Ez a szocikk Heraklesz mitologiai h?sr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Herkules (egyertelm?sit? lap) .

Heraklesz
Nem	ferfi
Szulei	Alkmene Zeusz
Hazastars	Deianeira Megara Hebe Omphale
Testver	Iphiklesz
Gyermekei	Agelaosz Gelonosz Alkaiosz Bukolosz Antileon Aikhmagorasz Glenosz Hullosz Hoditesz Makaria Kteszipposz Alexiaresz Aniketosz Therimakhosz Kreontiadesz Deikoon Tlepomelosz Telephosz Olunthosz Promakhosz Szufax Kleodaiosz Dexamenosz Pandaie Rhopalosz Phaisztosz Adrasztosz Eurupulosz Hippeusz Alopiosz Nephosz Eumedesz Szkuthesz Agathurszosz Medebrontesz Leukipposz Antiokhosz Antimakhosz Ekhephron Iobesz Thesszalosz Akhelesz Hullosz Anton Akelosz Atusz Bargaszosz Eukleia Keltosz Eruthrasz Afer Antiadesz Akinetosz Amathesz Amesztriusz Antilokhosz Arkhemakhosz Asztuanax Brentosz Brettosz Buleosz Kamirosz Kleolaosz Eraszipposz Lamosz Arkheloosz Arisztodemosz Atromesz Bdella Kherszibiosz Kteszipposz Deion Demokoon Deukalion Dunasztesz Entedidesz Keleusztanor Karthago Threszippasz Polulausz Eurukapesz Tigaszisz Hippozugusz Oneszippusz Telesz Nikodromosz Mentor Lunkeusz Oisztreblesz Teleutagorasz Halokratesz Euryops Patrokleusz Eratusz Eueresz Euhenusz Eurutelesz Fabiusz Galatesz Glanusz Glukiszonetesz Tyrsenus Laomenes Astybies Archedicus Antiphus Leucones Olympus Hipponous
A Wikimedia Commons tartalmaz Heraklesz temaju mediaallomanyokat.

Heraklesz ( gorog bet?kkel : ?ρακλ??; ujgorogosen : Iraklisz ; latinosan Hercules ; magyarosan: Herkules), szuletesi neven Alkaiosz (?λκα?ο?) gorog mitologiai h?s, Zeusz es Alkmene tirunszi kiralyne gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz szamitasai szerint i. e. 1264 -ben szuletett, es i. e. 1226 -ban halt meg. Ez a szamitas sokaig nagyon korai id?pontnak t?nt, de a trojai haborura vonatkozo mai ismereteink szerint inkabb meglep?en pontos.

A gorog mondavilag egyik legismertebb alakja ma is. Ellentmondasos figuraja a mitologianak, szemelyisege es legendariuma osszetett: szinte minden mondakorben megjelenik, es mintegy osszefogja, osszekoti a bronzkori gorogfold meseit. Ezek kozt van a thebai mondakor , a kaludoni regek, Mukene , Argosz , Troja es Pulosz is. Ezek a kapcsolatok kivaloan elhelyezik Herakleszt a bronzkori gorog regek id?rendjeben: Thebaiban akkor n?sult, amikor a Hetek hadjarata utan Kreon lett a kiraly, de meg az el?tt, hogy az epigonok haborujaban vegul elfoglaltak volna. Egyid?s Tudeusszal es Theszeusszal , kisse id?sebb a kovetkez? generacio trojai h?seinel. Zeusz kedvelt fiakent vegul elnyerte a halhatatlansagot es az olumposzi istenek kapu?re lett.

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Szuletese [ szerkesztes ]

Thebaiban latta meg a napvilagot. Anyja, Alkmene varandosan akkor menekult ide ferjevel, Amphitruonnal egyutt Tirunszb?l , ^[1] amikor a ferfi egy veszekedes soran megolte aposat, Elektruont . A csalad felt Elektruon testverenek, Szthenelosznak bosszujatol. Zeusz tudott Heraklesz szuleteser?l es nem csak azert, mert az istenek kiralyakent mindenr?l tudott, hanem azert is, mert Alkmene az ? fiaval volt varandos. Alkmene nagyon tetszett a f?istennek ? bar egyebkent ded- es ukunokaja is egyben a kiralyne ?, ezert amikor Amphitruon epp Alkmene kezenek elnyereseert harcolt es a menyasszony epedve varta v?legenye hazatertet, Zeusz magara oltotte Amphitruon alakjat. ^[2] Igy minden nehezseg nelkul bejutott a n? haloszobajaba. Az ejszaka hosszat haromszorosra nyujtva egesz ejjel szeretkezett vele. ^[3]

Mikor elerkezett a nap, hogy Heraklesz megszulessen, Zeusz nem tudta tartoztatni magat, es az istenek tanacsaban azt josolta, hogy aznap jon vilagra a legnagyobb h?s es Perszeusz ezen sarja lesz Mukene kiralya. Hera azonnal megsejtette, hogy ismet szerelmi kalandrol van szo ? Perszeusz is Zeusz fia volt ?, bosszut eskudott. Tettetven, hogy nem hisz ferje joslatanak, kicsikart bel?le egy eskut, hogy aki aznap fog szuletni, valoban uralkodni fog minden ferfi folott, meg ha Zeusz nemzetsegeb?l szarmaznak is. Ate tanacsara Zeusz megeskudott erre, Hera pedig azonnal intezkedett, hogy Szthenelosz felesege, Nikippe ? aki meg csak 7 honapos terhes volt ? meg aznap megszulje fiat, kozben Alkmene szuleset Eileithuia kesleltette, ezert Heraklesz haromnapos vajudas utan jott a vilagra. Ezutan az eskunek megfelel?en Zeusz fia, Heraklesz a gyenge es halando Eurusztheusznak a szolgajava lett. ^[4] Zeusz mergeben lehajitotta az Olumposzrol Atet, aki azota az emberek kozt jar. ^[5]

Szuletesenek torteneten ujabb csavart tesz az, hogy Heraklesznek volt egy felig-meddig ikertestvere; ugyanis azon az ejszakan, amikor Alkmene Zeusszal halt, lefekudt ferjevel is, igy lett feltestvere Iphiklesz .

Szuletesekor Heraklesz a nagyapja, Alkaiosz tirunszi kiraly utan kapta eredeti nevet. ^[6] Herakleszkent csak kes?bb kezdtek el emlegetni, mondvan Hera altal vivta ki dics?seget. Teny az, hogy Hera e dics?seghez akaratan kivul jarult hozza, hiszen a ferje h?tlenseget akarta megbosszulni rajta, es mindig csapdakat eszelt ki Heraklesznak, de ? sikeresen vette az akadalyokat. Heraklesz meg a bolcs?ben fekudt, amikor Hera ket kigyot kuldott elpusztitasara, de ? mindkett?t megfojtotta. Pherekudesz szerint a kigyokat Amphitruon tette az agyaba, mert tudott arrol, hogy a gyermek fattyu. ^[7]

Nevelkedese [ szerkesztes ]

Ereje es ugyessege amulatba ejtette Amphitruont, es gondoskodott rola, hogy a fiu a legjobb tanitast kapja, jobbat, mint tulajdon fia, Iphiklesz. Az ifju Herakleszt a dioszkuroszok kozul Kasztor fegyverforgatasra, Poludeikesz okolvivasra tanitotta, ^[8] nyilazasra az oikhaliai kiraly, Eurutosz , bolcsessegre Zeusz igazsagos fia, Rhadamanthusz oktatta. Zenelni pedig Orpheusz testveret?l, Linosztol tanult. Heraklesz jo tanitvanynak bizonyult, egyedul a lantjatekkal nem boldogult. Egyszer tanara megdorgalta ezert, mire Heraklesz akkorat utott ra a lantjaval, hogy azonnal meghalt. Apollodorosz szerint Linosz utotte meg el?szor, es a ra jellemz? hirtelen haragjaban utott vissza. ^[9]

Amphitruon latva a hatalmas er?t es szorny? viselkedest, ugy dontott, messzire szam?zi Herakleszt; elkuldte a marhacsordajahoz, hogy ott a joszagokat legeltesse. Jol erezte magat itt es szerette is, amit csinal, csak az nyugtalanitotta, hogy garazdalkodik a Kitharion-hegyen egy oroszlan, ami egyarant pusztitja a joszagokat es embereket. Ezert ugy dontott, vegez vele. A Kitharion fele haladva Theszpiosz , Theszpiai kiralya vendegelte meg otven napra. Theszpiosz elhatarozta, hogy mind az otven leanyanak Herakleszt?l kell gyermeket szulni, ezert minden ejszaka egy masik leanyat kuldte be hozza. Heraklesz kozben abban a hiszemben volt, hogy a kiraly egyetlen leanya jart nala ejjelente. ^[10]

Az els? h?stettek es a mitikus konfliktus [ szerkesztes ]

Az oroszlan leteritese utan a lenyuzott b?rt kopenykent, a koponyat es a fels? allkapcsot sisakkent hasznalta. 18 eves koraig elt a hegyen, amikor ugy dontott, otthagyja es szetnez a nagyvilagban, es feleseget keres maganak. Negy konyok magasnak irjak le, ^[11] a gorog konyok 48 centimeteres, igy a kozelit? adat alapjan 180-190 cm magasra n?tt. ^[12] Egy oriasi k?risfa torzseb?l dorongot faragott maganak, az oroszlan b?ret a vallara teritette, Hermeszt?l kardot, Apollontol ijat es nyilakat, Hephaisztosztol arany pancelt, Pallasz Athenet?l peploszt kapott, es elindult Thebai fele. ^[13]

Az uton talalkozott Erginosz orkhomenoszi kiraly adoszed?ivel, s kiderult, hogy ?k is Thebaiba tartanak, hogy elvigyek azt a 100 okrot, amit Kreon thebai kiraly azota fizetett, amiota Erginosz legy?zte ?t. Mivel Heraklesz nem tartotta igazsagosnak az adot es az adoszed?k sertegettek is, ezert Heraklesz levagta fuluket es orrukat, es hatrakotozott kezzel kuldte ?ket haza. ^[14]

Nemsokara Erginosz valaszolt a sertesre es hadseregevel megjelent Thebainal. A varos vedelmet Heraklesz latta el, es arra kotelezte a legy?zott Erginoszt , hogy ketszer annyit adjon vissza Thebainak, amennyit ? addig elvett t?luk. Kreon kiraly halabol neki adta lanyat, Megarat es fele palotajat, Heraklesz pedig letelepedett Thebaiban. Nemsokara harom gyermek apjanak mondhatta magat. ( Therimakhosz , Kreontiadesz es Delikoon ) ^[15]

Hera ? latva Heraklesz sikereit ? ujra kozbeavatkozott. Mivel tudta, hogy erejet?l nem foszthatja meg, ezert tebolyt bocsatott ra. El?zmenye volt ennek, hogy Lukosz Heraklesz halalhiret hallotta, majd Kreont letaszitotta a tronrol. Megarat es gyermekeit is meg akarta olni, mert felt, hogy Kreon unokai egyszer majd bosszut allnak rajta. Heraklesz hazatert, es leszamolt Lukosszal, ^[5] de ?rultsegi rohamaban sajat kez?leg vegzett mindharom gyermekevel es testverenek, Iphiklesznek is megolte ket gyermeket.

Es ekkor jott Hera igazi bosszuja; ezek utan ujra megvilagositotta Heraklesz elmejet. Mint mindenkinek, aki gyilkossagot kovetett el, el kellett hagynia a varost, ekkor hagyta el feleseget, Megarat is szegyeneben. Herakleszt nagyon megviselte szorny? tette, es Delphoiba indult, hogy magatol Apollontol kerjen tanacsot, hogyan szabadulhatna meg b?net?l. Az isten Puthian keresztul azt mondta, menjen el Mukene kiralyahoz, Eurusztheuszhoz , es szeg?djon a szolgalataba tizenket evre, es ha elvegez tiz feladatot, amit Eurusztheusz hataroz meg, akkor megtisztul a gyalazattol es b?nt?l, es elnyeri a halhatatlansagot. Puthia ekkor nevezte el?szor Heraklesz neven. ^[16]

A tiz munkabol vegul tizenkett? lett, mert Eurusztheusz kett?t nem fogadott el.

A 10 + 2 feladat [ szerkesztes ]

Heraklesz nagyapja, Elektruon tirunszi varaban telepedett le, es szolgalatteljesitesre jelentkezett Eurusztheusznal, akit ? latva Heraklesz hatalmas termetet ? elfogott a retteges, nem is mert szemt?l szembe beszelni a h?ssel; parancsait egy szoviv?vel, Kopreusszal tudatta. A probakat vegul Hera segitsegevel talalta ki.

A feladatok nem mindenhol ugyanugy kovetik egymast. Apollodorosz sorrendje szerint:

Els? feladat: a nemeai oroszlan [ szerkesztes ]

B?vebben: nemeai oroszlan

Az els? feladata az volt, hogy olje meg a nemeai oroszlant , ami Nemea egesz videket rettegesben tartotta. Ketszer akkora volt, mint a tobbi oroszlan, es b?ren nem hatoltak at a nyilak, vagyis sebezhetetlen volt. Heraklesz kifigyelte az allat rejtekhelyet, hatalmas dorongjaval ravetette magat, egy oriasi utessel elkabitotta, majd megfojtotta. A tetemet a vallara vette, es ugy ment vissza Mukenebe. Eurusztheusz megrettent a hatalmas allat lattan, de az meg jobban megijesztette, hogy szolgajaban micsoda er? rejt?zik. Elismeres helyett kitiltotta Herakleszt a mukenei varbol, es kozolte vele, hogy elegend? lesz, ha ezutan a munkak elvegzesenek bizonyitekait elhozza a varfalak ala, es ? majd fentr?l ellen?rzi azokat. ^[17]

E kaland emlekere kerult az egre az Oroszlan csillagkep .

Masodik feladat: a Hudra [ szerkesztes ]

B?vebben: Lernei Hudra

A masodik munkaja az volt, hogy a nemeai oroszlan testveret, a lernei viziszornyet, a kilencfej? ? a kozeps? feje raadasul halhatatlan ? Hudrat gy?zze le. A szorny az argoliszi Lerne varos melletti mocsarban elt, es az egesz kornyeket pusztulassal fenyegette, embereket es allatokat egyarant pusztitotta, es a kozelben el?k nem tudtak mit tenni ellene. Heraklesz megtudta, hogy Hudrat egy hatalmas, eles olloju rak is segiti, ezert ? is segit?tarsat vett maga melle, unokaoccset, Iolaoszt , Iphiklesz fiat.

Az Amumone-forras mellett talalt ra Hudrara. A mocsar mogotti erd?t felgyujtotta, hogy elvagja a menekulesi utvonalat, majd a t?zben izzitott nyilaival tamadast inditott ellene. A nyilak nem okoztak serulest, csak felbosszantottak Hudrat, aki Herakleszra vetette magat. Heraklesz ugyan rogton levagta az egyik fejet, de helyebe kett? n?tt. A rak ekkor Hudra segitsegere sietett, de ahogy Heraklesz lababa vagta ollojat, Iolaosz agyoncsapta. Egy masik valtozat szerint, Heraklesz egy hatalmasat lepve eltaposta. A meglepett Hudra kereste segit?jet, de nem talalta. Ekkor Heraklesz egy langolo fadarabbal leegette egyik fejet, es nem n?tt uj helyebe.

Ezzel rajott a megoldasra, es sorra vagta le a fejeket, Iolaosz pedig t?zzel pusztitotta el az uj fejek csirait. Vegul levagta halhatatlan fejet is, majd az uszkos maradvanyokat gyorsan elasta az Elaiuszba vezet? ut mellett, es egy hatalmas kovet gorgetett ra. Magat a tetemet darabokra vagta, es az epejeben megmartotta nyilait. Ezekkel a nyilakkal ejtett sebek gyogyithatatlanok voltak (kes?bb ezzel sebesitette meg veletlenul Kheiront es Pholoszt ). Ezutan visszatert Mukenebe, de Eurusztheusz nem fogadta el a probat, mivel volt egy segit?tarsa. ^[18]

Ez a feladat is gyarapitotta az egen a csillagok szamat. A Hydra es a Rak csillagkepek formajaban Hudra es a rak is felkerult kozejuk.

Harmadik feladat: a keruneiai szarvas [ szerkesztes ]

A harmadik feladata az volt, hogy elve befogja Artemisz istenn? Keruneiaban ( Akhaia es Arkadia hataran, Oinoe kozeleben) el? aranyszarvu es rezlabu szarvasun?jet. Eurusztheusz abban remenykedett, hogy Artemisz megharagszik Herakleszre. Az un? a legovatosabb allat volt az egesz vilagon, es minden apro neszt?l eliramodott, elfogasat az is nehezitette, hogy rendkivul gyors volt. Kerek egy evig uldozte Heraklesz, mig vegul az Artemiszion-hegyen sikerult elfognia. Az allat szinten Mukenebe kerult. Heraklesz, hogy elkerulje az istenn? haragjat, engesztelesul gazdag aldozatot mutatott be, es az istenn? megbocsatott neki.

Mas valtozatban amikor ? vallan a szarvassal ? Arkadian keresztul Mukene fele tartott, osszetalalkozott Artemisszel es Apollonnal. Ekkor Artemisz kerd?re vonta, Heraklesz pedig Eurusztheuszra es a vegzetre hivatkozott, valamint arra, hogy nem olte meg az allatot, es az istenn? megbocsatott neki. ^[19]

Negyedik feladat: az erumanthoszi vadkan [ szerkesztes ]

B?vebben: erumanthoszi vadkan es Kheiron

Negyedik feladatakent el kellett fognia az erumanthoszi vadkant . A vadkan Pszophisz varos kornyeket tartotta rettegesben, amikor lejott az Erumanthosz-hegyr?l es hatalmas agyarai halalt hoztak emberre es allatra egyarant. A verengz? vadat az erumanthoszi erd?kb?l a magas hegyekbe csalta, es ott egy ovatlan pillanatban belelokte egy hoval teli arokba. A vadkan teljesen kimerult, igy Heraklesz elve elfoghatta, megkotozte labait es Mukenebe vitte. Eurusztheuszt elfogta a retteges a hatalmas allat lattan, felelmeben egy bronzhordoban (vazaban) keresett menedeket, es onnan konyorgott Heraklesznak, hogy t?njon el az allattal egyutt Mukene falai kozul. Halabol egy sokkal kevesbe veszelyes feladatot valasztott neki.

A vadkan keresese alatt keresett szallast Pholosz kentaurnal . Ekkor tortent az a tragikus epizod, aminek soran Pholosz es Kheiron is meghalt. ^[20] A Kentaur csillagkep eredetenek magyarazatai kozul az egyik szerint Kheiron kerult fel az egre, vagy a Nyilas csillagkepben , ez esetben Pholosze a kentaur.

Otodik feladat: Augeiasz istalloja [ szerkesztes ]

B?vebben: Augeiasz

Az otodik feladataban ki kellett takaritania Augeiasz istallojat egy nap alatt. Augeiasznak hatalmas csordaja volt, istallojat pedig ugy elboritotta a szenny es a mocsok, hogy ennek emleket ma szalloige ?rzi, akkor pedig az egesz Peloponneszoszt elboritotta a b?ze. Heraklesz nem arulta el neki, hogy kotelessege az istallot kitakaritani, ehelyett felajanlotta, hogy egy nap alatt kitakaritja az istallot, ha megkapja a csorda egy tizedet. Szinte lehetetlennek t?nt a feladat teljesitese, Augeiasz tehat beleegyezett a fogadasba. Heraklesz Augeiasz egyik fiat, Phuleuszt hivta el tanunak.

Az allatokat kihajtotta egy kozeli legel?re, majd a ket kozeli folyo ? az Alpheiosz es a Peneiosz ? melletti alapzatot attorve a vizuket az istalloba vezette, hogy sodorjon el minden szennyet. A szennyvizet kulon arokban vezette el. Este eltorlaszolta az arkot, visszaterelte az allatokat es jelentkezett jutalmaert. Augeiasz kozben megtudta, hogy Heraklesznek amugy is feladata volt kitakaritani az istallot, es megtagadta t?le a jutalmat. Emelle meg meg is sertette Herakleszt; azt mondta neki, hogy nem kellene Zeusz fiakent istallok takaritasaval gyarapitania vagyonat. Ezt a sertest Heraklesz evekkel kes?bb torolta meg: Augeiasz mellett minden gyermeket es testveret is megolte, kiveve Phuleuszt. Augeiasz ugyanis azt is letagadta, hogy egyaltalan igert valamit, de Phuleusz emlekeztette igeretere. Augeiasz Phuleuszt es Herakleszt is kiuldozte varosabol. Phuleusz Dulikhionban telepedett le, Heraklesz pedig Mukene fele haladva Olenoszban Dexamenosz kiralyt segitette ki azzal, hogy megolte Eurution kentaurt. Eurusztheusz ezt a feladatot sem szamitotta be a tiz koze, mivel Heraklesz fizetseget kert erte. ^[21]

Hatodik feladat: a sztumphaloszi madarak [ szerkesztes ]

Hatodik munkajakent azt kapta, hogy olje meg a sztumphaloszi husev? madarakat. Nevuket onnan kaptak, hogy Arkadiaban, Sztumphalosz varos mellett a sztumphaliszi tavak kornyeken eltek, es nagy pusztulast hoztak a videkre. Tollaik es karmaik is kemeny rezb?l voltak, s tollaikat ugy l?ttek ki a foldre mint a puskagolyot. Az ellenuk vivott harc szinte kilatastalan volt, mert azt, aki a foldr?l l?tt rajuk, vedhetetlen tollzaporral arasztottak el. Heraklesz ezert felmaszott egy fara, ahonnan kerepl?vel riasztotta fel a madarakat, s mikor mar korulotte keringtek, ekkor nyilaival tamadt rajuk, es sorban l?tte le ?ket. Felelem lett urra a madarakon, hiszen hiaba dobaltak a foldre tollaikat, ezert messze szalltak Gorogorszagtol , es soha nem tertek vissza. ^[5]

Mas valtozatban a farkasok el?l elbujo madarakat egyaltalan nem talalta meg. Vegul Athenet?l megkapta a Hephaisztosz altal rezb?l keszitett csattogokat, amelyet a hegyoldalhoz utogetve sikerult felreppenteni a madarakat. A leveg?ben szallo allatokat pedig egyt?l egyig lenyilazta. ^[22]

Hetedik feladat: Minosz bikaja [ szerkesztes ]

B?vebben: Minosz , Minotaurosz es Pasziphae

A hetedik probaja a vad kretai bika megszeliditese volt, ami Minosz kiralytol szokott meg. Ez volt a csorda leger?sebb bikaja, Akuszilaosz szerint ez volt az a bika, amelyik Europet vitte Zeuszhoz . Ezt a bikat maga Poszeidon kuldte Minosznak, hogy aldozza fel tiszteletere, de a kiraly nem akarta felaldozni. Helyette egy sajat bikat ajanlott fol az istennek. Poszeidon azonban eszrevette a csalast. El?szor Pasziphaera kuldott ?ruletet, aki beleszeretett a bikaba, igy szuletett Minotaurosz . Kes?bb a bikat is megvaditotta, amely fel-ala rohangalt a szigeten, es kozben mindent pusztitott. Heraklesz a foldre birkozta a bikat, es er?s fogasabol nem engedve vegul a bika feladta a harcot. Lecsillapodva a hatara vette Herakleszt es atvitte ?t a Kreta es Argosz kozotti tengeren. ^[23]

Eurusztheusz azonban szabadon engedte a bikat, ami Athen es Marathon kornyeken bolyongott, es zaklatta a lakossagot. Kes?bb Minosz egyik fianak, Androgeosznak a halala is kapcsolatban allt ezzel a bikaval. Vegul Theszeusz olte meg. Az allat a Bika csillagkep formajaban az egen is lathato.

Nyolcadik feladat: Diomedesz lovai [ szerkesztes ]

B?vebben: Diomedesz trak kiraly

Nyolcadik feladataban meg kellett szereznie a trak bisztonok kiralyanak, Diomedesznek emberev? lovait. Heraklesz Diomedeszt belokte kancai koze, a negy lo pedig felfalta gazdajat, es igy sikerult Heraklesznak Mukenebe vezetni a lovakat.

Apollodorosz szerint egeszen maskepp tortentek az esemenyek. Kis csapataval az istallo ?reit legy?zte, majd elhajtotta a lovakat. A bisztonok uldoz?be vettek ?ket, mire Heraklesz kedvesere, Abderoszra hagyta a lovakat, es visszafordult megkuzdeni az uldoz?kkel. A lovak a harc kozben megettek Abderoszt, amikor kozejuk lepett, hogy befogja ?ket a szekerbe. ^[5] A bisztonok megfutamodtak, amikor Heraklesz megolte Diomedeszt. Abderosz sirjanal varost alapitott, Abderat , majd elvitte a lovakat Eurusztheusznak. ? azonban szabadon engedte ?ket, vegul a medvek, oroszlanok es farkasok vegeztek az emberev? lovakkal. ^[24]

Kilencedik feladat: Hippolute ove [ szerkesztes ]

B?vebben: Hippolute

A kilencedik munkaja az volt, hogy Hippolute , az amazonok kiralyn?je ovet kellett megszereznie, mert Admete , Eurusztheusz leanya szerette volna magaenak tudni. Az ovet Areszt?l kaptak a harcos n?k, hogy mindig a legkivalobb viselje. Onkentes csapataval Parosz es Muszia erintesevel haladt a Thermodon -folyo fele. Musziaban kis kiter?vel haborut vivott a bebruxokkel, Lukosz szovetsegeben, a meghoditott teruleteket Lukosz Herakleianak nevezte el.

Amikor hajojuk kikotott az amazonok foldjen, Themiszkuraban, maga a kiralyn? ment megerdekl?dni, mi jaratban vannak. Noha a kiralyn? hajlando lett volna odaadni Heraklesznak az ovet, Hera az amazonok kozott elhiresztelte, hogy Heraklesz Hippolute elrablasara keszul. Az amazonok megtamadtak a hajot, mire Heraklesz csapdat gyanitott, es megolte Hippolutet. Az ovet elvitte Mukenebe.

Hazafele azonban meg utba ejtette Trojat . Itt eppen pestisjarvany volt, amit Apollon kuldott, valamint egy viziszorny pusztitott, amit Poszeidon uszitott ra a varosra, mivel a ket isten beret Laomedon nem fizette ki. A trojai uralkodonak azt josoltak, hogy akkor szabadul meg ezekt?l az atkoktol, ha leanyat, Heszionet felaldozza. A kikotott leany annyira megtetszett Heraklesznek, hogy elhatarozta a viziszorny megoleset. Fizetseget is kert, azokat a lovakat amiket Laomedon Zeusztol kapott. A szorny megolese utan Laomedon megtagadta a dij megfizeteset, ezert Heraklesz azzal tavozott, hogy sereggel ter majd vissza.

Utkozben Thaszoszban legy?ztek a trakokat, akkor a Paroszban hozza csatlakozo Szthenelosz es Alkaiosz ? Androgeosz fiai ? itt maradtak uralkodonak. Toroneban Proteusz ket fiat gy?zte le birkozasban , es ez utan erkezett vissza Mukenebe Hippolute ovevel. ^[25]

Tizedik feladat: Geruon marhai [ szerkesztes ]

Tizedik munkajakent el kellett hoznia a mukenei udvarba a szorny Geruon biborszin? marhacsordajat Erutheia szigeter?l. Ekozben vegigment az ismert vilag nyugati felen es meg azon is tul. Libua es Europa hataran felallitotta Heraklesz oszlopait . Utkozben ? mivel a Nap nagyon er?sen t?zott ? nyilaival lovoldozte a Napot. Heliosz a nagy batorsaga miatt egy varazserej? aranyserleggel ajandekozta meg, ezzel kelt at az Okeanoszon .

A szigetre erve tabort vert, de a marhacsorda eber ?rz?je, Orthosz , a ketfej? kutya eszrevette es megtamadta. Heraklesz agyonutotte, majd megolte a csordast is, es elhajtotta az allatokat. Geruon hamarosan utolerte, de Heraklesz lenyilazta. A csordat Heliosz serlegeben hajozta Tartesszoszig , ahol visszaadta Heliosznak a serleget, es gyalog ment tovabb Etrurian keresztul. Apollodorosz szerint turrhen , azaz etruszk nyelven a bika szo italosz , ezert neveztek el kes?bb a felszigetet Italianak. Egy bika atuszott Szikelosz szigetere is, azaz Sziciliaba . Megkuzdott Poszeidon harom fiaval is. Ialebion es Derkunosz meg Etruriaban probaltak elvenni a marhait, ?ket megolte, majd kes?bb Erux tenyleg ellopta ?ket, es csak birkozas fejeben adta vissza. Ekozben a csorda nagy resze szetszeledt, a maradekkal hazaert, es Eurusztheusz felaldozta ?ket Heranak. ^[26]

Italiaban Makrobiosz szerint kalandja volt Acca Larentiaval , aki Romulus es Remus legendaja kapcsan is szoba kerul. Ugyanigy Roma kornyeken kellett tortennie a Kakosz oriassal tortent osszet?zesenek, hiszen kes?bb azt gondoltak, hogy Cacus a Palatinus egyik barlangjaban lakott. Kakosz haromfej?, t?zokado orias volt, Hephaisztosz es Medusza fia. Ellopott nehany tehenet a csordabol, ezert Heraklesz agyonverte. ^[5]

Tizenegyedik feladat: a heszperiszek almai [ szerkesztes ]

Geruon marhaival letelt a tiz feladat, de Eurusztheusz ebb?l kett?t nem fogadott el, ezert meg kett?re szukseg volt. Raadasul a fogadalmi tizenket ev sem telt meg le, csak nyolc ev es egy honap.

Tizenegyedik feladataban meg kellett szereznie a heszperiszek aranyalmait, amelyet Ladon , a szazfej?, halhatatlan sarkany ?rzott. Az aranyalmak Gaia naszajandekai voltak Zeusznak , amikor Herat felesegul vette. A heszperiszek foldje fele vezet? uton talalkozott Aresz fiaval, Kuknosszal , akivel megkuzdott. Az aranyalmakhoz vezet? utat Nereusztol tudta meg. Libuan keresztulhaladtaban birkozott Antaiosszal . Egyiptomban Buszirisz kirallyal gy?lt meg a baja, aki evenkent egy idegent aldozott Zeusznak, hogy orszagaban elkerulje az aszalyt. Busziriszt es fiat, Amphidamaszt megolte. Arabian keresztul ismet Libuaba erkezett, es megint megkapta Heliosztol a serleget, majd ezutan szabaditotta ki Prometheuszt .

Ladonnal meg Heraklesz sem mert megmerk?zni, bar egyes kes?i Heraklesz-interpretaciokban a sarkanyt Heraklesz nyila olte meg. Prometheusz tanacsara elment Atlaszhoz , aki a heszperiszek apja volt, es megkerte, hogy hozza ki neki az aranyalmakat, cserebe atveszi t?le az egbolt tartasat, amig vissza nem er. Atlasz boldogan ki is hozta az almakat, de az egboltot mar nem akarta visszavenni. Heraklesz ezert azt kerte Atlasztol, hogy fogja meg egy pillanatra az egboltot, csak addig, amig hoz egy parnat a vallaira, mert nagyon nyomja a teher. Atlasz beugrott Heraklesz trukkjenek, es visszavette az egboltot, ? pedig kereket oldott az almakkal. Mukenebe erve Eurusztheusz ? akinek nem volt szuksege Zeusz es Hera almaira ? Heraklesznek ajandekozta, aki viszont tovabbadta Athenenek. Athene pedig visszavitte ?ket a heszperidaknak. ^[27]

Ladon a Sarkany csillagkep formajaban el tovabb az egen. Heliosz a mar hasznalaton kivuli csodaserleget is az egre helyezte, ez a Serleg csillagkep .

Tizenkettedik feladat: Kerberosz [ szerkesztes ]

Tizenkettedik feladata szerint az alvilagi harom fej? kutyat, Kerberoszt kellett Mukenebe vinnie. Ehhez meg kellett talalnia az Alvilag bejaratat, emiatt beavatast kert az eleusziszi miszteriumokba . Ehhez pedig el?bb a kentaurgyilkossagok b?net?l kellett megtisztulnia. Az Alvilagban sok lelekkel talalkozott, egyeseknek segitett is, peldaul Aszkalaphoszrol elgorgette a sziklat, amit Demeter hajitott ra, amikor elarulta leanyat, ^[5] es Theszeuszt visszahozta az Alvilagbol. Tehenet aldozott a lelkeknek.

Hadesz beleegyezett, hogy elvigye Kerberoszt, de csak akkor, ha puszta kezzel gy?zi le. Heraklesz ekkor beburkolozott a nemeai oroszlan sebezhetetlen b?rebe, megragadta az alvilag ?rz?jenek ket fejet, es addig szorongatta, mig a harmadik fej is megadta magat. Kerberoszt felvitte Mukenebe, majd visszavitte az Alvilagba. ^[28]

Tettei a probak teljesitese utan [ szerkesztes ]

Felesegkereses [ szerkesztes ]

A vezekleskepp elvegzett egy tucat feladat utan el?szor aldozati tort rendezett, amelyen Eurusztheusz fiai megsertettek, es az otb?l harmat ott helyben megolt. ^[5] Ismet Thebaiba ment, ahol Megarat felesegul adta Iolaoszhoz . Ugy erezte, megtisztult gyermekei megolesenek b?ne alol, ezert uj feleseget is keresett rogton. Hire azonban megel?zte: hiaba gy?zte le korabbi tanitoja, Eurutosz fiait nyillovesben, nem adtak neki Iolet , nyiltan azzal az uruggyel, hogy felnek, ismet megoli majd a szuletend? gyermekeit. Felelmuk nem volt alaptalan, Heraklesz a tovabbiakban egyre gyakrabban viselkedett szkizofren modon. Vandorolni kezdett, ekkor mentette meg Pheraiban Alkesztisz eletet. ^[29] Eppen akkor erkezett meg a varosba, amikor Admetosz halalanak ideje eljott. Apollon azonban meg hazassaga idejen kijarta a Moiraknal, hogy Admetosznak ne kelljen meghalnia, ha valaki vallalja helyette a halalt. Az egesz kiralysagban felesege, Alkesztisz volt az egyetlen, aki ezt vallalta. Heraklesz megkuzdott Thanatosszal , igy Alkesztisz eletben maradt. ^[5]

Hamarosan ismet gyilkossagba keveredett. Felkereste ?t Iphitosz , Eurutosz legifjabb fia ? az egyetlen, aki szerint Iole kezet Heraklesznek kellett volna adni ? azzal, hogy valaki teheneket lopott Oikhaliabol , es mindenki mas Herakleszt gyanusitja. Iphitosz viszont ezt nem hitte el, es megkerte Herakleszt, segitsen megkeresni a teheneket. Heraklesz elvallalta, vendegsegbe ment Iphitoszhoz, majd egy lakoma utan lelokte Tirunsz falairol. Ezt ismet a tebollyal magyarazta. Amuklaiban tisztito szertartason vett reszt, majd ismet felkereste Delphoit , hogy mitev? legyen ebben a helyzetben, illetve hogyan szabaduljon meg az id?nkent rator? elmebajtol. Csakhogy Puthia nem volt hajlando josolni neki. ^[30]

Erre Heraklesz ismet elborult, er?szakkal elragadta a josn? haromlabu szeket azzal a szandekkal, hogy sajat josdat epit. A szentelyet ert er?szak miatt Apollon is beavatkozott, a kuzd?ket vegul Zeusz valasztotta szet villamjaval. Ekkor megkapta orakulumat: Iphitoszert verdijat kellett fizetnie, es harom evig rabszolgasorban kellett elnie. Omphale , Ludia kiralyn?je vasarolta meg Hermeszt?l . ^[31]

Argonautak [ szerkesztes ]

Ludiaban Omphalet?l is szuletett harom fia, Atusz , Agelaosz es Turszenosz . ^[5] Ismet jocselekedeteket tett, legy?zte az epheszoszi kekropidakat , az auliszi Szuneuszt es Xenodoket megolte. Dolikhe szigeten megtalalta Ikarosz partra vetett holttestet es eltemette, ett?l kezdve nevezik a helyet Ikarianak . Ennek emlekere Daidalosz eletnagysagu szobrot keszitett Herakleszr?l. Az ?rulet azonban legalabb egyszer ismet el?vette: Daidalosz szobrat egy ejszaka kovekkel dobalta meg, mert el? embernek hitte. Nagy szabadsagot elvezett Omphale alatt, hiszen ekkor vett reszt az argonautak kalandjaban ^[32] es a kaludoni vadkanvadaszaton , valamint Omphale egyik szolgalojatol is szuletett egy fia, Alkaiosz .

Az argonautakkal kapcsolatban mar az okori szerz?k is elter? velemenyen voltak. Herodorosz szerint nem szallhatott hajora a rabszolgasora miatt. Pherekudesz szerint utkozben Aphetaiban kiszallt, mert a hajo panaszkodott, hogy ?t mar nem birja el. Apollodorosz szerint utazasa kozben kedveset, Theiodamasz fiat, Hulaszt elraboltak a nimfak . Hulaszt Heraklesz es Poluphemosz kerestek, kozben az Argo elindult a boreaszok surgetesere. Kes?bb Heraklesz mindket boreaszt megolte, amiert a szigeten hagytak. ^[33]

Vegul Demaratosz szerint vegig jelen volt, elhajozott egeszen Kolkhiszig , s?t Dionusziosz azt is allitja, hogy Iaszon helyett ? volt az Argo parancsnoka. ^[34]

Troja [ szerkesztes ]

Szabadulasa utan onkentesekkel felszerelt 18 hajoval elfoglalta Trojat Laomedontol , bevaltva a kilencedik feladat soran tett fogadalmat. Igy lett trojai kiraly Laomedon legifjabb fia, Podarkesz, akit ett?l kezdve Priamosznak (szabaditottnak) neveztek. ^[35] Ebben a haboruban t?nt fel Heraklesz oldalan Telamon , aki nagy erdemeket szerzett az ostrom soran. Kes?bb fia, Aiasz lett az egyik legnagyobb gorog h?s a trojai haboruban . ^[36]

Hazafele a kalozoktol felve nem engedtek partra szallni Kosz szigeten, ezert elpusztitottak Koszt. A hajouton Troja elpusztitasaert bosszubol Hera vihart tamasztott, de Zeusz ezert megbuntette feleseget, es az egbolthoz kotozte, ahonnan Herat fia, Hephaisztosz szabaditotta ki. ^[37]

A titanok es az utolso haboruk [ szerkesztes ]

Ezutan Phlegraiban harcolt a titanok ellen. Alkuoneusz es Porphurion hatalmas karokat okoztak Palieneben . Alkuoneusz raadasul ? Gaia gyermeke leven ? szul?foldjen halhatatlan volt. S?t a titanok a Moirak szerint isten kezet?l nem halhattak meg, csak halandotol. Gaia ezt meghallva varazsfuvet keresett, hogy gyermekeit megovja a halandoktol is, de Zeusz megel?zte, es elpusztitotta a fuvet. Zeusz akkor kerte Heraklesz segitseget, amikor Heliosz marhait hajtottak el. Heraklesz lenyilazta Alkuoneuszt, aki a foldre esett, es rogton ujra is eledt. Ekkor Heraklesz elvitte Palieneb?l, es megolte. A csata folytatodott, az olumposzi istenek serege egyesult er?vel legy?zte a titanokat, megpedig ugy, hogy valamilyen modon megsebeztek, mozgaskeptelenne tettek azokat, majd Heraklesz ? a halando ? sorban lenyilazta ?ket. ^[38]

Nem sokkal ezutan Heraklesz elszenvedte els? jelent?s vereseget: ismet sereget toborzott, ezuttal Elisz ellen. A hadjarat soran megbetegedett, es a magara hagyott sereget Augeiasz elkergette. Heraklesz kes?bb az iszthmoszi jatekokra igyekv? eliszi hadvezereket lesb?l megolte, ^[5] majd elfoglalta Eliszt. E gy?zelme emlekere alapitotta egyes okori szerz?k szerint az olumpiai jatekokat . Az Alpheiosz videken ? ami Eliszben folyik ? kivalasztott egy helyet es ? nevezte el Olumpianak . A lovasversenyek es mas harci jatekok idejere altalanos fegyvernyugvast hirdetett. ^[39] Az els?n maga is reszt vett birkozasban es pankracioban es mindket szamot megnyerte, meghozza egy napon belul. Ezert ? az els? paradoxonikesz (?meglep? gy?ztes”), akinek teljesitmenyet csak i. e. 212 -ben, a 142. olumpiai jatekokon Kaprosz tudta megismetelni, igy ? lett ?Heraklesz utan az els?”. ^[40] Ez a mitoszvaltozat nyilvanvaloan nagyon kes?i betoldas, mivel a birkozast csak i. e. 708 -ban, a 18. olumpiai jatekokon, a pankraciot viszont csak i. e. 648 -ban, a 33. jatekokon vezettek be a programba, az els? tizenhet olumpiai jatek versenyszamai csak futoszamok voltak, s?t az els? tizennegyen egyetlen futoszam, a stadionfutas volt. ^[41]

A bosszuhadjarat meg ezzel sem ert veget, mert ezutan Pulosz ellen vonult, ahol Neleusz megtagadta Iphitosz halala utan a tisztito szertartas elvegzeset. Mindenkit lemeszaroltak, Neleuszt es tizenegy fiat is, koztuk az alakvalto Periklumenoszt . A vegzetet csak Nesztor kerulte el, aki eppen nem tartozkodott a varosban. ^[42]

Ha mar hadjaratot viselt, nem allt meg. Likumniosz halalat megbosszulando Sparta ellen fordult, ahol Hippokoon fiait gy?zte le. Az ostromban elesett szovetsegese es a kolkhiszi kaland ota baratja, Kepheusz , s?t annak minden fia es Heraklesz occse, Iphiklesz is. (Mas valtozat szerint Iphiklesz mar Elisz alatt halalos sebet kapott.) ^[5] Heraklesz a spartai tronra Tundareoszt hivta meg.

Ezutan Kaludon fele vette az utjat, de el?bb meg Tegean athaladva teherbe ejtette Auget (egyes valtozatokban reszegen meger?szakolta ^[5] ), akit?l Telephosz szuletett. ^[43] Kaludonban megkerte Oineusz leanyanak, Deianeiranak kezet. Megkuzdott Akheloosz folyamistennel, a masik ker?vel, majd felesegul vette Deianeirat, es rovid id?re letelepedett Kaludonban. ^[44] Akheloosz alakvalto isten volt, a kuzdelem soran haromszor valtott alakot, Heraklesz mindharmat legy?zte. A bika alaku Akheloosznak letorte a szarvat, amit kes?bb a nereiszek megtoltottek minden foldi jokkal, ez a b?segszaru . ^[5] Mas valtozatok szerint Deianeirat mar az Omphalenel toltott rabszolgaevek el?tt felesegul vette, ekkor csak visszakoltoztek Kaludonba. ^[5]

A kaludoni haddal elfoglalta Ephurat , ahol Phulasz leanyat, Asztuokhet is meger?szakolta, akit?l Tlepolemosz szuletett. Kaludonbol is hamarosan szam?zetesbe vonult Trakhiszba , mert a kiraly rokonanak, Arkhitelesznek kisfiat, aki veletlenul vizet loccsantott a kezere, agyonutotte. Oineusz es az apa ugyan megbocsatott Heraklesznek, megis Deianeiraval egyutt tovabballt a varosbol. E vandorlas kozben esett meg a vegzetes talalkozas Nesszosszal . ^[45]

Trakhiszban letelepedve ismet a befogado kiraly segitsegere volt, Keux a segitsegevel igazta le a druopszokat . Megtamogatta Aigimiosz dor kiralyt a lapithak ellen, akik egyebkent is a druopszok szovetsegesei voltak. Legy?zte Kaineusz fiat, Koronoszt , es ez alkalommal nemcsak nem kert fizetseget, de a felajanlott dijat, Aigimiosz orszaganak harmadat sem fogadta el. Ennek emlekere kes?bb Aigimiosz orokbe fogadta Heraklesz egyik fiat, Hulloszt . ^[5] E haboru soran jart Itonoszban , ahol Kuknoszt gy?zte le (bar Apollodorosz ezt a tizenegyedik feladatnal is emlitette), majd Ormeionban Amuntort .

Utolso haborujat Eurutosz ellen vivta, akin bosszut akart allni a sikertelen leanykeres miatt, bar ? volt az, aki kes?bb annak fiat, Iphitoszt megolte. A korabban felesegkent kivant Iolet rabn?kent vitte magaval. Uton hazafele megallt, hogy aldozatot mutasson be Zeusznak, hirnoket, Likhaszt pedig el?rekuldte egy diszes oltozetert. Deianeira hallott Ioler?l es feltekenysegeben a varazsszerhez folyamodott, a Nesszosz verevel kezelt aldozati kontos pedig Heraklesznek olyan gyotrelmet okozott, hogy sajat elhatarozasabol elve lepett a hamvaszto maglyara. El?tte meg megolte Likhaszt, amiert ilyen ruhat hozott neki. ^[5]

A legenda szerint miel?tt vegleg elegett, Zeusz felemelte az Olumposzra, es halhatatlanna valt. Itt megbekelt Heraval es felesegul vette annak leanyat, Hebet . ^[46] Rendszeres tevekenysege, hogy a vadaszatrol megter? Artemisznek segit az elejtett vadakat megnyuzni es feldarabolni. Az egen a Hercules csillagkep formajaban lathato.

Heraklesz nyilait Philoktetesz , a trojai h?s szerezte meg ? ? volt az egyetlen, aki veletlen arrajarokent hajlando volt meggyujtani az onkentes halotti maglyat ^[2] ?, aki ezekkel a nyilakkal sebesitette meg Pariszt . A hazassagtor? Pariszt egyedul csak korabbi felesege, Oinone gyogyithatta volna meg, aki azonban ezt megtagadta. ^[47]

Gyermekei [ szerkesztes ]

Heraklesznek sok futo kalandja volt, neha er?szakrol is szo esik. Gyermekei szamosak:

A Heraklesz-mitoszok el?zmenyei [ szerkesztes ]

Heraklesz tortenetei a figura rendkivuli nepszer?sege miatt az okor folyaman jelent?s atalakulason es b?vuleseken mentek at, ezert az alapreteg kihamozasa igen nehez feladat. Heraklesz egy gorog Szinuhe , aki bejarja a vilagot. De tobb annal, a legenda vaza ? kalandozas az ismert vilagban es azon is tul, az alvilagi utazas, kuzdelmek kulonboz? veszedelmes ellenfelekkel, a halhatatlansag temaja, a Iolaosz szemelyeben neha felt?n? kiser?, a birkozas mint konfliktuskezeles ? a korabeli vilag legismertebb sumer eposzaval , a Gilgames-eposszal mutatnak parhuzamokat. A sumer h?sepika kiseposzai ekkorra mar viszonylag egyseges nagyeposzban alltak ossze, amelynek akkad nyelv? masolatai es kompilacioi szeles korben ismertek voltak Babilontol Asszirian at a Hettita Birodalomig . Anatoliai kozvetitessel a legkorabbi gorogok is ismerhettek. Azonban mar a Gilgames-eposz kulonboz? feldolgozasai is eleg jelent?sen elternek egymastol koncepcioban, a hangsulyos elemekben, stilusban. Az egyik a h?siessegre, a harcosra koncentral, a masik a halhatatlansag keresesere, a harmadik a helyi kiraly jelent?segere. ^[48]

A parhuzamok nem kozvetlenek es nem teljesen egyertelm?ek, hiszen Heraklesz torteneteit a kes? okorig at- meg atkoltottek, osszessegeben megis eleg meggy?z?ek, a toposzok egy resze nagyon hasonlo. A Gilgames es Agga eposzban Gilgames megvedi szul?varosat, Urukot az adot kovetel? Aggatol , ahogyan Heraklesz Thebait vedi Erginosz elleneben. Gilgames baratja es tarsa, Enkidu lemegy az Alvilagba es ott ragad. Heraklesz Kerberoszert megy az Alvilagba, de kozben kiszabaditja onnan baratjat, Theszeuszt. Igaz, Enkidu nem szabadult ki fogsagabol, csak szellemevel beszelhet Gilgames, aki a halhatatlansag fuvet keresve keveredett kalandokba, de nem valhatott halhatatlanna felisten letere sem, mig Heraklesznek targyakat kellett keresnie es rabolnia (a heszperiszek almai) vagy szornyeket legy?zni es a vegen akaratatol fuggetlenul valik halhatatlanna. A Gilgames altal keresett halhatatlansagot ado f? is megjelenik, amely a Heraklesz-mitoszban a titanoknak adott volna orok eletet. Szinten toposzkent ertekelhet? a legkorabbi sport , a birkozas megjelenese. Gilgames tobbszor birkozik Enkiduval, ^[48] Heraklesz pedig jo nehany ellenfelet gy?zi le ilyen modon, a legismertebb kozuluk Antaiosz.

Nagyok azonban az elteresek is. Heraklesz nem sajat joszantabol keresi a kalandokat, nincs hatarozott celja. A mitikus konfliktus hirtelen haragu termeszeteb?l es id?nkent rator? ?ruleteb?l fakad. Feladatait elvegzi, majd az ezek soran elszenvedett velt vagy valos serelmeket bosszulja meg, mikozben baratainak is segit neha. A feladatok vegrehajtasa kozben nem tor?dik semmi massal, a celra osszpontosit. A nyolcadiktol a tizenegyedik probaig Eurusztheusz egyszer? lopassal es rablassal bizza meg, Heraklesz tehat lop es rabol, ekozben a javaikat vedelmez? tulajdonosokat tobbnyire legyilkolja. A herakleszi legendariumnak nincs levonhato tanulsaga vagy rejtett erkolcsi mondandoja ? hacsak nem az er?sebb joga ?, egyszer?en egy nagyerej?, emberileg osszetett termeszet? h?s kalandjairol van szo.

Parhuzamok mas regekkel [ szerkesztes ]

Heraklesz torteneteiben sok olyan elem van, ami mashol szinte ugyanugy megjelenik, ismet bizonyitekul szolgalva arra, hogy a Heraklesz-legendakor egyfajta gy?jt?kent szolgalt, es mindent beleepitettek, amit lehetett. Ilyen peldaul a Tirunszb?l menekul? szuleinek esete, amely parhuzamban Antigone es Peleusz torteneteben olvashato, amikor Peleusz veletlenul megolte aposat, Eurution phthiai kiralyt, es a par Iolkoszba menekult Akasztoszhoz .

Utoelete [ szerkesztes ]

B?vebben: Hercules

Heraklesz jelent?s szerepet jatszott Makedonia es a hellenizmus koranak torteneteben, mivel a makedon uralkodohaz ( ?ργε?δαι ) felmen?agon Heraklesz leszarmazottjanak tartotta magat. III. Alexandrosz kulonos tiszteletben tartotta, egyik fia is a Heraklesz nevet kapta. A hellenisztikus m?veszet gyakori targya volt a nagyerej? h?s.

Legendai eljutottak nyugatra is. A foniciai gyarmatvarosban, Gadirban (kes?bb gorogul Gadeira , ma Cadiz ) a varos istenekent tiszteltek Melkart alakjaban, aki ugyan ?si akkad isten, de Heraklesz felulirta a mitoszait. Nem utolsosorban azert, mert Gadeiraban ugy tartottak, hogy a varost Heraklesz alapitotta, ? allitotta a helyi Melkart-templom els? oltarat, itt voltak Heraklesz oszlopai es a Gadeira altal ellen?rzott Tartesszosz kornyeken volt Geruon szigete is, s?t az Atlasz-hegyseg kozelsege miatt a heszperiszek kertje is. A szoros Melkart?Heraklesz azonositas egyeseket arra a feltevesre kesztet, hogy i. e. 14. szazadi turoszi kiralykent lassak Heraklesz valos torteneti szemelyet. ^[49] Herakleszt mar az i. e. 1. evezred folyaman istenkent tiszteltek a foniciaiak es kultuszai egeszen a keresztenyseg terhoditasaig fennmaradtak. ^[50]

Az etruszkoknal Hercle lenyegeben azonosithato Heraklesszel, bar itt Tinia es Uni gyermekekent isteni tiszteletben reszesult. A romai mitologiaba nem az etruszk fennhatosag idejen kerult be, hanem kes?bb, amikor mas keleti elemek is megjelentek es a romai panteon kib?vult a nemcsak gorog szarmazasu, de gorog nev? istenekkel. Itt Hercules lett a neve, els? el?fordulasai Tarentum elfoglalasa utanra ( i. e. 5. szazad ) datalodnak, amikor Apollo , Aszklepiosz es Magna Mater kultuszai is megjelennek. Istenkent tiszteltek, legendariumabol adodoan a sport es az utazas istene lett.

Egyik legismertebb kes?i kultusza Commodus idejere tehet?, amikor a csaszar Hercules alakjat tette meg mintaul sajat isteni mivoltahoz. Nem csak felelesztette es kiterjesztette a herosz tiszteletet, de maga is gyakran jelent meg Herculesnek oltozve. Ebben III. Alexandroszt utanozta.

Heraklesz nepszer?sege a gorog irodalomban egyetlen mas mitologiai szerepl?vel sem merhet? ossze. Gyakorlatilag nincs olyan mitikus targyu irasm?, amely ne emlitene Heraklesz valamelyik feladatat vagy mas cselekedetet. A kepz?m?veszetekkel hasonlo a helyzet, vazafestmenyek es szobrok ezrei ismertek az abrazolasaval. A helyzet a romai korban sem nagyon valtozott. ^[1] Ezert legendariuma nemcsak szerzeagazo, de helyenkent ellentmondasos is. Az esemenyek nagy reszenek tobb kulonboz? valtozata is fennmaradt, amelyek id?rendben, a reszt vev?k szemelyeben vagy mas mitologiai osszefuggeseikben elternek. S?t nem csak kulonboz? irok kozott van ellentmondas, hanem neha egyetlen szerz? m?veben is. Jellegzetes peldaja ennek Ovidius , aki szerint Perszeusz k?ve valtoztatta Atlaszt a Gorgof? felmutatasaval, igy keletkezett az Atlasz-hegyseg. Ez alapjan Heraklesznek meg Perszeusz el?tt kellett volna Atlasznal jarnia, ami nem lehetseges, mert Perszeusz a dedapja volt Heraklesznek.

A heraldikaban is jelent?s, de els?sorban az ujkorban, a nem el? heraldika korabol. 1863 es 1936 kozott a kiralyi Gorogorszag cimeret ket Heraklesz-figura szegelyezte. Ugyanez ismetl?dik a Kretai Koztarsasag (1898?1913) cimereben. Fulop edinburgh-i herceg sajat cimere szinten Herakleszt abrazolja es sok csaladi cimerben is felt?nik. Telepulesek es mas foldrajzi egysegek cimereiben is el?fordul, amelyeknek egyebkent semmi koze Herakleszhez, mint a karintiai Reißeck , vagy a perui Huanta tartomany. Andaluzia cimereben ket oroszlannal abrazoltak. Spanyolorszag cimereben Heraklesz oszlopait lathatjuk.

Magyar vonatkozasok [ szerkesztes ]

A gorog forrasok szerint Heraklesz a szkitak ?sapja, Szkitia els? benepesit?je az Ekhidnaval nemzett Szkuthesz reven. A szkitak es Ekhidna kapcsolatba hozasa arra utal, hogy a gorogok barbar nepet lattak a pusztai lovas harcosokban. A magyar kronikai hagyomany a magyarsagot a szkitak es a hunok leszarmazottjanak tekinti.

A torteneti forrasok megemlekeznek a honfoglalok Heraklesz-tiszteleter?l es Herakleszt abrazolo balvanyairol. Herakleszt Matyas kiraly is kiemelt tiszteletben reszesitette. ^[51]

Madach Imre egy korai, 1843-as szuletes? dramajaban ( Ferfi es n? ) dolgozta fel Heraklesz hazassaga valsaganak es halalanak tortenetet. ^[52]

Rokonsaga [ szerkesztes ]

Aresz

Aszoposz

Metope

Zeusz

Danae

Tantalosz

Dione

Oinomaiosz

Harpina

Perszeusz

Andromeda

Pelopsz

Hippodameia

Alkaiosz

Asztudameia

Nikippe

Szthenelosz

Elektruon

Anakszo

Zeusz

Europe

Eurusztheusz

Zeusz

Alkmene

1 Amphitruon

2 Rhadamanthusz

Kreon thebai kiraly\Kreon

Minosz

Szarpedon

Admete

Oineusz

1 Automedusza

Iphiklesz

2 leany

Megareusz

2 Deianeira

Heraklesz

1 Megara

Iolaosz

Therimakhosz

Kreontiadesz

Deikoon

Hullosz

Kteszipposz

Glenosz

Onitesz

Makaria

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Apollodorosz: Mitologia . MEK OSZK. (Hozzaferes: 2011. december 6.)
• ↑   Aubet: Aubet, Maria Eugenia. The Phoenicians and the West . Cambridge University Press, GBR (2001). ISBN 0521795435  
• ↑   Gae.hu: Hercules tettei . [2012. marcius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. december 25.)
• ↑   Graves: Graves, Robert . Gorog mitoszok . Europa Konyvkiado, Budapest, 126?290. o. (1981)  
• ↑   Diodorosz: Sziciliai Diodorosz
• ↑   Ipolyi: Ipolyi Arnold : Magyar mythologia, II. Istenek es szellemek
• ↑   Komoroczy: Komoroczy Geza . A ?umer irodalmi hagyomany ? Tanulmanygy?jtemeny (magyar nyelven). Budapest: Magvet? Konyvkiado (1979). ISBN 963-270-985-3  
• ↑   MitEnc: Mitologiai enciklopedia   I?II. F?szerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadast szerk. Hoppal Mihaly. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
• ↑   Moczar Istvan: Moczar Istvan: Europa Atlantisza . (Hozzaferes: 2011. december 23.)
• ↑   Oszovetseg: Az Oszovetseg vilaga . (Hozzaferes: 2011. december 6.) ^{[ halott link ]}
• ↑   Pecz: Okori lexikon I?II. Szerk. Pecz Vilmos . Budapest: Franklin Tarsulat. 1902?1904.  
• ↑   Totfalusi: Totfalusi Istvan : Ki kicsoda az antik mitoszokban
• ↑   Olumpia: Vojtech Zamarovsky . El? Olimpia . Madach Bratislava (1984)  
• ↑   Gorog csoda: Vojtech Zamarovsky . A gorog csoda . Madach Bratislava (1980)