Huvelyesek

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Huvelyesek
Evolucios id?szak:  Kes? kreta - jelen
Jeneszter (Spartium junceum)
Jeneszter (Spartium junceum)
Rendszertani besorolas
Orszag : Novenyek (Plantae)
Torzs : Zarvaterm?k (Magnoliophyta)
Csoport: Valodi ketszik?ek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend : Huvelyesek (Fabales)
Bromhead
Csaladok
Hivatkozasok
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Huvelyesek temaju rendszertani informaciot.

Commons
Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Huvelyesek temaju kategoriat.

Mas rendszerezesek
legkozelebbi fels?bb taxon:   Alosztaly
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:   F?rend
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:   F?rend
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:   F?rend
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:   Agazat
alsobb taxonok:

A huvelyesek (Fabales) a valodi ketszik?ek egy rendje. Az APG tobb csaladdal, illetve renddel b?vitette a hagyomanyosan a Rosidae alosztalyba sorolt rendet . Az igy kiegeszult klad adja a valodi ketszik?ek fajainak majd' tiz szazalekat; fejl?desuk mintegy 94?89 millio eve kulonult el. Legjellegzetesebb csaladjuk a pillangosviraguake (Fabaceae) .

A rend monofiletikussagat az rbcL -szekvenciak vizsgalata er?sen tamogatja; egyeb szunapomorfiak az edenyek es az embrio tulajdonsagaiban talalhatok. Kozos jellegzetesseguk az egyetlen term?levelb?l fejl?d? es ket kopaccsal nyilo huvely termes , am ennek alakja igen valtozatos lehet. Magvaik nem az endospermiumban , hanem szikleveleikben raktaroznak sok tartalek tapanyagot (zsirt, szenhidratokat, feherjeket). A maghej gyakran nagyon kemeny, vizzaro, ezert a magvak sokaig eletkepesek.

Gyokereiken gyakran un. rhizobiumokat (szimbionta nitrogenmegkot? bakteriumokat ) talalunk.

A novenyek levelei palhasak, altalaban parosan vagy paratlanul osszetettek, gyakori a levelmodosulat (levelkacs, leveltovis stb.).

Viragaik aktinomorfbol a levezetettebb taxonok fele haladva fokozatosan zigomorffa alakulnak. Porzoszalaik szabadon allnak vagy egy-ket falkaba n?ttek ossze. Viragaikat tobbnyire rovarok porozzak be , egyes fajaikat madarak , masokat pedig deneverek .

Mintegy 13 000 fajuk kozul sok a kulturnoveny ? etkezesi, takarmany- es ipari novenyek egyarant. A rhizobiumoknak koszonhet?en a legtobb vetesforgo lenyegi elemei. A huvelyeseke a novenyek gazdasagilag (a perjeviraguak utan) masodik legjelent?sebb csoportja.

A Foldon mindenfele megtalaljuk ?ket a tropusoktol a sarkvidekekig, az orokzold es?erd?kt?l a sztyeppekig es a sivatagokig ? eletformajuk ennek megfelel?en folottebb valtozatos. Szamos fajuk toxikus hatasu feherjeket, un. lektineket is tartalmaz.

Rendszerezesuk [ szerkesztes ]

A huvelyesek rendje regota a rozsaviraguak rendjevel kozeli rokon rendkent van meghatarozva, a Polygalaceae (Cronquist rendszereben Polygalales rend a Rosidae alosztalyban), a Surianaceae es a Quillajaceae ( Tahtadzsjannal a Rosales rendben) csaladok szinten.

APG II [ szerkesztes ]

Az APG II rendszerezes a rendet a valodi ketszik?ek eurosid I kladjaban helyezi el a kovetkez? csaladokkal:

A Fabaceae csalad valojaban a Cronquist altal Fabales -kent meghatarozott renddel azonos.

Cronquist [ szerkesztes ]

A Cronquist-rendszer a kovetkez? csaladokat sorolja ide:

A rendet az APG II Fabaceae csaladkent definialja, a benne lev? csaladokat pedig alcsaladokkent.

Soo es Tahtadzsjan [ szerkesztes ]

Soo Rezs? rendszereben a Rosidae alosztalyba sorolja a Fabales rendet a Mimosaceae , Caesalpiniaceae es Papilionaceae csaladokkal, Tahtadzsjanhoz hasonloan, aki csak a Fabaceae csaladot sorolja a rendbe.

Forrasok [ szerkesztes ]