Govert Bidloo
vagy
Govard Bidloo
(
Amszterdam
,
1649
.
marcius 12.
?
Leiden
,
1713
.
marcius 30.
)
holland aranykori
orvos, anatomus, librettista.
III. Oraniai Vilmos
nemetalfoldi helytarto,
angol
,
skot
es
ir
kiraly szemelyi orvosa volt.
Bidloo emellett termekeny es nepszer? kolt?, operalibrettista es dramairo volt. ? irta a
librettot
az els? holland nyelv? operahoz,
Johan Schenck
Bacchus, Ceres es Venus
cim? m?vehez (1686). 1686-ban irt,
Het zegepraalende Oostenryk, of verovering van Offen
cim? dramajanak temaja
Buda visszafoglalasa
.
[9]
Osszegy?jtott irasait halala utan harom kotetben adtak ki.
Bidloo egyik tanitvanya volt unokaoccse,
Nicolaas Bidloo
is, aki kes?bb
I. Nagy Peter
orosz car szemelyi orvosa lett, es orvosi iskolat is alapitott
Moszkvaban
.
Amszterdami
mennonita
csaladban szuletett, Govert Bidloo kalaposmester fiakent. Batyja
Lambert Bidloo
(1638?1724) irodalomszeret? gyogyszeresz volt, aki a klasszikus m?veltseg hivekent gondoskodott arrol, hogy occse a latin nyelvet is kell?keppen elsajatitsa. Govert ezutan sebesztanoncnak allt, majd 1670-ben
Frederik Ruysch
anatomus tanitvanya lett. Kes?bb a
franekeri egyetemen
tanult orvostudomanyt, diplomajat 1682-ben szerezte meg. 1688-ban
Hagaban
az anatomiai boncolas targyanak el?adoja lett, 1690-ben pedig az orszagos korhazi szolgalat vezet?jeve neveztek ki, majd 1692-t?l ugyanezt a tisztseget toltotte be
Angliaban
. 1694-ben a
leideni egyetemen
az anatomia es orvostudomany professzora lett, a tisztseget 1713-ban bekovetkezett halalaig toltotte be, amikor is
Herman Boerhaave
kovette ?t a posztjan.
III. Oraniai Vilmos
nemetalfoldi helytarto es angol kiraly 1695-ben felkerte Bidloot, hogy legyen a szemelyi orvosa. A kiraly 1702. marcius 8-an a karjaiban halt meg.
1696-ban a londoni
Royal Society
tagjava valasztottak.
[10]
64 eves koraban
Leidenben
halt meg.
Anatomia hvmani corporis (1685)
[
szerkesztes
]
1685-ben anatomiai atlaszt adott ki
Anatomia hvmani corporis
(holland kiadasban
Ontleding des menschelyken lichaams
) cimmel (1690.) Az
Anatomia hvmani corporis
leirta a b?r dermalis papillait (
ujjlenyomat
). Ez volt az egyik olyan uttor? tudomanyos megfigyeles, amely megalapozta az ujjlenyomatok alapjan torten? torvenyszeki azonositast.
[11]
Gerard de Lairesse
105 tablaval illusztralta az atlaszt, amely az ember testfelepiteset el? szervezetkent es boncolt holttestkent is abrazolta. A konyvet kes?bb
William Cowper
angol sebesz plagizalta
Anatomy of the Humane Bodies
(1698) cim? konyvevel, de sem Bidloot, sem Lairesse-t nem tuntette fel forrasai kozott. Ez szamos vitriolos levelvaltashoz vezetett Bidloo es Cowper kozott,
pamfletek
jelentek meg mindket anatomus vedelmeben is. Bidloo hozzajarult a
majmetely
(Fasciola hepatica) eletciklusanak feltarasahoz, megfigyelte a fereg testeben jelen lev? peteket. Azonos anatomiaju fergeket figyelt meg juhok, borjak, szarvasok es emberek epevezetekeiben.
[12]
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Govert Bidloo
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Bidloo, Govard (1685). Anatomia humani corporis, centum & quinque tabulis, per artificiossis. G. de Lairesse ad vivum delineatis, demonstrata, veterum recentiorumque inventis explicata plurimisque, hactenus non detectis, illustrata. Amsterdam: a Someren - via University of Toronto Libraries.
- University of Glasgow
- Biographisch anthologisch en critisch woordenboek der Nederduitsche dichters
Archivalva
2005. szeptember 3-i datummal a
Wayback Machine
-ben.
(hollandul)
- Stichting Medisch en Farmaceutisch Museum De Griffioen
(hollandul)