Huvelyesek
|
Evolucios id?szak:
Kes? kreta
- jelen
|
|
Rendszertani besorolas
|
|
Csaladok
|
|
Hivatkozasok
|
|
Mas rendszerezesek
|
legkozelebbi fels?bb taxon:
Alosztaly
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:
F?rend
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:
F?rend
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:
F?rend
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:
Agazat
alsobb taxonok:
legkozelebbi fels?bb taxon:
alsobb taxonok:
|
A
huvelyesek
(Fabales)
a
valodi ketszik?ek
egy rendje. Az
APG
tobb csaladdal, illetve renddel b?vitette a hagyomanyosan a
Rosidae
alosztalyba sorolt
rendet
. Az igy kiegeszult
klad
adja a
valodi ketszik?ek
fajainak majd' tiz szazalekat; fejl?desuk mintegy 94?89 millio eve kulonult el. Legjellegzetesebb csaladjuk a
pillangosviraguake
(Fabaceae)
.
A rend
monofiletikussagat
az
rbcL
-szekvenciak vizsgalata er?sen tamogatja; egyeb szunapomorfiak az edenyek es az embrio tulajdonsagaiban talalhatok.
Kozos jellegzetesseguk az egyetlen term?levelb?l fejl?d? es ket kopaccsal nyilo huvely
termes
, am ennek alakja igen valtozatos lehet.
Magvaik
nem az
endospermiumban
, hanem szikleveleikben raktaroznak sok tartalek tapanyagot (zsirt, szenhidratokat, feherjeket). A maghej gyakran nagyon kemeny, vizzaro, ezert a magvak sokaig eletkepesek.
Gyokereiken gyakran un. rhizobiumokat (szimbionta nitrogenmegkot?
bakteriumokat
) talalunk.
A novenyek
levelei
palhasak, altalaban parosan vagy paratlanul osszetettek, gyakori a levelmodosulat (levelkacs, leveltovis stb.).
Viragaik
aktinomorfbol
a
levezetettebb
taxonok
fele haladva fokozatosan
zigomorffa
alakulnak. Porzoszalaik szabadon allnak vagy egy-ket falkaba n?ttek ossze. Viragaikat tobbnyire rovarok
porozzak be
, egyes fajaikat
madarak
, masokat pedig
deneverek
.
Mintegy 13 000
fajuk
kozul sok a kulturnoveny ? etkezesi, takarmany- es ipari novenyek egyarant. A rhizobiumoknak koszonhet?en a legtobb vetesforgo lenyegi elemei. A huvelyeseke a novenyek gazdasagilag (a
perjeviraguak
utan) masodik legjelent?sebb csoportja.
A Foldon mindenfele megtalaljuk ?ket a tropusoktol a sarkvidekekig, az orokzold es?erd?kt?l a sztyeppekig es a sivatagokig ? eletformajuk ennek megfelel?en folottebb valtozatos. Szamos fajuk toxikus hatasu feherjeket, un. lektineket is tartalmaz.
A
huvelyesek
rendje regota a
rozsaviraguak
rendjevel kozeli rokon rendkent van meghatarozva, a
Polygalaceae
(Cronquist rendszereben
Polygalales
rend a
Rosidae
alosztalyban), a
Surianaceae
es a
Quillajaceae
(
Tahtadzsjannal
a
Rosales
rendben) csaladok szinten.
Az
APG II
rendszerezes a rendet a
valodi ketszik?ek
eurosid I
kladjaban
helyezi el a kovetkez? csaladokkal:
A
Fabaceae
csalad valojaban a Cronquist altal
Fabales
-kent meghatarozott renddel azonos.
A
Cronquist-rendszer
a kovetkez? csaladokat sorolja ide:
A rendet az APG II
Fabaceae
csaladkent definialja, a benne lev? csaladokat pedig alcsaladokkent.
Soo es Tahtadzsjan
[
szerkesztes
]
Soo Rezs?
rendszereben
a
Rosidae
alosztalyba sorolja a
Fabales
rendet a
Mimosaceae
,
Caesalpiniaceae
es
Papilionaceae
csaladokkal,
Tahtadzsjanhoz
hasonloan, aki csak a
Fabaceae
csaladot sorolja a rendbe.