Georg Wilhelm Steller
(
Windsheim
,
1709
.
marcius 10.
?
Tyumeny
,
1746
.
november 14.
)
nemet
botanikus
,
zoologus
,
orvos
es
kutato
, aki
Oroszorszagban
es a mai
Alaszka
teruleten dolgozott.
Botanikai
szakmunkakban
nevenek roviditese
:
?Steller”
.
Steller a
Nurnberghez
kozeli
Windsheimban
szuletett. Apja Johann Jakob Stohler (
1715
utan valtozott meg a csaladnev). Steller a
Wittenbergi Egyetemen
tanult.
1734
novembereben Oroszorszagba ment, hogy a
Szentpetervari Tudomanyos Akademianak
dolgozzon.
Steller termeszettudoskent vett reszt
Vitus Bering
masodik
kamcsatkai
felfedez? utjan. A felfedez? ut celja,
Sziberia
Jeges-tenger
-i partjanak felterkepezese es
Eszak-Amerikaba
valo atjaro felfedezese volt. ?,
1738
januarjaban hagyta el
Szentpetervart
, es
1740
augusztusaban erkezett meg a keleti partra,
Ohotszk
nev? telepulesre. Nem sokkal Szentpetervarrol valo tavozasa el?tt felesegul vette
Daniel Gottlieb Messerschmidt
nemet sziberiakutato ozvegyet, Brigitte Helene-t, szuletett Bochler († 1761. junius 26. Szentpetervar). Ez a hazassag nem tartott sokaig.
[5]
Szeptemberben, az expedicio resztvev?i elhajoztak Kamcsatkaba. Steller
Bolsheretskben
toltotte a
telet
, ahol segitett egy helybeli iskola letrehozasaban. Aztan parancsot kapott, hogy Beringgel egyutt utazzanak Amerikaba. A csapat hetf?n,
1741
.
julius 20
-an erkezett meg Alaszkaba, a
Kayak-szigetre
, de itt csak az edesviz keszlet beszerzeseig ultek. Ez id? alatt, Steller volt az els?
europai
aki leirt eszak-amerikai allatokat es novenyeket, koztuk egy szajkot is, a
bobitas szajkot
.
A visszater? uton hajotorest szenvedtek, egy szigeten amelynek neve kes?bb
Bering-sziget
lesz. Bering itt meghalt, es szinte a legenyseg fele
skorbutban
halt meg. A megmaradt emberek megtelepedtek a szigeten a kis elelem- es vizkeszletekkel, hogy atveszelhessek a telet. Lekuzdve a hosszu tel nehezsegeit, Steller tanulmanyozta a sziget novenyzetet es allatvilagat, es pontos terkepet keszitett a felszinr?l. A tudos csak
Steller-tengeritehenenek
irta le alaposan az eletmodjat es megjeleneset. Az allat a
tengeritehenek
hatalmas kepvisel?je, amely csak a
Parancsnok-szigetek
koruli sekely, hideg vizek lakoja volt. Az allatot korulbelul 30 evre ra, teljesen kiirtottak.
A szigeten osszeszedett adatokkal, Steller megalkotta a ?
De Bestiis Marinis
” cim? konyvet, amelyben a Bering-szigeten es kornyeken el? allatokat irja le, koztuk: az
eszaki medvefokat
, a
tengeri vidrat
, a
Steller-oroszlanfokat
, a Steller tengeritehenet,
Steller-pehelyrecet
es a
papaszemes kormorant
. Ezeken kivul Steller azt allitja, hogy egyszer megpillantott egy allatot, a Steller tengeri majmat, de ezt az allatot azota senki mas nem vette eszre.
Tavasszal a legenyseg egy uj hajot epitett, amellyel az
Avacha-obolbe
eljutottak. A kovetkez? ket evben Steller Kamcsatkaban kutatott. Ket ev utan vissza hivtak Szentpetervarba, de utkozben megbetegedett es
Tyumenyben
meghalt.
Feljegyzesei eljutottak az Akademiara, ahol
Peter Simon Pallas
kinyomtatta ?ket. Ezeknek a kes?bbi Eszak-Csendes-ocean kutatok, koztuk
James Cook
is hasznat vettek.
Rola elnevezett el?lenyek
[
szerkesztes
]
Allatok es novenyek, amelyeket Georg Wilhelm Stellerr?l neveztek el:
- ↑
Francia Nemzeti Konyvtar
:
BnF forrasok
(francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
- ↑
a
b
SNAC
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
Brockhaus
(nemet nyelven)
- ↑
Nagy szovjet enciklopedia (1969?1978), Стеллер Георг Вильгельм, 2017. februar 26.
- ↑
Georg Wilhelm Stellers Beschreibung von dem Lande Kamtschatka, dessen Einwohnern, deren Sitten, Nahmen, Lebensart und verschiedenen Gewohnheiten,
21. oldal
(nemetul)
- Leonhard Stejneger ?
Georg Wilhelm Steller, the pioneer of Alaskan natural history
. Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1936
- Georg Steller ?
Journal of a Voyage with Bering, 1741-1742
edited by O. Frost. Stanford University Press, 1993.
ISBN 0-80472181-5
- Walter Miller and Jennie Emerson Miller, translators ?
De Bestiis Marinis, or, The Beasts of the Sea)
in an appendix to
The Fur Seals and Fur-Seal Islands of the North Pacific Ocean,
edited by David Starr Jordan, Part 3 (Washington, 1899), pp. 179?218
- Ann Arnold (2008).
Sea Cows, Shamans, and Scurvy Alaska's First Naturalist: Georg Wilhelm Steller
. Farrar, Straus and Giroux
- Dean Littleton (2006).
Steller's Island: Adventures of a Pioneer Naturalist in Alaska
. The Mountaineer's Books
- Barbara and Richard Mearns ?
Biographies for Birdwatchers
ISBN 0-12-487422-3
- Steller's 1741 expedition from Kamchatka is covered in Orcutt Frost's
Bering: the Russian discovery of America
(Yale UP, 2004)
- Steller is the subject of the second section of W. G. Sebald's book-length poem,
After Nature
(2002)
- A somewhat fictionalized account of Steller's time with Bering is contained in James A. Michener's,
Alaska
- Steller's Island: Adventures of a Pioneer Naturalist in Alaska
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]