Georg Anton (Ji?i Antonin) Benda
(
Stare Benatky
,
1722
.
junius 30.
. ?
Kostritz
,
1795
.
november 6.
) cseh zeneszerz?, a nemet
melodrama
megteremt?je.
Elete es munkassaga
[
szerkesztes
]
1722-ben szuletett, neves zenesz csalad tagjakent.
Franz
nev? occse szinten hires zenesz es komponista volt. Georg zenei tanulmanyait Kosmonosy
piarista
kollegiumaban
kezdte, majd Ji?in
jezsuita
kollegiumaban folytatta. 1741-ben, mindossze tizenkilenc eves koraban lett
II. Frigyes porosz kiraly
zenekaranak zenesze
Berlinben
. Az allast batyja kozbenjarasaval szerezte meg. A kovetkez? evben
Potsdamba
utazott, hogy meglatogassa testveret, de a kovetkez? nyolc evet a porosz kiralyi udvarban toltotte.
Aztan 1749-ben
III. Frigyes turingiai herceg
szolgalataba lepett
Gotha
varosaban mint
kapellmeister
. 28 evig maradt a herceg szolgalataban. Ekozben
egyhazzenei
kompoziciokat es hangszeres zenet komponalt rendszeresen. 1751-ben megn?sult, majd 1765?66 kozott a herceg tamogatasat elvezve lehet?sege nyilt
Italiaba
utazni. Ekkor erdekl?dese a szinpadi zene fele fordult, es elkezdett olasz stilusu
operakat
komponalni. 1775-ig nem volt igazan ismert zeneszerz?. Majd Gotha varosaba koltozott a leegett
weimari
szinhaz
tarsulata. Benda ekkor kezdett melodramakat irni a tarsulat szamara, amelyek megalapoztak
europai
hirnevet. Melodramai oriasi sikert arattak szerte a birodalomban.
1778-ban lemondott Gotha varosaban betoltott poziciojarol. Europai korutazasba kezdett: ellatogatott
Parizs
,
Becs
,
Hamburg
es
Mannheim
varosaba. 1785-ben vegleg visszavonult, es kulonboz?
turingiai
varosokban elte nyugdijas eveit. Tiz evvel kes?bb, 73 eves koraban hunyt el. Friedrich Ludwig nev? fia szinten zenesz lett, Hamburgban m?kodott, majd
Mecklenburgban
, vegul Konigsbergben lett koncertmester. Egy honappal apja halala utan fiatalon halt meg, 1796-ban.
Benda maradandot els?sorban a szinpadi zene teruleten alkotott. 1775 el?tt alig komponalt, ezert a kozonseg igencsak meglep?dott, amikor egyszer csak elkezdte irni gyors egymasutanjaban melodramait, daljatekait. Az emlitett evben mutattak be
Der Jahrmarkt
cim? egyfelvonasos
daljatekat
, amely kevesbe koveti az olasz
vigopera
stilusat. A megzenesites egyszer?, a
dal
mellett kulonboz?
aria
tipusokat es egyutteseket alkalmaz. A darab nagy hatast gyakorolt a nemet daljatek, a
Singspiel
fejl?desere.
Melodramai a m?faj legels? es egyetlen igazan kifejlett peldai voltak. A ket els? darab szinten 1775-ben keszult el
Ariadne auf Naxo
es
Medae
cimekkel. A masik a ket m? 1779-ben keletkezett
Pygmalion
es
Philon und Theone
cimeken. A melodramak tulajdonkeppen zenekari kiserettel ellatott prozai darabok. Nem enekelnek bennuk, de a zenekarnak nagyon fontos szerepe van a cselekmenyben. Benda vezermotivumokat hasznal es meglep? harmoniai fordulatokkal el a hatasosabb kifejezes erdekeben. A zenekar
recitativo
szerep?, reszben illusztrativ jelleggel. A vezermotivumok alkalmazasa kolcsonoz egyseget a m?veknek.
- Xindo riconosciuto
,
opera seria
1765
- Il nuove maestro di capella
,
intermezzo
1766
- Il buon marito
, intermezzo 1766
- Ariadne auf Naxos
, melodrama 1775
- Medea
, melodrama 1775
- Der Dorfmarkt
, Singspiel 1775
- Romeo und Julie
, Singspiel 1776
- Walder
, Singspiel 1776
- Der Holzhauer
, Singspiel 1778
- Pygmalion
, melodrama 1778
- Das tartarische Gesetz
, Singspiel 1780
- Csembalo
szonatak
- 30
szimfonia
- 10 csembaloverseny
- 11
heged?verseny
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Ji?i Antonin Benda
cim? francia Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Dietel, Gerhard
.
Zenetortenet evszamokban I.
(magyar nyelven). Budapest: Springer Hungarica, 433-434. o. (1996)
- Benda, Georg Anton
(magyar nyelven) (DOC).
baroque.hu
. (Hozzaferes: 2011. november 7.)