Ausztriai Maria Amalia
Uralkodohaz	Habsburg?Lotaringiai
Szuletett	1746. februar 26. Becs
Elhunyt	1804. junius 18. (58 evesen) Praga
Nyughelye	Szent Vitus-szekesegyhaz
Edesapja	I. Ferenc nemet-romai csaszar
Edesanyja	Ausztriai Maria Terezia
Hazastarsa	I. Ferdinand parmai herceg
Gyermekei	Karolina szasz koronahercegne I. Lajos etruriai kiraly Maria Antonia hercegn? Sarolta hercegn?
Vallasa	romai katolikus
A Wikimedia Commons tartalmaz Ausztriai Maria Amalia temaju mediaallomanyokat.

Ausztriai Maria Amalia (teljes szuletesi neven Maria Amalia Jozefa Johanna Antonia ; Becs , Ausztria , 1746. februar 26. ? Praga , Ausztria , 1804. junius 18.), Habsburg?Lotaringiai-hazbol szarmazo osztrak f?hercegn? , I. Ferenc nemet-romai csaszar es Ausztriai Maria Terezia csaszarne nyolcadik gyermeke. I. Ferdinanddal kotott hazassaga reven Parma, Piacenza es Guastalla hercegn?je 1769-t?l hitvese 1802-ben bekovetkezett halalaig.

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa, testverei [ szerkesztes ]

Maria Amalia f?hercegn? 1746 . februar 26-an szuletett Becsben. Edesapja I. (Lotaringiai) Ferenc nemet?romai csaszar (1708?1765), edesanyja Maria Terezia csaszarne , osztrak uralkodo f?hercegn? , magyar es cseh kiralyne (1717?1780).

Az uralkodopar 16 gyermekenek soraban Maria Amalia szuletett nyolcadikkent:

• Maria Anna Jozefa f?hercegn? (1738?1789), betegsege miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza.
• Jozsef Benedek Agost f?herceg (1741?1790), kes?bb II. Jozsef neven nemet-romai csaszar , magyar es cseh kiraly (1764?1790).
• Maria Krisztina f?hercegn? (1742?1798), aki 1766-ban Albert Kazmer szasz?tescheni herceghez (1738?1822) ment felesegul.
• Maria Erzsebet Jozefa f?hercegn? (1743?1808), akit XV. Lajos francia kiraly felesegeul szantak, de betegsege miatt egy innsbrucki kolostorba kenyszerult vonulni.
• Karoly Jozsef Emanuel f?herceg (1745?1761), fiatalon meghalt.
• Maria Amalia f?hercegn? (1746?1804), aki 1769-ben I. Ferdinand parmai herceghez (1751?1802) ment felesegul.
• Peter Lipot Jozsef f?herceg (1747?1792), I. Lipot neven toszkanai nagyherceg , 1790?92 kozott II. Lipot neven nemet-romai csaszar , magyar es cseh kiraly .
• Maria Johanna Gabriella f?hercegn? (1750?1762) akit IV. Ferdinand napolyi kirallyal jegyeztek el, de meghalt az eskuv? el?tt.
• Maria Jozefa f?hercegn? (1751?1767), akit elhalt n?vere, Johanna Gabriella utan szinten IV. Ferdinand napolyi kirallyal jegyeztek el, de ? is meghalt az eskuv? el?tt.
• Maria Karolina Lujza f?hercegn? (1752?1814), aki elhalt n?verei helyett 1768-ban felesegul ment IV. Ferdinand napolyi kiralyhoz (1751?1825), a kes?bbi I. Ferdinand napoly?sziciliai kiralyhoz , igy Napoly es Szicilia kiralyneja lett.
• Ferdinand Karoly Antal f?herceg (1754?1806), Lombardia f?kormanyzoja, aki 1771-ben Estei Maria Beatrix modenai hercegn?t (1750?1829), es megalapitotta a Habsburg-haz Este-Modenai agat.
• Maria Antonia f?hercegn? (1755?1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia kiraly felesege lett. Lajos Karoly francia tronorokos herceg edesanyja. A francia forradalom soran ferjevel egyutt kivegeztek. Fia 1795-ben fogsagban halt meg.
• Miksa Ferenc f?herceg (1756?1801) puspok, kolni valasztofejedelem , a Nemet Lovagrend nagymestere .

Ifjukora [ szerkesztes ]

Maria Amalia a becsi csaszari udvarban toltotte ifjukorat. Testvereivel egyutt nevelkedett, szigoru terv szerint, amelyet Maria Terezia dolgozott ki gyermekei szamara. Az oktatasi program tancorakat, szinhazi el?adasokat, a tortenelem, festeszet, helyesiras es allamtudomany oktatasat, nemi matematikat, es idegen nyelvek tanulasat. A leanyokat ezen felul kezimunkat es tarsalgast is tanitottak.

Maria Terezia es f?minisztere, Kaunitz grof az osztrak orokosodesi haboruban meggyengult Habsburg Birodalom helyzetenek meger?sitesere torekedtek. Az osztrak politikai befolyas er?sitesenek legjobb modjat a dinasztikus kapcsolatok szaporitasaban lattak. Maria Terezia szerteagazo hazassagi terveiben mind a 14 tulel? gyermeke szerepelt. Maria Terezia figyelme f?leg Bourbonok altal uralt Francia Kiralysagra , a Spanyol Kiralysagra , a Napoly?Sziciliai Kiralysagra es a Parmai Hercegsegre osszpontosult, remelve, hogy a Bourbonok es a Habsburgok kozotti er?s csaladi kapcsolat ellensulyt kepezhet II. Frigyes porosz kiraly ellenseges torekveseivel szemben.

Maria Terezia minden leanyanak jellemet gondosan megfigyelte es leirta. Maria Amaliat onhittnek, bekepzeltnek es igen elevennek irta le. Tobb eves korkulonbseg valasztotta el id?sebb n?vereit?l, Maria Krisztinatol (1742?1789) es Maria Erzsebett?l (1743?1808), es kes?bb szuletett hugaitol, Maria Johanna Gabriellatol (1750?1762) es Maria Jozefatol (1751?1767) is. Emiatt tobbi testveret?l nemileg elszigel?dott.

1768-ban, 22 evesen beleszeretett a fiatal es j?kep? Karoly Agost zweibruckeni hercegbe (Karl III. August Christian von Pfalz-Birkenfeld-Zweibrucken, 1746?1795) . A herceg meg is kerte Maria Amalia kezet, de csaladjanak rangjat mind Maria Terezia, mind Kaunitz f?miniszter politikailag sulytalannak itelte, ezert elutasitottak a ker?t. A sertes miatt a Karoly Agost herceg engesztelhetetlen ellensege lett a Habsburg Birodalomnak , az 1777 -es bajor orokosodesi haboruban Ausztria ellenfeleit tamogatta, es 1778?79-ben szovetsegeseivel egyutt sikeresen megakadalyozta, hogy a Habsburgok ? az Osztrak-Nemetalfoldert cserebe ? megszerezzek a Bajor Valasztofejedelemseget .

Maria Amaliat el?bb IV. Ferdinand napolyi kiralyhoz (1751?1825), a kes?bbi I. Ferdinand napoly?sziciliai kiralyhoz akartak ferjhez adni, aki 1768 -ban megis Maria Amalia hugat, Maria Karolinat vette felesegul.

Hazassaga, gyermekei [ szerkesztes ]

Maria Amalianak ? Karoly helyett ? Ferdinand Bourbon?parmai herceget (1751?1802), I. Fulop parmai herceg es Lujza Erzsebet francia kiralyi hercegn? fiat, XV. Lajos kiraly unokajat ajanlottak, aki ot evvel fiatalabb volt jovend?beli menyasszonyanal. A hazassag reven az osztrak befolyast akartak novelni a kis Parmai Hercegsegben , ahol 1748 el?tt a Habsburgok, azota viszont a Bourbonok uralkodtak.

Maria Amalia batyja, Jozsef f?herceg , a jovend? II. Jozsef csaszar is er?sen tamogatta ezt a hazassagot, mivel Ferdinand herceg az ? els?, igen szeretett es fiatalon elhunyt felesegenek, Maria Izabella Bourbon?parmai hercegn?nek (1741?1763) volt az occse. A herceg tulajdonkeppen jo nevelest kapott tanaraitol, a felvilagosodas ket neves filozofus kepvisel?jet?l, Mablytol (1709?1785) es Condillactol (1715?1780). Maria Amalia f?hercegn? megis hiszterikusan ellenkezett a tervezett ferjjelolt ellen. Utolso percig azt remelte, hogy anyja neki is megengedi majd, hogy maga valasszon ferjet n?verehez, Maria Krisztina f?hercegn?hoz hasonloan, aki anyjanak kedvenc leanya volt, es aki szerelemb?l mehetett ferjhez.

Sok veszekedes utan Maria Amalia engedett az anyai akaratnak, es erzelmei ellenere beleegyezett a parmai herceggel kotend? hazassagba, amelyet el?szor 1769 . junius 1-jen kepvisel?k utjan (per procurationem) kotottek meg a becsi agostonrendiek templomaban (Augustinerkirche). A tenyleges eskuv?re a colornoi hercegi palotaban junius 27-en kerult sor. Ebb?l az alkalombol nagyszabasu allami unnepsegeket es egy amfiteatrumban latvanyos szinhazi el?adasokat szerveztek.

Az ifju par a naszejszakat is a colornoi kastelyban toltotte, de a 23 eves Maria Amalia visszautasitotta 17 eves ferjenek kozeledeset, mert taszitotta ?t ferjenek elegtelen testi tisztasaga. Az udvar komoly er?fesziteseket tett, hogy javitson Ferdinand herceg tisztalkodasi szokasain, megis ket tovabbi honapba telt, mire a hazassagot tenylegesen elhaltak. Az ifju ferj nagyapja, XV. Lajos francia kiraly ebben az id?ben szamos levelet kuldott unokajanak, amelyben a sikeres hazaselethez szukseges tanacsokkal latta el ?t.

Maria Amalia f?hercegn? es I. Ferdinand parmai herceg (1751?1802) hazassagabol 7 gyermek szuletett:

• Karolina Maria hercegn? (1770?1804), aki Miksa szasz kiralyi herceghez (1759?1838) ment felesegul.
• Lajos Ferenc herceg (1773?1803), Parma cimzetes hercege, Etruria kiralya .
• Maria Antonia (Antonietta) hercegn? (1774?1841), Szent Orsolya-rendi apaca.
• Sarolta (Carlota) hercegn? (1777?1813).
• Fulop herceg (1783?1786), kisgyermekkent meghalt.
• Antonia Lujza hercegn? (*/† 1784), szuletesekor meghalt.
• Lujza Maria hercegn? (1787?1789), kisgyermekkent meghalt.

Elete a parmai hercegi udvarban [ szerkesztes ]

Maria Amalia es ferje ket teljesen elter? karakter? szemelyiseg volt. A f?hercegn? extrovertalt, g?gos es dominans viselkedesre hajlott. Ferdinand herceg egyszer? lelk?, jo nevelese ellenere sekelyes erdekl?des?, magaba fordulo, buzgon vallalos, szereny es lagysziv? fiatalember volt, aki az egyszer? nep joletet tekintette legfontosabb feladatanak. Kedvenc elfoglaltsaga a templomi harangozas es a paraszti tarsasagban gyakorolt gesztenyesutes volt. A f?uri tarsasag rip?knek tartotta, de Maria Amalia szamara mindez csak az eskuv? utan derult ki. A hazassag els? eveben irt leveleiben Maria Terezia meg szemrehanyasokat tett leanyanak, miert nem mutat tobb erdekl?dest a m?veszetek es tudomanyok irant, ?ha mar ilyen szellemes es jol nevelt kiralyfi lett a ferje”. Nehany evvel kes?bb a csaszarne mar gunyosan azon peldalozott, hogy lam, mive neveltek Ferdinandot a felvilagosodas eszmei es a francia filozofusok.

Ferdinand herceg nyolceves koraban elveszitette edesanyjat, tizennegy evesen edesapjat is. Apja halala teljesen varatlanul erte a serdul? fiut, aki nagyon nehezen dolgozta fel a veszteseget. A hercegseg kormanyzasahoz szukseges ismeretekre f?minisztere, a francia Guillaume du Tillot (1711?1774) oktatta, akivel az evek soran szoros bizalmas kapcsolatot alakitott ki.

Maria Terezia evenkent rendszeres penztamogatast juttatott az ifju hazasoknak, ehhez elnyerte a francia es a spanyol kiralyi udvarok jovahagyasat is ? bar fia, II. Jozsef csaszar tiltakozott ez ellen. A hazassag els? eveiben Maria Terezia gyakran irt hosszu leveleket leanyanak, megprobalta a hazaspar eletet sajat elkepzelesei szerint iranyitani.

Leveleiben Maria Terezia ugyanazt javasolta Maria Amalianak, amit tobbi leanyanak: Ne avatkozzek allamugyekbe, ne vallalkozzek politikai kozvetitesre, ne hasonlitsa ossze a kicsiny parmai hercegi udvar lehet?segeit a becsi csaszari udvar hatalmaval. Kulon kihangsulyozta, hogy leanya ne probalja folenyesen kioktatni nala ot evvel fiatalabb, tapasztalatlanabb ferjet. Maria Amalia azonban anyjanak onfej? es akarnok termeszetet orokolte, es e tanacsokat nem fogadta meg.

Politikai es csaladi konfliktusok [ szerkesztes ]

Guillaume Du Tillot f?miniszter a Parmai Hercegseg politikajat a Francia Kiralysagnak kedvez? iranyba igyekezett terelni. ? maga azt szerette volna, ha Ferdinand a modenai hercegseg orokosn?jet, Estei Maria Beatrix modenai hercegn?t (1750?1829) veszi felesegul. Ez a tervet Maria Terezia meghiusitotta, Ferdinand herceg Maria Amaliat vette el, s?t, a modenai orokosn?t is sajat fiaval, Maria Amalia occsevel, Ferdinand Karoly f?herceggel (1754?1806) hazasitotta ossze, igy mindket italiai fejedelemsegben a Habsburgok jutottak uralkodoi hatalomhoz.

Ebben a helyzetben a Habsburg f?hercegn? viszonya Du Tillot-val kezdett?l fogva feszultseggel volt terhes. Rovid id? alatt szemelyes ellensegekke valtak, a f?hercegn? kemenyen intrikalt a f?miniszter ellen, pedig mind Maria Terezia csaszarne, mind III. Karoly spanyol kiraly Du Tillot mellett foglaltak allast. Maria Terezia igyekezett leanyat visszatartani a kormanyzati ugyekbe valo beavatkozastol, de intelmei hiabavalonak bizonyultak. 1771-ben Maria Amalia elerte, hogy Du Tillot lemondjon allasarol, ezzel minden akadaly elharult sajat politikai ambicioi el?tt. Aposa, a spanyol kiraly a Parma uj f?minisztereve Jose de Llano grofot nevezte ki. Az uj f?miniszter azonban nem tudott egyensulyt teremteni a parmai hercegi udvar es a kormany kozott, Maria Amalia tovabbra sem fogadta meg az anyai intelmeket. 1771 ?szen III. Karoly szemelyes diplomaciai megbizottat kuldott Parmaba, a hercegne azonban osszekulonbozott vele, es kiutasitotta udvarabol. A spanyol udvar megszakitotta a diplomaciai kapcsolatokat a hercegseggel.

Ekkor Maria Terezia kuldte Parmaba sajat szemelyes megbizottjat, Franz Rosenberg grofot azzal a megbizatassal, hogy kifejezze a csaszarne legfels?bb elegedetlenseget, es ?eszreteritse” a hercegnet. A csaszarne megfenyegette leanyat, hogy megvon t?le minden anyagi tamogatast, es valas eseten apacakolostorba kenyszeriti. Ezt irta: ? … ha azt kell latnom, hogy az On onfej?sege, rovidlato csokonyossege es el?iteletei semmive teszik mindazt, amit a jozan ertelemnek, a szuksegszer?seg belatasanak, a kotelessegtudasnak, es a hiv anyai tanacsoknak sugallniuk kellene, ugy a grof ur a leghatarozottabb eljarassal kimutatja majd, hogy az On jelenlegi viselkedeset nemcsakhogy nyilvanosan elitelem, hanem a tovabbiakban ? tortenjek barmi ?semmilyen ugyben Onnek partjat nem fogom, s?t inkabb, nyugalmam es becsuletem vedelmeben mindorokke sorasra hagyom Ont sajat onfej?segevel es hitvany tanacsadoival.” ^[1]

Rosenberg kozbenjarasa is kudarcot vallott, ? sem tudott valtozast elerni a hercegne viselkedeseben, ezert Maria Terezia megszakitotta leanyaval a kapcsolatokat, es csaladtagjait is eltiltotta a parmai hercegnevel valo levelezest?l. Nyilvanosan hangot adott meltatlankodasanak a ?randa parmai pofa” (?Fratzen in Parma”) hallatlan viselkedese miatt (sajat leanyat illette e kifejezessel). A Bourbon-rokonsag is megutkozott a hercegne onfej?segen. Ferjenek nagyapja, XV. Lajos kiraly is eltiltotta unokait ?e kozfelt?nest kelt? idegen asszonnyal” valo talalkozasoktol.

Amikor azonban 1773-ban megszuletett Lajos herceg, a tronorokos, helyrealltak a diplomaciai kapcsolatok Madriddal , majd Beccsel is. Maria Terezia felszolitotta gyermekeit, hogy apoljanak jo viszonyt hugukkal, de ? maga sohasem bekult ki leanyaval, Becsbe latogatni sem engedte. Maria Amalia ezutan rendszeresen levelezett n?vereivel, f?leg Maria Anna Jozefaval (1738?1789) es Maria Karolinaval (1752?1814), Napoly es Szicilia kiralynejaval.

Ferje, Ferdinand herceg er?tlen szemelyiseg volt, aki folott felesege uralkodott, politikai es maganeleti ugyekben egyarant. A koznep Maria Amaliat hamarosan ?La Signora” (?a Nagyasszony”) vagy ?La Mata” mellekneveken emlegettek, kifejezesre juttatva a holgy dominans lenyet. A hercegne ugyanakkor igen kozvetlenul, megnyer?en es szeretetre meltoan tudott megnyilvanulni, amivel elnyerte alattvaloi rokonszenvet. Szerettek is, de tartottak is t?le. Nepszer? es kozkedvelt szemelyiseg volt, annak ellenere, hogy hazastarsaval szemben ellentmondasosan viselkedett, es kettejuk kozul nyilvanvaloan ?? viselte a nadragot”. A ferfias kedvteleseknek is szivesen hodolt, gyakran jart vadaszni, hogy a parmai udvari elet egyhangusagat el?zze. Ferjevel egyutt lohaton es gyalogszerrel bejarta szinte egesz orszagat.

Az ossze nem ill? hazasfeleket csak a ferfi tronorokos letrehozasanak kozos celja tartotta egymas mellett. Gyermekeik megszuletese utan Maria Amalia fokozatosan eltavolodott ferjet?l, es ifju gardatisztek tarsasagat kereste. A leany Maria Terezia dinasztikus politikajanak aldozata volt, akarcsak huga, Maria Karolina, a napoly?sziciliai kiralyne.

Francia megszallas es kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

A francia forradalmi haboruk soran 1798 -ban francia forradalmi csapatok vonultak be Parmaba , 1799 -ben kikialtottak az Etruriai Koztarsasagot . Ferdinand herceg megkiserelt semleges allaspontra helyezkdeni, hogy alattvaloit megvedelmezze a megszallok tulkapasaitol. Bonaparte tabornok, Els? Konzul azonban 1801 -ben Spanyolorszaggal megkototte az aranjuezi szerz?dest , amelyben elerte, hogy a Parmai Hercegseget , a hozza tartozo Piacenzaval es Guastallaval egyutt, Ferdinand herceg halala utan a francia allamterulethez csatoljak.

Ferdinand herceg halala (1802) utan az aranjuezi szerz?dest vegrehajtottak, Parma birtoka Franciaorszagra szallt, az ozvegy Maria Amalianak el kellett hagynia hercegseget. Bonaparte Els? Konzul Moreau de Saint-Mery grofot (1750?1819) nevezte ki Parma francia helytartojava.

Utolso evei [ szerkesztes ]

1802 novembereben Maria Amalia Pragaba koltozott, itt halt meg 1804-ben. Holttestet Pragaban temettek el, szivet azonban Becsbe hoztak, es az agostonrendiek templomanak ugynevezett ?szivkriptajaba” (Herzgruft) helyeztek.

Hercegsegenek tovabbi sorsa [ szerkesztes ]

Ferdinand es Maria Amalia legid?sebb fianak, Lajos Ferenc hercegnek , a parmai hercegi tron orokosenek Napoleon csaszar karpotlasul felajanlotta az ugyancsak francia megszallas ala kerult Toszkanai Nagyhercegseg helyen alakitott csatlos allam, az Etruriai Kiralysag tronjat. A fiatal Lajos herceg Napoleon kegyelmeb?l ennek kiralyakent uralkodott halalaig, 1803 -ig, utana fia, Karoly Lajos herceg (1799?1883) kovette az etruriai kiralyi tronon. 1807 -ben Napoleon ezt az allamot is kozvetlenul Franciaorszaghoz csatolta.

A parmai Bourbonok a napoleoni haboruk utan sem kaphattak vissza korabbi hercegsegeiket. A becsi kongresszus 1814 -ben Parmat es Piacenzat I. Ferenc osztrak csaszar leanyanak, Napoleon masodik felesegenek, Maria Lujzanak (1791?1847) adta szemelyes birtokul.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A colornoi Hercegi Palota (Palazzo Ducale di Colorno)
• I. Ferdinand parmai herceg
• Az 1801-es aranjuezi szerz?des

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Eletrajzi adatai (The Peerage).
• A parmai Bourbon-csalad tagjai (Royaltyguide).

Forrasok [ szerkesztes ]

• Friedrich Weissensteiner : Die Tochter Maria Theresias , Kremayer & Scheriau, 1991, Bastei-Verlag Gustav Lubbe, Bergisch Gladbach, 1996, ISBN 3-218-00591-4
• Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy europai jelenseg , 2. kiadas, Budapest: Gondolat Kiado (1978). ISBN 963-280-714-6  
• Niederhauser Emil : Maria Terezia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963-9252-14-X
• Thea Leitner: Habsburgs vergessene Kinder (A Habsburgok elfeledett gyermekei) , Piper, 1996, ISBN 3-492-21865-2