Geleji Sandor
(
Nagykikinda
,
1898
.
majus 17.
?
Budapest
,
1967
.
november 3.
) ketszeres
Kossuth-dijas
kohomernok, egyetemi tanar, az
MTA
tagja, a
keplekeny alakitas
elmeletenek nemzetkozi szinten is kiemelked? m?vel?je.
Technikai jelleg? tehetsege mar gyermekkoraban kiderult, egy ifjukori talalmanya kapcsan levelet valtott
Edisonnal
. Fels?foku tanulmanyait a
soproni
Banyamernoki es Erd?mernoki F?iskolan
vegezte, ahol kit?n? min?sites? vaskohomernoki oklevelet 1926-ban szerezte meg. A Magyar Rezhengerm?vekben kapott allast, majd 1935-t?l a
csepeli
Weiss Manfred Acel- es Femm?vekben
dolgozott, 1939-t?l f?mernokkent. Emellett mar 1940-t?l tartott magantanari el?adasokat a soproni F?iskolan, ahova 1946-tol tanszekvezet?nek neveztek ki. 1949-ben, amikor megalapitottak a
Nehezipari M?szaki Egyetemet
banya-
,
gepesz-
es
kohomernoki karral
, Geleji lekoszont a csepeli femm?ben betoltott igazgatoi allasarol azert, hogy teljes erejevel az oktatasnak es a kutatasnak szentelhesse magat. A soproni Kohogeptani Tanszek 1952-ben koltozott
Miskolcra
, aminek a neve 1954-ben
Kohogeptani es Keplekenyalakitastani Tanszekre
modosult ? ezzel is jelezve a kiszelesedett szakmai tevekenyseget. Meg Sopronban kezdemenyezte a femalakito kohasztechnologus szak letesiteset, ami aztan Miskolcon valosult meg. Az uj tanterveket, a szak programjat ? maga dolgozta ki. Teljesen uj, korszer? tananyagot alakitott ki, amelyhez csatlakozoan tankonyvek, szakkonyvek es egyetemi jegyzetek sora keszult el. Vezetesevel tanszeken az oktatas mellett szeles kor? tudomanyos kutatomunka bontakozott ki.
Tudomanyos munkassaga rendkivul szerteagazo volt, felolelte a femek
keplekeny alakitasanak
egesz teruletet. Palyakezdesekor els?sorban a
hengerles
er?- es teljesitmenyszuksegletenek problemai foglalkoztattak, de erdekl?desi kore mar koran a keplekeny alakitas egyeb szakteruletei iranyaban is szelesedett. El?szor a
rud-, drot- es cs?huzassal
, majd a
varratnelkuli cs?gyartas
kerdeseivel folytatta kutatasait. Foglalkozott a szabadalakito es a sullyesztekes
kovacsolas
elmeleti alapjaival, valamint a kalapacsok, a
hidraulikus
es a
mechanikus kovacssajtok
uzemtani kerdeseivel. A keplekeny alakitas modszereivel foglalkozo tanulmanyainak kidolgozasa kozben felismerte a kozos jelensegeket, es egyre inkabb kialakult benne egy, a kozos vonasokat magaba foglalo, egyseges kep. Ennek nyoman keletkezett az 1966-ban megjelent,
A femek keplekeny alakitasanak elmelete
cim? konyve. Minden konyve nagy szakmai figyelmet kapott, sokat kulfoldon is kiadtak (meg
Japanban
is). Osszesen 125 szakcikket irt, amik hazai es neves kulfoldi szakfolyoiratokban jelentek meg.
Nemzetkozileg is elismert tudomanyos tevekenysege elismeresekent a Magyar Tudomanyos Akademia 1950-ben levelez?, majd 1954-ben rendes tagjava valasztotta. Oktatas- es tudomanyszervez? munkajat az allam is elismerte: 1951-ben es 1955-ben
Kossuth-dijat
kapott. Kulfoldon is ismertek es elismertek munkassagat: a nemetorszagi Bergakademie Freiberg diszdoktora, a Lengyel Tudomanyos Akademia tiszteletbeli tagja volt.
- Kohogeptan. Egyetemi tankonyv. Budapest, 1950
- Die Berechnung der Krafte und des Kraftbedarfs bei der Formgebung im bildsamen Zustande der Metalle. Budapest, 1952
- Walzwerks- und Schmiedemaschinen. Berlin, 1954
- Die Berechnung der Krafte und des Arbeitsbedarfs bei der Formgebung im bildsamen Zustande der Metalle. Budapest, 1955
- Vypocteni sil a spotreby energie pri tvareni kovu. Nakl. Techn. Lit.,
Praga
, 1955
- Raszcsot uszilij i energii pri plasztyicseszkoj deformacii metallov.
Moszkva
, 1958
- Bildsame Formung der Metalle in Rechnung und Versuch.
Berlin
, 1961
- Femek keplekeny alakitasanak szamitasa es kiserletei.
Tokio
, 1965 (
(japanul)
)
- A femek keplekeny alakitasanak elmelete
. Budapest, 1967
- Forge Equipment, Rolling Mills and Accessories. Budapest, 1967
- Bildsame Formgebung der Metalle - Versuch, Theorie und Anwendung. Berlin, 1968
Fontosabb elismeresei
[
szerkesztes
]
- Koztarsasagi Erdemerem arany fokozata (1948)
- Orszagos Magyar Banyaszati es Kohaszati Egyesulet
Wahlner Aladar-emlekerem (1950)
- Kossuth-dij
, I. fokozat (1951)
- Magyar Nepkoztarsasagi Erdemrend III. fokozata (1952)
- Kossuth-dij, II. fokozat (1955)
- Az oktatasugy kivalo dolgozoja (1956)
- Munka Voros Zaszlo Erdemrend (1958)
- A Bergakademie Freiberg diszdoktora (Honoris causa) (1965)
- A Lengyel Tudomanyos Akademia tiszteletbeli tagja (1966)
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]