George Biddell Airy
Szuletett	1801 . julius 27. [1] [2] [3] [4] [5] Alnwick
Elhunyt	1892 . januar 2. (90 evesen) [1] [3] [5] [6] [7] Greenwich
Allampolgarsaga	brit
Gyermekei	Wilfrid Airy Hubert Airy Christabel Airy
Foglalkozasa	matematikus csillagasz fizikus egyetemi oktato iro tudos
Tisztsege	a Cambridge Egyetem matematika tanszekenek Lucas-professzora (1826?1828) Kiralyi csillagasz (1835?1881) President of the Royal Society (1871?1873)
Iskolai	Colchester Royal Grammar School Trinity College
Kituntetesei	a Royal Society tagja Knight Commander of the Order of the Bath A m?veszetek es a tudomanyok erdemrendje Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Copley-erem (1831) [8] Lalande-dij (1834) Bakerian Lecture (1840) Royal-erem (1845) Kiralyi Csillagaszati Tarsasag Aranyerme (1846) Albert emlekerem (1876) [9]
A Wikimedia Commons tartalmaz George Biddell Airy temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sir George Biddell Airy ( Alnwick , Anglia , 1801 . julius 27. ? London , 1892 . januar 2. ) angol matematikus, csillagasz.

Elete [ szerkesztes ]

Nagy multu csaladban szuletett, csaladfajukat egeszen a XIV. szazadig vezettek vissza.

1819-t?l a Cambridge-i Egyetem hallgatoja volt. Szinte azonnal kit?nt rendhagyo tehetsegevel es evfolyamanak legeredmenyesebbje lett. 1823-ban evfolyamels?kent vegzett (ezt akkoriban senior wranglernek neveztek Cambridge-ben). 1826-tol alig tobb mint egy evig az egyetem matematika-professzora volt olyan neves szemelyek utan mint peldaul Newton . 1828-ban a Cambridge obszervatorium igazgatoi szekebe valasztottak. El?remenetelet annak nem kevesebb, mint 11 monografianak koszonheti, amit odaig (tehat 27 eves koraig) irt. Az obszervatorium vezet?jekent szervez?keszsegevel es precizitasaval amulatba ejtette palyatarsait.

Ezen id? alatt matematikai fizikaval es csillagaszattal foglalkozott. Az el?bbin belul is leginkabb a feny elmeletevel ? derul ki egyik monografiajabol, melyben a szivarvany teljes elmeletet leirja. Ezekert a munkaiert 1831 -ben megkapta a Royal Society Copley-ermet . Csillagaszati vizsgalodasai soran ertekezik a Jupiter tomeger?l, a Fold es a Venusz mozgasarol, de foglalkozik az angliai es mas orszagok csillagaszati kutatasainak osszehasonlitasaval.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Legnagyobb eredmenye bizonyos ertelemben a Fold es a Venusz mozgasaban megfigyelt egyenl?tlenseg leirasa volt. Ezzel a korabban publikalt tablazatokat korrigalni tudta. Faradsagos munkajat 1833 -ban a Royal Astronomical Society Arany medaljaval jutalmaztak.

1835 -ben kiralyi csillagassza (Astronomer Royal) valasztottak. Ebben a pozicioban szamos erdemi valtoztatas es talalmany f?z?dik a nevehez. ? tervezett 1847-ben peldaul egy olyan allvanyt, mely lehet?ve tette a Hold megfigyeleset a Fold barmely pontjarol, ahonnan az csak latszik. Addig Holddal kapcsolatos megfigyeleseket csak korlatozott szamu helyr?l vegezhettek.

Airy elhatarozasa alapjan lett Greenwich a viszonyitasi pont a foldrajzi fokhalozat meghatarozasanal 1851 -ben. Altalanosan elfogadott viszonyitasi alap azonban csak 1884 -t?l lett.

? hatarozta meg a Fold atlagos s?r?seget is, amely 6,566-nak bizonyult, ha a vizet tekintjuk egysegnek. Vonatkozo munkaja sok problema megoldasara hasznalhato a szilard testek mechanikajanak elmeleteben.

Elete vege fele, 1886 -ban publikalt utolso munkajaban mar olyan hibakat kovetett el, melyek arra kesztettek, hogy lemondjon es visszavonuljon.

518 nyomtatasban megjelent cikket oneletrajzaban foglalta ossze, melyet fia, Wilfrid Airy ontott vegs? formaba 1896 -ban.

Tiszteletere kratert neveztek el rola a Marson es Holdon. Az ugynevezett Airy-fuggveny is ?rzi a nevet.

A Neptunusz felfedezese ugy [ szerkesztes ]

Sokan Airy-t okoljak azert, hogy nem az angolok fedeztek fel a Neptunuszt. 1834-ben Hussey tiszteletes, kenti rektor, az els? ember aki egyertelm? utalast tett egy Uranuszon tuli bolygo letezesere levelet irt err?l Airy-nek, aki akkor Cambridge-ben volt professzor. Airy 1835-t?l Kiralyi csillagasz lett. Airy azonban szkeptikus volt es nem hitt abban, hogy az Uranusz palyahaborgasaibol ki lehetne szamitani egy kuls? bolygo palyajat. Ebbe Hussey is belenyugodott. John Couch Adams tehetseges angol matematikus 1841-ben hatarozta el, hogy az Uranusz palyahaborgasait felhasznalva kiszamitja egy lehetseges uj bolygo koordinatait. Mar 1843-ban voltak el?zetes eredmenyei, de ujabb adatok miatt megkereste James Challis cambridge-i csillagaszprofesszort. Challis beszamolt Airynek Adams elgondolasarol, es elkerte az Uranusz legfrissebb megfigyelt adatait, amit tovabb adott Adamsnak. Adams ez alapjan 1845-ben kiszamitotta az uj bolygo koordinatait. Challis ezeket elkulte Airynek, de ez utan balszerencses dolgok tortentek. Adams ketszer utazott el, hogy beszeljen Airyvel. El?szor nem talalta otthon mert Airy elutazott, masodik alkalommal a komornyik be se jelentette, mert nem akarta megzavarni a Kiralyi Csillagasz ebedjet. Adams megsert?dott. Ket het mulva Airy valaszolt, es feltett egy kerdest, Adams azonban nem valaszolt, mert trivialisnak tartotta, es a kerdest nem tartotta erdemesnek tovabbi magyarazatra. Viszont Airy meg tobbszor nem irt ez ugyben, igy a dolog megfeneklett.

Kozben Franciaorszagban Francois Arago felfigyelt egy ifju egimechanikusra Urbain Le Verrierre . 1845 nyaran Arago feladta az Uranusz problemat Le Verriernek. Le Verrier kozel egy ev alatt ki is szamitotta egy uj bolygo helyzetet. Airy olvasta Le Verrier egyik dolgozatat es ezt jegyezte fel: "Az uj bolygora megadott hely egy fokon belul megegyezett Mr. Adams szamitasaival". Airy ez utan irt Challisnak es utasitotta, hogy dolgozzon ki egy programot az uj bolygo felfedezesere. De Challis nehezkes volt, es bar a megfigyeleseket elkezdte, nem az ove lett a felfedezes dics?sege.

De Le Verrier se jart jobban a francia csillagaszokkal, ezert irt Johann Gallenek a berlini obszervatoriumba. Galle engedelyt kert Encket?l , az igazgatotol a megfigyelesre. Mar az els? este megtalaltak az uj bolygot, de csak a kovetkez? ejszakai megfigyeles igazolta bizonyosan a felfedezest. Igy a Neptunuszt az Uranusz mozgasabol levezetett perturbaciok alapjan Johann Galle fedezte fel 1846 -ban.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Csillagaszattortenet. TIT, Bp. 1982

Jegyzetek [ szerkesztes ]