

Ez a kulcsgy?zelem ujabb heteves haboruskodashoz es hoditashoz vezetett, aminek eredmenyekent beirta magat mar ekkor a tortenelemkonyvekbe oly modon, hogy szekhelyet eszakabbra helyezte a Kiotot es Edot osszekot? egyik legfontosabb f?ut, a Nakaszendo melle. A varat Gifudzsonak keresztelte el, ami utalas a kinai Qi-hegyre, ahonnan elindult utjara a Csou-dinasztia , illetve utal annak alapito hadvezerere is. Ezzel a kastellyal felhivta magara a kiotoiak figyelmet is. Korulbelul ekkortajt kezdett el pecsetjein megjelenni tartalmas jelmondata is, a ? Tenka fubu ” (japanul: 天下布武), ami annyit tesz: ?Er?vel kormanyozd a birodalmat”. Kes?bbiekben ezt hasznalta Nobunaga alairas gyanant is. ^[19] A jelmondat szellemisegevel hiveit?l teljes h?seget, illetve ellensegeit?l csakis a feltetel nelkuli megadast kovetelte. Jol latszik Nobunaga er?s es harcias szellemisege ezekben az alapelveiben.

Ezek utan pedig mar nem maradt mas hatra Nobunaga szamara, minthogy diadalittasan bevonuljon Kiotoba. Az uralkodo parancsara ment a f?varosba, illetve hivatalaba helyezte a 16. (es egyben utolso) Asikaga-sogunt, Asikaga Josiakit , aki mindvegig rosszallta, hogy egy nala alacsonyabban lev? ember, azaz Nobunaga adjon neki parancsokat. Eppen ezert viszonyuk mar a kezdetekben sem volt felh?tlen, a sogun sokszor probalta akadalyozni es hatraltatni a hadvezert. Ennek vegs? eredmenye pedig, hogy 1573-ban el?zte Josiakit, aki abban remenykedett, hogy megszabadulhat hatalmaskodo ? vazallusatol ”, szovetsegre lepett Nobunaga ellenlabasaival. ^[20] Igy ert veget az Asikaga-bakufu (japanul: 足利幕府) 237 eves regnalasa, ezzel veget vetve egy kornak, es ezzel Oda Nobunaga a csucsra erhetett. Bar elete soran a daimjo ?csupan” Kozep-Japanra tudta kiterjeszteni hatalmat es elete vegeig hadakozott ellenfeleivel, megis azt mondhatjuk, hogy az orszag jelent?s reszet uralhatta, ezaltal ? teljesithette a szengoku daimjok vegs? almat els?kent: dics?seges harcok sorozataval egyesiteni Japant es a beket az egesz orszagra kiterjeszteni. Oda Nobunaga halala eppolyan gyors es hirtelen volt, mint felemelkedese. Egyik hadvezere, Akecsi Micuhide (japanul: 明智 光秀) parancsot kapott t?le, hogy nyisson egy ujabb arcvonalat egy ellenseges daimjo ellen, Honsu nyugati csucskeben. El is indult Tadzsima kikot?jeb?l a Seto-beltenger partja menten nyugat fele haladva, azonban utkozben ugy erezte, Nobunaga rosszul banik vele, ezert visszafordult es Kioto fele vette az iranyt. Erdekes megismetl?dese ez a tortenelemnek, ugyanis a Muromacsi-korszak is igy kezd?dott, hogy Asikaga Takaudzsi a Hodzsok ellen fordult, ami altal meg tudta alapitani az Asikaga-sogunatust . Akecsi 1582 juniusaban erkezett a Kiotoi Hokke-szekta egyik nagyobb, a varos Simogjo-negyedeben talalhato templomaba, a Honnodzsibe, ahol epp tartozkodott Nobunaga. Ezert is hivjak ezt az esetet Honnodzsi-osszeeskuvesnek (japanul: 本能寺の?, Honnodzsi no hen ). Ennek eredmenyekent hosszas harcok utan junius 21-en a lazado tabornok szeppukura kenyszeritette Oda Nobunagat. Igy ert veget Japan egyik legnagyobb hadvezerenek elete, aki nelkul nem kezd?dhetett volna el a feudalis anarchia vege es a tobb mint 250 evig elzartan es bekeben lev? Japan korszaka. ^[21]

Osszegzes [ szerkesztes ]

A fentebbiekb?l lathato, hogyan jutott el Japan a kozepkori feudalizmusbol az Onin-haboruktol kezd?d?en a feudalis anarchia tobb mint szaz evebe, hogy milyen jelent?s tarsadalmi es gazdasagi valtozasokat eredmenyezett, ami megalapozta a t?kes modern Japan gazdasagot a kes?bbiekben, valamint hogy Oda Nobunaga, egy ambiciozus hadvezer milyen sokra vihette a korban tehetsegevel. Nobunaga tervet egyik tabornoka, Tojotomi Hidejosi tudta megvalositani rovid id?n belul, volt uranak gyilkosait megbuntette, majd egyesitette egesz Japant. Hidejosi halala utan pedig 1600-ban Tokugava Iejaszu kezebe kerult a hatalom a szekigaharai csata kovetkezteben, ezaltal megkezd?dott 1603 -tol a Pax Tokugava id?szaka, azaz a bekes Edo-korszak .

Irodalom [ szerkesztes ]

• Berry, Mary Elizabeth: The Culture of Civil War in Kyoto . Berkeley, University of California Press, 1994.
• Collcutt Martin, Jansen Marius, Kumakura Isao: A Japan vilag atlasza . Budapest, Helikon-Magyar konyvklub, 1997.
• Farkas Ildiko: Allandosag es valtozas: a japan tortenelem vazlata . In Ismerjuk meg Japant! (Farkas Ildiko szerk.) Budapest, 2009, Eotvos kiado, 11-40. o.
• Farkas Ildiko: Japan tortenete diohejban . Historia 2009/7.
• Farkas Ildiko: A szamuraj . Historia 2004/4.
• Gy. Horvath Laszlo: Japan kulturalis lexikon . Budapest, Corvina Kiado, 1999.
• Hall, John Whitney; Jansen, Marius; Kanai Madoka; Twitchett Denis: The Cambridge History of Japan . 3. kotet, Cambridge, Cambridge University Press, 1990.
• Ito Nobuo, Maeda Taidzsi, Mijagava Torao, Joshizava Csu: Japan m?veszet . Budapest, Corvin Kiado, 1980.
• Jamadzsi Maszanori: Japan - Tortenelem es hagyomanyok . Budapest, Gondolat, 1989.
• Jansen, Marius B.: The Making of Modern Japan . Cambridge, Harvard University Press, 2000.
• Lorimer, Micael James: Sengokujidai: Autonomy Division and Unity in Later Medieval Japan . London, Olympi Publishers, 2008.
• Louis, Thomas; Ito, Tommy: A harcos torvenykonyve. Budapest, Reneszansz Konyvkiado Kft., 2008.
• Mason, R. H. P.? Caiger, J. G.: Japan tortenete . Budapest, Puski Kiado, 2004.
• Mikiszo Hane: Modern Japan: A Historical Survey . [h.n.] Westview Press, 1992
• Morita Kjodzsi: Asikaga Josimasza no kenkju , Oszaka, Izumi soin, 1993.
• Reischauer, Edwin O.: Japan tortenete . Budapest, Magyar Konyvklub, 1995.
• Totman, Conrad: Japan Tortenete . Budapest, Osiris Kiado, 2006.
• Turnbull, Stephen: Szamurajok. Japan nemes harcosainak tortenete . Budapest, Kossuth Kiado, 2005.
• Varley, H. Paul: The ?nin war . New York, Columbia University Press, 1967.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

1. ↑ Gy. Horvath Laszlo a korszak nevet ?hadakozo fejedelmek” formaban hasznalja; lasd Gy Horvath 1999., 213. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A hadakozo fejedelemsegek korarol a SamuraiWikin (angolul)
• Szengoku-kor Archivalva 2014. december 10-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)
• Hadakozo fejedelemsegek kora (angolul)
• Sengoku period (angolul)
• Oda Nobunaga Archivalva 2017. junius 6-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)
• Samurai Archives Japanese History page (angolul)
• Sengoku Expo: Japanese Design, Culture in the Age of Civil Wars (japanul)
• List of the Sengoku Daimyos (japanul)