Giuseppe Mazzini
(
Genova
,
1805
.
junius 22.
?
Pisa
,
1872
.
marcius 10.
) olasz filozofus, politikus, szabadsagharcos es forradalmar,
1831
-ben megalapitja az
Ifju Olaszorszag
(Giovine Italia)
nev? mozgalmat. Jelent?s szerepe volt a
risorgimento
(magyarul
?ujjaszervez?des”
) megteremteseben, de a
republikanus
Mazzini nem tudott azonosulni a
monarchikus
berendezkedessel, melyet
II. Viktor Emanuel
, a
Szard?Piemonti
kiraly kepviselt, igy a parlamenti munkaban sem vett reszt es elete vegeig az
Olasz Kiralysag
ellenlabasa volt.
Tanulmanyai es els? kapcsolata titkos tarsasagokkal
[
szerkesztes
]
Mazzini anyja (Maria Giacinta Drago Mazzini)
Mazzini orvos gyermekekent jott a vilagra, koran mutatkoztak benne a tehetseg csirai; 14 evesen ? 1819-ben ? felvettek a
Genovai Egyetemen
az irodalmi-bolcseszeti el?keszit? tanfolyam keteves kepzesere. 1821-ben, egy aprilisi napon, amikor anyjaval es egy regi baratjukkal a Strada Nuovan setaltak, mely benyomast tett a fiatal fiura az, amint latta a menekulni kenyszerul? olasz
patriotakat
. A keteves kurzus utan a jogi es az orvosi kar kozul valaszthatott az ifju, aki a jogot valasztotta. 1826-ban elkuldi els? cikket a
firenzei
Antologia
nak, megkerulven a kemeny genovai cenzurat. Irasa a
Dante hazaszereteter?l
cimet viselte, am a firenzei lap nem merte lekozolni irasat. Mazzini es tarsai meggy?zik az
Indicatore genovese
szerkeszt?jet, hogy konyvismertet?ket jelentessen meg lapjaban. A hatosag felfigyelt az ismertet?kbe bujtatott politizalasra, majd amikor rendszeres irodalmi rovattal akartak b?viteni a lapot ? 1828-ban ? betiltottak. Mazzini ezutan levelezni kezdett ket
livornoi
kortarsaval,
Carlo Binivel
es
Domenico Guerrazzival
, akiknek segitsegevel letrehoztak az
Indicatore livornese
t. A
Toszkanai Nagyhercegseg
liberalisabb politikat folytatott ? ekkoriban es a kes?bbi evtizedben is tobb politikai menekult tartozkodott a teruleten ?, de a radikalis hangvetel? lapot alig egy ev utan elhallgattattak.
A Mazzini-haz Genovaban, most a Risorgimento Muzeum talalhato benne
Mazzini 1830-ban
Ekozben Giuseppe 1827-ben jogi diplomat szerzett es a
szegenyek ugyvedje
kent gyakorolta hivatasat; ekkoriban drama, es tortenelmi regenyirokent kepzelte el magat, azonban elete maskepp kellett, hogy alakuljon. Egy baratjan ? Pietro Torren ? keresztul csatlakozott a titkosan szervez?d?
calabriai
osszeeskuv?khoz, az ugynevezett
carbonari mozgalomhoz
; f? celkit?zesuk az
abszolutista
monarchia megdontese es Italia koztarsasagkent valo egyesitese volt. Mazzini rossz szajizzel valt el Raimondo Doriatol, aki engedelyezte a belepeset; tobbre szamitott, a szervezetnek nem voltak konkret celjai a tagok el?tt. A fiatal Mazzini hamar Passano nagymester, a mozgalom vezet?jenek jobbkezeve valt, 1829-ben vegre lelkesulni is kezdett, mert fellendul? palyara allt a szervezet. Mazzini beszervezte Livornobol tobbek kozott ket baratjat, Binit es Guerrazzit, valamint Genova es Livorno mellett Lombardiaban is elkezdett kiepulni a szervezet.
1830-ban feljelentettek a b?vul? mozgalmat. A feljelent?, a spanyol szarmazasu Raimondo Doria volt, akit a rend?rseg egy asszonyszoktetes miatt tartoztatott le; a ferfi feladta a mozgalom fontosabb tagjait, hogy elkerulje a buntetest. A besugo informacioi alapjan, a rend?rseg beszivargott. A szervezet 1830. oktober 21-ere elkuldte Mazzinit egy bizonyos Cottin ?rnagyhoz, hogy a tagot avassa be jobban a szervezetbe. A beavatas kozben meglestek ?ket, es nem sokkal utana, november 13-an, kes? este a
Bavaribol
? a Bisagno-folyocska volgyeben lev?, szuleinek es baratjanak, Agostino Ruffini szuleinek nyaralojabol, a barati tarsasag ?f?hadiszallasarol” ? hazater? Mazzinit, otthonaban a rend?rseg varta. A terhel? bizonyitekokat konnyen eltuntette, meg miel?tt a rend?rok felismertek volna, ugyanis a legtobb iratot Bavariban ?riztek; kes?bb a laktanyaban felismerte a nemreg felavatott Cottin ?rnagyot. Mazzinival egyutt elfogtak Passano nagymestert is; a fogsagbol Giuseppe ertesitette tarsait a veszelyr?l, valamint kovetelte a kihallgatasokon, hogy szembesitsek Cottinnal, ugyanis a buntet?biraskodas szabalyai szerint a vadat ket tanunak kellett bizonyitania; az ?rnagy szegyene miatt nem tanuskodott, igy a vad nem allt meg.
Savona vara
Mazzinit
Savonaban
internaltak, a bortonb?l valo atszallitas kozben talalkozott apjaval es Ruffinivel. A varborton els? parancsnoka, egy id?s katonatiszt gunyolodott a fiatal lazadoval, am hamar levaltottak, helyere Fontana kerult, aki fejebe vette, hogy megteriti az eltevelyedettet. Estenkent a parancsnok lakasara vittek beszelgetesre es kavezasra, emellett engedelyt kapott az olvasasra is. A fogsag kozben atgondolhatta politikai nezeteit, kielemezhette a hibakat, es egy uj mozgalmat tervezhetett, mely a bomlo carbonari-mozgalom helyebe lephetett.
1831. januar vegen apja latogatta meg a varbortonben; tajekoztatta, hogy ket szenatort biztak meg ugye kivizsgalasaval, akik felt?n?en joindulatuan kezeltek az esetet. Elegtelennek nyilvanitottak a bizonyitekokat, igy ez evben szabadult is Mazzini, de valaszut ele allitottak; vagy elhagyja az orszagot, vagy egy videki, a tengerparttol tavolabb es? kisvarosba koltozik - ahol valoszin?leg aktiv megfigyeles ala vontak volna ?. Mazzini 1831. februar 10-en anyai nagybatyjaval, Bartolomeo Albertivel egyutt elhagyta Italiat;
Genfbe
mentek, ahonnan Parizsba terveztek tovabbutazni, az "olasz emigracio f?varosaba". Ekkoriban egy osztrak besugo, a nepszer?sod? Mazzinit ekkeppen jellemezte:
| ?
|
Ez a lelkes fiatalember a legveszelyesebb termeszet, mert hianyzik bel?le minden egyeni erdek diktalta szempont. Csak egy dologra ahitozik: Italia ujjaszuletesere, es hogy ezt elerje, kesz barmilyen veszedelemmel szembeszallni, mindent felaldozni, meg az eletet is, ha kell; meg a gyilkossag mesterseget is megprobalja, ha ez Italia el?nyere szolgalhat.
|
”
|
| ?
Jaszay Magda
:
Mazzini.
Lekt.
Koltay-Kastner Jen?
?
Szabad Gyorgy
.
Budapest
:
Gondolat Kiado
. 1977. 34?35. o.
|
Egy genfi olasz emigrans tanacsara
Lyonba
utaztak, hogy Giuseppe a F?nix kavehazban talalkozzon patriotak egy csoportjaval. A varos munkasai kozott ekkoriban zugolodas volt, igy az emigransok konnyen tudtak onkenteseket toborozni az olasz ugy szamara. A szervez?k kozott voltak gorog es spanyol veteranok, az 1821-es piemonti lazadas vezet?i es katonai, valamint sok mas akkoriban az emigransok koreben neves szemely. Tervuk az 1821-es idealok felelesztese, Lombardia felszabaditasa es az eszakolaszorszagi alkotmanyos kiralysag megteremtese. A
piemonti
nemesi emigransok f? jeloltje Karoly Albert, akkori tronorokos volt, aki bar korabban visszautasitotta az ugyhoz valo csatlakozast, megis remenykedve tekintettek ra a rebellisek. Az 1830-as forradalomban tronra kerul?
Lajos Fulop
kiraly hallgatolagos beleegyezeset adta a tervezett felkelesre, igy a felkel?k ? koztuk Mazzini ? nyilvanosan mozgolodtak es szervezkedtek a varosban, de
Metternich osztrak allamferfi
kozbenjarasara hamarosan tiltorendeletek kerultek ki az utcakra. Ennek ellenere, Mazzini javaslatara, egy ketezer f?s csoportot utnak inditottak Italia fele, de a francia lovassag feltartoztatta a kis csapatot, lefegyverezte es szetoszlatta az onkenteseket. Ezutan az emigransoknak el kellett hagyniuk Lyont; a legelszantabbak
Korzika
szigetere utaztak, mely korabban
Genovai Koztarsasaghoz
tartozott. Innen kivantak tamogatni a kozep-olaszorszagi forradalmi mozgolodast. Giuseppe immar nagybatyja kiserete nelkul utazott; Korzikan sikertelenul probaltak a felkel?k javara munkalkodni, az osztrak csapatok levertek a felkelest, es restauraltak a hatalmat. Nem volt a tovabbiakban ertelme a Korzikan maradasnak.
Marseille
-be utazott, ahol gyorsan elismert lett az emigransok koreben, hamarosan a szellemi vezet?jukke is valt. A koztudatba akkor kerult a neve, amikor szabadulasa nyaran, egy nyilt levelet irt a frissen hivatalba lepett
Karoly Albert szard-piemonti kiralynak
, melyben kovetelte, hogy orszaganak adjon alkotmanyt, engedelyezze egy felel?s kormany felallitasat es ?zze ki a
Habsburg Birodalmat
Italiabol, ezzel egyutt egyesitse is az olasz nemzetet. A kiraly elutasitotta a level tartalmat, valamint korozest adatott ki Mazzini ellen. Ennek hatasara alapitotta meg, a fiatal rebellis, 1831 juniusaban a
Giovine Italia
elnevezes? ? republikanus es nacionalista szellem? ? politikai mozgalmat.
- Jaszay Magda
:
Mazzini.
Lekt.
Koltay-Kastner Jen?
?
Szabad Gyorgy
.
Budapest
:
Gondolat Konyvkiado
. 1977.
- Giuseppe Mazzini (Italian revolutionary)
(angol nyelven). Encyclopædia Britannica, Inc.
- 200 eve szuletett Giuseppe Mazzini
(magyar nyelven). Mult-kor tortenelmi portal, 2005. junius 22.
- Giuseppe Mazzini biography : Young Italy Risorgimento
(angol nyelven).
Age of the sage
. [2014. marcius 1-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2014. februar 21.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Jaszay Magda:
Mazzini
; Gondolat, Bp., 1977
- Madarasz Imre:
Mazzini, az apostol
; Tankonyvkiado, Bp., 1992
- Madarasz Imre:
Olasz vateszek. Alfieri, Manzoni, Mazzini. Oktatasi segedanyag
; Eotvos, Bp., 1996